A játék célja, hogy a csapat minél többször ellenfele kosarába juttassa a labdát, illetve megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében és a kosár (gól) elérésében.
Kétszer ötfős csapat játssza ezt a gyors, izgalmas csapat labdajátékot. A játékosok átadhatják, dobhatják, guríthatják vagy leüthetik a labdát.
Nemzetközi múlt
Már az aztékok, az inkák és a mayák is játszottak a kosárlabdához hasonló játékot. Egyes források szerint az inkák egy magas póznát állítottak fel és erre egy könnyen forgatható fűzfavesszővel kosarat erősítettek. A kosarat úgy kellett a labdával eltalálni, hogy az, minél többször megforduljon.
Azon kevés sportok egyike, amelyek születési ideje pontosan tudható, sőt, a kosárlabdának még a szülőatyja is ismert. Ő pedig nem más, mint a kanadai James W. Naismith, aki a springfieldi YMCA nevelőiskola instruktoraként azt a feladatot kapta feletteseitől, hogy találjon ki valami teremben is űzhető játékot, formában tartandó a fiatalokat a kemény New England-i télben. 1891 decemberében a téli teremfoglalkozások idején diákjai felpezsdítésére játszották először a maihoz hasonló kosárlabda játékot. A kosarakat az erkélyre szerelték fel (ez a magasság a mai napig sem változott – 10 láb, azaz 305 cm) és 18 fő futball labdával játszotta. A létrán ülő portás feladata volt, hogy a kosárból kivegye a labdát.
1892-ben Naismith 13 pontban közzétette az új játék, a Basket-Ball szabályait. A hartfordi Lew Allen még ebben az évben drótvázas kosarat készített és a labdát a nézőktől palánkokkal védték. A labdavezetés ekkor még ismeretlen volt, a labdatovábbítás gurítással történt. 1896-ig Naismith ismét regisztrálta az újabb változásokat és így a játékszabályok egyre inkább megegyeztek a mai előírásokkal.
1929-től működik két játékvezető a mérkőzésen.
Az első amerikai amatőr bajnokságot 1897-ben rendezték. A profi Nemzeti Liga (National League) 1937-ben, a Nemzeti Kosárlabda Szövetség (National Basketball Association, NBA) 1950-ben alakult meg. A hivatásosok által játszott amerikai kosárlabda játékszabályai ma is eltérnek az európai amatőrökétől. Olimpián először 1992-ben szerepelhettek az amatőr mezőny1992-ben az NBA játékosai.
A kosárlabda Európában elsőként 1893 márciusában, Párizsban mutatkozott be. 1896-ban Franz Hermann braunschweigi tornafelügyelő kezdeményezésére már játszották, de a játék különbözött az amerikaitól. A sportágat Korballnak nevezték.
Az első nemzetek közötti mérkőzést 1919-ben, Párizsban játszották. Európában, kezdetben az északiak – a litvánok, a lettek, az észtek – voltak a legjobbak.
A kosárlabda mai formájának kialakulása és az egységesített szabályok megjelenése az 1920-as évek elejére tehető.
1932. június 18-án Genfben megalakult a Nemzetközi Amatőr Szövetség (Fédération Internationale de Basketball, FIBB – későbbi nevén FIBA). 1934-ben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elfogadta, és felvette tagjai közé a szövetséget. Jelenleg 213 ország tagja a nemzetközi szövetségnek.
bajnokságnak… (A viadalt egyébként a Buffalo German nyerte, amely olyannyira uralta azt az időszakot, hogy testületileg beválasztották a Hall of Fame-be.)
Végül 1936-tól kosaraznak az ötkarikás játékokon a férfiak, negyven évvel később a nők is bekapcsolódhattak.
Jó ideig csupán az volt a kérdés, ki lesz a második, merthogy az amerikaiak verhetetlennek tűntek férfivonalon:
1936 és 1968 között egyetlen meccset sem veszített a Team USA, és megszorítani se nagyon tudták a tengerentúliakat. Aztán 1972-ben megtörtént a csoda, igaz, meglehetősen ellentmondásos körülmények közepette kerekedtek felül a szovjetek, akik később, 1988-ban, az elődöntőben szintén megismételték a bravúrt a főképp az NCAA-ből verbuvált egyetemista játékosokkal szemben. Ezt követően azonban elkezdődött az újabb
„ki lesz a második?” vetélkedő, minthogy a NOB felemelte a sorompót az NBA profijai előtt, így a barcelonai játékokon alighanem minden idők legvarázslatosabb zsenigyülekezete lépett parkettre, soraiban olyan legendákkal, mint Michael Jordan, Magic Johnson és Larry Bird. A Dream Teamnek nevezett alakulat természetesen simán győzött, majd hasonlóan erős utánzata Atlantában is diadalmaskodott, ám Athénre elfogyott az amerikai lendület, és meglehetősen kínos kudarcok érték a csillagsávos lobogó alatt érkezőket. A hölgyeknél épp ellenkező a trend: eleinte a szovjetek uralkodtak, ám 1984 óta az amerikaiak vára bevehetetlen (1992-ben még egyszer sikerült az oroszoknak), hasonló fölénnyel verik meg ellenfeleiket, mint a férfiak fénykorukban.
Az első amatőr férfi Európa-bajnokságot 1935-ben, a nőit 1938-ban, az első férfi világbajnokságot 1950-ben, a nőit 1953-ban rendezték meg.
Érdekesség, hogy Európa és az Egyesült Államok amatőr férfi válogatottjai először 1982-ben mérkőztek egymással.
Ebben a játékban eddig két amerikai játékos mondhatja magát háromszoros olimpiai bajnoknak: Dawn Staley és Lisa Leslie. Négy elsőséggel egyedül a szintén amerikai Teresa Edwards büszkélkedhet.
Hazai múlt
Hazánkban a kosárlabdajáték bevezetése Kuncze Géza testnevelő tanárhoz fűződik, aki a játék német változatát, az ún. Korballt mutatta be és tanította meg diákjainak, majd bemutatókat is szervezett.
Kuncze Géza 1921-ben adta ki az általa németből fordított első magyar nyelvű szabályzatot.
1924-től megalakultak az első kosárlabdázó egyesületek: BSE, FTC, MOVE, NTE.
1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) felkarolta a sportágat és berkein belül létrehozta a Kosárlabda Bizottságot.
1927-ben sor került az első hivatalos körmérkőzés kiírására és lebonyolítására.
1933-tól az új, palánkos kosárlabda kiszorította a régit. Az első palánkos bajnokság győztese tíz csapat közül a Közgazdasági Egyetem gárdája volt. Az ebben az évben megkezdett magyar bajnokság az évek során rengeteget változott rendszerében, létszámában egyaránt. A legjelentősebb változás az 1984–85-ös bajnoki évben az NB I.
osztályában bevezetett „Play-off rendszerű rájátszás”.
1933-ban írták ki az első női bajnokságot, amelyben négy egyesület rajtolt, és a bajnoki címet a TFSC szerezte meg.
1942. november 14-én megalakult az önálló Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKSZ).
A magyar férfi válogatott legnagyobb sikere a budapesti Európa-bajnokságon megszerzett első helye 1955-ben.
A magyar női válogatott 1950-ben és 1956-ban Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, az 1980-as moszkvai olimpián pedig a negyedik helyen végzett.
Budapesten 1950-ben, 1964-ben, 1983-ban és 1997-ben női, 1955-ben férfi Európa-bajnokságot rendeztek.
Az MKSZ elnöki székében két nagy egyéniség következett: dr. Hepp Ferenc (1909–1980), a Testnevelési Egyetem tanára, majd főigazgatója, a testnevelés- és sporttudományok kandidátusa, aki egyik diplomáját a Springfieldben szerezte meg. Ötven éven át volt a hazai és nemzetközi kosárlabda élet megbecsült személye. Őt követte dr. Vilmos Endre (1932–1986), aki a sportág első menedzser típusú elnöke volt.
1991. április 8-án a közgyűlés újra felvette azt a nevet, amelyen 1942-ben megalakult: Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ).
Versenyszabályok
Napjainkban a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) dolgozza ki, fogadja el és teszi közzé a játékszabályokat, amelyek nyolc fő területet fognak át:
1. a mérkőzés,
2. a pálya és felszerelések, 3. csapatok,
4. a játék szabályozása, 5. szabálysértések, 6. hibák,
7. általános rendelkezések,
8. a játékvezetők, a jegyzőasztal hivatalos személyei, a komisszár, és kötelességeik.
A játékot egy 28 × 15 méteres pályán játsszák, a pálya két végében 3,05 méter magasan, egy-egy palánkra erősített gyűrű található: ebbe kell beletalálniuk a játékosoknak. Ha az alapvonaltól 6,75 méterre, körjelleggel húzott vonalon túlról sikerül ez, az három pontot ér, azon belülről kettőt, büntetőből egyet. Az alapvonaltól 5,8 méterre meghúzott büntetővonalról akkor dobhat valaki, ha gólhelyzetben szabálytalankodnak vele szemben: ha a dobómozdulatot már elindította, és a labda a gyűrűbe hullik, akkor csak egyszer dob. Ha nem születik kosár, akkor kétszer (ha ez a hárompontos vonalon túl történik, akkor háromszor). A kosárlabdában, elvben tilos a testi kontaktus, a gyakorlatban persze csak a mozgást, dobást gátló érintkezést fújják le faultként – igaz, mindet és azonnal, a kvázi előnyszabály csak az említett dobáshelyzetben elkövetett szabálytalanságoknál alkalmazható.
Egy félidőben egy csapat öt szabálytalanságot csinálhat úgy, hogy a nem gólhelyzetben elkövetett faultok után
Ugyancsak az ötfaultos szabály áll az egyénekre is: az a játékos, aki ötször szabálytalankodik, kipontozódik, és a továbbiakban nem játszhat a mérkőzésen. Mindkét „hibagyűjteménybe” beleszámít az ún. támadó fault is, azaz amikor támadás közben szabálytalankodik valaki, „belemegy” a védőjébe.
A mérkőzést három játékvezető vezeti: ha egy faultot szándékosnak ítélnek, akkor a sértett a két dobás mellett még a labdát is megkapja, és ugyanez áll a technikai hiba esetére is: ilyenkor a sportszerűtlenül viselkedő edző vagy játékos ellen ítélhetnek. Rendkívül súlyos szabálytalanság esetén azonnali kiállítással büntethető egy játékos – a helyére azonban azonnal beállhat egy csereember.
Egy támadásra 24 másodperce van egy csapatnak: ha ezen időn belül nem dob kosárra, vagy nem követnek el egyik játékosa ellen szabálytalanságot, elveszti a labdát.
A tiszta játékidő egyébként négyszer tíz perc.
További időtényező az ún. három másodperces szabály: az ellenfél kosara alatti, félkör alakú területen belül egyik támadó sem tartózkodhat három másodpercen túl labda nélkül – ha mégis ott időzne, csapata elveszti a labdát.
Különleges szabálynak számít a lépéshiba: a játékosok a labdával a kezükben csak hármat léphetnek, pattogtatva bármennyit, illetve létezik az ún. sarkazás is, azaz ha az egyik lábukon állnak, a másikkal különböző irányban tehetnek lépéseket anélkül, hogy az álló láb elmozdulna (ilyenkor öt másodpercig tarthatják a labdát). Szintén lépéshiba, ún. kétszer indulás, ha valaki tesz három lépést, majd megint pattogtatni kezd – ilyenkor a játékostól elveszik a labdát.
Fontos még, hogy ha egy dobás során a labda leszálló ágba kerül, ahhoz hozzáérni nem lehet: amennyiben a védők közül valaki megteszi, akkor is kosarat ítélnek a dobó csapat javára, ha a labda nem haladt át a gyűrűn.
Ám amint hozzáért a gyűrűhöz, szabadon megjátszható. Szintén „egzotikus” regula, hogy a pályát a levegőben elhagyó labdát egészen addig vissza lehet juttatni a vonalakon belülre, amíg a pályán belülről utána repülő játékos vagy a labda nem ér talajt. Az európai és az NBA-ben játszott kosárlabda közötti különbség, hogy előbbiben félidőnként csak két időkérés van, és időt csak az edző kérhet (Észak-Amerikában a játékos is) – a tengerentúlon két perccel hosszabbak a negyedek, ezen túlmenően tilos a zónavédekezés. Ami közös:
kosárlabdában nincs döntetlen, még a csoportkörben sem, ötperces hosszabbításokat játszanak egészen addig, míg valamelyik csapat meg nem nyeri a mérkőzést.
Hivatalos olimpiai versenyszám (férfiak–nők) 12 csapat (12 fő/csapat).
Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Magyar Sport Háza
1146 Budapest, Istvánmezei út. 1–3.
Telefon: (+36 1) 460-6825 Fax: (+36 1) 252 3296
E-mail: <mkosz@t-online.hu>
WEB: www.hunbasket.hu
1. FIBA 33 (FIBA 33)
A FIBA 33 egy új, szabályok közé szorított streetball. A játék félpályán zajlik (FIBA pálya), és a szabályok is megegyeznek a FIBA-éval, hacsak a FIBA 33 szabálya külön nem rendelkezik a játékszituációkról. A csapatok négy főből állnak, melyből három a pályán játszik és egy a cserejátékos. A csapattal van egy edző is.
A hivatalos személyzet a következőkből áll: egy játékvezető és egy döntőbíró/komisszár, akiket három fő asztali személyzet segít, nevezetesen a jegyzőkönyvvezető, az időmérő és a tíz másodperces időmérő.
Kezdés: A mérkőzés előtt három percet melegítenek a csapatok, majd az „A” csapat egyik játékosa végrehajt egy hárompontos kísérletet. Ha bemegy, ők kezdenek, ha nem, a „B” csapat. A továbbiakban a nem kezdő csapat lesz a kedvezményezett a feldobásos szituációkban. A kezdés bedobással kezdődik a félpályánál a jegyzőkönyvvezető asztallal szemben.
A játékidő 2 × 5 perc. Az a csapat nyer, aki előbb eléri a 33 pontot, vagy többet, még akkor is ha a hivatalos mérkőzésidő vagy hosszabbítás nem jár le. A hosszabbítás annyiszor 2 perc, míg el nem dől a mérkőzés. A játékrészek és a hosszabbítások között egy perc pihenő van. Maximum 3 perc késés engedélyezett a csapatoknak (mindhárom játékosnak a pályán kell lennie). Ha nem állnak ki 33 : 0 arányban veszít a csapat.
5 személyi hibája lehet egy játékosnak, félidőnkét pedig négy a csapatnak. A negyedik után életbe lép a büntetőszabály.
10 másodpercen belül kell megkísérelni a kosárra dobást. Minden sikeres mezőnykosár és büntetődobás után a kosarat kapott csapat hozza játékba a labdát a palánk alól, de a pályán belülről. A játékba hozás után minden esetben a hárompontos vonalon túl kell juttatni a labdát és még egy átadást kell végrehajtani a dobás előtt.
Sikertelen mezőnykosár vagy büntető után, ha a támadók szedik le a lepattanót, folytatódik a játék, nem kell a hárompontos vonalon túlra vinni a labdát. Ha a védők, akkor minden esetben a hárompontoson kívülre kell juttatni és még egy átadást végrehajtani a rádobás előtt. Labdaszerzés esetén is a hárompontoson kívülre kell juttatni a labdát és plusz még egy átadás kötelező.
Szabálysértés, illetve személyi hiba esetén (kivéve büntetődobás), oldalvonalról kerül játékba a labda a hárompontos vonal magasságából. A játékvezető kezeli a labdát.
Zsákolás csak ott engedélyezett, ahol rúgós gyűrű van. Csere holtidőben lehet, mikor áll az óra, időkérés nincs.
http://www.sportakademia.hu/fiba-33
2. Slamball (Slamball)
Slamball, a full kontakt kosárlabda. A 2000-es év elején kezdődött, amikor Mason Gordon, egy Diablo-őrült játékos és feltaláló fejében összeállt egy új labdajáték képe. Mike Tollin segítségét kérte a megvalósításhoz. Egy évvel később, Los Angeles egy elhagyott raktárépületében felépült az első Slamball pálya. Az első bajnokságot 2002-ben Los Angeles-ben rendezték, 2007-ben a slamball már Európában is jelen van. A slamball-ban több sportág elemeit is felfedezhetjük.
A pályába a palánkok előtt négy gumiasztal van beillesztve. Így a játékosok hatalmas akrobatikus ugrásokat, zsákolásokat, a jégkorongban megszokott keményebb ütközéseket hajtanak végre segítségükkel.
Így leginkább rokon vonásokat fedezhetünk fel az alábbi sportágakkal.
Kosárlabda: Legszorosabb kapcsolatban áll a Slamball-lal! Pályaméret, labda, játék felépítése.
Jégkorong: a pályát körbevevő plexi palánk (védi a közönséget), és a palánk mögötti játék miatt.
Amerikai foci: a védőfelszerelések, sisak, térd és könyökvédők. Ezen kívül megengedett az ütközés és az ellenfél blokkolása. A játék célja, minél több pont szerzése, illetve az ellenfél megakadályozása ebben. A zsákolás három pontot ér, a távoli dobás kettőt, amennyiben az ellenfél védője a bedobáskor nem ér a gyűrűhöz.
A hagyományos kosárlabdához képest ez a játék azonban nagyobb ügyességet, jobb fizikai kondíciót és precizitást igényel, ugyanis a pálya gumiból van!
A játék 5 perces negyedekből áll, a félidőben tízperces szünetet tartanak. Félidő után a csapatok térfelet cserélnek, és a labda feldobásával folytatódik a játék. A támadóidő 20 mp.
Mindkét csapat egyszer kérhet időt, amit viszont csak a negyed utolsó két perce alatt vehet igénybe. A csapatok nyolc játékosból állnak, közülük egy időben négy fő tartózkodik a pályán a mérkőzés alatt. Három pozíciót töltenek be a játékosok, handler – aki a labdát kezeli, ő a tényleges irányító, gunner – a tulajdonképpeni góllövő, topper – ő a védekező játékos, aki az ellenfél támadását blokkolja.
A labda a palánk mögül is megjátszható és kosárra dobható.
Szabálytalanságok, büntetések
Faceoff: a sértett játékos egy rávezetést hajthat végre és ebben csak a szabálytalanságot elkövető játékos, próbálhatja megakadályozni.
A labda nélküli játékost sem földön, sem levegőben blokkolni, szerelni nem lehet. Két támadó játékos nem tartózkodhat egyszerre egy trambulinon.
Támadás közben a támadó játékos nem ugorhat kétszer ugyanazon a trambulinon, amíg ténylegesen nála nincs a labda.
Három személyi hiba vagy két technikai hiba diszkvalifikációt von maga után.
Tilos fejre támadni, bármely rúgás, vagy szándékos ütés is tiltott.
http://www.kihagy6atlan.hu/temak/elmeny/slamballtobbmintkosarlabda/
http://www.hirmedia.hu/link/extrem_sportok_minden_mennyisegben/slamball_a_full_kontakt_kosarlabda/2608 503
3. Streetball (Streetball)
A streetball (utcai kosárlabda) hazánkban is nagyon népszerű. Nincsenek egységes szabályai. Napjainkban leginkább kétfajta szabály terjedt el.
Az itthon leginkább elterjedt szabályok szerinti, és az AND 1 és a hozzá tartozó szabályok.
A hazai leglényegesebb szabályok.
• Fair play szellemében játszanak.
• Többnyire 3–3 ellen, de a csapat több főből áll (4–5).
• Sorsolással döntik el, ki kezd.
• Cserélni a labda birtoklásakor lehet.
• Minden kosár után az a csapat hozza játékba a labdát, aki a kosarat kapta.
• Minden kosár (félkörön belüli és a büntető) egy pontot ér, a köríven kívüli két pont.
• Kosár után a hárompontos vonalon kívülre kell vinni a labdát és ott kezeltetni az ellenféllel.
• Érvényes kosárhoz legalább két játékosnak érintenie kell a labdát.
• Nincs hárommásodperces szabály és feldobás esetén a védekező csapaté a labda.
• Zsákolni többnyire tilos. Egyszer kérhetnek a csapatok időt, de az utolsó két percben nem.
• A támadó idő 30 másodperc.
• A mérkőzések 16 pontig vagy 20 percig tartanak futó órával, de létezik 13 pontos 10 percig játszott változat is.
• Ha a fautolt játékos kosarat szerez az érvényes, és nem jár érte büntető dobás. Dobás közbeni fault esetén, ha az nem megy be, mindig büntetődobás jár.
• A büntető után az ellenfél hozza játékba a labdát még akkor is, ha az kimaradt.
• A büntetődobást a játékidő letelte után is le kell dobni (időn túli büntetődobás).
• Az első szándékos szabálytalanság után egy büntető jár, a második után a vétkest kizárják a játékból.
• Nincs játékvezető, hanem pályafelügyelők vannak.
• Az egyéb nem említett kérdésekre a kosárlabda-szabálykönyv versenyszabályai a mérvadóak.
Az AND1 játékot lehet teremben és utcán is játszani. 5–5 ellen játszanak, trükkökkel, látványos elemekkel tarkítják a játékot. A hagyományos kosárlabda szabályokat veszik alapul. Van játékvezető és egy úgynevezett Tour MC, aki mikrofonba kommentálja az eseményeket és igyekszik a közönséget is feltüzelni, fokozni a hangulatot. A bírók egyes szabályokat nem néznek annyira szigorúan, és a fair play itt is érvényesül. A játék a trükkökre, cselekre, alley-oop-okra (a gyűrű közelébe feldobott passzból történő zsákolás) és a közönség szórakoztatására épül. Itt jobban értékelik a zsákolást és a trükköket, mint a hárompontos dobást. Nem igazán számít a lépéshiba, kétszer indulás, ha az a trükk része. A visszajátszást sem veszik annyira szigorúan. A fault
http://www.streetballnet.hu/index1.html