Föderációs német Közép–Európa-tervek ( )
– : Julius Wolf Közép-európai Gazdasági Egyesületének tevékenysége . szeptember : Bethmann Hollweg kancellár hadicél-elképzelései ősze: Friedrich Naumann Közép-Európa című kötetének megjelenése . november : a hivatalos német Közép-Európa program meghirdetése
– : szövetségi tárgyalások Közép-Európáról Németország és Ausztria-Magyarország között
: Karl Kautsky Közép-Európa Egyesült Államai című tanulmányának megjelenése
. május – : Frankfurt am Mainban megalakul a Közép-európai Államszövetség Egyesü-lete
. július . – október .: a salzburgi gazdasági konferencia
1917 tavaszán a hamburgi Alpers Reich-stag-képviselő és Ottomar Schuchardt, a drezdai Német politika és kultúra ar-chívumának vezetője kiterjedt szervező tevékenységbe kezdett a Közép-európai Államszövetség Egyesületének (Verein Mitteleuropäischer Staatenbund) meg-alakítása érdekében. Szétküldött felhívá-sukban rámutattak arra, hogy a várható békekötés jelentős változásokat eredmé-nyez majd az államok közötti kapcsola-tokban, amelyek hatással lesznek a né-met nép életére is. Ezért a pártpolitikai célok kizárásával különböző vallási és politikai meggyőződésű férfi ak összefo-gását sürgették, akik „az igazságosság és a szabadság bázisán újra alapozzák az Európa népei közötti békét és egyúttal megvédik a német népi jelleget és kultúrát az ismert veszélyektől.”
Fontosnak és támogatandónak tekintették a közép-európai államok összefo-gásának megvitatását a különböző pártokban és érdekcsoportokban, de egyesü-letüket a résztvevő népek valamennyi pártját és érdekcsoportját tömörítő
szerve-zetté kívánták alakítani. Kilátásba helyezték, hogy az irányelveikkel egyetértők aláírásait eljuttatják a német és osztrák-magyar törvényhozó testületeknek.
1917. május 30–31-én Frankfurt am Mainban megalakult a Közép-európai Államszövetség Egyesülete. Első értekezletükről a különböző pártok és vallások képviselői üdvözlő táviratot küldtek a kancellárnak, kifejezve reményüket, hogy a központi hatalmak fegyverszövetsége túléli a harcot, s a kancellár egyetért a legszorosabb együttműködésre törekvő követeléseikkel.
Az egyesület irányelveit 1500 vezető német és osztrák-magyar személyiség írta alá, közöttük 250 parlamenti képviselő. Ausztriában és Magyarországon hasonló egyesület alakítását tervezték.
Az egyesület elnökei Reichstag- és a tartományok parlamenti képviselők voltak:
a hamburgi Alpers, Reichstag-képviselő, zu Erbach-Fürstenau gróf, a hesseni első kamara tagja Michelstadtból, von und zu Frankenstein-Ullstadt báró, a Reichstag és a bajor Reichsrat tagja, Neumann-Hofer Reichstag-képviselő Detmoldból. Az ügyvezetői, pénztárosi, tanácsnoki és bizottsági tagok többsége szintén a parla-menti képviselők közül és értelmiségi körökből kerültek ki.
Az egyesület törekvései kettős célt szolgáltak: a közép-európai államszövetség megalapítását és a német nép jellegének és kultúrájának megőrzését.
Az egyesület irányelvei a föderalizmus és a jog alapelveiből indultak ki. Szerin-tük a szerződő országok számára a föderalizmus biztosítja a legnagyobb mérvű szabadságot és önállóságot. A jog elismerése pedig mindennek alapja.
Az összefogás magját a központi hatalmak szövetsége alkotná, s céljai átme-neti szakaszokon keresztül valósulnának meg. A Német Birodalom és Ausztria-Magyarország szoros katonai, gazdasági, kereskedelmi, pénz- és közlekedésügyi és kulturális szövetségét tervezték. Elsősorban politikai szervezetnek tekintették ma-gukat, amelynek célja Közép-Európa föderatív újjárendezésére irányult, de nem feledkeztek meg a gazdasági és kulturális vonatkozásokról sem.
Úgy vélték, hogy a „gazdasági egyesületek” és a „fegyverbarátsági egyesülés”
nevüknek megfelelően korlátozzák saját tevékenységüket. A Közép-európai Ál-lamszövetség Egyesülete az összes olyan irányú törekvés központja kíván lenni, amely elsősorban Közép-Európa szövetségi (föderatív) újjárendezésére törekszik.
Kampánytevékenységét nem korlátozta a központi hatalmakra, hanem Bulgária és Törökország csatlakozását is célul tűzte ki, amelyet a két birodalom érdekeinek megfelelő különleges szerződésekkel kívánt megvalósítani. Kívánatosnak tekin-tette a semleges szomszédos országok csatlakozását is, de a háború alatt a kam-pánytevékenység korlátozását javasolta. A „semlegesek” a központi hatalmak szövetségének példáján később majd felismerik, hogy a föderatív összefogás nem veszélyezteti szuverenitásukat és saját kultúrájukat, hanem garantálja azokat.
Az első világháború útján ( – )
A Közép-európai Államszövetségnek nem szabad Európa egyéb területeitől lö-vészárkokkal ellenségesen elvágott erődítménnyé válnia, hanem az összes olyan ország számára kristályosodási pontként kell szolgálnia, amelyek saját, valamint a világbéke és rend érdekében csatlakozni kívánnak.
Másik törekvésük népi jellegük és kultúrájuk alapjainak jobb elismertetésére és megvédelmezésére irányult a fenyegetésekkel szemben. Erkölcsi alapjaik megszilár-dítása során számítottak valamennyi párt, vallás és hivatás közreműködésére.
E megfontolásból az egyesület elnökségében és bizottságában különböző irány-zatok képviselői kaptak helyet. Így igyekeztek elejét venni annak, hogy az egyesü-let törekvéseit egyes pártok vagy vallások saját céljaikra használhassák fel.
E kettős célt szolgálják az egyesület ülésein elhangzott előadások. Ezeken elté rő szellemiségű személyek ismertetik, hogyan igyekeznek a feladatoknak meg felelni.
Abban reménykedtek, hogy a kölcsönös nagyrabecsülés vezette vélemény csere nemesíti a pártharcot, s erre szükség is van. Az előzetes bizalmas tanácskozások keretében pedig megismertetik a Reichstag, valamint a szövetségi államok nép-képviselőivel nézeteiket, s befolyásukat megnyerve hatással lehetnek a törvény-hozó testületekre.
Az egyesület 1917. május 30–31-én elfogadott, 14 paragrafusból álló alapszabá-lya szerint az egyesület mindazon törekvések középpontjában kíván állni, ame-lyek főleg a közép-európai szövetségi (föderatív) rendszer helyreállítására töre-kednek az európai jog- és békerendszer értelmében. Az egyesület e célt gyűlések, pártpolitikai jelleg nélküli, saját folyóiratok megjelentetése, más újságokban el-helyezett közlemények, parlamenti képviselőkkel és más befolyásos személyisé-gekkel történő megbeszélések, parlamenti kérdések és beadványok, valamint a kormányok befolyásolása révén kívánja elérni. Az egyesület székhelye Berlin, s tagja lehet minden 18. életévét betöltött birodalmi német állampolgár. Tagjai ren-des, támogatói vagy tiszteletbeli tagsággal rendelkeznek; az éves minimális tagdíj 5 márka. Az egyesület szervei a 15 fős elnökség, a 12 fős bizottság és a közgyűlés, amelyet évente tartanak.
Arra gondoltak, hogy Közép-Európa szövetségi (föderatív) újjászervezésének magját a szövetséges birodalmak alkotják: a Német Birodalom és Ausztria-Ma-gyarország, s megmarad a két birodalom politikai és kulturális önállósága.
A két birodalom szövetsége egységesíti a k aton a i k i k é p z é s t (katonai kon-venciók), az át me ne t i id ő s z a k b a n megteremti az e g y s é ge s g a z d a s á g i t é r s é ge t , me g t a r t v a a közbülső vámvonalat, de kölcsönösen kedvezményes vámokat állapítanak meg. A két birodalom megállapodik egymással más államokkal kötendő vámszerződések aláírása előtt, kialakítja az e g y s é ge s k e re s -k e d e l m i jo got , létrehozza az e g y s é ge s p é n z ü g ye t , egységesen szabályozza
a kö z le k e d é s ü g ye t , s elősegíti a k u lt u r á l i s k ö z ö s s é g kölcsönös támogatá-sát, többek között a két birodalom területén a felsőfokú oktatás elismerése révén.
M á s á l l a mok c s at l a ko z á s a önként, kényszer nélkül történik. A kö z é p -e u róp a i á l l a m s z öv-e t s é g h-e z tartozó országok kölcsönös-en biztosítják - egy-másnak az állami szuverenitást.
Irodalom
Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (Bonn), R . Geheime Akten.
Bóka Éva: Az európai egységgondolat fejlődéstörténete. Napvilág Kiadó, Budapest, . Charmatz, Richard: Österreich-Ungarns Erwachen (Der deutsche Krieg). Stuttgart, . Delbrück, Clemes von: Die wirtschaftliche Mobilmachung in Deutschland . München, . Naumann Frigyes: Középeurópa. Politzer Zsigmond és fi a, Budapest, .
Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában. Német és osztrák-magyar Közép-Európa ter-vezés ( – ). L’Harmattan, Budapest, .
Németh István: Európa-tervek – . Visszapillantás a jövőbe. ELTE Eötvös Kiadó, Buda-pest, .
Ormos Mária: Közép-Európa. Volt? Van? Lesz? A fogalom változásai. Napvilág Kiadó, Budapest, .
Wolf, Julius: An der Wiege Mitteleuropas. Dritte Aufl age der Schrift „Ein deutsch–österreichisch-ungarischer Zollverband.” A. Deichert’sche Verlagsbuchhandlung Werner Scholl, Leipzig, .