51ezenkívül már csak a felesége irányában tett gúnyos megjegyzésre futja kiállásából:

„No, édes fiam, most már te is kiülhetsz hozzám az ámbitusra” (Uo., 28). Van azon-ban magatartásáazon-ban és idézett megjegyzésében némi megvetés az uralkodó társadal-mi rend iránt is, a tornácon való üldögélésben pedig a kivonulás magatartásának is egy szemernyi nyoma. Az őt körülvevő világ hamis értéktudata ugyanis hamar le-lepleződik, hiszen a közösség egyáltalán nem magát a házastársi hűtlenséget ítéli el, hanem csak azt, hogy Fogh Péterné egy kalugyerrel is kikezdett. Később azonban az asszony „egészen” rehabilitálódik, amikor Pantaleon atya püspökké avanzsál: „Úgy emlékszem, hogy ez a személyi változás a szép Fogh Péternét egészen rehabilitálta, úgy […] emlékszem, hogy ez volt az igazi botrány” (Uo., 29). Fogh Péterhez hasonló figurái ezeknek a bácskai történeteknek a két Uderszki fiú (A két Uderszki fiú), akik egy hordó szeszért mondanak le a lánykérésről és maradnak agglegények, vagy a felesége által ugyancsak többszörösen lóvá tett és felszarvazott solthy báró (Fürdői levelek). Nem elnéző Papp irántuk, sőt iróniájának egyaránt leggyakoribb célpontját képezi a klérus és a hadsereg. A vidéki szépasszonyok számító és kétszínű szeretői leginkább a papok és tisztek köréből kerülnek ki. Az ötödik tiszt című novella világa Mikszáth Kálmán Noszty-regényének megfelelője, ahol a hadsereg tagjai, de az egész megyei nemesség is képes szövetkezni a lehetséges anyagi haszon, az érdekből kö-tött házasság létrehozása céljából. A novella csattanója épp az, hogy mindkét érdekelt (Bogen-Ellbogen főhadnagy, illetve Melenczei Chonth Ábris főszolgabíró is) a má-siktól várja ezt az anyagi hasznot és előrelépést, majd amikor kiderülnek a tényleges viszonyok, sértődötten fordítanak hátat egymásnak.

A Tündérlak Magyarhonban világának állandó szereplői a szerelmes papok és kalugyerek, történeteikből (pl. Nikánor fogsága) azonban hiányzik az a megren-dültség és tragikum, ami egy Jókai-regényben vagy egy Mikszáth-novellában jelen van. Itt is vérbő marokszedő lányok lesznek szerelmi csábítás áldozatai (mint pl.

a Péri lányok szép hajáról című Mikszáth-novellában), azonban Perszida, Niká-nor diakónus szerelmi vágyának szubjektuma tényleg velejéig romlott, másrészt Nikánorról is hamar kiderül, hogy könnyedén túlteszi magát a lány hűtlenségén, s rangbeli előhaladása céljából vállalja el a cölibátus megsértésének bűnét, s vállalja, hogy Germán archimandrita helyett (akivel helyet cserél!) őt kapják rajta Perszidá-val, ítéljék böjtre és fogságra: „És így kezdődött a Nikánor fogsága, gyors pálya-futás lőn a folytatása, és aminek az idén épp elmúlt huszonöt éve […] Most bizony ő az archimandrita Krusevácon…” (Uo., 64). Nikánor archimandrita azonban – s ebben a humoros csattanóban van az igazi erkölcsi ítélet – lebontatta a kolostori kertet lezáró palánkot (ezen ugrott át ugyanis Germán, amikor tetten érték volna Perszidával): „Mert válságos pillanatokban csak nem fog a kerítésen át mászkálni egy előkelő főpap” (Uo.).

52

bácskA újrAfelfedezése

A föld alatti tündérlak és kincs motívumának újabb megjelenését jelenti Vasagyi Mária Pokolkerék (2009) című, a bácskai csatornaásás történetét elbeszélő regé-nye, ahol Lothár, a történet főhőse, s a naplóformát követő elbeszélés fiktív szer-zője (feltehetően a sisakvirág tudatmódosító hatása következtében) bukkan föld alatti tündérkastélyra, később azonban sem maga, sem társai, sem a busás haszon reményében kereső katonák nem találnak rá a mesés kincseket rejtő barlangra.

Papp Dániel 19. század végi novellisztikája Bácska-képének és haza-/szülőföld-értésének értékállóságát (a térségi létérzékeléshez képest), autentikus mivoltát – szenteleky Kornél egykori értékelése ellenében – mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy létrejöttét követően több mint egy évszázaddal később is elevenül hat és jelen van a vajdasági magyar irodalomban; irodalom-, művelődés- és ala-kulástörténeti kutatások tárgyát képezi (Váróczi 1982; Magyar 1994, Bori 1998;

Ispánovics csapó 2004; Németh 2004).

kiadás

Papp Dániel 1980. Tündérlak Magyarhonban. Budapest: szépirodalmi Könyvkiadó.

irodalom

Bence erika 2011. A múlt horizontja. A történelmi regény műfaji változatai a XIX. századi magyar irodalomban. Újvidék: Forum Könyvkiadó.

Bényei Péter 1999. „El volt tévesztve egész életünk!” Esztétikai alapú létértelmezési kísérlet a történelmi regény műfaji konvenciói alapján. Kemény Zsigmond: A rajongók.

Irodalomtörténet, 3., 441–466.

Bisztray Gyula–csuka zoltán 1943. Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927–1933. zombor–

Budapest: szenteleky Társaság.

Bóka László 1962. Arcképvázlatok és tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiad

Bori Imre 1998. Mária Sybilla üzeni Papp Dánielnek = B. I. Hétről hétre. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 162–163.

Bori Imre 2007. A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.

Féja Géza 1944. Papp Dániel. Kalangya, 2., 53–57.

http://epa.oszk.hu/01200/01266/00108/pdf/00108.pdf

Frye, Northrop 1998. A kritika anatómiája. Fordította: Szili József. Budapest: Helikon Kiadó.

Háy János 1996. Dzsigerdilen. A szív gyönyörűsége. Budapest: Pesti szalon Kiadó.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1966): Előadások a világtörténet filozófiájáról. Fordította:

szemere samu. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Herceg János 1944. Papp Dániel világa. Kalangya, 5., 193–195.

Hózsa Éva 2004. A hiány szociográfiája irodalmunkban és a Tündérlak-effektus = H. É.

Idevonzott irodalom. Tanulmányok, esszék, kritikák. szabadka: Grafoproduka, 89–92.

Ispánovics csapó Julianna: Bácskai kultúrkörök. Kézirat. A IV. Papp Dániel Irodalmi Emléknapon, Ómoravicán, 2013. december 14-én elhangzott előadás.

Juhász Géza 1965. Papp Dániel. Újvidék: Forum Könyvkiadó.

53

Magyar László 1994. „A szorgalom az ördög párnája”. (Újabb adatok Papp Dániel életrajzához). = M. L. Életek, iratok – iratok, életek. Újvidék: Forum Könyvkiadó, 112–

Móricz zsigmond 1922. Jókai. Nyugat, 2., 1434.117.

Németh Ferenc 2013. „Aki beleálmodta magát a valóságba”. Papp Dániel (1868– 1900) – egy derékbatört írói pálya. Kézirat. A IV. Papp Dániel Irodalmi emléknapon, Ómoravicán, 2013. december 14-én elhangzott előadás.

Poszler György 1983. Kétségektől a lehetőségekig. Irodalomelméleti kísérletek. Budapest:

Gondolat Kiadó.

Váróczi zsuzsa 1982. Papp Dániel korai novellái. Irodalomtörténet, 3., 503–522.

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00231/pdf/ePA02518_irodalomtortenet_1982_03_503- 522.pdf

Vasagyi Mária 2009. Pokolkerék. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.

54

A mAgyAr történelmi elbeszélés kezdetei BánátBan

bAloghy imre (neutrális): a paplak hisTóriája

keletkezéstörténeti adatok

A Torontál¹ napilap 1909. július 17-ei számában hirdetmény jelent meg, amely-ben közzéteszi, hogy Névtelen Jegyző és Neutrális álneveken publikáló szerzője, Baloghy Imre A paplak históriája címen regényt írt, „amely most van sajtó alatt”, s

„legközelebb jelenik meg Torontálvásárhelyen”.² Ugyanitt olvasható tizenkét nap-pal később a szerző előfizetési felhívása is a következő szöveggel: „Baloghy Imre következő című irodalmi művekre hirdet előfizetést – I. »A Paplak históriája«. Re-gény egy kötetben. (Ára 1 korona). II. »Zsivánovits Porfir«. ReRe-gény egy kötetben (ára 1 korona 50 fillér). A művek közül az első körülbelül két hónap – a második pedig körülbelül három hónap múlva kerül ki a sajtóból. A megrendelések és előfi-zetési összegek a szerzőhöz Torontálvásárhelyre küldendők. Szétküldött előfielőfi-zetési iveket még üresen is f. év augusztus hó végéig kéri a szerző visszaküldeni.”³ A kö-vetkező adat, amely Baloghy Imre regényírói tevékenységére vonatkozik, az egy, a Torontálban 1910. december 10-én megjelent közlemény, amely azonban már csak a szerző másik könyvéről, a Zsivánovics Porfirről tesz említést: „Zsivanovics Porfir – ezzel a címmel Baloghy Imre, kinek jó tolla lapunk olvasói előtt is is-meretes, regényt írt, amelynek hőse Zs. P. granicsár szerb főhadnagy. A regény a granicsár szerbek életét festi s drámai elevenségű mozgalmas mesét nyújt, amely mindvégig lebilincseli az olvasót. A 10 íves, csinos kiállítású könyv megrendelhető a szerzőnél.”⁴

Kiterjedt könyv- és sajtótörténeti kutatások fényt deríthetnek A paplak históriája megjelenési körülményeire és további sorsa (recepciója – ha volt!) alakulására, de tény, hogy az eddig elérhető források, pl. Petrik Géza Magyar könyvészet 1901–

1910. I–II. (Petrik 1917. 55) címen megjelent bibliográfiai kötete 1917-ben csak Baloghy Imre Zsivanovits Porfir de genere Zsiván című regényéről tesz említést, miként az 1940-ben Gulyás Pál szerkesztésében napvilágot látott Magyar írók élete és munkái (Gulyás 1940: II. 164.) is csak ezt az adatot jegyzi azzal, hogy hivatkozik a könyvről a Pesti Hírlap 1910. XI. 27-ei számában megjelent ismertetőre is. Mák

1 A Torontál volt az első magyar nyelvű lap Bánátban, amely alapításától (1851. január 4.) kezdődően 1892-ig hetilapként, majd 52 éven át, 1944-ben történt megszűntéig napilapként látott napvilágot. 73 évfolyamot számláló fennállása alatt több mint száz munkatársa volt:

1818-ig („régi törzsgárda”) név szerint hatvan munkatársáról tud a sajtótörténet (Németh 2004. 27–48).

2 Anonim: A paplak históriája = Torontál, 1909. VII. 17. (A Torontálból idézett szövegek-nek meghagytuk a maitól eltérő eredeti helyesírásmódját.)

3 Anonim: Előfizetési felhívás = Torontál, 1909. VII. 29.

4 Anonim: Zsivánovics Porfir… = Torontál, 1910. XII. 10.

55