Exkurzus: A keresztség és istenfiúság további lehetséges kapcsolata

Mielőtt tovább lépnénk, a Gal 3,27-ben felmerült keresztség nyomán érdemes egy kitérőt tennünk. A keresztség és istengyermekség kapcsolata ugyanis még egy helyen felvetődhet a páli corpuson belül, méghozzá a sok kutató által deutero-pálinak tekintett Titusz levél 3. fejezetének 5. versében. A bennünket témánk szempontjából érintő rövidebb szakasz görög szövege így hangzik: kata. to. auvtou/ e;leoj e;swsen h`ma/j dia. loutrou/ paliggenesi,aj kai. avnakainw,sewj pneu,matoj a`gi,ou.³⁰³ Mint láthatjuk, itt egy sajátos kifejezés a paliggenesi,a áll, amely a pa,lin = „ismét”, „újból”, illetve a ge,nesij = „születés,” „eredet” tagokból képzett összetett szó. A Septuagintában nem, az újszövetségen belül pedig csak Mt 19,28-ban fordul elő egyszer, de ott más jelentéssel, a világmindenség megújulására vonatkozóan. Ez utóbbi egyébként megfelel hozzávetőlegesen annak, ahogyan a sztoikusok alkalmazták a kifejezést. A kozmosz tűz által emésztődik majd el (evkpurw/sij), minek utána egy újjászületés keretében újra elő fog állni.³⁰⁴ A dionüszioszi és az Ozirisz-misztériumokban is bevett fogalom volt.³⁰⁵ Ez nyilvánvalóan különbözik a jánosi újonnan, illetve felülről születés terminológiájától, amit később vizsgálunk meg részletesen.

Problematikus ezzel a szakasszal kapcsolatban, hogy többféleképpen fordítható és értelmezhető. A nyelvtani interpretációtól függően valószínűsíthetjük, hogy a keresztségre történik utalás, de ezt száz százalékos bizonyossággal nem jelenthetjük ki. A több tagból álló birtokos szerkezet értelmezésével kapcsolatban, amennyiben ezeket mind összetartozóként vesszük, akkor az értelmezési variációk száma zavarba ejtően sok. Jerome D. QUINN négy alapesetet különböztet meg, és az utolsó háromnak további három-három elágazását, ami tehát összesen - a nyelvtani szerkezetből adódó minden elvi lehetőséget figyelembe véve - tíz variáció.³⁰⁶

Az ő irgalmából üdvözített minket a fürdő által, amely:

303 Pál teljes cicerói körmondata a RÚF szerint Tit 3,4-7: „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.” (A görögül idézett rész kivastagítva.)

304 GUHRT, J: paliggenesi,a. In: Brown, Colin ed.: The New International Dictionary of New Testament Theology.

Vol. 1.: A-F. Zondervan, Grand Rapids, MI, 1975, 184. o. (GUHRT 1975)

305MARSHALL, I. Howard: The Pastoral Epistles. /The International Critical Commentary/ T&T Clark, Edinburgh .1999, 319. o. (MARSHALL 1999)

306 QUINN, Jerome D.: The Letter to Titus. /The Anchor Bible 35./ Doubleday, New York, 1990, 218-219. o. (QUINN 1990)

73

A. az újjászületéshez és a megújuláshoz hozzátartozik (eredet, viszony) B. az újjászületéshez és megújuláshoz vezet (eredményhatározói) C. az újjászületés és a megújulás ebből áll (értelmező)

D. az újjászületést és a megújulást hatásként váltja ki (célhatározói).

Az első variációt kizárhatjuk, amint a „Szentléleké” birtokos szerkezetet is bevonjuk vizsgálatunk körébe. A többi háromnál viszont újabb értelmezési eshetőségek merülnek fel.

B. A fürdő által, amely újjászületéshez és megújuláshoz vezet:

b.1. amely a Szentlélekhez vezet (irány, cél, eredmény), b.2. amely a Szentlélekből áll (értelmezői),

b.3. amely a Szentlélekhez tartozik (eredet).

C. A fürdő által, amely az újjászületésből és a megújulásból áll:

c.1. amely a Szentlélekhez vezet, c.2. amely a Szentlélekből áll, c.3. amely a Szentlélekhez tartozik.

D. A fürdő által, amely újjászületést és megújulást eredményez:

d.1. amely a Szentlélekhez vezet, d.2. amely a Szentlélekből áll, d.3. amely a Szentlélekhez tartozik.

Vehetjük azonban a dia. loutrou/ paliggenesi,aj kai. avnakainw,sewj pneu,matoj a`gi,ou kifejezésen belül az „és” kötőszót másként is: az újjászületés fürdője és a Szentlélek megújítása. Ekkor két külön birtokos szerkezetről van szó. De értelmezhetjük a kai.–t magyarázói funkcióban állóként is: „a megújulás fürdője, azaz a Szentlélek megújítása által”.

Az igazán nagy kérdés az előbbi verzió és az össze többi között áll fenn, azaz, hogy a genitivusban álló avnakainw,sewj az a dia vagy a loutrou szótól függ. A szakirodalom ebben teljesen megosztott: George W. KNIGHT huszonhárom kommentárírót sorol fel az első nézet, kilencet a második táborába tartozóként.³⁰⁷ Szerinte Jn 3,5,³⁰⁸ Ez 36,25-27³⁰⁹ és 1Kor 6,11³¹⁰

307 KNIGHT III., George W.: The Pastoral Epistles: A Commentary on the Greek Text. /The New International Greek Text Commentary/ William B. Eerdmans - Paternoster Press, Grand Rapids, MI - Cambridge, UK, 1992, 342-343. o. (KNIGHT 1992)

308 Jn 3,5: „Jézus így felelt: Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.”

309 Ez 36,25-27: „Tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok. Minden tisztátalanságotoktól és minden bálványotoktól megtisztítlak benneteket. Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet adom belétek, és gondoskodom róla, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.”

74

figyelembe vételével azt láthatjuk, hogy utóbbiakban a víz, a fürdő, a megtisztítás, illetve másfelől a Szentlélek szorosan összekapcsolódnak, ugyanakkor meg is különböztetődnek, és mindig az ember benső átalakulására vonatkoznak. Az utolsó két igehely gondolatiságát látja ebben a Titusz-textusban tükröződni, ezért azok felépítésével analóg módon itt is egy khiasztikus szerkezetet lát: párhuzamot vonva az első (a fürdő) és az utolsó (a Szentlélek) genitivusi alak között a négyből, a belső kettő pedig az eredmény, az átalakulás jelölője.

Másfelől az első pár genitivus a múlt bűnétől való megtisztulás szükségességére utal, míg a második pár az így kapott új életre fókuszál. Így tehát KNIGHT is azok csoportjába sorolható, akik az avnakainw,sewj-t a dia-tól teszik függővé.³¹¹

DUNN azzal érvel, hogy a paliggenesi,a és az avnakainw,sij gyakorlatilag szinonimák.

Az újonnan születés ugyanis a gyakorlatban megújulás. Ezt a gondolatritmusi jelleget az is aláhúzza, hogy ha két külön eseményről lenne szó, akkor a mindkettő szó előtt külön-külön ott állna a dia prepozíció.³¹²

A lényegi kérdésünk, miszerint Tit 3,5-ben a keresztségre történik-e utalás vagy sem, hasonlóképpen vitatott. A „fürdő” és a keresztség kapcsolatára jó szentírási példa Ef 5,26.³¹³ Az újból avagy fentről való születés tehát a víztől és lélektől valósul meg, ahogy azt Jn 3,5-ben is láthatjuk. Az is kétségkívül igaz, ApCsel 2,38 szerint a keresztség3,5-ben az ember kapja a Szentlelket.³¹⁴ Azonban míg a kommentátorok egy része a keresztségre való utalás mellett teszi le a voksát, számos érv hozható fel ezzel szemben is. DUNN szerint a loutro,n jelentése pogány nyelvi környezetben a fürdő (bath), nem annyira a mosakodás, mint inkább a görög-római fürdő-intézmények értelmében. Szerinte tehát itt belső, spirituális értelemben vett mosakodásról van szó, amelyet a Lélek eszközöl.³¹⁵ MARSHALL azzal érvel, hogy egy külsődleges rítusra, mint az üdvösség eszközére való célzás nagyon valószínűtlen egy olyan kontextusban, amely tele van az e tekintetben az isteni cselekvésre való utalásokkal. Szerinte is itt spirtuális megtisztulásról van szó, amelyet külsődlegesen a vízzel való keresztség szimbolizál.³¹⁶

310 1Kor 6,11: „Pedig néhányan ilyenek voltatok: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.”

311 KNIGHT 1992, 343-344. o.

312 DUNN 1970, 166.o.

313 Ef 5,25-26: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjével (loutrw/| tou/ u[datoj) az ige által megtisztítva megszentelje…”

314 ApCsel 2,38: „Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.”

315 DUNN 1970, 168.o.

316 MARSHALL 1999, 318. o.

75

Magam részéről nem tudom a kérdést eldönteni. Azt gondolom, hogy teljes bizonyossággal egyik irányba sem tehetünk végérvényes kijelentést. Éppen ezért a legkorrektebbnek Frances YOUNG megfogalmazását tartom, aki az egyes újszövetségi iratok teológiájával foglalkozó rangos sorozat általa írt vonatkozó kötetében zárójelesen így fogalmaz: „God is described as having 'saved us …according to the divine mercy, through the bath of re-birth [presumably baptism] and the renewal of the Holy Spirit…”. ³¹⁷