Esettanulm ányok

Miután elvi síkon áttekintettük a volt egyházi iskolák átadásának problematikáját, nézzük meg, hogy a gyakorlatban, egyes esetekben hogyan jelennek meg ezek.

Először azon eseteket vizsgáljuk, amikor az egyházak működő alap- és középfokú oktatási intézményeket ugyanazon funkció folytatására vesznek át. Ezen belül asze­

rint tehetünk különbséget, hogy az iskolafenntartó önkormányzat gondoskodott-e az addigi semleges iskola áthelyezéséről akár saját, akár állami költségvetési pénzből (funkcióváltás) vagy nem, s ez esetben más módon oldja meg a világnézetileg el nem kötelezett oktatás biztosítását az igénylők részére.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján az első csoportba sorolhatjuk például a kato­

likus egyház (a szerzetesrendeket is beleértve) számára átadott iskolák közül a székes- fehérvári Szent István Gimnázium, az esztergomi Bottyán János u. 10. szám alatti gim­

názium, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium, két egri általános iskola és a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola ügyét. Ezen esetekben tehát nem történt meg az önkormányza­

ti funkciók kiváltása, vagyis az önkormányzatok vagy teljesen ingyenesen - általában berendezéssel együtt - adták át az iskolákat, vagy csak az értéknövelő beruházásaik ellenértékét igényelték (bár gyakran ezek az értéknövelő beruházások, pl. új iskola- szárny-épület létesítése, stb. is igen jelentős összegeket tettek ki). Az egyház által átvett iskolákban továbbra is biztosították az oktatást minden maradó tanuló számára, vala­

mint a tanári karból is szerződést kötöttek mindenkivel, aki erre hajlandó volt. Termé­

45 „A differenciált oktatási rendszer dicsérete", Beszélgetés dr. Tomka Miklós szociológussal, a római katolikus Lelkipásztori Intézet munkatársával. E g y h á z é s V ilá g , 1993. október, 18-21. o.

Kozma Tamás: „Egyházak és iskolák az 1993. LXXIX. törvény után", megjelent: uo., 21-23. o.

46 Szántó János: „Vallásos-vallástalan többség-kisebbség - hány vallásos ember él Magyaror­

szágon?", B e s z é lő , 1992. február

szetesen minden problémát így sem sikerült elkerülni. Igen széles körű előkészítés előzte meg a pécsi Nagy Lajos Gimnázium, valamint a gimnáziumhoz funkcionálisan kap­

csolódó Hunyadi Mátyás Kollégium átadását. Ennek során a városi önkormányzat és az igénylő rend megállapodásban rögzítette az ellenszolgáltatás nélküli átadását a kö­

vetkező feltételekkel: a rend az 1995/96. tanévig elfogadja a négyosztályos iskolatípus, a koedukáció, a speciális osztályok és szakkörök fenntartását. E szerkezeten csak szük­

ség szerint és az új közoktatási törvény adta lehetőségek keretei között kíván változtat­

ni. A gimnázium továbbra is a város közoktatási rendszerének szerves része marad. A beiskolázás az átvétel után elsősorban Pécsről, valamint Baranya és Tolna megyék terü­

letéről történik. Az átvevő ciszterci rend elsősorban jó képességű katolikus tanulókat kíván felvenni, de a fennmaradó helyekre nem katolikus és nem hívő tanulókat is kész felvenni. A hittanoktatást nem kívánja kötelezővé tenni, ehelyett igény szerint vallás- történeti és etikai szakkört szervez. Bár a rend a keresztényerkölcsi alapon nyugvó, katolikus szellemiséget kívánja érvényesíteni az iskola vezetésében, azokkal a tanulók­

kal szemben azonban, akik ezt világnézeti meggyőződésből nem kívánják elfogadni, kényszerítő eszközt nem alkalmaz, őket emiatt hátrányos helyzetbe nem hozza. Elvár­

ja azonban tőlük, hogy az iskola szellemiségének megfelelő magatartást tanúsítsanak.

Hajlandó valamennyi pedagógust átvenni, ám akik nem hajlandóak az egyházi gimná­

ziumban maradni, azokat az önkormányzat más pécsi tanintézetekben helyezi el. A rend a tanszabadság elvét vallja, a tanároktól csupán az egyház- és vallásellenes, a ke­

resztény erkölcsi normákkal ellenkező szellemű tanítástól való tartózkodást várja el. A kollégium vonatkozásában tudomásul veszi, hogy az nemcsak a Nagy Lajos Gimnázi­

um tanulóinak elhelyezésére szolgál, hanem igény szerint a város más középfokú tan­

intézetének tanuló is elhelyezhetők benne. Az eddigi arányszámokon nem változtat, így az önkormányzat továbbra is jogosult ott elhelyezni más diákokat, ennek fejében továbbra is biztosítja az üzemeltetéshez szükséges pótköltségvetést. Mindezek fejében az önkormányzat mindkét intézményt teljes felszereléssel adja át a rendnek. Ugyanak­

kor nem vállalta az immár egyházi gimnázium fejkvótán (állami normatív támogatá­

son) felüli költségeinek biztosítását. A megállapodást a városi közgyűlés is elfogadta, s így került az végül is az egyeztető bizottság elé, amely a gimnáziumhoz funkcionálisan hozzátartozó - már az államosításkor is meglévő - uszoda ügyével együttesen terjesz­

tette azt a kormány elé, kártalanítás nélküli átadást javasolva. A kormány ennek megfe­

lelően hozta meg döntését, és ezen alapult a művelődési és közoktatási miniszter hatá­

rozata. Az iskolaátadás meg is történt, így az 1993/94-es tanévet már a ciszterci rend indította. A helybeli sajtó híradásait figyelembe véve azonban nem minden zavartalan, az önkormányzat oktatási szakmai vezetése és a rend illetékesei nem minden esetben értik meg egymást, s a szülők és pedagógusok sem maradéktalanul elégedettek a kiala­

kult helyzettel. Az uszoda ügye pedig máig sem rendeződött egyértelműen, mivel az önkormányzat az erre vonatkozó kormánydöntést kifogásolva a bírósághoz fordult jog­

orvoslatért. A per még nem fejeződött be.47

47 Az esettanulmányoknál - ha egyéb forrásra nem utalunk - minden esetben a rendelkezé­

sünkre álló minisztériumi iratokat használtuk. A pécsi gimnázium esetében azonban figye­

lembe vettük a helyi sajtóban megjelent híradásokat is (Ú j D u n á n t ú l i N a p ló , 1993. július 10.,

F e h é r / F e k e t e , III. évf., 1993. 3. sz., P é c s i E x t r a , 1993. okróber 14., Ö n k o r m á n y z a t i K ö z le m é riy e k )

Nem merültek fel ilyen problémák az érseki székhely Esztergom, a püspöki szék­

hely Székesfehérvár és Hajdúdorogd esetén. Az utóbbi ugyan csak névlegesen a ma- gyar, a görög katolikus (bizánci rítusú) püspökség székhelye, ténylegesen azonban Nyíregyházán van. Hajdúdorogdon viszont a város túlnyomó része még mindig gya­

korló görög rítusú hívő, így az iskolaátadások a lakosság meghatározó részének egyet­

értésével találkozott.48 Az önkormányzat itt csak értéknövelő beruházásainak megté­

rítésére tartott igényt, s vállalta az egyházi kezelésbe került iskolák anyagi támogatá­

sát is. Természetesen a városban a semleges oktatás szintén biztosított. E tekintetben Siklóson is hasonló a helyzet.

Ugyancsak problémamentes volt Bonyhádon a gimnázium átadása az evangélikus egyháznak, noha a városban ez az egyetlen gimnázium működik. Az önkormányzat csak az értéknövelő beruházási megtérítést kérte, nem kívánt másik, önkormányzati gimnáziumot építeni. E megoldást mind a szülők, mind a tantestület különösebb konfliktus nélkül tudomásul vették.

Igen komoly gondok jöttek elő azonban a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Isko­

lánál. Azt - mint eredetileg is iskola céljára szolgáló volt tulajdonát - a helybeli római katolikus egyházközség igényelte vissza. Az államosítás óta az iskolában jelentős ér­

téknövelő beruházások, bővítések történtek, így az jelenleg a város legnagyobb isko­

lája. Ezen kívül - a külterületet is figyelembe véve - a városban még négy iskolaépü­

let található, amelyből egyet már a református egyház kapott vissza. Az önkormány­

zat és a plébánia között az év elején létrejött egy megállapodás, amelyben megegyez­

tek az iskola ingyenes, funkcióval történő átadásában a felszerelési tárgyakkal együtt a következő feltételekkel: az egyház az iskola valamennyi munkavállalóját és beisko­

lázott tanulóját átveszi. Az alkalmazottak részére biztosítja a közalkalmazotti tör­

vényben előírt kedvezményeket és jogokat olyan mértékben, amilyen mértékben azo­

kat a önkormányzat saját közalkalmazottai részére biztosítja. Az egyházi iskola sajá­

tos jellege m ellett nyitott iskolaként kíván működni, vagyis vallási és világnézeti megkülönböztetés nélkül biztosítja a beiratkozó, illetve a már ott tanuló gyerekek alapfokú oktatását. Az egyház vállalja, hogy önálló (egyoldalú) elhatározással nem vezet be férőhelyi korlátozást. Mindezekre tekintettel az önkormányzat a normatív állami támogatáson túl is támogatja az iskola működéséhez funkcionálisan szüksé­

ges - de nem a volt egyházi ingatlanok körébe tartozó - napközi ingatlanon. Egyben jelezte az önkorm ányzat, hogy az értéknövelő beruházásaival kapcsolatos kártalaní­

tási igényét külön fogja előterjeszteni. Mivel a megállapodás megkötése előtt a szü­

lők és a tantestület véleményét nem kérték ki, csak utólag derült ki, hogy a szülők és a pedagógusok többsége ellenzi az iskola átadását, s az egyházi iskolát nem igénylők jelentős számára tekintettel nem helyezhetők el a város semleges iskoláiban. A tilta­

kozásokat is figyelembe véve az önkormányzat végül is azt úgy módosította, hogy az értéknövelő beruházások ellenértéke mellett egy új - önkormányzati - iskola építésé­

nek a pénzügyi fedezetét is kérte az állami költségvetéstől. Az iskolát azonban ettől függetlenül átadta az egyháznak, bár több szülő az erre vonatkozó önkormányzati határozattal szemben a köztársasági megbízotthoz fordult jogorvoslatért. Az iskola

48 Szerző korábbiakban vizsgálta a magyar görög katolikusok történetét, s ennek során járt Hajdúdorogdon. A leírtakat személyesen tapasztalta.

1 0 1

tehát jelenleg egyházi kézben van az ismertetett feltételekkel s továbbra is oda jár az eredeti tanulók túlnyomó többsége, s a tanárok zöme is megmaradt. Végleges m egol­

dás azonban még nincs, mivel az utólag előterjesztett kiváltási igényt az egyeztető bizottság még nem tárgyalta, s így kormánydöntés sem született az ügyben.

Némileg hasonló a helyzet a csurgói gimnázium és kollégium esetében is, melyet reformátusok igényeltek vissza. A kormánydöntés a gimnázium és kollégium üteme­

zett átadásáról rendelkezett. E döntést az önkormányzat tudomásul is vette, s nem is igényelt az átadott épületen lévő funkció kiváltására pénzt, hanem csak az értéknö­

velő beruházási ellenértékét igényelte, amelyet meg is kapott. Az 1993/94-es tanév­

ben már az egyház indította az első osztályt, a felsőbb osztályokat azonban még az önkormányzat működteti. Időközben kiderült, hogy mind a lakosság (szülők), mind a tantestület részéről jelentős igény van a semleges önkormányzati gimnáziumra - a városban ez az egyetlen gimnázium van - így a képviselőtestület állást foglalt egy ilyen létesítése mellett. Amennyiben ez megvalósul, úgy mind a tanulók, illetve szü­

leik, mind a pedagógusok szabadon választhatnak a két iskola között, ami csak javá­

ra válhat mindenkinek. Ennek érdekében az önkormányzat is azt tervezi, hogy az em lített célra az egyházi tulajdonrendezésre elkülönített keretből kér pénzt.

Ezek az ügyek azonban már átvezetnek bennünket az első témánk második cso­

portjához, amelyben eleve csak funkcióváltás ellenében adnak át iskolát az egyház­

nak. Ez történt például a katolikus egyház által igényelt Budapest, I. kér. Gellérthegy úti Általános Iskola, a Füzesabony, Szihalmi u. 32. számú iskola, a szanyi és móri általános iskolák, a jánoshalmi Rákóczi Úti Általános Iskola, az egyik szentesi általá­

nos iskola, az egri Sánc Utcai Általános Iskola, a szintén egri Angolkisasszonyok Gim­

náziuma, valam int a hozzá szervesen kapcsolódó kollégium esetében, a kisvárdai Szent László Gimnáziummal vagy a debreceni Tóth Árpád Gimnáziummal. Külön érdemes megem lítenünk Szanyt és Mórt, ahol az eddigi egyedülálló önkormányzati iskola m ellett megjelent az egyházi iskola is színesítve, bővítve az oktatási kínálatot, de természetesen megfelelő elhelyezést nyertek a semleges önkormányzati iskolák is, gondoskodva ezzel az önkormányzat alapkötelezettségéről is. Egerben az Angolkis­

asszonyok Rendje igényelte vissza egykori intézetét, amelyben az államosítás óta a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, valamint a József Attila Kollégium működött. A rend korm ánydöntéssel visszakapta az ingatlant oktatási célra. M egjegyzendő, hogy már a tulajdoni rendezést megelőzve az önkormányzattal való megállapodás alapján két- osztályos gim názium okat indítottak volt iskolájukban. Ugyanakkor a Ciszterci Rend zirci Kongregációjának tulajdonába került Széchenyi utcai, az Egri Főegyházmegyé­

be pedig a Foglár utcai kollégium, szintén oktatási-nevelési célokra. Az önkormány­

zat pedig az átadott ingatlanok ellenében kapott pénzösszegért egy irodaházat és egy m unkásszállót vásárol meg, s alakít át új gimnázium és kollégium céljára.49

Szentes város önkormányzata közvetlen megállapodással a római katolikus főplébá­

niának visszaadta a volt tulajdonát képező iskolaépületet, amelyben az egyház újra egyházi általános iskolát alapított. Az új közoktatási törvény hatályba lépését követően közoktatási megállapodást kötött a katolikus egyházközséggel, melyben megegyez­

tek, hogy az egyház a nevelési-oktatási tevékenységet az iskolájába járó tanulók vonat­

49 Lásd 5. számú jegyzetet!

kozásában átvállalja az önkormányzattól. Vállalja, hogy minimális követelményként teljesíti az Általános Iskolai Nevelés és Oktatás Tervében célkitűzésként meghatározott feladatokat, illetve a majdan elfogadott Nemzeti Alaptantervben megfogalmazottak szerint készült kerettantervekben és helyi tantervekben rögzített és szakmailag elfoga­

dott célkitűzéseket megvalósítja, a gyermekeket a műveltség és az ismeretek alapjai­

nak megszerzése révén a középiskolai oktatásban-nevelésben, illetve a munkában való részvételre, önálló életvitelre felkészülten bocsátja el. Az anyagi támogatását olyan mértékben, ahogy a saját iskoláit támogatja. Erre tekintettel az egyház az oktatási alap- tevékenységet ingyenesen látja el. A megállapodás 10 év időtartamra szól. Az önkor­

mányzat ugyanakkor szükségesnek látta az önkormányzati iskola kiváltását is, és az erre vonatkozó igényét benyújtotta az illetékes minisztériumnak. Egyeztető bizottsági eljárás és kormánydöntés az ügyben még nem született. Egyébként a városban az át­

adotton kívül működik még több önkormányzati iskola is.

A kisvárdai önkormányzat a Szent László Gimnáziumot és Szakközépiskolát, va­

lamint egy óvodát adott át a katolikus egyháznak funkcióval együtt. Az átadás fejé­

ben értéknövelő beruházásaira tart igényt, valamint néhány tanterem pótlására - te­

hát nem a teljes oktatási intézmény kiváltására. A városban a semleges önkormány­

zati oktatás a továbbiakban is biztosítva van.

A jelenlegi debreceni Tóth Árpád Gimnázium épülete a korábbiakban a Szegény Iskolanővérek tulajdonát képezte, s abban teljes egészében a katolikus Svetits Gim­

názium működött. Az ingatlant formálisan nem is államosították, hanem az épület nagy részét az állam igénybe vette világi gimnázium céljára, szűk területre szorítva vissza az egyházi gimnáziumot. A rend és gimnáziuma azonban végig működött a kommunista rendszerben is.

Az ilyen esetekre az 1991. évi XXXII. törvény a következőket mondja: „E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan, egyébként a törvény hatálya alá tarozó ingatlanra is, amely ugyan egyházi tulajdonban maradt, de azt állami intézkedés folytán - a tulajdonossal kötött szerződés nélkül - harmadik személy használja. Az ilyen ingatlanok te­

kintetében az egyház tulajdonosi jogait a használóval kötött megállapodásban, vagy a bíróság előtt is érvényesítheti. "50

Ez esetben tehát az egyháznak alanyi joga volt a teljes birtokbavétel követelésére az önkormányzattal szemben. Saját intézményének elhelyezésére az önkormányzat volt köteles - az komolyan fel sem vetődött, hogy az ország legjobb gimnáziumai közé számító Tóth Árpád Gimnáziumot esetleg megszüntessék - , az azonban egyér­

telmű volt, hogy ez a feladat meghaladja teherbíró képességét. Végül is hosszas egyez­

tető tárgyalások után sikerült megállapodni az állami költségvetés hozzájárulásának mértékében az önkormányzati áldozatvállalás mellett, s az önkormányzat ezen pén­

zekből fogja biztosítani gimnáziuma kihelyezését. Ezt követeli majd a rend teljes bir­

tokba lépése. A város e megoldással kétségkívül csak nyerhet, mivel megmarad egy országos hírű önkormányzati gimnázium, s ugyanakkor az iskolanővérek is meg­

kapják a lehetőséget egy nagy létszámú s nagy hagyományokkal rendelkező egyházi iskola jelentőségének növelésére.

50 A hivatkozott törvény 17. § (1) bekezdése. Lásd a 2. számú jegyzetet!

A református egyház igénylései közül itt említendő meg a pápai gimnázium, amely átadásra került, ugyanakkor az önkormányzat itt is pénzbeli kártalanítást kap egy új gim názium építésére. Az önkormányzat alapkötelezettsége - a semleges oktatás biz­

tosítása - tehát itt sem szenved csorbát, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező

„református kollégium " feléledésével csak gazdagodik a város. Ugyancsak átadásra kerül a kiskunhalasi gimnázium, de csak a teljes funkcióváltás (az önkorm ányzati gimnázium elhelyezése) után.

Az evangélikus egyház esetén ilyen volt a győri Petőfi téri iskola vagy a békéscsa­

bai volt evangélikus, majd városi gimnázium. Az utóbbi korm ánydöntés alapján át­

adásra került, az önkormányzat pedig egy helybeli laktanyaépületet kap a gim názi­

um elhelyezésére, és pénzt annak megfelelő átalakítására.

Mint speciális esetet kell megemlítenünk a reformátusok által igényelt békési gim­

názium esetét, ahol végül is az ingatlan megosztásra került az egyház és az önkor­

mányzat között, az egyház azonban egy másik helyi ingatlanáért kapott kártalanítást saját részének bővítésére használja. így itt is egymás m ellett fog működni egy semle­

ges és egy elkötelezett iskola.

Másodszor azon eseteket kellene megnéznünk, ahol az egyház átvesz egy oktatási­

nevelési célra szolgáló épületet, de ott nem a működő intézményt akarja továbbvin­

ni, hanem valamilyen egyéb funkcióval rendelkezőt kíván létrehozni. Példaként em­

líthetjük katolikus részről a Pápa, Fő tér 6. szám alatti ingatlant, amely eredetileg katolikus iskola volt, az államosítás után diákotthonként használták, de az egyház ismét iskolát indít benne. Az önkormányzat természetesen pénzt kapott az állami költségvetésből a diákotthon elhelyezésére. Vácott a Konstantin tér 1-5. szám alatti gimnázium épületét az egyház a Hittudományi és Papnevelő Főiskola és Intézet el­

helyezésére fogja használni. Az önkormányzati gimnázium elhelyezésére a város cse­

reingatlant és átalakítására pénzt kap.

Hasonló a helyzet Pécsett is, ahol a püspöki énekiskolát egy jelenleg kollégium céljára szolgáló volt egyházi épületben helyezték el. Esztergomban egy átvett óvoda­

épületben indít iskolát az egyház.

A reformátusok Debrecenben egészségügyi szakközépiskola helyett református középiskolai kollégiumot fognak működtetni.

Igen nagy nyilvánosságot kapott az evangélikusok által igényelt Deák téri (Sütő utcai) iskola ügye. A helyzet több tekintetben hasonló volt a már ismertetett debrece­

ni Svetits ügyhöz. Ez esetben sem történt ugyanis meg az épület állami tulajdonba vétele, hanem csak az állami iskola részére történő igénybevétele. Az egyház tehát itt is alanyi jogon követelhette a birtokbavételt. A tárgyalások során felajánlotta, hogy funkcióval, tanulókkal és tanárokkal együtt veszi át az épületet, csak az igazgató kiválasztásához ragaszkodik. A szülők és a tanári kar egy része azonban ezt ellenez­

te, ragaszkodtak az önkormányzati iskola változatlan felállásban való fenntartásá­

hoz. A konfliktus végül úgy oldódott meg, hogy a VIII. kerületi önkorm ányzat fel­

ajánlotta az iskola kihelyezésére a szlovák iskola volt épületét (a szlovák iskola ugyanis közben új épületbe költözött), így a tanulók és a tanárok igény szerint átköltözhettek oda. Erre tekintettel az egyház a bent lévő iskola további működtetése helyett bein­

díthatott egy nyolcosztályos gimnáziumot. Az önkormányzati iskola ugyan még m in­

dig használja a Sütő utcai épület egy részét, a szervezeti elkülönülés azonban teljes

egészében m egtörtént. Ennél az esetnél külön ki kell em elnünk, hogy a m egoldást két ö nk orm ány zat korrekt együttm űködése hozta meg.

Külön kell szólnunk azon ügyekről, amikor felsőoktatási intézmények által hasz­

nált épületeket kíván valamely egyház közoktatási célra átvenni. Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola épületének átadásáról döntött a kormány a Miasszonyunk­

ról N evezett Szegény Iskolanővérek javára általános és gimnáziumi oktatás céljára. A főiskola csereingatlant kapott és pénzt annak a funkcióra való alkalmassá tétele érde­

kében. A csereépület átvételét és felmérését követően a főiskola kevesellte a számára megítélt pénzt és pert indított a bíróság előtt annak felemelése végett. Amíg az igény jogossága - akár külön tárgyalások és kormánydöntés ütján - el nem dől, addig a

rend részére történő tényleges birtokba adás aligha történik meg.

Már átadásra került a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola egyik kollégi­

Már átadásra került a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola egyik kollégi­

In document és vallásszabadság Oktatáspolitika (Pldal 101-115)