Franciaország esetében a laikussággal kapcsolatos kérdések súlya, jelentősége egye
bek között arra is visszavezethető, hogy ebben az országban a politikai és ideológiai mezőben jelentős érdekcsoportok képviselik az állam és egyház szétválasztásának elvét, illetve az egyházi befolyástól mentes laikus oktatás eszméjét. A múlt század végén a III. K öztársaság intézm ényeinek a védelm ében érdekelt, baloldaliként szám ontartott, tartósan hatalmon lévő politikai erőket összekovácsoló legfőbb és mondhatni egyetlen közös nevező az antiklerikalizmus volt, amelyhez kapcsolódva különféle, kifejezetten vallásellenes törekvések is megnyilvánulhattak.5 Ehhez képest századunk hetvenes-nyolcvanas éveire jelentős mértékben összeszűkült azon erők
3 A tanszabadság alkotmányos jellegéről lásd Michel Barbier idézett művének 131-134. ol
dalát. Itt jegyezzük meg, hogy e forrásból az is kiderül, hogy az 1946-os alkotmány megfo
galmazásakor gaulle-ista képviselők javasolták a tanszabadság explicit megjelenítését az alkotmányban, ám e törekvés a baloldali képviselők ellenállása miatt meghiúsult.
4 Problémes politiques et sociaux, 1995, No. 768. La la ícité. (A laicitás) In Evolutions et enjeux, Szerk. Jean Baubérot, La Documentation frangaise, 27-28. o.
5 E kérdésről lásd bővebben Francois Goguel, Alfréd Groser: i. m. 24-31. o. Az egyházzal kapcsolatos kérdések a szerzőpáros szerint egyebek között azért kerülhettek a politikai csatározások középpontjába, mert „a f r a n c i a e g y h á z h ie r a rc h iá ja , p a p s á g a és le g b u z g ó b b h ív e i
n e k ig e n j e l e n t ő s r é s z e a z 1 8 7 0 - 7 1 - e s h á b o r ú t k ö v e tő e n a m o n a r c h ia v issz a á llítá sa m e lle t t f o g l a l á l l á s t .” ( . . . ) „ E r r e az á llá s p o n tra v e z e t h e t ő v is s z a , h o g y az e g y h á z tá m o g a tá s t n y ú jt o t t B o u la n g e r - n a k a K ö z t á r s a s á g e lle n ir á n y u ló tá m a d á s á h o z . E z a m a g y a r á z a t a rr a is, h o g y m ié r t u ta s íto ttá k el a f r a n c i a k a to lik u s o k X I I I . L e ó k ie g y e z é s r e [ti. a K ö z tá rs a s á g e lfo g a d á s á ra - B . I.J b u z d ít ó ta n á c s á t, és a z t is, h o g y m i é r t v á lla lt a k tív s z e r e p e t o ly so k p a p é s s z e r z e t e s a D r e y f u s - e l l e n e s a g it á c ió b a n , m e ly tő l a z t r e m é lt é k , h o g y ( . . . ) m e g a k a d á ly o z h a tja a K ö z t á r s a s á g k o n s z o lid á c ió já t. ( . . . ) M a g y a r á z a t u l s z o lg á l to v á b b á a r r a is, h o g y m ié r t v e tt ré s z t o ly a n so k p ü s p ö k és p a p az A c t io n F r a n g a is e
tábora, melyek a 19. századi politikai antiklerikalizmus, illetve a vallásellenesség ha
gyományait továbbéltetve képviselték a laicitás elvét.6 (A franciaországi valláselle
nesség hagyományai igen sokféle, bár egymással szorosan összefüggő forrásból szár
maznak, így mindenekelőtt a felvilágosodás korában gyökerező racionalizm usból, a múlt század derekán kibontakozott szabadgondolkodásból, a forradalmi szocialista mozgalomból, és az anarchizmusból.) Az iskolarendszer duális jellegének m egszün
tetését célzó 1981 utáni, a későbbiekben részletesebben is tárgyalt kezdeményezések jól mutatják ugyanakkor, hogy a laikus gondolat klasszikus változatait képviselő erők - minden térvesztésük ellenére - továbbra is jelentős érdekérvényesítő erővel rendel
keznek Franciaországban.
Bár állam és egyház szétválasztásának elve, illetve a laikus gondolat hatóköre nem csupán az oktatás területére terjed ki,7 a laicitással kapcsolatos megnyilatkozások zöme mégis az oktatás szférájában fogalmazódik meg. Kifejeződik ez abban is, hogy a lai
a m a k ís é r le t é b e n , h o g y a k ö v e tk e z e te s h a z a fis á g zá sz la ja a la tt e g y e s ít s é k a K ö z t á r s a s á g g a l s z e m b e n e ll e n s é g e s e r ő k e t ." I. m. 25. o. Érdemes megemlíteni, hogy a laikus táboron belül is jelentős véleménykülönbségek voltak. Amíg Combes miniszterelnök be nem terjesztett olyan tör
vényjavaslatot az állam és az egyházak szétválasztásáról, amely alapvető akadályokat tá
masztott volna az egyházak önálló működése elé, addig a laikus oldal más képviselőinek sikerült lényegesen liberálisabb színezetet adnia az eredeti törvényjavaslatnak. (A történe
ti kutatások kiderítették, hogy a liberálisabb szabályozás kialakulásában jelentős szerepet játszottak egyes protestáns személyiségek kezdeményezései.) Az egyházak életét aprólé
kos ellenőrzésnek alávető megoldások kiiktatását eredményező módosítások természet
szerűen erőteljes bírálatokat váltottak ki a szabadgondolkodók mozgalmának képviselői, illetve az egyházellenes direkt akciók megindításával fenyegetődző forradalmi szocialis
ták részéről. Az állam és az egyházak szétválasztásáról rendelkező 1905. évi törvény meg
születésének előzményeiről lásd Jean Baubérot V e rs u n n o u v e a u p a c t e la i q u e ? (Egy üj laikus paktum megkötése felé?) c. könyvének 3. és 4. fejezetét, Seuil, Párizs, 1990, 49-80. o.
6 Az A c t io n C a t h o liq u e egykori aktivistájából a Francia Országos Politikatudományi Alapít
vány elnökévé lett René Rémond 1977-es értékelése szerint, még ha találkozhatunk is Fran
ciaországban a politikai antiklerikalizmus továbbéléséről tanúskodó megnyilvánulások
kal, „ e g y k o r i e r e j é h e z k é p e s t a m a i p o litik a i a n t ik le r ik a liz m u s cs a k á r n y é k a ö n m a g á n a k " René Rémond: "L'anticléricalisme n'est pás mórt" („Az antiklerikalizmus nem múlt ki"), in R.
Rémond: L e c a t h o lic is m e f r a n g a i s e t la s o c ié t é p o lit iq u e ( A f r a n c i a K a t o lic i z m u s é s a p o litik a i
tá r s a d a lo m ) 1995, Les éditions de l'atelier, 164. o. Ugyanezen mű egy másik tanulmányában
a szerző a politikai klerikalizmus visszaszorulását is diagnosztizálja. L 'E g l i s e n 'e s t p á s c lé r ic a le ( A z e g y h á z n e m k le r ik á lis ), i. m. 145-147. o. (Rémond értelmezésében a modern társadalmak esetében a politikai klerikalizmus fogalmát a világivá vált politikai intézmények feletti egyházi ellenőrzés visszaállítására irányuló törekvések megnevezésére célszerű fenntarta
ni, az antiklerikalizmus terminus kapcsán pedig többek között azt fejtegeti a szerző, hogy az ilyen címen taglalt megnyilvánulások igen eltérőek lehetnek.)
7 A laikus erők például rendszeresen és igen hevesen tiltakoznak az ellen, hogy közpénzeket is felhasználnak a pápalátogatások ama mozzanatainak finanszírozásához, melyek nem egy szokványos államfői látogatás keretébe illeszkednek, hanem nyilvánvalóan pasztori- zációs célokat szolgálnak. Ugyanígy heves bírálatban részesítették Jacques Chirac minisz
terelnököt, amiért az államfő a keresztséget felvevő frank Clovis király egyesek szerint 496-ra datálható gesztusának 1500. évfordulója alkalmából egy L e M o n d e -bán megjelent cikkben az egyház elsőszülött lányaként aposztrofálta Franciaországot. Mint a CNAL egyik
kus erőket összefogó legjelentősebb szerveződésben, a CNAL (Comité National d'Action Laique - A Laikus Cselekvés Országos Bizottmánya8) nevű szervezetben döntő súllyal képviseltetik m agukat a legjelentősebb oktatásügyi érdekszervezetek, így többek között a legnagyobb taglétszámú tanárszakszervezetek,9 illetve a legtöbb szülőt maga mögött tudó, az FPCE betűszóval rövidített szülői szövetség. Ugyanakkor a CNAL- nak tagja a 19. századi szabadgondolkodói örökséget továbbvivő, szintén „tanügyi beágyazottságúnak" mondható Francia Oktatásügyi Liga is.10 11 Ez egy főként oktatás
ügyi egyesületeket tömörítő szervezet, melynek égisze alatt szerveződnek többek között a Condorcet-körök (Cercles Condorcet) néven működő értelmiségi vitaklubok. A laikus eszmeiség erőteljes oktatásügyi beágyazottsága egyik sajátos következményé
nek tekinthető, hogy a laikus szervezetek állásfoglalásai éppúgy értelmezhetők „emel
kedett", eszmei alapon megfogalmazott állásfoglalásokként, mint „földhözragadtabb"
partikuláris érdekek által diktált, illetve korporatív megfontolásokból fakadó meg
nyilatkozásokként.11 Ezért mikor a CNAL a magániskolák államosítása ellen foglalt állást, éppúgy megfogalmazódtak olyan értékelések, amelyek a laicitás elvéből kiin
dulva helyeselték ezt az orientációt és olyan vélemények is, amelyek szerint a laicitás elve a CNAL-ban képviselt szervezetek számára ürügyként szolgál a magániskolák által képviselt konkurencia előli megfutamodásra, és a monopolisztikus törekvések érvényesítésére.12 Érdemes megemlíteni, hogy addig, amíg a CNAL-vezetőitől nem idegenek az olyan megnyilatkozások, melyekben elhatárolják magukat a laikus gon
dolat mintegy száz évvel ezelőtt intézményesült franciaországi gyakorlatától (így pl.
a világi iskolákból minden vallással összefüggő megnyilvánulást kizárni igyekvő orientációktól),13 a laikus táboron belül vannak olyan erők is, amelyek megnyilatko
megyei vezetője fogalmazott ezzel kapcsolatban, „ m e g í t é lé s ü n k s z e r i n t F r a n c i a o r s z á g sokkal k o m p le x e b b n e m z e t , s e m m i n t h o g y e g y e t le n m o z z a n a tr a [ti. a k e re s z t s é g f e l v é t e l é r e - B . I .] le h e t n e v is s z a v e z e t n i lé t r e jö t t é t ." "Rencontre avec la fiile ainée de l'Eglise. Jean-Paul II Voyage en grande contreverse" („Találkozás az egyház elsőszülött lányával. II. János-Pál nagy vitákat kiváltó látogatása"), L e N o u v e l O b s e r v a t e u r , 1996 szeptember, 19-25. o.
8 A szervezet elnevezése mintegy tükörképe az 1925-ben megalakult, nemzetközi méretek
ben szerveződő világi katolikus mozgalmakat tömörítő A c t io C a th o lica (A c t io n C a t h o liq u e )
nevének.
9 Ezen szervezetek, melyek mindegyike baloldali orientációjú évtizedekig a közelmúltban felbomlott FEN betűszóval illetett monstre szakszervezeti tömörüléshez tartoztak.
10 A szervezetet korábban egyszerűen a L i g u e F r a n g a is e d e V e n s e i g n e m e n t névvel illették, újab
ban miután a szervezet hatókörét a munka melletti képzés területére is kiterjeszették a liga hivatalos elnevezése a következő: L i g u e F ra ?ig a ise d e V e n s e ig n e m e n t d e la F o r m á d o n p ro fe s - s io n n e l le c o n t i n u e .
11 Megváltoztatva a megváltoztatandót természetesen ugyanez áll azoknak az egyházhoz kö
tődő szerveknek a megnyilatkozásaira is, amelyek a tanszabadság elvére hivatkozva lép
nek fel egyházi iskolák védelmében.
12 Ez utóbbi véleményének ad hangot az Hervé Hamon - Patrick Rotman szerzőpáros a T a n t
q u 'i l y a p ro fs (Amíg még vannak tanarak) című művükben, Seuil, Párizs, 1984, 251-52. o.
„ É s z r e k ell v e n n ü n k , h o g y a la ik u s k é r d é s ta rta lm a e g é s z e g y s z e r ű e n á ta la k u lt. M a m á r n e m a rr ó l v a n s z ó , h o g y a k ö z tá rs a s á g iskolája h a rc o l a p r i v ilé g iu m o k e lle n , h a n e m a rr ó l, h o g y v a n e g y o ly a n isk o la , a m e ly ik fe lv á lla lja a k o n k u r e n c iá t és e g y o ly a n , a m e ly m i n d e n t m e g t e s z a z é r t , h o g y k it é r je n e z e l ő l ."
zásaiban továbbra is klasszikus módon fogalmazódnak meg a világi oktatás hagyo
mányos célkitűzései, jelszavai. így a magániskolák és az állami iskolák egy szektor
ban való egyesítésével kapcsolatos vitákban a trockista eszm eiséggel rokonítható Nemzetközi Kommunista Párt aktivistái, a legbefolyásosabb francia szabadkőm űves szervezet, a Franciaországi Nagy Kelet Nagypáholy nagymestere és az Emberi Jogok Ligájának képviselője egyaránt a laikus mozgalom klasszikus jelm ondata, „a nyilvá
nos iskolák működését közpénzekből, a m agániskolák működését magánpénzekből fedezzék!" jelszó jegyében utasították el az oktatási miniszter tervezetét.13 14 Még to
vább bonyolítja a helyzetet, hogy a laikus szervezetek egyes országos szintű vezető
inek a laicitás klasszikusabb változataitól elhatárolódó megnyilatkozásai nincsenek mindig összhangban a szervezet konkrét lépéseivel, illetve egyes helyi vezetők meg
nyilatkozásaival.
A fentieken túl arra is fel kell hívni az olvasó figyelmét, hogy a korábbi politikai, ideológiai helyzethez képest - amelyre az volt a jellem ző, hogy lényegében egyenlő
ségjelet lehetett tenni a baloldali politikai pártok és egyéb „társadalmi szervezetek", valamint a laicitás klasszikusabb, antiklerikális formáiból táplálkozó megnyilatkozá
sok, illetve az ilyen nézeteket képviselő szerveződések, érdekcsoportok közé - napja
inkra jelentősen módosult a francia baloldal ideológiai arculata. E változás fő oka abban jelölhető meg, hogy a baloldali politikai pártok és a szakszervezetek körében a hetvenes évek közepe óta mind jelentősebb, bár meghatározónak azért korántsem mondható szerepre tettek szert olyan, keresztény neveltetésben részesült, illetve egy
koron különféle katolikus mozgalmak (pl. JEC, JOC - Keresztény Diákok Ifjúsági Szerve
zete, Keresztény Munkásifjak Szervezete stb.) áramkörébe került személyek, akiktől nem idegenek a vallásos értékek és a bizonyos baloldali értékek összeegyeztetésére irá
nyuló törekvések. Ezen erők a tárgyalt időszakban elsősorban a Francia Szocialista Párt Michel Rocard nevével fémjelezhető irányzatában, a PS U betűszóval rövidített15 törpepártban és a magát a hetvenes években önigazgatás párti szakszervezetként meghatározó, az egykori keresztény orientációjú CFTC szakszervezet16 java részének 1964-ben történt laicizálásakor létrejött CFDT szakszervezetben17 rendelkeztek jelen
tős befolyással.
13 így például a CNAL elnöke, Jean Andrieu 1982-ben adott nyilatkozatában például úgy fogalmazott, hogy „a v ilá g i a la p o n álló n y ilv á n o s iskolák n e m v o lta k k é s z e k a r r a , h o g y a v á la sz tá s k é p e s s é g é r e n e v e lj e n e k és e n n e k j e g y é b e n h e ly t a d ja n a k a k ü lö n fé le v a llá si, p o litik a i, filo z ó fia i o r i e n tá ció k k in y ilv á n ítá s á n a k . ( . . . ) A m a g a m ré s z é r ő l m é ly e n s a jn á lo m , e z t a fa j t a i n t é z m é n y i s z in t ű g y á v a s á g o t ." Idézi Michel Serac: Q u e l le r é p u b l i q u e s a u v e r a l'é c o le r é p u b li c a in e , (Melyik köz
társaság fogja megmenteni a Köztársaság iskoláját?) PIE, 1985, 249. o. Mint tanulmányom
ban még szó lesz erről, a liga - szakítva azokkal a tradíciókkal, melyek szerint a nyilvános iskolák falain belül semmilyen formában nem jelenhetnek meg vallásos gondolatok - már 1982-ben támogatta azt, hogy az iskolákban nyújtsanak vallástörténetei ismereteket.
14 Michel Serac: i. m. 260. o. A Nagy Kelet Nagypáholy egyik vezetője egyenesen árulónak, illetve provokatívnak titulálta Alain Savary tervezetét.
15 P a r t i S o c ia lis te U n i f i é - E g y e s ü l t S z o c ia lis ta P á rt
16 C o n fé d é r a t io n F r a n g a is e d e s T r a v a ille u r s C h r é t i e n s - F r a n c i a D o lg o z ó k K e r e s z t é n y S z a k s z e r v e z e t e
17 C o n fé d é r a t i o n F r a n g a is e e t D é m o c r a t i q u e d e s T r a v a ille u r s - F r a n c ia D o lg o z ó k D e m o k r a t i k u s S z a k -
s z e r v e z e t e . (A CFTC-nek a katolikus orientációhoz ragaszkodó kisebbik szárnya 1964-óta is
a régi néven működik.)