Az 1990-es országgyűlési választásokat követően létrejött kormány célul tűzte ki „az egyházak teljes erkölcsi és - belátható időn belül - a működésükhöz szükséges mértékű (kiemelés tőlem - F. T.) anyagi rehabilitációját".1 Ezt követően - viszonylag széles körű előkészítés után, amelyben ismertették a véleményüket elsődlegesen az érintett egyházak, de az ellenzéki politikai pártok is - került a parlament elé „a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről" szóló törvényjavaslat, amely módo
sulva végül is megkapta a szükséges többséget, s a köztársasági elnök aláírása, majd az 1991. július 22-i alkuk követően hatályba lépett.1 2 A különböző alkuk következté
ben történt módosítások ellenére is alapvetően a kormánykoalíciót alkotó pártok aka
ratát tükrözte. Mivel e tanulmánynak nem témája, részleteiben nem foglalkozunk a törvény előkészítése során felmerült koncepciókkal, vitákkal, hanem a hatályos tör
vény végrehajtása során kialakult helyzetet kívánjuk témánk szempontjából elemezni.
1. A törvény alapelvei, hatálya
A törvénnyel kapcsolatban megállapítható, hogy igyekezett középúton maradni a teljes egyházi reprivatizációt sürgetők, és az egyházak működését egészen más módon elképzelők között. Éppen ezért a törvényjavaslat miniszteri indoklása is határozottan leszögezte, hogy nem reprivatizációról, hanem „az egyházi feladatok ellátásához szük
séges működőképesség elemi feltételeinek megteremtéséről" van szó.3 Ebből követ
keznek a törvény alapelvei is, melyeket a következő módon határozhatunk meg:
a) Funkcionalitás - vagyis ingatlant csak a törvényben meghatározott célokra lehet visszaigényelni. A volt egyházi ingatlan az államosításkor is valamelyik megjelölt funkciót szolgálta és szükséges, hogy az egyház az átvételt követően is a meghatáro
zott célok valam elyikét folytassa az épületben. Ezt azonban nemcsak az eredeti in
gatlan természetbeni visszaadásával lehet biztosítani, hanem a törvény lehetőséget 1 A n e m z e t i m e g ú j h o d á s p r o g r a m ja . Budapest, 1990,147. o.
2 „Az 1991. évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésé
ről", M a g y a r K ö z lö n y , 1991, 82. sz. 1772-1784. o.
3 Uo.
ad szintén m eghatározott funkcióra, csereingatlan vagy pénzbeli kártalanítás elfoga
dására is.
b) Új jogsérelmek elkerülése - ez az alapelv figyelemmel van a jelenlegi tulajdonos, kezelő vagy használó érdekeire, a bentlévő intézmény működésére is. Például önkor
mányzati ingatlant csak úgy lehet az egyháznak átadni, hogy az önkorm ányzat szá
mára megfelelő elhelyezést kell biztosítani, vagy ha ez nehezen m egoldható, úgy az egyházi igényt kell csereingatlanra vagy pénzbeli kártalanításra m ódosítani. A tör
vényjavaslat miniszteri indoklása lehetőséget lát arra, hogy az egyház az ingatlan tulajdonjogával együtt átvegye a bent lévő önkormányzati intézményt, vagyis ön- kormányzati funkciót is ellásson. Az Alkotm ánybíróság később még bővebben érin
tett 4/93. számú határozata azonban éppen az oktatás vonatkozásában erre csak kis részben biztosított lehetőséget.
c) A konszenzus elve - vagyis a törvény arra számít, hogy az ingatlan átadásának időpontjában, annak feltételeiban az érdekeltek (tehát az igénylő egyház, valamint a jelenlegi tulajdonos, kezelő, használó) meg fognak állapodni, s az állam ebben csak akkor kap szerepet, ha valam elyik félnek ezzel kapcsolatban anyagi igénye merül fel.
d) A fokozatosság elve - ennek megfelelően tíz éves határidő áll az egyházak által visszaigényelhető és a törvény hatálya alá tartozó ingatlanok átadására. A már több
ször hivatkozott indokolás nyíltan kimondja, hogy ez idő alatt az egyházak fokoza
tos megerősödésére, társadalmi befolyásuk növekedésére számít. Ennélfogva foko
zatosan lesz szükség bizonyos társadalmi igények kielégítéséhez egyre több ingat
lanra. A fokozatosság azért is indokolt, mivel az említett idő alatt az ország és a helyi társadalom teherbíróképessége is növekedhet, s ennek következtében lehet majd pó
tolni az átadásra kerülő épületeket.
e) A tulajdonviszonyok biztonságának elve - szoros összefüggésben van a fokozatos
ság elvével. Ez alapján minél hamarább egyértelműen meg kell határozni az egyház
nak az em lített tíz éven belül átadandó ingatlanokat.
Miután áttekintettük az alapelveket, nézzük meg, hogy egyáltalán milyen ingatla
nok is igényelhetők a törvény alapján? A törvény szerint azok a beépített ingatlanok, amelyeket az egyház hitéleti, oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális célokra használt, s az átvételt követően is ilyen célokra kí
ván használni, ha az ingatlan 1948. január 1-ét követően kártalanítás nélkül került állami tulajdonba, s jelenleg is állami vagy önkormányzati tulajdonban van. A tör
vény egyházi szerv alatt érti a szerzetesrendeket, a diakónus es diakonisszaközössé
geket, valam int más, az egyház közvetlen felügyelete alatt álló szerveket is. Témánk szem pontjából ugyanakkor lényeges, hogy az igénylésnél egyházi tulajdonnak mi
nősül az egyház javára létesített alapítványi tulajdon és az egyháznak az egykori kegyúri jogviszonyon alapuló ingatlanhasználati joga is.4
4 dr. Fedor Tibor - dr. Fenyő György: „Tájékoztató a volt egyházi ingatlanok tulajdoni hely
zetének rendezéséről szóló 1991. XXXII. számú törvényben foglaltakról". Megjelent a Mű
velődési és Közoktatási Minisztérium E g y h á z a k M a g y a r o r s z á g o n 1 9 9 2 című kiadványában, 113-143. o.
2. N evelési-oktatási intézm ények visszaigénylése
A törvény tehát szinte teljes körben megnyitotta a lehetőséget a volt egyházi okta
tási intézmények visszaigénylése előtt. Ahhoz, hogy ennek következményeit felmér
jük, vessünk egy pillantást az államosítás előtti magyar iskolaszerkezetre!
2. számú ábra5
magán alapítványi társulati egyéb felekezeti római katolikusok községi állami
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500
egyéb magán izraelita evangélikus református görög katolikus római katolikusok községi állami
0 500 1000 1500 2000 2500 3000
magán evangélikus refomátus izraelita egyéb római katolikusok
községi állami
0 50 100 150 200 250
5 T é n y e k és a d a to k a z e g y h á z i in g a t la n o k á ta d á sá ró l. A Miniszterelnöki Hivatal Közönségkap
csolati Irodájának tájékoztatója, 1993. 3. sz., 10. o.
Oktatási intézmények a fenntartó szerint, 1938.
1. számú táblázat6 Az iskolák fenntartók szerinti megoszlása az 1946/47-es tanévben____________
Világi Egyházi Egyéb
6 Az adatokat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szolgáltatta.
7 Ua. A kapott adatok alapján az ábrát készítette a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztályának Egyházi Tulajdonrendezési Irodája.
Polgári iskola
30 25 20 15 10 5 0
3 5
Ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi középiskola 35
15
00
% \v\ .■
3
. B H , r - Á - i
1. állami 3. katolikus 5. evangélikus 2. községi 4. református
Az egyes értékek az egyházi oktatási intézmények számát jelentik.
2. számú táblázat8 Az egyházi oktatási intézmények felekezeti megoszlása az 1946/47-es tanévben
Felekezetek Óvoda Általános iskola Középiskola Összesen
Katolikus 191 2972 71 3234
Református 3 1023 28 1054
Evangélikus 2 343 13 358
Egyéb 1 97 6 104
3. számú ábra9 Az egyházi közoktatási intézmények felekezeti megoszlása az 1946/47-es tanévben
8 Ua.
9 A pedagógiai könyvtár adatai alapján készítette az MKM Informatikai Főosztály.
4. számú ábraui Az egyházi oktatási intézmények számának aránya (a felsőoktatással együtt)
az 1946/47-es tanévben
Egyéb 47%
Egyházi 53%
A mellékelt táblázatokból megállapítható, hogy az összes oktatási intézmény kö
zel 53%-a egyházi fenntartású volt, sőt ha leszámítjuk az óvodákat és a felsőoktatási intézményeket, úgy ez az arány meghaladta az 58%-ot.
Talán ennek volt köszönhető, hogy sokan attól tartottak: az 1991. évi XXXII. sz.
törvény majd lehetőséget ad az egyházak számára e szerkezet restaurálására. Most nézzük meg, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt idő alatt mi valósult meg ebből a gyakorlatban!
A törvény alapján, annak hatályba lépésétől számított 90 napon belül (gyakorlati
lag 1991. október végéig) jelenthették be az egyházak az úgynevezett alapigénylései
ket. E határidő azonban nem volt jogvesztő, így elvileg a törvény végrehajtására jelen
leg rendelkezésre álló tíz éven belül bármikor lehet még további igényt előterjeszteni, de az alapigénylések elintézése természetesen előnyt élvez. így az egyházak mégis bejelentették a 90 nap alatt igénylendő ingatlanok túlnyomó részét, amelyek száma ekkor 6000 körül volt. Ez év eleji adatok alapján egyházankénti bontásban a helyzet a következő:11
Magyar Katolikus Egyház (római, görög, szerzetesrendek) 3194
Magyarországi Református Egyház 2450
Magyarországi Evangélikus Egyház 504
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 87
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 25
Magyarországi Román Ortodox Egyház 19
Magyarországi Baptista Egyház 12
Magyarországi Unitárius Egyház 3
Magyar Ortodox Egyház 5
Magyarországi Metodista Egyház 2
H. N. Adventista Egyház 1
Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország 2
Magyarországi Jehova Tanúi 1
Az igénybejelentések számával kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok nem m indegyike esik ténylegesen a törvény hatálya alá. *
lOUa.
11 A z E g y h á z i K a p c s o l a t o k F ő o s z t á l y a E g y h á z i T u la jd o n r e n d e z é s i I r o d á ja a d a t a i .
Eddig a M űvelődési és Közoktatási Minisztérium, amely a törvény előírása alapján az igények beérkezését követően köteles azokat előzetesen elbírálni, s ennek megfe
lelően az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni, illetőleg az igényt mint megalapozatlant elutasítani, kb. 4000 határozatot adott ki.
Ezek túlnyomó többsége a tilalom bejegyeztetéséről rendelkezett (tehát az igényt a törvény hatálya alá tartozónak minősítette). A többi esetben a döntéshez további bi
zonyítékok beszerzése szükséges, ám várható, hogy már ezen az első szűrőn sem fog átmenni számos bejelentett igény (valószínűleg a hiánypótlás alatt álló igények több
sége ugyanis megalapozatlan).
N evelési-oktatási intézményre csak négy egyház jelentett be igényt: a Magyar Ka
tolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a MAZSIHISZ. Azt, hogy az összesen igényelt ingatlanok közül mennyi érinti a jelenleg állami-önkormányzati kézben lévő intézményeket, az alábbi táblá
zatból tudhatjuk meg:
3. számú táblázat12 Országos összesítés
Megnevezés Jelenlegi funkció Tervezett funkció
1. Óvoda 321 167
2. Általános iskola 1304 752
3. Gimnázium 61 53
4. Szakközépiskola 51 11
5. Szakmunkásképző 11 1
6. Diákotthon - kollégium 34 32
7. Részhasznosítás oktatási célra 75 10
A táblázatból megállapítható, hogy a felsőoktatást is figyelembe véve, kb. 1880 okta
tási célú épületet igényelnek vissza az egyházak, de ezek közül egyelőre csak 1029 vonatkozásában kívánják a bent lévő oktatási funkciót folytatni. 14 felsőoktatási épüle
tet, átvétel után, szintén oktatási célokra kívánnak használni, de nem a jelenlegi funk
ció folytatására.
Az ismertetett adatokkal kapcsolatban azonban meg kell em lítenünk, hogy csak viszonylagosnak tekintendők. Ezek ugyanis az igénybejelentések első szakaszának lezáródását követő állapotokat tükrözik, másrészt pedig az egyházak az igényeiket egészen a végső korm ánydöntésig módosíthatják, tehát előfordulhat (eddig is volt rá több ízben példa), hogy a most még természetben és funkcióra igényelt iskolaépület helyett végül is csereingatlant vagy pénzbeli kártalanítást kérnek majd.
Ez esetben nem is kötelező ezt oktatási célokra fordítani, hanem a törvény által m eghatározott bárm ely funkcióra használható. A gyakorlati tapasztalatok azt mutat
ják, ha az egyházak nem igénylik természetben és oktatási célokra a jelenleg is erre szolgáló épületeket, a csereingatlant vagy a pénzbeli kártalanítást sem ilyen célokra kívánják felhasználni. Főként olyan kis településeken, ahol csak egy iskola működik - de az az állam osítást megelőzően egyházi volt - gyakori, hogy az egyház nem az iskolát kéri, hanem egyházi, hitéleti és kulturális célokra kíván csereingatlant vagy pénzbeli kártalanítást. (Az egy település-egy iskola problémára a későbbiekben még
1 2 U a .
részletesebben visszatérünk.) Adatainkból megállapítható: az egyházak elég nagy szambán csak az eredetileg tulajdonukat képező iskolaépületet kérik, de nem oktatá
si, hanem egyéb célokra (pl. egyházközségi, hitéleti épület céljára). Ez természetesen semmilyen jogpolitikai problémát nem okoz, a jelenlegi iskolaszerkezeten nem vál
toztat, hiszen az iskolafenntartó önkormányzat a törvény már utalt rendelkezései alap- ján jogosult az állami költségvetés e célra elkülönített keretéből igényelni az iskola megfelelő elhelyezéséhez szükséges összeget. Az önkormányzatoknak ez ellen álta
lában nincs is kifogásuk, hiszen több esetben régi, a jelenlegi követelményeknek már nem m egfelelő épület helyett állami keretből tudnak korszerű, űj iskolaépületet léte
síteni. Természetesen ennek érdekében hajlandóak saját kereteikből történő áldozat- vállalásra is (maga a törvény is számított erre).
A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt idő alatt hány oktatási intézmény és milyen célra került átadásra az egyházak részé
re. Ezt megelőzően azonban bizonyos elvi alapvetéseket kell tisztáznunk.