Az 1922. május 28-án és 29-én megtartott vásárhelyi nemzetgyűlési képviselő-választások számszerű eredményei a hetes és a nyolcas táblázatban találhatóak:
7. táblázat: a hódmezővásárhelyi I. választókerület szavazóköreinek eredményei az 1922. május 28-29-én megrendezett nemzetgyűlési képviselő-választásokon.164
A három belterületi és a hatos számú külterületi szavazókörben két napon át tartott a szavazás, mivel a választók létszáma meghaladta a 600 főt.165 A választói névjegyzékbe felvett szavazók létszámához további 60 régi jogon voksoló választópolgárt166 kellett hozzáadni, így a választásra jogosultak teljes létszáma 4962 fő volt.
Az eredmény − némi meglepetésre − igen szorosan alakult: Bethlen István valameny-nyi bel- és külterületi szavazókörben felülmúlta Vekerdy Gézát, viszont összességében mindössze 508 szavazattal kapott többet riválisánál. Győzelmével a miniszterelnök újra Hódmezővásárhely nemzetgyűlési képviselője lett.
164 MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. jkv. 3. d.; MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. ir. 13. d. A választási jegyzőkönyv és a szavazási jegyzőkönyvek alapján. Rövidítések: ref. isk. = református iskola, áll. e. isk = állami elemi iskola
165 MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. ir. 11. d. 9/1922. I. vb.
166 A régi jogon szavazásra jogosult választópolgárok közül csak a ténylegesen voksolókra vonatkozóan találtunk adatokat. A közjegyzői tanúsítványt kikérő, de a szavazástól távol maradók száma nem állt rendelkezésünkre, de ez a nagyságrend nagy valószínűséggel elenyésző lehetett. A választásra jogosultak teljes létszámát a névjegyzékben szereplő választásra jogosultak és a régi jogon szavazók összeadásával kaptuk meg.
8. táblázat: a hódmezővásárhelyi II. választókerület szavazóköreinek eredményei az 1922. május 28-29-én megrendezett
Az öt belterületi és a kilences számú külterületi szavazókörben két napon át tartott a szavazás, mivel ezekben a választók létszáma több volt 600 főnél. A választói névjegy-zékbe felvett szavazók létszámához további 58 régi jogon voksoló választópolgárt kel-lett hozzáadni, így a választásra jogosultak teljes létszáma 6230 fő volt. A nyolcas táblá-zat adataiból kitűnik, hogy Szeder Ferenc egy kivételével minden belterületi szavazó-körben legyőzte Szádeczky Lajost. A külterületen azonban éppen fordított eredmény született. Ott a kormánypárti jelölt kerekedett – Mártély kivételével, ahol Szeder a kam-pány során nagy sikerű programbeszédet tartott – minden szavazókörben a szociálde-mokrata fölé. Szeder viszont a népesebb belterületi szavazókörökben, és nagyobb arányban múlta felül Szádeczkyt, mint amennyivel ellenfele ért el jobb eredményt a kül-területen, így összesen 294 szavazattal többet gyűjtött riválisánál. Szeder Ferenc győ-zelmével először jutott be Hódmezővásárhelyről szociáldemokrata képviselő a nemzet-gyűlésbe.
167 MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. jkv. 3. d.; MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. ir. 14. d. A választási jegyzőkönyv és a szavazási jegyzőkönyvek alapján. Rövidítések: ref. e. népisk. = református elemi népiskola, rkat. népisk. = római katolikus népiskola, áll. e. isk = állami elemi iskola, v. ker. = városi kerület
*A kifogásolt szavazat végül érvényesnek lett elkönyvelve, és az egyik jelölt szavazatainak számát gyarapította.
Az egységes párti képviselőjelölt vereségének több oka lehetett: egyrészt ide sorol-hatjuk, hogy a második választókerületben visszalépett polgári jelöltek hívei nem támo-gatták kellő mértékben Szádeczkyt.168 Másrészt, hogy a kereskedők és az iparosok egy része ellenérzéssel viseltetett a kormánypárttal, tehát mindkét jelöltjével szemben. Har-madrészt pedig az is előfordulhatott, hogy a választópolgárok egyszerűen nem voltak elégedettek Szádeczky korábbi képviselői munkájával, így a választási kampány során folyamatosan hangoztatott polgári egység eszménye vereséget szenvedett a valóban egységes szociáldemokrata munkássággal szemben.
A második választókerület mind a 194 érvénytelenített szavazólapja fellelhető volt a hódmezővásárhelyi levéltárban. Áttekintésük során világossá vált, hogy a szavazólapok kitöltésével kapcsolatos típushibák igen változatosak voltak: a választópolgárok a saját nevüket is ráírták; teljesen üresen hagyták; az egész szavazólapot áthúzták; lehúzták az egyik jelöltet; kört rajzoltak a képviselő nevénél található négyzetbe; szavazóigazol-vánnyal együtt tették a borítékba; évszámot írtak a négyzetbe; ráírták a borítékra a név-jegyzékben szereplő számukat, vagy az is előfordult, hogy egyszerűen letépték az egyik jelölt nevét. Akadtak egyedi megoldások is: Találtunk szavazólapra írott „nem válasz-tok” és „politikai nézeteimnek nem megfelelő” feliratot is. Sőt az egyik borítékban egy hosszabb levél is volt, melyben az öntudatos választópolgár több oldalon keresztül kriti-zálta a kormány politikáját.169
Szeder Ferenc május 30-án, közvetlenül a választási eredmény kihirdetése után sze-mélyesen vette át a mandátumát Juhász Mihály választási elnöktől.170 Bethlen István képviselői megbízólevelét pedig 1922. június 1-jén Budapesten adta át egy, Lázár Lajos vezette hódmezővásárhelyi küldöttség. Bethlen megköszönte a választópolgárok bizal-mát, de nem hagyta szó nélkül a második választókerület eredményét sem: „Az én örö-mömbe bizonyos üröm is vegyült. Hiszen Hódmezővásárhely második kerületében szoci-áldemokratát választottak meg, meggyőződésem szerint nemcsak a szociáldemokraták, hanem a polgári társadalom tagjainak segítségével.” – jegyezte meg némi malíciával a miniszterelnök.171
Az első választókerületben 283 fő, a második választókerületben pedig 371 fő név-jegyzékbe felvett választópolgár, tehát összesen 654 fő nem szavazott. Távolmaradásu-kat igazoló nyilatkozatot a határidőig mindössze 23-an adtak le. Ezeket a központi
168 VRÚ 1922. május 23.
169 MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. ir. 11. d. 194 darab borítékba zárt érvénytelen szavazólap.
170 MN 1922. május 31. 1-2.
171 VÚ 1922. június 3. 2.; FH 1922. június 3. 1.
lasztmány által létrehozott ellenőrző bizottság kivétel nélkül elfogadta. A nyilatkozatté-telt elmulasztók ellen bírósági eljárást kezdeményeztek, mely során 50-500 korona kö-zötti pénzbírsággal sújthatták őket.172
A választás utóéletének érdekes színfoltja volt egy lovagias affér, ami Vekerdy Béla református főgimnáziumi tanár, Vekerdy Géza testvére és Endrey Antal173 ügyvéd kö-zött játszódott le. Előzménye az volt, hogy a május végi választáson mindketten a Mária Valéria utcai általános iskolában található szavazatszedő küldöttségben működtek.
Vekerdy mint öccse bizalmi egyéne, Endrey pedig mint a bizottság elnökhelyettese, aki visszautasított egy szavazót, mert az szabálytalanul adta le voksát.174 Az elutasítás miatt Vekerdy jogaival élve tiltakozott, mire Endrey a következőt mondta neki: „ne tessék be-szélni, mert kivezettetem”. A választás után Vekerdy nem hagyta annyiban a személyét ért sértést, és még május végén két barátja útján lovagias elégtételt kért Endrey Antaltól, aki először apróságnak tartva a dolgot, elutasította azt. A sértett fél azonban nem békült meg: a Vásárhelyi Reggeli Újság hasábjain folyó üzengetésnek június 14-én kardpárbaj vetett véget. A nehéz lovassági karddal, bandázs nélkül lefolyt küzdelemben az első ösz-szecsapás után Vekerdy a fején és a jobb karján megsebesült, majd a küzdő felek kibé-kültek. Valószínűleg ez az eset is közrejátszott abban, hogy Vekerdy Béla szeptember-ben áthelyezését kérte a debreceni Református Gimnáziumba, és hamarosan elhagyta Vásárhelyt.175
172 MNL CSML HL Hmvh. v. Közp. Vál. jkv. 3. d. 71/1922. KV., 72/1922. KV.; MNL CSML HL Hmvh.
v. Közp. Vál. ir. 11. d. 70/1922.
173 Endrey Antal (1885-1959) Endrey Gyula néhai hódmezővásárhelyi függetlenségi párti országgyűlési képviselő fia, Endrey Béla féltestvére. Hódmezővásárhelyen született. Jogi tanulmányait az egri jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte, 1913-ban átvette édesapja hódmezővásárhelyi ügyvédi irodáját. Az első világháborúban 45 hónapot töltött az orosz, majd az olasz fronton. A román megszállás alatt bebörtönözték. 1923-ban vitézzé avatták. A vitézek járási hadnagya és az Országos Frontharcos Szövetség igen aktív tagja volt. A polgári ellenzék képviselőként részt vett a vásárhelyi törvényhatósági bizottság munkájában. 1921-1926 között a vásárhelyi katolikus egyház világi elnöke volt. 1926-tól Kun Béla pótképviselője lett. 1927-ben a vásárhelyi felsőházi tagválasztáson még kisebbségben maradt, 1930-ban viszont nagy fölénnyel választották meg a város felsőházi képviselőjévé. 1937-től Orosházán királyi közjegyzővé nevezték ki, és még ugyanebben az évben újraválasztották felsőházi képviselőnek is.
Ellenezte Magyarország részvételét a második világháborúban. 1945-ben internálták, elkobozták birtokát és városi házát is. Bár a népbíróság a háborús bűntett vádja alól felmentette, kizárták az ügyvédi kamarából is. Ezután családjával egy kiutalt lakrészben, szegénységben élt. In: Hmvh. tört. alm. 117-120.;
Fejérváry József, 1929. 21.; Magyar országgyűlési almanach 1939-1944. évi országgyűlésről. 471-472.
http://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/al939_44/index.htm
174 A választópolgárral még a szavazófülkébe való belépése előtt fia fennhangon közölte, hogy a második kockába tegye a keresztet.
175 VRÚ 1922. június 3. 3.; VRÚ 1922. június 4. 3.; VRÚ 1922. június 7. 3.;VRÚ 1922. június 15. 3.;
VRÚ 1922. szeptember 19. 1.; Kovács István, 2015. 291.