A Függetlenségi Párt az összes választó közül megválasztott 40 képviselőjével sem tudta ellensúlyozni a virilis választáson elszenvedett nagyarányú vereségét. Az érdek-képviseleti választásokon, valamint a szakszerűség, illetve a tisztségük jogán bejutott képviselők pedig tovább növelték a törvényhatósági bizottság Egységes párti többségét.
Az 1929. december 16-án megtartott tisztújító közgyűlés ismét Soós Istvánt választotta polgármesterré, helyettese Endrey Béla323korábbi főjegyző lett. A gyűlés megválasztot-ta az új városi tiszti kart is, melynek összetétele szinte teljesen változatlan maradt.324
Az állandó bíráló választmány és a városi tanács megszűnt. Utóbbi feladatainak egy részét, mint új közigazgatási szerv, a frissen létrehozott, 20 tagú törvényhatósági kisgy ű-lés, másik részét pedig a polgármester vette át. A kisgyűlést a közigazgatási törvény a törvényhatósági közgyűlés rovására jelentős határozati jogkörrel ruházta fel. Egyebek mellett feladatai közé tartozott a közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése is. 15 választott tagjáról a törvényhatósági bizottság egységes párti többsége az ellenzék kéré-seinek figyelmen kívül hagyásával döntött. A titkos szavazáskor viszont a helyi
322 Az új közigazgatási törvény értelmében ezentúl a 30 tagú összeférhetetlenségi bizottság volt hivatott kivizsgálni a törvényhatósági bizottság tagjai és a város között fennálló meg nem engedett összefonódásokat. A helyi összeférhetetlenségi szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság 1930. június 25-ei rendkívüli közgyűlése alkotta meg, de a belügyminiszter csak 1935 januárjában hagyta jóvá. A szabályrendelet leginkább a város orvosait és a várossal üzleti kapcsolatban álló vállalkozókat érintette hátrányosan. Ha az összeférhetetlenség megállapítást nyert, akkor az adott személy képviselői megbízatása azonnali hatállyal megszűnt, helyére pótképviselőt hívtak be. In: MNL CSML HL Hmvh. v.
Ig. Vál. ir. 5. d. 1/1930., 6/1930., 10/1930.; MNL CSML HL Hódmezővásárhely város Igazoló Választmányának iratai 1934-1936. IV. B. 1404. a. 6. doboz (a továbbiakban: MNL CSML HL Hmvh. v.
Ig. Vál. ir. 6. d.) 7/1935., 13/1935.
323 Endrey Béla (1891-1958) Hódmezővásárhely polgármester-helyettese, majd polgármestere. Endrey Gyula néhai függetlenségi párti országgyűlési képviselő fia. Endrey Antal féltestvére.
Hódmezővásárhelyen született, itt végezte a középiskolát is. Eredetileg katonai pályára készült azonban nem bizonyult alkalmasnak rá, így Egerben jogot tanult, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett abszolutóriumot. 1916-tól szülővárosában városi hivatalnok lett. Ezután különböző tisztségekben végig a város szolgálatában állt. 1927-ben a város főjegyzőjévé, 1929-ben pedig polgármester-helyettessé választották. 1935 decemberében a törvényhatósági közgyűlés Hódmezővásárhely polgármesterévé választotta. Polgármesterként főként a nagymértékű pótadó által sújtott város gazdasági helyzetének javításáért és a lakosság foglalkoztatottságának növeléséért dolgozott. A második világháború idején 1944-ben Vásárhely, majd Baja város főispánjává nevezték ki, ezért meg kellett válnia polgármesteri tisztségétől. 1944 októberében elhagyta Magyarországot. Először Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba, Clevelandbe utazott, ahol végül letelepedett. In: Hmvh. tört. alm. 142-145.; Fejérváry József, 1929. 26.
324 VÚ 1929. december 17. 1.
mánypárton belüli frakció-ellentétek ismét kiütköztek. A virilis bizottsági tagok egy ré-sze egyszerűen kihúzta a szavazólapokról az elvileg velük egy pártban lévő gazdákat, így utóbbiak közül mindössze hárman kerültek be a kisgyűlésbe. A grémium további 5 tagjának kinevezése a főispán jogköre volt.325
Az új közigazgatási törvény értelmében az ezentúl mindössze 174 tagból álló vásár-helyi törvényhatósági bizottság, – melynek taglétszáma az újjáalakítás előtti években
„papíron” még 260 fő körül mozgott – az eddigi havi ülésezésről áttért a negyedéven-kénti gyűlésezésre.326
A törvényhatósági bizottság tagjai csak egyféle jogcímen lehettek városi képviselők.
A több mandátummal rendelkező törvényhatósági bizottsági tagoknak az igazoló vá-lasztmány előtt kellett nyilatkozniuk arról, hogy mely képviselői helyüket tartják meg.
Ez a kötelezettség az 1929-es választás után három képviselőt, egy függetlenségit és két szociáldemokratát érintett. Az első nyilatkozó Molnár Sándor Kun Béla-párti képviselő volt, aki a mezőgazdasági bizottságban kapott mandátumát tartotta meg, a tizenegyedik választókerületben szerzettről pedig lemondott. Helyére Hegedűs Lajos gazdálkodó, ugyancsak függetlenségi párti pótképviselő került. Takács Ferenc és Posztós Sándor szociáldemokrata képviselők a pártszervezet döntésének megfelelően a harmadik vá-lasztókerületben szerzett képviselői helyükről mondtak le. Takács a második, Posztós pedig a hatodik választókerületben elnyert mandátumát tartotta meg. A megüresedő he-lyeket két ugyancsak szociáldemokrata pótképviselővel − Papp Lajos építőmunkással és Kiss János földmunkással − töltötték be.327 A mandátumvesztést minden párt igyekezett elkerülni, ezért, ha lehetőség volt rá, képviselőik ott mondtak le mandátumukról, ahol a soron következő pótképviselő is közülük való volt.
Mint láthatjuk az új közigazgatási törvény egyik fő célja – legalábbis Vásárhelyen – megvalósult: A törvényhatósági bizottságba különböző jogcímen bekerülő képviselők arányának megváltoztatásával, a testület létszámának csökkentésével és a közigazgatási részbeni átszervezésével jelentősen csökkentette az ellenzék mozgásterét. Ezáltal bebiz-tosította a kormánypárt eddigi bizonytalan, sőt esetenként nem is létező többségét a vá-ros parlamentjében.
325 VÚ 1929. december 4. 1.
326 MNL CSML HL Hmvh. v. Ig. Vál. ir. 5. d. 43/1929., 44/1929.; Az 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. In: www.1000ev.hu; VRÚ 1929. szeptember 27. 1-2.; VRÚ 1929. november 19. 2.; VRÚ november 21. 1-3.; VÚ 1929. november 13. 1.; VÚ 1929. november 22. 1. VFÚ 1929.
november 21. 1-2.
327 MNL CSML HL Hmvh. v. Ig. Vál. ir. 5. d. 35/1929., 36/1929., 44/1929.
I. 9. Az 1930-as vásárhelyi felsőházi képviselő-választás nem várt eredménye
A belügyminiszter rendelkezésére Mokcsay Zoltán főispán 1930. január 14-ére rend-kívüli törvényhatósági közgyűlést hívott össze, melynek feladata Hódmezővásárhely új felsőházi képviselőjének és pótképviselőjének megválasztása volt. A felsőházi törvény vonatkozó passzusa értelmében, ugyanis a felsőházi tagok mandátuma az őket megvá-lasztó törvényhatósági bizottság feloszlatásával megszűnt.328
Az új törvényhatóságban többséggel rendelkező Egységes Párt tagjai nagy vita és belső szavazás után a képviselői helyre Lázár Dezsőt jelölték. A választás előtti napon megtartott pártszavazás Imre József volt felsőházi képviselő és Lázár Dezső között 40-47 arányban az utóbbi jelölt javára döntött. Pótképviselő-jelöltnek pedig egyöntetűen Kokovay Jánost találták alkalmasnak.
A felsőházi választáson a helyi kormánypárt egysége ismét darabokra tört: Lázár De-zsőt Imre József hívei egész egyszerűen cserbenhagyták, inkább átszavaztak Endrey An-talra, a Függetlenségi és 48-as Kossuth Pártkör jelöltjére. Így a titkosan, három zatszedő küldöttség előtt lezajlott választáson Lázár Dezső – mindössze a gazdák zatait begyűjtve – 47-111 arányban alulmaradt Endreyvel szemben. A 161 leadott szava-zatból három voks érvénytelen volt. Endreyt a Haladó Párt is támogatta, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Egységes Párt elégedetlen képviselői és a szociáldemokraták – igaz csak e szavazás idejére – azonos álláspontra helyezkedtek. Később a renitensek az-zal indokolták Lázár Dezső elárulását, hogy a jelölt megosztó személyisége miatt az Egységes Párt hosszú évek szervező munkájával sem tudott megfelelő választási ered-ményt elérni a város külterületein.
A pótképviselő-választáson jóval szorosabb eredmény született. Itt Kokovay János egységes párti jelölt győzött Kovács Jenő függetlenségi jelölttel szemben. A szavazati arány 75-72 volt az előbbi javára, ezenkívül három üres szavazólap is bekerült az ur-nákba. A vásárhelyi törvényhatósági bizottság tehát ez alkalommal Endrey Antalt küldte az országgyűlés felsőházába, pótképviselőnek pedig Kokovay Jánost választotta meg.329
328 1926. évi XXII. t. c.
329 VRÚ 1930. január 15. 1.; VRÚ 1930. január 16. 1.; VÚ 1930. január 14. 1.; VÚ 1930. január 15. 1.;
VFÚ 1930. január 21. 1.
1932 októberében a felsőházi törvény értelmében ötévenként (amit 1927-től számol-tak) kötelezően megtartott sorsoláskor Endrey Antal nem került kiválasztásra, így to-vábbi öt évig a felsőház tagja maradhatott.330
I. 10. A hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő-választások 1931-ben