Erőszakfogalom a bírói gyakorlatban

Az már viszonylag korán megfogalmazódott a judikatúrában, hogy az erőszaknak nem lehet olyan absztrakt fogalmát meghatározni, mely a különböző törvényi tényállásoknál általánosan alkalmazható lenne, hanem az erőszak fogalmát eltérően kell értelmezni az egyes bűncselekmények esetén az erőszak erőssége, kifejtésének módja és hatásfoka alapján. Így például erőszakos közösülés vagy rablás kizárólag személy ellen közvetlenül véghezvitt erőszakkal valósítható meg, mely erőszaknak „jóval lenyűgözőbbnek, magasabb fokúnak, akaratot jobban megtörőnek kell lennie,” mint például a hivatalos személy elleni erőszak

581 Indokolás. A 335. §-hoz.

esetében, mely egyébként a személyre dologról áttevődő erőszakkal is elkövethető.⁵⁸²

E felfogás jegyében az ítélkezési gyakorlat valóban nem is alakított ki egységes erőszak-fogalmat, az erőszakot lényegében az egyes bűncselekmények jellegéhez, típusához igazodóan töltötte meg tartalommal. Így például rablás esetén a bírói gyakorlat szerint

„erőszak alatt a személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtését kell érteni, amely fizikai ráhatás alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje. A rablási erőszaknak lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak (…) kell lennie.”⁵⁸³ A rablási erőszak ezen fogalommeghatározása egyébként teljes összhangban van a korábbi Btk. miniszteri indokolásával, mely 321. §-hoz fűzött részletes indokolása szerint az „erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri”.⁵⁸⁴ A rablástól eltérően a zsarolás esetén ellenben a judikatúra az erőszak fogalmát kiterjeszti és az alatt már nem csupán az ellenállást megtörő, hanem a sértett akaratát hajlító, cselekvési szabadságát csak kisebb-nagyobb mértékben befolyásoló fizikai ráhatást érti.⁵⁸⁵

A korábbi Btk. miniszteri indokolásában a rablási erőszakról írtakat az LB teljes egészében magáévá tette az erőszakról alkotott felfogását legteljesebben kifejtő 34/2007. BK véleményben.⁵⁸⁶ A BK vélemény – a judikatúra korábbi állásfoglalásával ellentétesen – megállapítja, hogy azon bűncselekmények esetén, melyeknél „erőszakkal való elkövetésről van szó”, az „ezek törvényi tényállásában szereplő erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri.” A miniszteri indokolás rablási erőszakra adott definícióját tehát az LB látszólag valamennyi, az erőszakot elkövetési módként (magatartásként) szabályozó bűncselekmény esetén alkalmazhatónak ítélte. Ez a felfogás azonban alapvetően csak a rablás, az erőszakos közösülés/szexuális erőszak, illetve esetenként az emberrablás esetén érvényesül(t),⁵⁸⁷ egyébként nem transzformálódott a bírói gyakorlatba, azon maga az LB, illetve a Kúria sem orientálódott más bűncselekmények esetében.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette esetén például a Kúria és az LB is a 34/2007.

BK véleménytől eltérően határozta meg az erőszak fogalmát és azt olyan támadó jellegű fizikai erőkifejtésként definiálta, mely a jogszerűen intézkedő rendőrt (hivatalos személyt) az

582 BH 1983. 177.

583 EBH 2013. B.19. Hasonlóképpen BH 2014. 267.; EBH 2010. 2212.; BH 1992. 228.; BH 1990. 292.

584 Indokolás a Büntető Törvénykönyv javaslatához. Magyar Közlöny 1978. évi 92. szám, 1244. p.

585 BH 2001. 356.; BH 2006. 182. Megjegyezhető, hogy elvétve a rablás esetén is találkozhatunk az erőszak ilyen tartalmú felfogásával, lásd Kúria Bfv.III.228/2013/17. számú határozata és BH 2001. 361.

586 A BK vélemény lényegében a BK. 93. számú állásfoglalás felülvizsgálata volt, s annak az erőszak vonatkozásában tett megállapításait változtatás nélkül fenntartotta.

587 BH 1997. 568.; BH 2014. 6.; BH 2014. 201.; BH 2005. 237.; Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.91/2011/4. számú határozata.

eljárásában akadályozza.⁵⁸⁸

Az erőszak ezen értelmezése megengedi az olyan jellegű magatartás erőszak fogalmi körébe vonását is, mely nem közvetlenül a hivatalos személyre, hanem más személyre vagy dologra irányul, de a hatása közvetve áttevődik a hivatalos személyre is. Így hivatalos személy elleni erőszaknak minősült annak az elkövetőnek a cselekménye, aki társát, a rendőri intézkedés alá vont A-t kilökte a rendőrök fogásából, aki a fogásból így kiszabadulva elfutott.⁵⁸⁹ Ebben az esetben az erőszak nem közvetlenül az intézkedő rendőrök, hanem A ellen irányult, őt érte a fizikai erőkifejtés, aminek a hatása azonban áttevődött a hivatalos személyekre is, akiknek eljárását akadályozta.

Nem feltétele a hivatalos személy elleni erőszak szempontjából tényállásszerűnek minősített erőszak megállapíthatóságának az sem, hogy az az ellenállást megtörje, bár a hivatalos személyre gyakorolt jelentéktelen, nem meghatározó erejű ráhatás – mint például a terhelt által az intézkedő rendőr arcába dobott széldzseki – kívül esik az erőszak fogalmán.⁵⁹⁰ A bírói gyakorlat a magánlaksértés bűncselekményének vonatkozásában is a BK véleményben írttól eltérő tartalommal értelmezi az erőszak fogalmát annak ellenére, hogy a magánlaksértés erőszakkal megvalósuló változata [korábbi Btk. 176. § (1) és (3) bek.; Btk.

221. § (1) és (3) bek.] beletartozik a 34/2007. BK vélemény által meghatározott bűncselekményi körbe, hiszen esetében „erőszakkal való elkövetésről van szó”. E deliktum esetén erőszaknak tekinti ugyanis a személy elleni és a dolog elleni erőszakot is, ez utóbbi alatt értve valamely akadálynak fizikai erővel történő leküzdését, valamint a vagyontárgyat védő, óvó, rögzítő berendezéseknek a rendeltetésüktől eltérő módon történő felnyitását, ami általában, de nem szükségszerűen állagsérelemmel jár, illetve nem szükséges hozzá különös fizikai erő kifejtése sem.⁵⁹¹ A dolog elleni erőszak fogalomkörébe esik a zárcsere (új zár felszerelése) is, mivel az olyan fizikai változást hoz létre a magánlakás bejárati ajtaján, amellyel az elkövető megakadályozza a sértett lakásba történő bejutását.⁵⁹²

1.1. A dolog elleni erőszak

A magánlaksértés vonatkozásában az erőszak fogalmába beemelt dolog elleni erőszak kategóriáját a judikatúra alapvetően a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás [korábbi Btk.

316. § (2) bek. d) pont; Btk. 370. § (2) bek. b) pontjának bc) alpontja] bűncselekménye

588 BH 2016. 54.; BH 2011. 4.; EBD 2012. B.30.

589 BH 2011. 4.

590 BH 2005. 339.

591 BH 2008. 5.

592 BH 2008. 5.; BH 1999. 349.; Fővárosi Ítélőtábla 2.Bhar.139/2009/9. számú határozata.

kapcsán értelmezte, lévén, hogy a „dolog elleni erőszak” kifejezés a különös részben kizárólag a lopás minősítő körülményeként jelenik meg.⁵⁹³

E fogalmat a bírói gyakorlat a lopás esetén is lényegében azokból az ismérvekből építi fel, mint a magánlaksértésnél. Eszerint a dolog elleni erőszak az eltulajdonítani szándékolt dolog elvételét gátló fizikai akadály, dologi ellenállás leküzdése, a vagyontárgyat védő, óvó, rögzítő berendezés rendeltetésellenes felnyitása.⁵⁹⁴ A dolog elleni erőszak dolog ellen irányul, a dolog állagára fizikai ráhatást feltételez.⁵⁹⁵ A fizikai ráhatást elsődlegesen a vagyontárgy megszerzését nehezítő dologra kell kifejteni,⁵⁹⁶ de irányulhat magára az eltulajdonítani szándékolt vagyontárgyra is (pl. festmény kivágása, kiszaggatás stb.)⁵⁹⁷ E fizikai ráhatásnak azonban nem kell szükségszerűen állagsérelmet előidéznie a dolgon és az sem szükséges, hogy jelentősebb erőkifejtéssel járjon, az azonban a dolog elleni erőszak megállapíthatóságának feltétele, hogy a dologra irányuló fizikai ráhatás rendellenes legyen.⁵⁹⁸ Nem tekinti rendellenes ráhatásnak és így dolog elleni erőszaknak sem az ítélkezési gyakorlat az olyan cselekményt, mely a dolog elvételének szükségszerű módja (pl. élőfa ellopása annak kivágásával, kábel ellopása a kábeldobról levágással, gázolaj elvétele a gázolajat szállító vezeték szakszerű megfúrásával).⁵⁹⁹ Nem minősítette dologra történő rendellenes ráhatásnak a bíróság az elkövetőknek azt a magatartását sem, hogy a házba történő bejutás érdekében a kaput ideiglenesen kitámasztó deszkát a kapu lécei közt benyúlva félretették, mivel jelen esetben ez volt a házba történő bejutás szokásos, rendes módja.⁶⁰⁰ Dologra irányuló rendellenes ráhatás ezzel szemben például a lezárt szekrényajtó sarokvasról történő leemeléssel felnyitása,⁶⁰¹ a gépkocsi 2-3 cm-re nyitva hagyott ablakának kézzel lenyomása,⁶⁰² a lezárt ajtó kifeszítése.⁶⁰³ Dolog elleni erőszakként értékeli a judikatúra a nyaklánc sértett nyakáról történő letépését,⁶⁰⁴ azonban abban az esetben, ha a kezdetben dolog ellen irányuló magatartás közvetlenül a sértett testére is fizikai ráhatást valósít meg, és a sértett ellenállásának leküzdését vagy azt is szolgálja, annak ellenére, hogy közvetlen testi érintkezés nem jön létre az elkövető és a sértett között, az újabb bírói gyakorlat a magatartást

593 Magát a „dolog elleni erőszak” terminust írott büntető törvényeink közül elsőként a korábbi Btk. használta, mint a lopás egyik minősítő körülményét.

594 EBH 2005. 1198.; EBH 2000. 290.; BH 1996. 188.; BH 1989. 95.; BH 1983. 226.

595 BH 2014. 202. [39]; BH 1993. 598.; BH 1993. 142.

596 EBH 2005. 1198.

597 BH 2002. 84.; EBH 2000. 290.; BH 1994. 359.; BH 1981. 7.

598 EBH 2000. 290.; BH 1997. 570.; BH 1994. 359.; BH 1982. 412.

599 BH 2014. 361. [112]; BH 1990. 90.; BH 1986. 402.

600 EBH 2000. 290.

601 BH 1994. 359.

602 BH 1993. 142.

603 BH 1982. 412.

604 BH 1981. 7.

személy elleni erőszaknak minősíti. Így az LB a dolog elleni erőszakos lopás helyett rablást állapított meg azokban az esetekben, amikor a terhelt megragadta a sértett kezében tartott táskáját és azt megpróbálta a kezéből kitépni, azonban a sértett a táskát nem engedte el, aminek következtében a terhelt a táskát húzni kezdte, a sértett a földre esett, majd a terhelt a táska fülénél fogva a sértettet a földön vonszolta, míg a táska füle el nem szakadt és azt így meg nem szerezte.⁶⁰⁵

A dolog elleni erőszak fogalmának értelmezése kapcsán a bírói gyakorlatban gondot okozott annak megítélése, hogy az áru védelmét szolgáló, az árucikkre helyezett öntapadós, vonalkódos vagy hurokkal rögzíthető kemény címkék, illetve a műanyagból készült, tűzéssel vagy patentszerűen rögzíthető etikettek, illetőleg a ragasztható mágneses csíkok eltávolítása vajon dolog elleni erőszaknak minősül-e.⁶⁰⁶ A kérdést a jogalkotó döntette el: megállapította, hogy a lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül akkor is, „(…) ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik.”⁶⁰⁷ E szabályozás nyomán nem lehet vitás, hogy dolog elleni erőszaknak minősül, ha az elkövető a termék megőrzésére szolgáló áruvédelmi címkét rendeltetésellenesen eltávolítja (például letépi, lekaparja), vagy a védelmi eszközt működésképtelenné teszi (például az elkövető egy könyvre ragasztott chipet – amely elektronikus úton biztosítja a sértett számára a dolog őrzését és a dolognak a birtokban tartását – nagy frekvenciával jelzésre alkalmatlanná tesz). Megjegyzendő, hogy a Kúria értelmezése szerint az ilyen jellegű magatartásokat kizárólag a dolog elleni erőszak fogalmát kiterjesztő törvénymódosítás alapján, annak hatálybalépését (2009. augusztus 9. napját) követően elkövetett cselekmények esetén lehet dolog elleni erőszakként értékelni. Ennek a bíróság szerinti indoka, hogy az áruvédelmi címke (lágy etikett) zárszerkezetet nem tartalmaz, nincs áru megőrzési, óvási funkciója, így annak eltávolításával az elkövető nem a dolog megszerzését (elvételét) gátló fizikai akadályt küzdi le, márpedig a dolog elleni erőszak bírói gyakorlat által – a normaszövegváltozást megelőzően – kialakított fogalmának ez immanens eleme volt.⁶⁰⁸

1.2. Erőszak versus erőszakos magatartás

605 EBH 2010. 2212.; BH 2010. 143. A korábbi bírói gyakorlat a terhelt e magatartását dolog elleni erőszaknak tekintette és a cselekményt nem rablásként, hanem dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és könnyű testi sértés halmazataként bírálta el. Lásd BH 1990. 292.

606 Az e kérdéssel kapcsolatos eltérő jogértelmezéseket, bírósági határozatokat bemutatja Liziczay 2008, 50-53.

p.

607 A korábbi Btk.-t módosító 2009. évi LXXX. tv. 50. §. A korábbi Btk. e módosítását a Btk. is változtatás nélkül átvette.

608 BH 2014. 202.; Kúria Bfv.I.1405/2011/5. számú határozata.

A bírói gyakorlatban uralkodó felfogás különbséget tesz a garázdaság (korábbi Btk. 271. §;

Btk. 339. §) törvényi tényállásában elkövetési magatartásként szabályozott „erőszakos magatartás” és az erőszak fogalmai között.⁶⁰⁹

A már hivatkozott 34/2007. BK vélemény szerint az erőszakos magatartás az erőszakhoz hasonlóan támadó jellegű, de annál enyhébb fellépést jelent. Az erőszakos magatartás kétirányú, személy vagy dolog ellen nyilvánulhat meg. A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez támadó jellegű. Így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. A dolog elleni erőszakos magatartás pedig tanúsítható egyrészt a dolgok helyének rendeltetésellenes megváltoztatásával (dobálással stb.), másrészt úgy is, hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem, rongálódás keletkezik. A dolog egyszerű érintése vagy megfogása azonban nem minősül dolog elleni erőszakos magatartásnak.⁶¹⁰ Az erőszakos magatartás fogalma azonban nemcsak ezért szélesebb körű, mint az erőszak, hanem azért is, mert a személy vagy dolog elleni erő közvetlen alkalmazásán túlmenően magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet vagy az azzal való fenyegetést is, amikor a fenyegetés hatókörébe kerülő személy csak meghátrálással, meneküléssel képes kitérni az erőszak elől.⁶¹¹

A bírói gyakorlatban uralkodó felfogást árnyalja a Kúria egy eseti döntése, melyben nem látta megállapíthatónak a garázdaságot annak az elkövetőnek a terhére, aki a sértettel az utcán szóváltásba keveredett, melynek során – három kést a kezében tartva – kaszáló mozdulatokat tett a sértett felé, miközben azzal fenyegette, hogy „megdöglesz”. A terheltet a sértett és annak édesapja lefogta, a késeket pedig a sértett édesanyja elvette tőle. A döntés indokolása szerint a garázdasághoz megkívánt erőszakos magatartás fizikai ráhatást feltételez. A pusztán fizikai ráhatással fenyegetőzés egyéb feltételek meglétében sem alkalmas a bűncselekmény megállapítására.⁶¹²