(50 hold), Bemer Ármin, Dick Samu, Guttman Sám uel;
Bodrogolaszin: Goldstein Samu (28 hold), Grosz Simon;
Sárospatakon: Danczinger Samu, Wohl László, Goldblatt Lázár, Wohl Áron (20 hold), Feldmesser Ignác, Mosko- vits Ignác, Rübner Hermann; Sátoraljaújhelyen: Fried La- josné, Haas Bernát és Adolf, Kellner Samu dr., Ligeti Ber
talanná, Roóz Adolf, Reichard Mór, Róth Bernát, Rude Bernát, Schleicher Frigyes, a három Schön (52 hold), Schwarcz Hermán, Schwartz Leó, Szepessi Arnold dr., Szőlősy Artúr (16 hold); Kistoronyén : Blumfeld Emanuel és (a volt Hardenberg gróf-féle 31 hold szőlőn) Geczovits, Davidovits, Moskovits a jelesebb birtokosok. A névtelen szerző, kisebb birtokos Smilovicsokat s egyéb — galíciai Dukátokat felsorolni már nem is lehet ilyen kurtán.
Amikor az öreg Kölcsey szent nemzeti fohászában meg
énekelt Tokaj-Hegyaljának 8500 katasztrális termőszőlőjéből már 1918 március 29-én zsidókézen volt 2100 hold szőlő, kevésbé szolgálhat vigaszul, hogy, de azért még vannak olyan régi, kiváló szőlőbirtokosaink, mintTályán: Bernáth Béla (30 hold) örökösei, a lelkes Kovácsy Ferenc, a Rákóczy-kastélyos Maillott Nándor báró (43 hold), a három Spóner testvér, Bulyovszky Gusztávné (45 hold); Legyes- bényén: Zalay Andor (28 hold), Jeney László; Módon, ahol még állanak a „báljairól” híres régi „Kékszőlő”
vendégfogadó romjai, Esterházy Gyula gróf örököse (egy szépséges lengyel grófnő 45 holddal), Csóky Vidor gróf (36 hold), Schell Ferenc báró, Miller Ede, Máriássy Ödön, a szintén Rákóczi-kastélyban lakos Kéler Margit, a tudó
soknak, íróknak, művészeknek vendéglátó nemes barátja;
Mezőzomboron: Patay József; Tarcalon: Kerekes-örökösök, a „gazda” Andróssyak (59 hold), Füredi Szabó Lajos, Sebeő Gyula; Bodrogkereszturon: Máriássy László, Tasonyi József (27 hold); Bodrogkisfaludon: Láczay-Szabó Lenke, Miklós B éla; Szegilongon: Szomjas Gusztáv, Budaházy Im re; Erdőbényén: Nagy Barna ; Tolcsván : Adriányi Kálmán (26 hold), Dessewffy Géza (27 hold), Constantin Géza, Kállay Emánuelné, a Bécsbe elszármazott „görög”
Margarétha Pál, Waldbott báró (76 hold), Zsedényi Gyula, Tóth Elek dr.; Olaszliszkán: Vay Sándor báróné, Zsedényi Ottó ; Vámosújfalun : Szathmáry Kálmán ; Sárospatakon : Windisch-Grátz herceg, Láczay Lászlóné (62 hold), Dienes
154
Lajos, Pavletics György (32 hold); Sétoraljaujhelyen: Dókus Ernő, Ewa Ödönné, Ámbrózy Nándorné, Dókus Lászlóné;
Kistoronyén: Thuránszky László; Szőlőskén: Kossuth Lajos a nevezetesebbek a régi urak közül.
Tályén, Monokon, Mádon, Mezőzomboron, Szegilongon, Szőlőskén az Andrássy grófi család 134 kát. hold szőlő
vel említhető a nagyobb birtokosok között, az Andrássy Gyula gróf hitbizományi szőlője Szőlőskén 39 hold. Lónyay Elemér herceg Bodrogzsadányon és Bodrogolaszin birtokol 36 hold szőlőt. Különféle hegyeken Kassa város (75 hold), az egri főkáptalan, jászói prépostság, pataki ref. főiskola (27 hold), szepesi r. k. káptalan (32 hold), szepesi r. k.
püspökség (20 hold), leleszi konvent, a piaristák szintén büszkélkedhetnek tokaj-hegyaljai szőlővel. A külföldiek közül a Selbstherr-testvérek (breslaui borkereskedő-cég), a berlini Jordans Károly-cég, a fiumei Ribolly Alfonzó- cég, Steinhausz Boguszláv és egy Dallwigh báró birtokos, aki mintegy 79 katasztrális hold tokaj-hegyaljai szőlőt mondhat a magáénak. A Tokaj-Hegyaljából végül a jó csehek is örökrészt kértek; ugyanis Toronyén, Szőlőskén és Sátoraljaújhely szőlőinek egyrészéből körülbelül 500 holdat leszakítottak. Az összes Tokaj-Hegyaljai szőlők 8500 holdjából zsidó kézen öt holdon felüli szőlőbirtok 1500 hold, mig a többi 1000 holdas részlet — Geczovicsék kezén — csekély 1, 2 és 3 holdas csendes kis falusi szer
zemény . . . t. .
A király tarcali pincéje.
A világhíres Tokaj-Hegyalján a királyi szőlők zöme az öreg Kopasz-hegy tarcali napsütéses oldalán fekszik.
A tokaji telekkönyvben „császári udvartartás" bejegy
zéssel vannak telekkönyvelve ezek a szőlők, amelyeknek területe 105 katasztrális holdra tehető. Az ősi Rákóczi- pincékkel 50 hold a tarcali, 25 hold (a híres „hétszőlő") a tokaji, 30 hold a tolcsvai szőlőhegyen fekszik. A tolcsvai királyi szőlő — külön kastélyával, borházaival, pincéivel
— idegen ojtvány-\ esszőből nemesedett. A királyi szőlő központja Tárcái, kastélya több ágra szakadozott vén pin
céivel, borházaival, lak- és műhelyépületeivel, óljaival, fallal kerített udvaraival fent a hegyoldalon valóságos öreg váracsot alkot. A századokra tömörül, zegzúgokkal tele
épített, erjedező boroktól illajos városrésznek Réthy Aladár királyi tanácsos, igazgató a főparancsnoka. Már több mint 20
155
év óta vezeti a nagyszerű borgazdasági üzemet. A hagyo
mány szerint Rékóczi-szőlők voltak, Írott bizonyságai azonban nincsenek. . . Ó, az öblöstorku, musttól bugy
borékoló, nyekergős vén faprések, maszatos körtefasajtók lassú mozgású kora itt már elmúlt, — gépek, kemencék, csövek, cement-kádak, csatornák, modern berendezkedés mindenfelé. Még a hordók is változtak annyiból, hogy a hajdani kecses, jellegzetes göncihordócskát már nem lát
tam a királyi borpincékben, a tarcali, tokaji, tolcsvai mus- katély és egyéb aszúknak a hordói olyan szélesre, magasra nőttek, hogy az ősi pincének csupán fő-ágaiban helyez
hetők el, a keskenyebb, ászkos oldalégacskákba be sem igen férnének ezek a hordók.
— A legeszményibb borpincék! — magyarázta a ked
ves magyar Réthy igazgató, — tizenegy fok az állandó hőségük. Soha, sehol nem csurognak, tehát nem nedvesek ezek az ősi pincék. . .
Megértettem, hogy az ilyen pincékben századokig rom
latlanul miért öregednek, nemesednek a hegytőke drága levei. Fejedelmi lakhely ez a fejedelmek borának. Bárha mostanság nagyon üresek a hatalmas méretű, vájt bolto- zatu őspincék. Gondos igazgatónk az 1917—1918. eszten
dők bortermését mintegy 2700 hektoliter aszút, szamorod
nit, pecsenyebort a forradalom kezdetén felszállíttatott a budafoki állami pincékbe, a király borából így sem a veres, sem az oláh hadak nem nyakaltak. Érdekes, hogy mint magát az uralkodót, borait is mindig „különvonaton"
szállították Bécsbe, a budafoki pincébe is különvonaton jutott a király bora. Csalódnék az, aki itt mohos hordót, penészes palackot keresne, llyeténképp csalódtak az oláhok, akik több hegyaljai zsidó borkereskedőt Nyíregy
házán a hadbíróságon erősen faggattak, hogy Ferenc József és a muszka cár borát hová rejtették?... Az 1800-as évek elején a cári családnak csakugyan volt is szőlője és pincéje a Tokaj-Hegyalján, az élelmes oláhok erről hall
hattak harangozni valam it. . . Pedig a fejedelmi borpincé
ben egy idő óta nem öregszik meg a bor. Azelőtt az udvari hivatal egy tisztje, újabban a kormány megbízottja számon veszi a szüreti termést s amikor a nemes ital — bizonyos pince-kezelés befejeztével — szállításra „meg
érett", külön vonaton Bécsbe vitték, a Burg pincéjében palackozták. Érdekes felemlíteni, hogy a királyi szőlők
156
terméséből — már a hírnévért! — minden évben „elpin- céztek" és „palackoztak" bizonyos mennyiséget, a többit
„jó érért" eladták. Bécsben, a magas Burgban azonban nagyon hosszú időn át nem volt „udvarképes" a — tokaji bor. Csak hosszú évek múltával, Lichtensteín herceg fő- udvarmestersége idején állapították meg, hogy ez a bor mégis csak nemesebb, kiválóbb a világ minden más boránál. Bizony eleinte az „aszu-esszenciát" tekintették némileg udvarképesnek, de 15—20 éve már a „szamorod
nit" is az uralkodó asztalára engedték. Ez nem történt olyan sim án; hiszen az évszázados spanyol-etikett szigorúan előírta azt is, hogy „milyen fogások után" minő „rajnait, satót, bordót pezsgőt" lehet, szabad önteni a király és vendégeinek — poharába... A tokaji bor kedvéért tehát a főméltóságu udvarnagynak „forradalmi újítást" kellett csinálni, „megfelelő étekfogásokat" kellett kitalálni. Bezzeg Bécs népei és egyéb németjei annál inkább kedvelték a
„Tokayert". A Burg patikájában orvosság gyanánt mérték.
A Burg másik helyiségében palackozva árulták, sőt lite
renként is a schönbrunni várkastély kantinjában. Egyes megbízott cégek meg külföldön népszerűsítették a király tokaji borát. Vagy 7000 hektoliter öreg tokaji bor ezidő- szerint is rejtőzik a Burg pincéiben, melynek kezelősége, élén Páumann báróval, a közbejött forradalmak dacára helyén maradt.
A Rákócziak korából, gazdálkodása idejéből fennmaradt pincében, mintegy 4000—5000 hektó nektárt lehet elhe- ellyezni. A) titokzatos, gazdag, kincses múlt a földalatti pince elágazásaiban és nyomasztó, rejtelmes öreg levegő
jében minduntalan megnyílik előttünk, ingerlőleg elénk bukkan. Némelyik rejtek-ágában százados öreg földhányá
sok látszanak. A földhányás alól kitátongó, egyik beteme
tett alsóbb pince rejtelmes nyílásánál eltűnődve meg
állottám . .. Váljon, a rejtelmes földhányés alatt, a hegy ismeretlen mélységeiben milyen titkokat, vagy öreg borokat rejtegetnek a néma gödrök? A királyi pince, a Rákóczi pince egyik keshedt csizmás, bőrsipkás, vén szolgáját megkapó csodálatosképpen „Rákóczi Mihálynak hívják", egy Ferenc fia is van a fejedelmi nevű, igénytelen öreg
nek 1 ... A királyok Rákóczi-pincéjében — pislogó gyertya
lángnál, setét sikátorok rejtelmei között — magyar sorsok
nak, magyar neveknek ilyen aláhanyatlásáról is el lehet
157