elhelyezési nehézségek és az egészségügyi helyzet alakulása 1918

A budapesti II. és VIII. kerületi állami tanítónĘképzĘk, ismereteink szerint nem szenvedtek komolyabb károkat a forradalmak alatt. Az Országos Izraelita Tanító-képzĘ Intézetet eszmei kár érte annyiban, hogy az államosítás és a Tanácsköztár-saság által hirdetett ideológia nyomán – akárcsak a vele egy épületben lévĘ rabbi-képzĘ intézetben – elriasztotta, a lehetséges jelentkezĘk jórészét, ami, a megszállt területekrĘl visszavárt hallgatók késésével, elmaradásával együtt a következĘ, 1919/1920. tanévben éreztette hatását.⁵⁰⁸

Anyagi kár az intézet internátusát érte egyrészt keresztény tanulók és vöröska-tonák kényszerĦ betelepítésével, másrészt a gondnoknĘnek a budapesti munkásta-nács által történt eltávolításával, s ezzel a kóser menza megszĦnésével, s azzal, hogy ezt követĘen a Molnár utcai diákmenzára vitték az internátus 20 q szenét, és 8 q fáját. Az államosítással megszĦnt az addig az internátust segítĘ zsidó jótékony támogatás is, ami további nehézségeket okozott.⁵⁰⁹

2. 3. JelentĘs létszámváltozások, ellátási,

elhelyezési nehézségek és az egészségügyi helyzet alakulása 1918–1920-ban

Ahogy az eddigiekbĘl is kitĦnhetett, a háború sokkal direktebb és nagyobb hatás-sal volt a fiúk tanítóképzĘire, mint a lányokéra. A háború elsĘ évétĘl kezdve je-lentĘs volt a besorozott és katonának behívott képzĘsök aránya. A korhatár miatt ez persze leginkább a III–IV. osztályosokat érintette. A székelykeresztúri állami tanítóképzĘbĘl például 1914–1918 között a tanulók 35,3%-át behívták, 1915/

1916-ban és 1916/1917.ben már az I-II. évesek 25%-át is.⁵¹⁰ 1916–1917-ben a nagykĘrösi református tanítóképzĘnek 33 növendéke katonáskodott már, így

507 BFL VIII. 132. a. 22. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

508 MNL OL K-46-605. f. II. 15. TAGYOB. 5283/1919. eln. 1919. október 3.

509 MNL OL K-46-605. f. II. 15. TAGYOB. 5283/1919. eln. 1919. október 3. és K-502-1919-7-181571. Az igazgatótanács 1919. szeptember 2-i jegyzĘkönyvében.

510 Szabó. K. A. 2000. 46–47.

szesen 43 növendékük maradt.⁵¹¹ A katonai behívások révén más tanítóképzĘk is alacsony létszámmal üzemeltek: az egri érseki tanítóképzĘnek pl. 1915-ben és 1916-ban 51, 1917-ben 47 majd 1918-ban 44 növendéke volt. Mindazonáltal – ismereteink szerint, emiatt – fel sem merült a képzĘ bezárásának gondolata.⁵¹²A Vörös Hadseregbe való bevonulások következtében – az épületgondokkal birkózó – jászberényi állami tanítóképzĘ létszáma is 53-ra, s a szerb megszállás miatt dél-vidéki tanulói egy részét elvesztĘ kalocsai érseki tanítóképzĘé 25-re csökkent.⁵¹³

Az alkalmasnak talált besorozottak a behívás elĘtt általában 2-4-6 hetes tanfo-lyamokon vettek részt a képzĘkben, s az éppen aktuális, gyakran változó HM/VKM/KM/KN szabályozásnak megfelelĘen könnyített vizsgát tettek, s kap-tak bizonyítványt vagy „hadioklevelet” – nem egyszer vizsga nélkül is. Így a taní-tóképzĘsök egyre nagyobb hányada jutott – a tanítóképzĘt nappali tagozaton vég-zett és rendesen vizsgázókkal összevetve – rendkívül kétesértékĦ „hadioklevél-hez”. Székelykeresztúron ezek aránya elérte a 79,7%-ot.⁵¹⁴ 1917/1918-ban a bu-dai állami tanítóképzĘben kiadott 31 oklevélbĘl mindössze 8-at adtak ki a békebe-li törvényi szabályozásnak megfelelĘen, 174 tanítási nap után, a Normál Tanme-netben elĘírt tanítási idĘ 83%-a alapján. A többi „hadioklevél” volt.⁵¹⁵ A behívá-sok miatt elĘfordult, hogy a III-IV. osztályok létszáma az eredeti töredékére esett, sĘt az is, hogy nem tartották érdemesnek elindítani azokat. Így történt például 1917/1918-ban a tanítóképzĘbĘl tanítónĘképzĘvé átszervezett szarvasi evangéli-kus intézetben, ahol az alacsony létszámra hivatkozva el sem indították ezen osz-tályokat, s a behívástól mentesült néhány fiút más intézetekbe irányították.⁵¹⁶ Más iskolákhoz hasonlóan a csurgói állami tanítóképzĘben pl. 1917-1918-ban évente négy katonai tanfolyamot szerveztek.⁵¹⁷ E feladat – igaz külön díjazásért – rend-kívül megterhelĘ volt a tantestületek számára, s az évek elĘre haladtával ezek színvonala fokozatosan csökkent.

Színvonal csökkenés irányába hatott az is, hogy a katonai behívások és áthe-lyezések révén megürült tanári állásokat az otthon maradottaknak kellett helyette-síteni. A sárospataki állami tanítóképzĘ tantestülete 1919. február 21-i értekezle-tén elkeseredetten konstatálták: „az így ellátatlanul maradt órákat, tekintet nélkül a képesítésre a meglevĘ tanárok közt osztották fel, ami a tanárok túlzott megter-helését idézte fel: 26–30 órákkal dolgoznak. Nem mellĘzheti a tanári kar annak hangsúlyozását, hogy milyen pedagógiai hátrány származik abból, hogy az ötéves háború alatt folyamatosan 26–30 óraszámokkal dolgozó tanárok kimerültek.

511 Váczy F. szerk. 1916-1917. 10. és 23.

512 Benkóczy E. 1928. 116-131. és 229. vö.: Csanády L. szerk. 1919-21.

513 MNL OL K 502-1919-5-88411/VI. 2.; Moczár M. szerk. 1918-30. 21.; KÉL I. 3. d. 295/1919.

514 Szabó. K. A. 2000. 46–47.

515 Quint J. szerk. 1917–1918. 37–38.

516 Nikelszky Z. szerk. 1917–1918. 4–6. és 13.

517 Koltai I. 1939. 94–96.

lyosbítja a tanári kar helyzetét, hogy a német nyelv, a gazdaságtan és mennyiség-tan mennyiség-tanítására nincsen szakmennyiség-tanár, s így e tárgyak ellátása rendkívül nagy megterhe-lést ró a tanárokra. Az új rendszerrel járó felszabadulás és tudományszomj elke-rülhetetlenül szükségessé tenné, hogy a tanári kar a felnĘttek oktatását is meg-szervezze, amire minden hajlandósága és lelkesedése mellett mindaddig fizikailag képtele, amíg ily nagy óraszámban képtelen tanítani” – írták.⁵¹⁸

1918 telétĘl, a fegyverletételt követĘen, a katonák fokozatos leszerelésével, s az intézetekbe való visszatérésével jelentĘsen változott, „fokozódott” a helyzet. A férfiképzĘk tanulói létszáma jelentĘsen növekedett, a trianoni országterületen ezt a folyamatot erĘsítette a megszállt területekrĘl menekült tanulók befogadása is. A pápai állami tanítóképzĘben például a diáklétszám a leszerelt katonanövendékek és a Modorból, Csáktornyáról, Léváról menekült diákok csatlakozásával az 1917/1918. évi 111 fĘrĘl, annak közel duplájára 200-ra, ill. 214-re növekedett az 1918/1919. és 1919/1920. tanévekben.⁵¹⁹

A tantestületek munkáját nehezítette, hogy nemcsak az 1918/1919 fordulóján leszerelt, hanem az áprilistól a Vörös Hadseregbe jelentkezĘk számára is tanfo-lyamokat szerveztek a KN vezetĘi. A budai állami tanítóképzĘben az 1918/1919.

tanévben a diáklétszám a szokásos kb. háromszorosára növekedett. 166-an a szo-kásos nappali, 283-an tanfolyami/magán úton végezték tanulmányaikat. A szoká-sos sokszorosát, 219-220⁵²⁰ oklevelet adtak ki, melyek közül 156-nak az 1919.

március 20. és augusztus között kiállított oklevelét utóbb a VKM a 164542/1919.

sz. rendelettel érvénytelenítette. „A jelöltek egy része a 179202/1919. sz. rendelet-tel szervezett egyéves póttanfolyamon szerzett érvényes oklevelet, mások az inté-zetben, vagy abban az iskolában, ahol elĘzĘ tanulmányaikat végezték, érvényesí-tĘ, majd képesítĘ vizsgát tettek. Kis részük a mai napig [1926-ig – D. P.] sem szerzett érvényes oklevelet. Érdekes és erre az idĘre jellemzĘ, hogy az 1918/1919.

évi oklevelek milyen körülmények között adattak ki:

– 1918 decemberében a 200652/1918. sz. rendelettel szervezett hathetes tanfo-lyam végén: 28,

– 1919 februárjában javítóvizsgán: 2,

– 1919. március elsĘ felében a 228879/1918. sz. rendelettel szervezett kéthetes tanfolyam végén: 32,

– 1919. április második felében a 8/1919. népbiztossági rendelet alapján, vizs-gálat nélkül: 18,

– 1919 júniusában a 31/1919. népbiztossági rendelet alapján redukált vizsgá-lattal: 5,

518 MNL OL K 502-1918-5-46870. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

519 Szarka L. szerk. 1917–26. 3–5.

520 Az évkönyvben 220, az 1919. július 7-i tanári értekezlet jegyzĘkönyvében 219 kiadott oklevélrĘl adott hírt az igazgató úr. BFL VIII. 130. a. 22. 1919. július 7.; Quint J. szerk. 1918–26. 17–18.

– A 228879/1918. és 200652. sz. rendelettel szervezett tanfolyamon a 8/1919.

népbiztossági rendelet alapján vizsgálat nélkül: 78⁵²¹ és a 31/1919. népbiztossági rendelet alapján redukált vizsgálattal: 40.

– Redukált érettségi különbözeti vizsga alapján: 10, – Redukált befejezĘ vizsgálat alapján: 2,

– Javítóvizsga alapján márciusban: 1,

– Javítóvizsgálat nélkül májusban a Vörös Hadseregbe lépĘ tanulóknak: 2”- sorolta az ÉrtesítĘben Quint József igazgató,⁵²² majd értékelte a nevelés és tanítás színvonalát:

„Az 1918/1919. évben a már korábban a háború alatt meginduló társadalmi és erkölcsi züllés nagy pusztításokat végzett és csaknem kicsavarta a tanári testület kezébĘl a nevelés minden eszközét.⁵²³ A vallásos nevelés és az erkölcsi érzelmek nevelésére szolgáló hazafias ünnepségek teljesen háttérbe szorultak, a járvány- és szénszünetek, fĘleg azonban az ifjúság szakszervezeti mozgalmai miatt. Csupán március 15-én és az évzáró ünnepély emelkedett pillanataiban sikerült az ifjak lelkében szunnyadó jobb érzéseket felébreszteni. A testi nevelés, a gyakorlati munka és a régi egyesületek mĦködése csaknem teljesen szünetelt, mert a nagy szervezkedések közepette a tényleges munkára nem jutott idĘ. A tanítás a hábo-rús tanfolyamok színvonala alá süllyedt.⁵²⁴ Ennek okai a következĘk: a tanítási idĘ a rendesnek 60%-a,⁵²⁵ tanfolyamokon néha 8-10%-a. A növendékek lelkiálla-pota teljesen rendellenes, a fegyelem meglazult és sok a mulasztás. A háborús elĘképzettség fogyatékos, az intézet túlzsúfolt, írásbeli dolgozatokra, kirándulá-sokra, olvasmányokra egyáltalán nem jutott idĘ. A tanári testület többször is fog-lalkozott ezzel a leromlással és kérte is a vallás- és közoktatási minisztériumot [Sic!], hogy ezeknek a tökéletlenül képzett tanítóknak késĘbb szervezzen rendes tanfolyamokat, melyeken munkájuk szakszerĦ elvégzésére képesíttetnek”.⁵²⁶

521 Lásd ehhez: MNL OL K 502-1919-5-86583.

522 Quint J. szerk. 1918–26. 17–18.

523 Az 1919. július 7-i tanévzáró értekezleten Quint József még méltatta „azt a nagy átalakulást, melyet ez az iskolai év hozott létre, s melyben a tanulókat a régi világból az újba átvinni, a taní-tótestület a legjobb igyekezettel törekedett”. (BFL VIII. 130. a. 22. az 1919. július 7-i tanári ér-tekezlet jegyzĘkönyvében. Kiemelés tĘlem – D. P.)

524 Lásd ehhez: BFL VIII. 130. a. 22. az 1919. július 7-i és az augusztus 25-i jegyzĘkönyvekben.

525 Az izraelita tanítóképzĘ 1919. szeptember 2-i igazgatótanácsi ülésén Bánóczi József igazgató a spanyolnátha és szénhiány miatti közel 5 hónapos szünetrĘl számolt be hozzátéve, hogy „ez a körülmény felment az alól, hogy a tanév szorgalmi eredményérĘl külön jelentést tegyek. Nem volt ugyan több elégtelen osztályzat, mint máskor, de az értékelés színvonala mélyebbre süllyedt mint 30 év óta bármikor”. (MNL OL K 502-1919-7-181571/B XIII. Kiemelés tĘlem – D. P.)

526 Quint J. szerk. 1918-26. 18-19. (Kiemelések tĘlem – D. P.); Lásd ehhez pl.: BFL VIII. 130. 22.

Az 1919. március 12-i értekezlet jegyzĘkönyvében. A tanévrĘl 1919. július 19-én a KN-nek írt jelentésében arról is írt, hogy „az intézet épülete az idĘjárástól, de a katonai tanfolyamok folyton változó hallgatóságától is sokat szenvedett, a kövezet, a falak és a tetĘzet erĘsen megrongáló-dott. Az udvar, a kert és a gazdaság elvadult; a kertész 1916 óta orosz fogoly, kertész

napszá-Quint József átfogó – pedagógiai szakmai és politikai kérdésekben egyaránt elkötelezetten konzervatív – véleménye reális képet ad a tanítóképzĘkben e nehéz tanévben bekövetkezett színvonalesésrĘl, s más helyütt arról is, hogy megnöve-kedett feladatokat új – gyakran menekült – tanárok bevonásával sikerült abszol-válniuk, majd az 1919/1920. tanévben az újabb tanfolyamokkal korrigálniuk. Így – legalábbis átmenetileg – találkozott a két szükséglet: a háborús tanfolyamok színvonalának korrigálása és a menekült tanárok elhelyezési igénye. E kampány lecsengése után, néhány év elteltével, a békeszerzĘdés aláírásával nyilvánvalóvá vált, hogy „Csonka-Magyarországnak” nincs annyi tanítóra és Ęket képzĘ tanárra szüksége, mint ahány rendelkezésre állt, s hogy erĘforrása sincs ezek eltartására.

Ez, s az „ellenforradalmi rendszer”⁵²⁷ által kívánatosnak ítélt politikai szelekció igénye az ún. „B”-listázáshoz, majd a forradalmakban magukat exponált pedagó-gusok elbocsátásához vezetett. (ErrĘl az V. fejezetben lesz még szó.)

Az 1918–1920-ban történt létszámváltozásokat néhány évig érezhetĘen befo-lyásolta a megszállók által felállított ideiglenes demarkációs vonalak/majd új ha-tárok létrejötte is. Különösen az ezek közelébe került képzĘk (pl. a szegedi, bajai, kalocsai, esztergomi, debreceni, szarvasi, pápai és a budapesti izraelita stb.) síny-lették meg ennek hatásait: a határon túl rekedt növendékek hiányát, vagy a szege-di katolikus és a szarvasi evangélikus képzĘk esetében az egyházi fĘhatóságuktól, anyarendházuktól való elszigeteltséget.⁵²⁸

S ha sokkal csekélyebb mértékben is, de a – háborús körülmények, az ellátási nehézségek, az elégtelen fĦtés,⁵²⁹ az áruhiányból, magas árakból következĘ „köz-tartási”/élelmezési nehézségek,⁵³⁰ s a beszállásolások következtében elĘállt

most nem kapni, a növendékek pedig a tavaszi diákmozgalmak alatt teljesen elhanyagolták a kerti munkát. … [A] leghatározottabban kell kérnem, hogy a katona tanulóknak, különösen pe-dig a pedagógiumi hallgatóknak semmi körülmények között ne nyittassék meg az internátus, mert különben minden elvetett magunk terméketlen talajra esik, s mindaz, amit a mai nehéz vi-szonyok között keservesen felépítünk, összedĘl a nagyobbak és az idegenek rossz példája alap-ján”. (MNL OL K 502-1919-5-164335.)

527 A két forradalommal szemben önmagát a „dicsĘségesnek” ítélt ellenforradalmi mozgalmak örö-kösének tekintette a keresztény-nemzeti ideológiára építĘ kormányzatok sora.

528 Lásd ehhez: KÉL I. 3.d. 205/1919. és MNL OL K 502-1919-7-20572.; Veress I. szerk. 1918–

1919. 6.; A Miasszonyunkról 1918-1926. 3.; Gábris J. 1996. 35.; Becker V. 1928. 5-6.; A Bányai 1918–1919. 2, 1919–1920. 2.; KĘrös E. szerk. 1918–1920. 14–15.

529 Több intézetben elĘfordult, hogy a késĘ Ęszi, tavaszi hónapokban nagykabátban ültek a tanórá-kon, s hogy éjszaka az internátusban 8-10 ÛC-os szobákban aludtak a növendékek. Baján pl. a fĦtés, a világítás, a vízszivattyúk egyaránt gázzal voltak mĦködtethetĘk, így a helyi gázgyár leál-lását követĘen, az általunk vizsgált tanévekben egyik sem mĦködött. A diákok és az intézetben lakó pedagógusok egyaránt az udvari kútról hordták a vizet az épületbe télvíz idején is. (Donáth P. 2018. 17–18.) Hasonló problémával küzdöttek a gyĘri állami tanítónĘképzĘben is. (Berényi I.

szerk. 1918–26. 3–4.)

530 1918 Ęszén Váczy Ferenc a nagykĘrösi református tanítóképzĘ igazgatója így foglalta össze en-nek lényegét: „a tanítóképzĘk el vannak látva köztartással, mely alatt internátus és konviktus, azaz a növendékeknek lakás, fĦtés világítás, takarítás, reggeli, ebéd és vacsorával való teljes

el-foltság nyomán – virulens járványok is befolyásolták, csökkentették a növendé-kek számát. Szórványos adataink szerint ezek elsĘsorban a tanítónĘképzĘket érin-tették: a debreceni református tanítónĘképzĘben 7, a pápai nĘnevelĘ intézetben 1 növendék, s a pécsi katolikus tanítónĘképzĘben 1 apáca pedagógus vesztette éle-tét a „spanyolnátha” járvány során.⁵³¹ Bár elĘfordult, hogy a tanítóképzĘkben is nagyszámú (pl. a debreceni református képzĘben naponta 50-60) tanuló betege-dett meg e járványban, Ęk túlélték a járványt, másutt egy-két növendék haláláról referáltak, de ez a járványtól mentes években is elĘfordult.⁵³² Így ez az 1918-1920-ban többször is visszatért járvány⁵³³ – a szénszünetekkel és az ellátási ne-hézségekbĘl adódó átmeneti kényszerĦ tanítási szünetekkel együtt – elsĘsorban a tanítási idĘt csökkentve befolyásolta a képzĘk munkáját.⁵³⁴

A férfiképzĘkben a világháborús frontszolgálat követelt sok áldozatot. Voltak képzĘk, melyekben többtucat hĘsi halottról szóltak az értesítĘk. Nagyrészük aktu-ális, vagy egykori diák volt, de akadtak köztük tanárok is. 1926-tól a „csonka-magyarországi” tanítóképzĘkben márványtáblákon örökítették meg az elsĘ világ-háborúban elesettek neveit. Ezek összegzése és szelektálása további kutatást igé-nyel.

***

látás értendĘ. Az internátusban minden vidéki tanuló elhelyezést nyer, ez alól alig található egy-két kivétel… Díjfizetés nincs, vagy nagyon csekély. Államiaknál általában ingyenes, Debrecen-ben 1 évre 12 korona, nálunk 80 korona fejenként.⁵³⁰ Az internátussal együtt van a konviktus, hol az ellátás díja [1917-18-ban, egy évre, növendékenként] 490-560 korona között változik…

nálunk 600 korona, ill. 160 korona reggeli díjjal 820 korona [a gimnáziummal közös internátus-ban lakóknak. De a többség magánlakásokinternátus-ban van elhelyezve, az Ę díjuk] 1100 korona volt, a jelen iskolai évben pedig… 1500 koronára emelkedett”. (Váczy F. 1918/45. 1. Kiemelés részben tĘlem – D. P. Vö.: Váczy F. szerk. 1917/18. 20-22. és 43. valamint pl. a gyĘri kir. katolikus és a szarvasi evangélikus képzĘ adataival: Jakab F. szerk. 1917/18. 12–13.; Nikelszky Z. szerk.

1917/18. 14., 42–44. és 60.; A Bányai 1918/19. 20–22.)

531Tóth Árpádné szerk. 1918–1922. 4.; KĘrös E. szerk. 1918–1920. 5.; A Miasszonyunkról 1918–

1927. 4–5.

532 Veress I. szerk. 1918–1919. 5.

533 A jászberényi állami tanítóképzĘben elĘbb 1918. október 18-november 18-ig szünetelte a tanítás a „spanyol betegség” miatt, majd 1920 elején 6 növendéket vittek a városi kórházba, s a gya-korlóiskolát is be kellett zárni. A tanítás csak március 1-jén kezdĘdhetett. (MNLSZML VIII. 52.

1. k. az 1920. március 13-i tanári értekezlet jegyzĘkönyvében; Wirth I. 2007. 183.) 1918 Ęszén a kiskunfélegyház állami tanítóképzĘben is kényszerszünet volt e járvány miatt, november 11-ig.

(MNL OL K 502-1922-5=61= A négytagú igazolóbizottság 1919. szeptember 14-i jegyzĘ-könyvében.)

534 A nyíregyházi állami tanítóképzĘben 1918. szeptember 29-tĘl november 4-ig „spanyoljárvány miatt”, november 4–18. között a helyi „néptanács intézkedésére”, majd 1918. december 21-tĘl 1919. február 17-ig „szénhiány miatt” szünetelt a tanítás. (MNL OL K 502-1923-7-76910. 117.) A budapesti Országos Izraelita TanítóképzĘben elĘbb 1918 októberében, majd decembertĘl 1919 januárjával bezárólag terveztek járvány-, ill. szénszünetet, melyet szükség esetén meg-hosszabbíthattak. (MZSML XII. A. 746/1918. és 821/1918.)

Az egyes képzĘk munkakörülményei a háborús körülményektĘl függetlenül is nagy különbségeket mutattak. Ezek egyrészt a tanító- s tanítónĘképzĘk különbözĘ szociális összetételébĘl, másrészt a rendelkezésükre álló épületek, telkek, felsze-relések állapotának különbségeibĘl adódtak. A tanítóképzĘk diákjai javarészt pe-dagógus-, lelkész-, kisiparos, kisbirtokos, földmĦves stb. családokból származtak, míg a tanítónĘképzĘk növendékei jellemzĘen fizetĘképes középosztálybeli lányok voltak, akik zömmel egyházi tanítónĘképzĘkben szerezték okleveleiket.⁵³⁵ Míg a férfiképzĘk csak komoly kedvezményekkel, ösztöndíjakkal, tandíjmentességgel tudtak megfelelĘ számú tanulót beiskolázni,⁵³⁶ az általában túljelentkezéssel küz-dĘ nĘképzĘknél ezek szerepe valamelyest szerényebb volt. A férfiképzĘk között is akadt több korszerĦ, a századforduló környékén, ill. a háború elĘtti évtizedben épült intézet (ilyen volt pl. a bajai s a budai állami tanítóképzĘ és egy sor a nyelv-határokon magyarító szándékkal épült, így 1918/1919-ben idegen megszállás alá került épület, pl. a lévai és a kolozsvári⁵³⁷), de akadtak nagyon rossz körülmények között munkálkodók is.⁵³⁸ Ilyennek tekinthetĘk pl. az Apponyi Albert által 1917-ben indított jászberényi állami tanítóképzĘ, az internátus hiányában meg nem fe-lelĘ externátusokkal kínlódó, 1869-ben létrehozott csurgói állami tanítóképzĘ, a városban négy bérházban szétszórt nyíregyházi állami, valamint az ugyancsak 19.

századi gyökerĦ az esztergomi érseki tanítóképzĘ.⁵³⁹

Pinkert Zsigmond igazgató 1920. július 10-i jelentésében következĘképp jel-lemezte a jászberényi állami tanítóképzĘ állapotát: „Az intézetnek megfelelĘ ál-landó épülete nincs, ideiglenesen a város VI. ker. áll. el. népiskola épületében, va-lamint a vele szomszédos bérházban van elhelyezve. E szĦk keretek mellett a

535 Lásd pl.: Baska G. 2001. 104-118.; Dráviczki S. 2002. 103.

536 1919. szeptember 14-én a nagykĘrösi református egyháztanács a képzĘ bezárására vonatkozó ja-vaslatában megállapította: „Tanintézetünk elsorvadásának másik oka, hogy az állami tanítókép-zĘk által a növendékeknek nyújtott kedvezményekkel nem bírja a versenyt. A tanítói pályára leg-inkább szegény sorsú szülĘk gyermekei lépnek, akik elĘtt lényeges kérdés, hogy az intézet mi-lyen segélyben képes részesíteni gyermeküket”. (RL A/1. d. III. 1919–1920. 1092/1919. no-vember 2. A nagykĘrösi határozat száma: 423/eh. 1919. Kiemelés végig részben tĘlem – D. P.)

537 Téger B. 1919/9. 3.

538 Az intézetek többsége a két szélsĘség közötti állapotokat tükrözött, jelentĘs eltérésekkel. Voltak köztük más problémás helyzetbe kerültek is. Pl.: A budapesti VI/VIII. kerületi állami tanítónĘ-képzĘ igazgatója, Gerencsér István 1919. januárja és szeptembere között feljegyzések sorával ostromolta a VKM/KM/KN-t elhelyezési problémáik megoldásáért. (MNL OL K 502-1919-6-6904.) Bérelt épülete miatt kényes helyzetben volt a szarvasi evangélikus tanítónĘképzĘ is. Kiss Sándor igazgató 1921. július 12-én jelentette a VKM-nek: az általuk bérelt „Csáky-kastély köz-tartásunknak, gyakorlóiskolánknak, gazdaságunknak és intézeti raktárainknak elegendĘ férĘhe-lyet nyújtott, s a bérlet jóidĘre biztosította volna intézetünk szarvasi létföltételeit. Ezen remény-ben, hogy a vöröshadsereg és az oláh megszálló csapatok által szétdúlt kastélyt lakhatóvá te-gyük, a bérlet kezdete óta 33197,82 K-át költöttünk az épület tatarozására” – írta, jelezve, hogy a kastély új tulajdonosa, a szerzĘdésre való tekintet nélkül ki akarja tenni Ęket az épületbĘl, hogy kórházzá alakítsa azt. (MNL BéML VIII. 59. 54. d. 477/1921.)

539 Gábris J. 1996. 7–50.

szükségesebb helyiségeket csak úgy tudtuk biztosítani, hogy az osztálytermek nappali dolgozó helyiségül is szolgáltak, sĘt az I. osztálytermet hátul még hálóhe-lyiségnek is kellett felhasználnunk. A jövĘ iskolai évben, midĘn a IV. évfolyam megnyitásával újabb helyiségekre lesz szükségünk, a városi hatósággal történt megállapodás szerint a helybeli [az oktatási épülettĘl meglehetĘsen távolfekvĘ – D. P.] állami méntelep laktanya szobáit fogjuk kiegészítésül a m. kir. földmĦve-lésügyi minisztérium engedélyével igénybe venni. Helyiségeink így három helyen, a következĘ módon lesznek szétosztva: az intézet 4 tanterme (egyben dolgozószo-ba) és két gyakorlóiskolája az áll. el. népiskola épületében, a köztartás helyiségei (konyha, gazdaasszony és a cselédek szobája, éléskamra, ebédlĘ) a bérelt házban, a 4 hálóterem és egy nevelĘszoba pedig a méntelepen nyerne elhelyezést. Tagad-hatatlan, hogy az áll. el. iskola épületének felhasználása következtében a környé-ken lakó gyermekek nagy része beiskolázatlan marad, de a városi hatóság az ural-kodó lakáshiány miatt ezen a bajon segíteni nem tud.

Iskolánk udvara szĦk, kertjét a gyakorlóiskola használja a gazdaságtani gya-korlatok végzésére. Intézeti kertgazdaságunk nincsen, mivel tanulóink gazdaság-tani oktatásra az állami földmĦves iskolába járnak. A város által az intézet felépí-tésére felajánlott 5 hold és 371 négyszögöl területĦ telket ez ideig még birtokba nem vettük. … Szertári felszerelésünk az utóbbi két évben alig gyarapodott. A

In document PEDAGÓGUSOK AZ 1918–1919. ÉVI (Pldal 150-165)