Exkurzus: egy FelvidékrĘl menekült tanár kálváriája

Éber tanár úr nagy önmérsékletet tükrözĘ szavai mögött – a menekültek körében akkoriban gyakori – súlyos gondok, megpróbáltatások, veszteségek rejtĘztek. Mi-elĘtt továbblépnénk – egy rövid exkurus erejéig – vessünk egy pillantást az akkori hétköznapi hĘsök, tiszteletreméltĘ „kisemberek”, menekült pedagógusok egy csoportjára többé-kevésbé jellemzĘ tényekre. A természettudományos végzett-ségĦ, katolikus Éber RezsĘ akkoriban 39 éves volt, 15 éves közszolgálati múlttal, 3 tizenéves fiúgyermek apjaként, özvegyen. Az I. világháborút hadiszolgálatban töltötte. Már 1914. augusztus 2-án bevonult, rövidesen orosz hadifogságba került, ahonnan megszökött. Újból hadba vonult, s egészen 1918. május 4-ig szolgált.

317 Ezáltal a BudapestrĘl átvitt pénz, a pecsételés során értékének felét vesztette, majd használhatat-lanná vált.

318 RL C/39, 26/a cs. Éber RezsĘ és Hanvai Gyula 1920. január 12-i és 28-i feljegyzése Párvy Endre stubnyafürdĘi igazgató ügyében a VKM-hez. (Kiemelés tĘlem – D. P.) A késĘbb történtekkel kapcsolatban Hanvai Gyula közölte, hogy miután kiderült, hogy a KN csak azokat helyezi el, akik személyesen jelentkeznek, Pestre jöttek ahol – Párvy igazgató segítségével – magyarorszá-gi, vidéki elhelyezést nyertek. ė például Pápára került, Párvy a budapesti II. kerületi állami taní-tónĘképzĘbe. Lásd róla még az V.3.2. fejezetben!

319 RL C/39, 26/a cs. Éber RezsĘ 1920. január 12-i feljegyzésében. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

Özvegyember lévén, fiait konviktusba kellett adja erre az idĘre. StubnyafürdĘre, állásába május 28-án visszatérve³²⁰ – néhány hónap múlva – szembe kellett néznie a cseh megszállás következményeivel. A képzĘ bezáratása mellett, azzal is, hogy a cseh megszállók – a szerbekhez hasonlóan – csak általuk lepecsételt régi pénzt engedték forgalomban maradni, átváltani, s a pecsételés során a benyújtott pénz felét elkobozták. Fizetést 1919 februárjától nem kaptak, a VKM/KN helyben ma-radásra utasította Ęket. Így csak 1919. május 10-i kiutasíttatásuk után költözhettek Magyarország meg nem szállt területére, s kérhettek ottani elhelyezést. Addig is élniük kellett valamibĘl. Ottani pénzben eladósodtak, majd Budapesten a Tanács-köztársaság által kibocsátott „fehér pénzben” kapták meg elmaradt fizetéseiket, mely – a tanár úr szerint – már 1919 augusztus elején értékének négyötöd részét elvesztette. Ilyen veszteségek mellett kellett a – trencséni piarista gimnáziumban és konviktusban tanult három fia taníttatásának költségeibĘl is adódó – kinti adós-ságait törleszteni.

1918 novemberében a „spanyoljárvány” miatt elrendelt szünet alatt fiait Stub-nyafürdĘre hazavitte. IdĘközben a csehek megszállták Trencsént, így vele „össze-köttetés nincsen, s ha volna is, az ottani helyzet bizonytalansága engem a legna-gyobb nyugtalansággal töltene el, ha a fiaim ott lennének. …Mindhárom fiam osztályának elsĘ tanulója”, színjeles bizonyítvánnyal, jó egészségi állapottal – írta a VKM-nek a tanár úr, kérve, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel, egy

„nyugodt helyen lévĘ és középiskolával rendelkezĘ városban elhelyezett állami tanítóképzĘ intézetben, köztartási díjért ellátást nyerjenek”.³²¹ A VKM határo-zatával a fiúkat elĘbb Lévára helyeztette volna, de a tanár úr újabb kérésére végül tanulni a kiskunfélegyházi fĘgimnáziumba, lakni az állami tanítóképzĘ internátu-sába kerültek.³²² Édesapjuk is követte Ęket.

A pedagógusok között akkor is hiányszakmának számító természettudományos végzettsége folytán, Éber RezsĘnek már egy május eleji magyarországi utazása során sikerült álláshoz jutnia a kiskunfélegyházi állami tanítóképzĘben. Néhány napi tanítás után visszament StubnyafürdĘre, ahonnan a kiutasítását követĘen jú-nius elején, ingóságaikat vagon barakva indult Magyarországra. Pechére – utazás közben – belefutott a Vörös Hadsereg felvidéki offenzívájába, s vonatát vissza-fordították. Így bútoraik nagy részét StubnyafürdĘn beraktározva hagyta. Június végén érkezett Kiskunfélegyházára. Kezdetben bútor és lakás nélkül vélhetĘen az intézetben vagy/és albérletben éltek. Gyermekei a tandíjas Városi Katolikus FĘ-gimnáziumba jártak. IdĘvel drága bérĦ lakáshoz jutottak, a bútoruk is megérke-zett, s így – pl. a budapesti munkanélküli vagonlakó menekült közszolgálati

320 MNL OL K 502-1919-5-1733. 476/1918.

321 MNL OL K 502-1919-5-1733. Éber RezsĘ 1918.november 25-i kérvényében.

322 MNL OL K 502-1919-5-1733. Éber RezsĘ 1918. december 23-i kérvényében, s a VKM – Neményi. államtitkár által szignált – 1919. január 11-i határozatában.

mazottakhoz képest – viszonylag kedvezĘ, ám anyagilag igen szorult helyzetben éltek.³²³

Még 1919. július 15-én a KN 164.124/1919. VI. 2. sz rendeletével, Farkas Sándor aláírásával (és az ottani értékek megĘrzésére vonatkozó szóbeli inst-rukciójával) utasította Éber RezsĘt, hogy ideiglenesen vegye át a kiskunfélgyházi államosított katolikus tanítónĘképzĘ intézet vezetését. A Miasszonyunkról Elne-vezett Kalocsai IskolanĘvérek Társulata által fenntartott Constantinum keretébe tartozó, azzal intézményesen és tulajdonjogilag összekötött³²⁴, csak részben államosítható intézetet, Mártonffy ErnĘ tanító leltározta/”liqvidálta” éppen. Éber RezsĘ intézménybe való kinevezését a helybeli mĦvelĘdési megbízott – a számára ismeretlen tanár iránti bizalmatlansága folytán – megkérdĘjelezte. A tanár úr kollégáját, a kiskunfélegyházi állami tanítóképzĘ ifjú tanárát, Mácsay Károlyt kí-vánta erre a posztra állítani. Mire a tanár úr – július 25-én, a helyzetet vázoló jelentéssel – visszaadta a megbízást a KN-nek³²⁵ anélkül, hogy a katolikus képzĘ-vel, s az azt fenntartó apácákkal bármilyen kapcsolatba lépett volna. Ezen eljárá-sát utóbb a VKM fegyelmi tanácsa pozitívan értékelte, s vizsgálat nyomán maga-tartását igazolta.³²⁶

A figyelemre érdemes FelvidékrĘl menekült képzĘs tanár megpróbáltatásait érzékeltetĘ exkurzusunk végén térjünk vissza, a csehek által megszállt területeken fekvĘ képzĘk helyzetének bemutatására!

***

1919. január 25-én a – korábbi modori evangélikus lelkipásztorból lett – pozsonyi zsupán elrendelte, hogy a modori képzĘ szlovák tannyelvĦ legyen.³²⁷ Mivel a

323 Éber RezsĘ 1919. november 24-én, a menekültsegély visszamenĘleges visszafizetésétĘl való el-tekintést kérve a VKM-tĘl, keserĦen jegyezte meg: „azt gondolom eléggé kimutattam, hogy az utolsó 5 év engem nemcsak egészségi tekintetben, hanem anyagilag is teljesen tönkretett”.

(MNL OL K-502-1922-5=61= Kiemelés tĘlem – D. P.)

324 A Miasszonyunkról Elnevezett Kalocsai IskolanĘvérek Társulata által Kiskunfélegyházán 1908-ban alapított Constantinum elemi népiskolát, polgári leányiskolát, tanítónĘképzĘt és mezĘgaz-dasági leányiskolát mĦködtetett, magánalapítványokkal összekötve.

325 MNL OL K 502-1919-5-164346. és 502-1922-5=61=

326 MNL OL K-502-1922-5=61= Éber RezsĘ 1919. májusi, júliusi és novemberi a VKM-hez intézett kérvényei, az 1920. február 10-i fegyelmi vizsgálati jegyzĘkönyve alapján és az 1920. június 14-i, 66381/1920. VIII. b. sz. fegyelmi/igazoló határozat alapján.

327 Hasonló rendelkezésre másutt is akadt példa. Révész Károly tiszáninneni református püspök 1919. március 25-én jelezte a KN felé: „A csehek ez ideig csak arra szorítkoztak, hogy a refor-mátus elemi iskolák épületérĘl a magyar feliratot és címert levetették. Pár helyen a falut meg-szálló csapat parancsnoka… felszólította a tanítót, hogy ezentúl tótul kell tanítani, mire a tanítók mindenütt azt fellelték, hogy Ęk nem tudnak tótul és éppen ezért nem is fognak tótul tanítani.

Ezzel a dolog annyiban maradt és a tanítás zavartalanul folytatódik magyar nyelven.” (RL C/39 22/a. cs. 344/1919. sz.)

tantestületnek, csak három tagja beszélt szlovákul, ez kivihetelezhetetlennek bizonyult, így a képzĘt március 1-jén hivatalosan átvették, s Ferdinand Pisecky légiós százados igazgatása alá helyezték, és március 17-étĘl új cseh és szlovák tanerĘkkel, „csehszlovák” nyelven folytatódott a tanítás.³²⁸ A magyar tanulók így iskola nélkül maradtak. Nehéz helyzetükben a KM segítségét kérte – a hivatalából néhány nappal korábban a csehek által elbocsájtott – pozsonyi tanfelügyelĘ:

„Ezek most, a tanév derekán kilökettek a világba, s annak a veszélynek vannak kitéve, hogy ezt a tanévet teljesen elveszthetik, s így erkölcsileg is károsulnak, holott anyagilag amúgy is a legnagyobb kárt szenvedték, mivel a novemberi fosztogatások alkalmával úgyszólván mindenük elveszett. AmidĘn tanulmányaik erĘszakos félbeszakítását bejelentem, ezt azért teszem, hogy Miniszter urat kérjem kegyeskedjék e kivétel nélkül szegénysorsú növendékeknek más intézetbe leendĘ elhelyezését lehetĘvé tenni, s lehetĘ rövid idĘ alatt elrendelni.”³²⁹

A tanfelügyelĘ úr szavainak igazságát plasztikusan jeleníti meg Morvay End-rének a jászberényi képzĘ igazgatóságához benyújtott, a II. éves osztályvizsgájá-nak magánúton való letételére vonatkozó kérvénye. „Teljesen árva és vagyontalan vagyok. Édesanyám 1912. április 1-jén elhunyt, édesapám pedig a román harc-téren 1916-ban hĘsi halált halt. A múlt iskolai évben a modori áll. el. népisk. taní-tóképzĘ intézetnek voltam teljesen ingyenes II. osztályú növendéke. 1919 március havától a tanítás nyelve a cseh lett és engem az összes magyar növendékkel együtt elbocsájtottak… és a mellékelt iskolalátogatási bizonyítányt adták, melynek tanú-sága szerint jeles tanulója voltam a modori áll. tanítóképzĘ intézet II. osztályának.

Mivel én csehszlovák megszállt területen, Óvár községben (Nógrád m.) lakom, a szigorú határzárlat miatt nem volt módomban átjönni magyar területre, hogy a II.

osztályt befejezhessem, így saját hibámon kívül nem járhattam a II. osztályt végig, ezért nincs évvégi bizonyítványom, csak iskolalátogatási bizonyítványom, hogy március 1-ig jártam iskolába.”³³⁰

Az ilyen helyzet elkerülése érdekében a lévai állami tanítóképzĘ igazgatója Köveskúti JenĘ kapcsolatba lépett a helyi katonai parancsnokkal, az intézet le-hetséges jövĘjérĘl érdeklĘdve. 1919. február 22-én igazgató beszámolt tantestü-letének e megbeszélésérĘl, melybĘl csak annyit tudott meg, hogy a katonai ható-ságoknak nincs jogosítványuk az ilyen jellegĦ ügyek intézésére. Mivel a belgrádi megállapodás értelmében a polgári közigazgatás a magyar hatóságokat illette

328 Popély Gy., 2005. 72–73.; MNL OL K 502-1919-5-197809. Ehrlich Antal, a modori képzĘ egyik tanára, 1919. február 15-én érkezett Nyíregyházára, április 10-én visszatérni szándékozott, ám ottrekedt. (MNL OL K 502-1923-7-76910. 1920. szeptember 29-i vallomásából.)

329 MNL OL K 502-1919-6-12826. 1919. március 13. A modori és lévai növendékek áthelyezése – talán saját kérésükre a demarkációs vonal átjárhatatlansága miatt – már korábban elkezdĘdött:

1919. január 23-án jelentette a pápai állami tanítóképzĘ igazgatója a KM-nek, hogy utasításukra intézetükbe felvették Kovács Sándort és Schweiger Gyulát. (MNL OL K 502-1919-5-5789.)

330 MNL OL K 502-1920-1-17081. 1919. október 4-i kérvény.

(volna) meg, csehszlovák megfelelĘivel Köveskúti igazgató nem kereste a kap-csolatot. Javaslatára a tantestület úgy döntött, hogy a rövidített katonai tanfolya-mok mintájára 6 hétre összefoglalva adják le a tananyagot, hogy szükség esetén március 15-ével befejezhessék a tanévet,³³¹ ha pedig tovább taníthatnak, hát rész-letesebben is kifejtik a korábban összefoglaltakat.³³² Erre azonban nem kerülhetett sor. Az intézet növendékei részt vettek a március 15-i felvonuláson, melyen a csehszlovák hatóságok megítélése szerint „magyar nemzeti kokárdákkal felékesít-ve tiltakoztak Lévának a Csehszlovák Köztársaságba való bekebelezése ellen”.³³³ Erre hivatkozva a kormányzat megbízottjaként bemutatkozó Otokar Simak átvette az intézet épületét, tartozékaival együtt,³³⁴ melyet Köveskúti igazgató „az erĘ-szaknak engedve” tudomásul vett, közölve, hogy sem Ę sem a tanári kar nem áll csehszlovák szolgálatba, mire valamennyiüket elbocsájtották.³³⁵ Az intézet 151 diákjából mindössze 10 maradt a Lévai Csehszlovák Állami TanítóképzĘ Inté-zetben.³³⁶

A március 15-i megmozdulásra hivatkozás a csehszlovák hatalmi szervek aggodalmának jele lehetett, vagy pusztán ürügy volt a lévai képzĘ rapid átvéte-lére. Erre utalhat, hogy az eperjesi állami tanítónĘképzĘt már március 3-án felke-reste Stefanek Anton/Antal tanügyi megbízott, Moyzes Miklós és Galló Pál sáros-megyei csehszlovák tanfelügyelĘ társaságában s Dúzs Mária igazgatónak az intézet alapítványairól, a növendékek statisztikájáról, a tanárok szlovák nyelvtu-dásáról tettek fel kérdéseket. A diákok nemzetiségi összetételével kapcsolatban Stefanek Antal megjegyezte, hogy nem bízik a magyar statisztikában. Majd – im-már a tantestület tagjai elĘtt szlovákul – közölte, „hogy a csehszlovák állam Sáros vármegye területén saját céljainak és érdekeinek megfelelĘen kíván

331 Hasonló megfontolásból 1919. március 24-én Kosáry János r. tanár (Kosáry Domokos édesapja) a selmecbányai evangélikus képzĘ tantestületének nevében engedélyt kért (és kapott) a VKM-tĘl arra, hogy szükség esetén korábban is lezárhassák a tanévet. (MNL OL K 502-1919-68865/VI. b.)

332 1919. április 16-án Scherer Sándor szakfelügyelĘ elfogadásra javasolta a KN-nek a lévaiak el-képzelését: „A tanártestületi javaslat átvizsgálásból kitĦnik, hogy az intézet rendkívül súlyos helyzetével számol és kellĘ szakszerĦséggel és elĘrelátással gondoskodik az ifjúság tanulmányi érdekeirĘl”. (MNL OL K 502-1919-5-66483.)

333 A budapesti II. kerület állami tanítónĘképzĘ 1920. január 3-i tanári értekezletén, az akkor már ott dolgozó Köveskúti JenĘ arról számolt be, hogy a lévai diákok az Ęszirózsás forradalom idĘsza-kában „gyĦléseztek, szervezkedni akartak,… ez kapcsolatban volt Felvidéknek a csehekkel szemben való védelmével. Több ifjú önként katonának is állt a cseh megszállók ellen. A ifjúság tehát még mindig hazafias volt…” (MNL OL K 502-1919-6-210666.)

334 A forrásait rendkívül korrektül kezelĘ Popély Gyulát megtéveszthette, az átadás-átvétel hivatalos dokumentuma, melynek alapján úgy vélhette (73.), hogy az iskola pénzeszközeit is átadta Köveskúti JenĘ. Valójában azokat az intézeti anyakönyvekkel együtt az igazgató úr a vonatkozó VKM utasításnak megfelelĘen áthozta magyar területre, s az esztergomi katolikus tanítóképzĘ igazgatójának adta át továbbítás végett. (MNL OL K 502-5-154376/VI. 2. és 502-5-202-143.)

335 Popély Gy., 2005. 73.; MNL OL K 502-1920-5-339.

336 Popély Gy., 2005. 73–74.

ni, ezért az állami tanítónĘképzĘ intézetet átveszi, s március 17-tĘl kezdĘdĘleg [tehát a modori képzĘvel azonos napon – D. P.] az intézetben tisztán tót nyelvĦ tanítást vezet be. Felhívja a tanári testületet, hogy amennyiben valamelyik tagja hajlandó a csehszlovák állam szolgálatába belépni, nyilatkozzék. Amennyiben nem kíván tovább szolgálni, nyugdíjra, eltávozás esetén 3 havi havi fizetésre há-borús pótlékkal van igénye. Ezt Galló Pál tanfelügyelĘ magyarul tolmácsolván, Dúzs Mária igazgató kijelentette, hogy ez ügyben nyilatkozni mindenki külön-külön csak maga jogosult. Saját részérĘl határozottan kijelentette, hogy nem kíván a csehszlovák állam szolgálatába lépni, tótul nem tud s nem is tanul meg.

Stefanek Antal erre a kijelentésre a tanári testület többi tagját meg sem kér-dezte külön-külön, hanem kijelentette, hogy az intézetben a tanítást megszĦnteti március 17-ig, amikor csehszlovák tanárok veszik át az intézetben a tanítást.

Slajchó Mihály tót nyelven, Dúzs Mária igazgató magyarul intéztek kérdést a növendékek érdekeinek megóvása céljából, hogy mi indította a csehszlovák kormányt, hogy a tanév végéig kilátásba helyezett magyar tannyelvĦ tanítást egyszerre beszĦnteti? Stefanek Antal utalt a közelmúltban történt eseményekre, melyek bennük aggodalmat ébresztenek, s melyek ellen küzdeniük kell: a nagy sztrájkra s a magyar intelligencia intenzív izgatására és passzív ellenállására.

Mindezek után az igazgató kijelentette, hogy az intézet lefoglalásáról jegyzĘ-könyv felvételét kívánja. Stefanek Antal tót nyelvĦ egyoldalú jegyzĘjegyzĘ-könyvet vett fel, melybe az elmondottakon kívül befoglalta, hogy miért kényszerül az intézet tanári testületét a tanítási/tót nyelvben tapasztalt elégtelensége miatt, valamint politikai megbízhatatlanság miatt a szolgálatból elbocsátani… Elrendeli,… hogy a bennlakó igazgató és tanári testületi tagok lakásaikat 2 hónap alatt ürítsék ki, s az igazgató az intézetet az újonnan kinevezett ideiglenes igazgatónak, Moyzes Miklósnak adja át. Megengedi, hogy azok a növendékek, akik az intézetben ma-radni s a csehszlovák államban tanítónĘk lenni nem akarnak, vizsgát tehessenek, s bizonyítványt kaphassanak.”³³⁷

A hosszasan idézett jegyzĘkönyv azon ritka rendelkezésünkre álló dokumen-tumok egyike, mely alkalmat adhat valamelyes képet nyerni a felvidéki képzĘk lefoglalása körüli hangulatról és eljárásrendrĘl. Néhány képzĘrĘl csak szórványos információt oszthatunk meg olvasóinkkal. A tavasz folyamán lefoglalták az iglói állami képzĘt is. A szélnek eresztés elĘtt a tanári testületnek még sikerült a tan-évet lezárni, s az osztály- és képesítĘ vizsgákat lebonyolítani.³³⁸ A losonci állami tanítóképzĘ kisajátítására az elĘrehozott tanévzárás után, május 18-án került sor.

A felszerelés egy részének megmentésérĘl Brunovszky RezsĘ igazgató és Jalo-veczky Péter tanár június 21-én jelentettek a KN-nek.³³⁹

337 MNL OL K 502-1919-6-9834. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

338 MNL OL K 502-1919-5-197809. Lázár Károly tanár beszámolójából.

339 MNL OL K 502-1919-5-154641/VI. b.

A felvidéki állami képzĘk közül legtovább a pozsonyi tanítónĘképzĘ mĦköd-hetett. Tabódy Ilona beszámolója szerint „attól fogva, hogy a csehek 1919. január 1-jén megszállták a várost szemet vetettek rá. A többszöri elfoglalási kísérletet sikerült elszántsággal visszautasítani. 1919. július 8-án végre karhatalommal kiürítették az intézetet. Jeléül annak, hogy csakis erĘszak vehette el intézetünket, magunkkal hoztuk a kapukulcsot…” Az igazgatónĘ utóbbi megjegyzése arra vonatkozott, hogy a kiutasításukat követĘen az intézet tanári kara (több hasonló sorsú felvidéki tanárral kiegészülve) s növendékeinek jórésze a számukra és általuk létrehozott cinkotai tanítónĘképzĘben folytatták oktató-nevelĘmunká-jukat.³⁴⁰

Náluk is „szerencsésebb” volt a Pozsonyi Szent Orsolya Rendi Római Kato-likus Elemi- és Polgári TanítónĘképzĘ Intézet. A megszállókkal minimális volt az érintkezésük,³⁴¹ s a VKM/KM/KN-nel is lazult a kapcsolatuk, így „a tantestület bizonyos autonómiai szabadsággal intézkedhetett” – olvashatjuk az intézet év-könyvében.³⁴² Ha ehhez hozzátesszük, hogy a magyar minisztérium még egy óvó-nĘképzĘ osztály felllítását is engedélyezte számukra, sĘt, bújtatott államsegéllyel is támogatta Ęket,³⁴³ kétségtelen: imáikat jobban meghallgatta az Úr, mint a csehek által – még az 1919/1920. tanév elĘtt – jogutód nélkül felszámolt magyar tannyelvĦ kassai kir. katolikus tanító- és tanítónĘképzĘkét. (ElĘbbi igazgatóját, HegedĦs Jánost a csehek a Trencsén közeli illavai fegyintézetben internálták is.)³⁴⁴ A pozsonyi orsolyiták tanítónĘképzĘje ugyanis – egyedüliként – töretlenül tevékenykedhetett a két világháború közötti Csehszlovákiában.³⁴⁵

A Csehszlovák Köztársaság Evangélikus Egyetemes Tanácsa rövidesen úgy döntött, hogy szlovák tannyelvĦvé alakítja át a selmecbányai államilag támogatott evangélikus tanítóképzĘt. Az intézet két tanára, Teke Sándor és Wagner Géza igazgató magyarországi alkalmazást kértek, mindazonáltal – a magyar kormány

340 Az áttelepítés lehetĘségének megteremtésében – a VKM mellett – jelentĘs szerepe volt Zichy Sa-rolta grófnĘnek, s a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületének is. Tabódy I. szerk.,1919–

1930. 5–9.; Popély Gy., 2005. 74–75.; MNL OL K 502-1919-5-187553.

341 „A csehszlovák megszálló hatalom eddig csak az iskolaév megrövidítésének elrendelésével és statisztikai adatok bekérésével lépett intézetünkkel érintkezésbe. Továbbá szóbeli hivatalos kije-lentéssel megtiltotta, hogy a vizsgálatoknál a magyar kormányt, vagy az egyházi hatóságot bár-ki, bármilyen minĘségben képviselhesse. Viszont a maga részérĘl sem küldött ki semminemĦ biztost” – olvashatjuk az tanévvégi értesítĘben. (A Szent OrsolyarendĦ, 1918–1919. 6.)

342 A Szent OrsolyarendĦ, 1918–1919. 5.

343 RL C/39. 25. cs. 597-599.

344 Popély Gy., 2005.75. A Kassai Kir. Katolikus TanítóképzĘ Intézet igazgatóját, az 1860-as szüle-tésĦ, HegedĦs Jánost szabadulása után, 1920. július 30-án, a VKM 70394/1920. VIII. b. sz. ren-deletével a nyíregyházi állami képzĘbe helyezték át. Kassai eredményes mĦködésérĘl szeptem-ber 2-án Fischer Colbric Ágoston püspök adott – minden tekintetben elismerĘ – igazolást.

(MNL OL K 502-1923-7-76910. a nyíregyházi képzĘben tevékenykedĘ fegyelmi vizsgálóbizott-ság 1920. szeptember 28-i jegyzĘkönyvében és anyagaiban.)

345 Borsody I. szerk. 1938. 109.

elvárásainak megfelelĘen – szolgálati helyükön maradtak, várva ügyük elintézé-sét. Az igazgató úr által 1919. szeptember 7-én VKM-hez írt levél alábbi részlete érzékletesen mutatja az ilyen helyzetbe került pedagógusok kétségeit. A két tanár

„attól tart, hogy tudtán és akaratán kívül elveszítheti azokat az illettményeket, amelyeket a magyar kormány ez évben csak a megszállás miatt nem folyó-síthatott, s elveszítheti azt a természetes emberi jogát, hogy sok felvidéki testület és kartárs példáját követve elhelyezés végett a magyar kormánynál jelentkez-hessék. Mivel a tanári testület két tagja ezt annál kevésbé kockáztathatja, mert egy nyilatkozatában a csehszlovák hatóságok elĘtt már 1919 áprilisában kijelen-tette, hogy hazafias meggyĘzĘdésénél és múltjánál fogva csak a magyar kultúrát és államot szolgálhatja. Tisztelettel kérik a Miniszter Urat kegyeskedjék a további magatartásra utasítást adni: vagy erĘsítse meg Ęket abban az elhatározásukban, hogy helyüket, amíg lehet el nem hagyják, vagy utasítsa arra, hogy 1919–20. tan-évi szolgálattétel és beosztás végett azonnal jelentkezzenek”. Forrásainkból nem derül ki, hogy vajon mikor és miként intézĘdött el a két pedagógus átköltözésének ügye. Annyi bizonyos, hogy a VKM tanítóképzĘ ügyosztályának illetékese 1919.

október 23-án az iratra ráírta: „ideiglenes beosztásra elĘjegyzésbe vétettek és a dunántúli ág. ev. püspöknek is ily irányú intézkedés végett megküldött névsorba felvétettek.”³⁴⁶

A FelvidéktĘl valamelyest eltérĘen alakult Kárpátalja helyzete.³⁴⁷ Itt magyar, csehszlovák, román és ruszin/ukrán törekvések keresztezték egymást, a diplomá-ciai-politikai csatározások mellett idĘként katonai, fegyveres eszközök alkalma-zásával. Így a helyzet tisztázódásáig, a Saint-Germain-en-Laye-ban 1919. szep-tember 10-én aláírt szerzĘdés megszületéséig a csehszlovák állam nem volt abban a helyzetben, hogy a Felvidékhez hasonló intézkedéseket foganatosítson az isko-larendszer általa kívánatosnak tartott átalakítása érdekében. Egy ideig a budapesti kormánynak/pártoknak is némi befolyása lehetett az ottani fejleményekre. Ennek (is) betudható, hogy 1918. novemberében Ungváron megalakult az Ung Megyei Nemzeti Szociáldemokrata Párt, valamint az ungvári Nemzetközi

A FelvidéktĘl valamelyest eltérĘen alakult Kárpátalja helyzete.³⁴⁷ Itt magyar, csehszlovák, román és ruszin/ukrán törekvések keresztezték egymást, a diplomá-ciai-politikai csatározások mellett idĘként katonai, fegyveres eszközök alkalma-zásával. Így a helyzet tisztázódásáig, a Saint-Germain-en-Laye-ban 1919. szep-tember 10-én aláírt szerzĘdés megszületéséig a csehszlovák állam nem volt abban a helyzetben, hogy a Felvidékhez hasonló intézkedéseket foganatosítson az isko-larendszer általa kívánatosnak tartott átalakítása érdekében. Egy ideig a budapesti kormánynak/pártoknak is némi befolyása lehetett az ottani fejleményekre. Ennek (is) betudható, hogy 1918. novemberében Ungváron megalakult az Ung Megyei Nemzeti Szociáldemokrata Párt, valamint az ungvári Nemzetközi