Az országos tanári szakmai szervezetek, érdekképviseletek átalakulása, törekvéseik

támasztott elvárások

4. Az országos tanári szakmai szervezetek, érdekképviseletek átalakulása, törekvéseik

Az 1919 január végétĘl a VKM-ben megfigyelhetĘ változások nyomán, Somogyi Béla politikai államtitkári kinevezésével a szociáldemokrata tanítói szakszervezet minisztériumon belüli befolyásának növekedése látványossá vált. Ez szinte elke-rülhetetlenné tette, hogy az érettségire épülĘ fĘiskolai jellegĦ, kizárólag állami tanítóképzés tanítói követelésének érvényesítése az oktatáspolitika egyik kitünte-tett céljává legyen. Az is egyre érezhetĘbbé vált, hogy az új közoktatási kormány-zat, generális reformterveinek kialakításában nem az addigi iskolafajonként szét-töredezett pedagógusszervezetekkel, hanem a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének reformbizottságával, a gyermektanulmányozók reprezentánsaival, augusztusában, a VKM-ben felmerült: a „tanítóképzĘk V. évfolyama maradjon, magyar szelle-mĦ továbbképzés, kiegészítés, gyakorlati képzés céljából”. (RL C/39. 13. cs.) Majd 1920 áprili-sában, a „tanítói túltermelés” ellenszereként újra felvetĘdött, hogy a képzĘk váltakozva egy-egy évre ne vegyenek fel elsĘs növendékeket. (NL, LIII. évf. 15–17. sz. 26.)

179 Imre S. 1920. II.

180 A KN 91609/1919. sz. rendeletébĘl. (Petrák K. – Milei Gy. 1959. 61-62.) Lásd ehhez: Vörös B.

2004/6.; 2018. 225–241.

s mindenekelĘtt a „nevelĘmunkások” egészét átfogni hivatott szocialista pedagó-gus szakszervezettel kíván együttmĦködni. Ez nem kerülhette el a tanítóképzĘk tanárainak figyelmét sem.

Ahogy az I.3. fejezetben jeleztük, 1918 végén – a hasonló szakmai szervezetek útját követve – bifurkálódott tanítóképzĘ intézeti tanárok érdekképviselete is. A TanítóképzĘ Intézeti Tanárok Országos Egyesülete „a tanítóképzés pedagógiai és didaktikai kérdéseit” fejtegette, s a Közalkalmazottak Országos Bizottságához kö-tĘdĘ Bizalmi Tanács „a tanítóképzĘ intézetek tantestületeinek személyi és anyagi kérdéseivel” foglalkozott.¹⁸¹ Mindkét szervezet elnöke Nagy László volt.¹⁸² ė is aláírta a Bizalmi Tanács tanítóképzĘkhöz írt, sürgĘs állásfoglalásukat kérĘ 1919.

február 16-i levelét:¹⁸³ „Bizalmi Tanácsunk érdekeink védelme céljából annak idején belépett a Közalkalmazottak Országos Bizottságába. Csatlakozásunk a Közalkalmazottak Szövetsége elnökségének azon kijelentése alapján történt, hogy belépésünk pártpolitikai megkötöttséget nem jelent. Amikor vidéki kartársainkat új szervezetünkbe való tömörülésre hívtuk fel, ily irányú tájékoztatást nyújtot-tunk, s tényleg Bizalmi Tanácsunk politikai pártállásra való tekintet nélkül egyesí-tette magában az összes állami tanítóképzĘk közalkalmazottait.

A közelmúltban a Közalkalmazottak Országos Szövetsége kimondta az orszá-gos szociáldemokrata párthoz való csatlakozását. A Bizalmi Tanácsunkban képvi-selt tanítóképzĘi közalkalmazottakat pedig, mint tagokat a Tanítók Szakszerveze-tébe tette át… [amely] a szociáldemokrata párt szervezete.¹⁸⁴ Így a Bizalmi Taná-csunkban képviselt magyar tanítóképzĘi tanárság, amennyiben a Tanítók Szak-szervezetéhez való áttevést elfogadja, a Bizalmi Tanács, mint ilyen, a Tanítók Szakszervezetének szakosztályává, s a szociáldemokrata pártnak természetszerĦ-leg egyénenként tagjává válik. …

[H]atároznunk kell arról, hogy vajon a Tanítók Szakszervezetébe való átalaku-lásunkat elismerjük-e és ez átalakulás pártpolitikai kötelezettségeit magunkévá tesszük-e? Avagy tömörülésünk eredeti alapján maradva, Bizalmi Tanácsunkat, mint egységesítĘ szervünket pártpolitikai jelleg nélkül tartjuk meg továbbra is? … A döntés joga a Bizalmi Tanácsban képviselt összes képzĘk tanártestületeit illeti.

… AmidĘn kartársainkat felszólítjuk a döntésre, szíves figyelmükbe ajánljuk azon nézetünket, hogy a Bizalmi Tanács elszigetelten mĦködve nem fejthet ki oly erĘt, amely a magyar tanítóképzés jövĘjének kialakításában irányt szabó lehetne, va-lamint, hogy a társadalmat kívánságaink kielégítésére késztesse. Csatlakoznunk kell valamilyen erĘsen szervezett testülethez. Mi, mint vezetĘk, nem foglalunk

181 Nagy László 1919. január 3-i megfogalmazása. (MT, 34. évf., 30.) Valójában ezek funkciója nem különült el ilyen tisztán. TevékenységükrĘl lásd: MT, 33. évf. 292–318.

182 Nagy László (1857–1931) akkori szerepérĘl lásd: Donáth P. 2007. 14–27.

183 A levelet Nagy László elnök, Gerencsér István és Répay Dániel a Bizalmi Tanács képviselĘi ír-ták alá.

184 Ld. ehhez: Új Korszak, 1919. január 24. 8. évf. 2. sz. 4.

lást szervezetek, vagy politikai pártok mellett, így a szociáldemokrata párt mellett sem kívánunk társainkra erĘszakkal hatni” – írták, kérve a tantestületek tagjait, hogy a szociáldemokrata párt fĘ elveinek ismeretében döntsenek, s álláspontjukat legkésĘbb március 7-ig közöljék a vezetĘséggel, hogy a közgyĦlést március 15-e körül megtarthassák.¹⁸⁵

A kilátásba helyezett közgyĦlés összehívására azonban már nem került sor.

Hat nap múlva, 1919. február 22-én ugyanis megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének TanítóképzĘk Szakosztálya,¹⁸⁶ melynek Végrehajtó Bizottsága márciusban – még a Tanácsköztársaság kikiáltása elĘtt – körlevéllel fordult a ta-nári testületekhez, melyben leszögezték: „a Bizalmi Tanács felhívása a haladó események folytán tárgytalanná vált, mert a Közalkalmazottak Szövetsége, a Szö-vetségbe belépett tanárokat, tanítókat, óvónĘket áttette a Magyarországi Tanítók Szakszervezetébe. Aki tehát azzal lépett be a Közalkalmazottakhoz, hogy politikai pártállását fönntarthatja, most vessen számot az új helyzettel, mert a M. T. Szak-szervezete szociáldemokrata szervezkedés, s így tagjai a szociáldemokrata párt-szervezetbe is belépnek.¹⁸⁷ …

Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a M. T. Szakszervezetébe a szakfelügye-lĘség teljes számmal, a budapesti intézetek tanárai stb. csekély kivétellel mind be-léptek. Ezen elhatározásukra az a meggyĘzĘdés vezetett, hogy a szociáldemokrata párt kultúrprogramjában látjuk a tanítóképzés fejlĘdésének legszilárdabb biztosí-tékát.¹⁸⁸ Demokrácia és népnevelés haladása együttes és kongruens. A tanítókép-zés pedig megbonthatatlanul szerves kapcsolatban van a népkultúrával, melynek fejlesztése nélküle el sem képzelhetĘ. Az oktatás és nevelés munkájának és mun-kásainak értékelése egyenesen e párt világszemléletéhez tartozik. [Sic!] Ez a vi-lágszemlélet a maga egészében pedig ma egy a jövĘvel s nekünk a jövĘ számára kell építenünk! Ezután tehát ez a szakosztályunk lesz hivatott az összes tanítókép-zĘ intézeteket érintĘ anyagi, pedagógiai, reform stb. ügyekben állást foglalni. …

FentiekbĘl kifolyólag a közalkalmazotti szervezkedésre helyezkedett Bizalmi Tanácsunk további létjogosultsága megszĦnik, Szakszervezetünk azonban

185 MNL OL K 502-1925-17-30254. (Kiemelések tĘlem – D. P.) Több tantestület, köztük az egri ér-seki tanítóképzĘé is amellett foglalt állást, hogy „egyesületünk továbbra is önállóan mĦködjék, és zárjon ki magából minden politikát”. (Benkóczy E. 1928. 124.)

186 Az „Új Korszak” tudósítása szerint: „A szocialista világnézet jelentĘs területen, a tanítóképzĘ ta-nárság táborában is megkezdte hódítását. E táborból már annyian sorakoztak zászlónk alá, hogy külön TanítóképzĘ-intézeti Szakosztály megalakítása vált szükségessé. … [A] szakosztály 35 taggal… alakult meg”. (A tanítóképzĘ 1919/5. 4.)

187Az 1919. február 22-i alakuló gyĦlésen a szakszervezet végrehajtó bizottságát képviselĘ SzöllĘsi JenĘ (a Tanácsköztársaság alatt a KN egyik csoportvezetĘje) markánsabban fogalmazott: „ne kényszer, hanem, meggyĘzĘdés hozza a tanítóképzĘ tanárságot a szakszervezetbe, amelyben csak azoknak lehet helyük és mĦködési terük, akik a szocialista elvekre helyezkedve és a pártfe-gyelemhez alkalmazkodva akarnak munkálkodni”. (A tanítóképzĘ 1919/5. 4. Kiemelés tĘlem – D. P.)

188 Vö.: A tanítóképzĘ-szakosztály 1919/8–9. 8.

ra is kapcsolatban marad a Közalkalmazottak Szövetségével s a két testület min-den közalkalmazotti érdekben képviselĘi útján, egyöntetĦen jár el. Mindezek alapján arra kérjük azokat a tisztelt kartársakat, akik a Szakszervezetbe való átté-tel ellen nem emelnek kifogást, szíveskedjenek az ide mellékelt Belépési Nyilat-kozatot kitölteni. Mint elvtársak alakítsák meg intézetenként a helyi csoportot, il-letĘleg az ott netalán már meglévĘ helyi csoportban (szakszervezetben) a tanító-képzĘ szakosztályt, s válasszanak intézetenként egy bizalmit, aki az ottani helyi csoporttal és a végrehajtó bizottsággal az összeköttetést fenn fogja tartani”- ol-vashatjuk a terjedelmes körlevélben, melybĘl a szakszervezeti csoportot alakító tanítóképzĘs tanárok akkori helyzetmegítélésérĘl, motívumairól is képet kapha-tunk.

A levél ugyanis így folytatódott: „Tisztelt Kartársak! Nemcsak Magyarorszá-gon, hanem az egész világon megbukott, vagy megbukóban van az a rendszer, mely álnemzeti jelszavakkal egymás ellen uszította a világ népeit, s milliók vesz-tét, népek katasztrófáját, a kultúra pusztulását okozta. E rendszer hazafias mázzal vonta be uralkodók, uralkodó rétegek, imperialista és kapitalista klikkek önzĘ ér-dekeit, el kellett hát buknia ámításai, valamint telhetetlensége és vaksága követ-keztében. Uralma helyébe új világnak kell támadnia, mely a népek szolidaritásá-nak, összhangzó együttmĦködésének, nemzetközi testvériesülésének elvén épül fel.

Csak ily egyetemes közösségben találhatja meg minden ország a maga hivatását, mely nem lehet más, mint népének oly anyagi jólétet, s ezzel együtt olyan szelle-mi mĦveltséget biztosítani, hogy természetadta tehetségeit, kultúráját eddig nem ismert mértékben kifejthesse, s ezzel az emberiség kincsestárát gazdagíthassa. Az egyetemes nagy népmĦveltségrĘl van szó, mely minden eddig elnyomott népet magas emberi színvonalra emel, s tehetségeit úgy hozza felszínre, hogy ne a töb-binek kárára, vagy elnyomására szolgáljon, hanem valamennyinek javára, új vi-lágtörténelmi korszakot indítson meg, s ebben a magyar népnek is méltó szerepet juttasson. ElsĘrendĦ hivatás vár e téren a tanítóságra, melynek ezentúl arányta-lanul magasabb szerepe lesz, mint volt a múltban, s hivatásának megfelelĘ hely-zetbe is jut.

Mi képzĘintézeti tanárok nem maradhatunk el a kortól, hisz ránk hárul a nagy kötelesség, hogy megváltozott hivatását megérteni és gyakorolni tudó tanítónem-zedéket neveljünk. E kötelesség tudatában alakítottuk meg a Magyarországi Taní-tók Szakszervezetén belül a KépzĘintézeti Szakosztályt. Tehát nem oly elkülönült egyesületet, mint eddig volt, hanem olyat, mely egy szervezetben munkálkodik valamennyi iskolanem tanítójával egy közös cél érdekében, hogy az összesség ke-retében, az összesség súlyával adhasson erĘt a maga törekvéseinek is. Hogy mit jelent ez az együttes erĘ, nem kell bĘvebben fejtegetnünk. Elég jelezni, hogy min-den jogos, és minmin-den a népmĦveltséget szolgáló törekvésünk ezentúl nem lesz izo-lált, jámbor óhajtás, hanem az egész tanítóságnak, s még szélesebb körben az egész szocialista munkásságnak, az egész magyar népállamnak követelése.

Mindezek alapján felszólítjuk tisztelt kartársainkat, lépjenek be minél számo-sabban szakszervezetünkbe. … [C]sak az lépjen közénk, aki a fentebb vázolt tár-sadalmi világfelfogás alapján áll, s velünk együtt akar küzdeni a magyar nép, s az egyetemes emberiség közjaváért. … Rendkívüli munka áll elĘttünk. Újjá kell ala-kítanunk a képzĘintézeti ügyet, a magyar szociális népállam egyik legfontosabb intézményét, a népkultúra tĦzhelyét. Szét kell törnünk bilincseinket, amelyeket a régi osztrák-magyar imperializmus és kapitalizmus szolgálatában állott osztályál-lam hatalmaskodó bürokráciája szabott ránk, megsemmisíteni akarván egyéni és lelkiismereti szabadságunkat, a hatalom végrehajtó közegeivé alázván a tanítás mĦvészetének hivatott mestereit. Intézményeket kell létesítenünk, melyek biztosít-ják a pedagógia vívmányait, a tudomány fejlĘdését, a tehetségek alkotásait, a tan-testületek s egyesek jogait, anyagi jólétét, szellemi haladását, mindezt pedig egy célért: a népért.”¹⁸⁹

E felhívás számunkra egyetlen elérhetĘ példánya 1919. március 22-én érkezett a szarvasi evangélikus tanítóképzĘbe, következésképp, a Tanácsköztársaság kiki-áltása elĘtt íródott. A költĘ Palágyi Lajos¹⁹⁰ kézjegyét magán viselĘ írás mai olva-sóját okkal-joggal meglepi a szebbnél-szebb célok megvalósítását elérhetĘnek mutató szöveg naivitása, s – vélelmezhetĘ jószándéka mellett – a „szövegkörnye-zetet” jelentĘ korabeli magyar, s világpolitikai állapotoktól való elvonatkoztatá-sa, „elemelkedése”. A címzettek jórészéhez az idegen megszállás miatt el sem juthatott a népek egyetemes barátságáról elmélkedĘ írás. Az osztrák-magyar mo-narchia autokratizmusával szemben a demokratikus állam és oktatásirányítás ví-zióját a szociáldemokrata szakszervezet és párt nevében kilátásba helyezĘ levél a kommunista párttal közösen meghirdetett „proletárdiktatúra”, a statárium, a cí-mek-rangok eltörlése, s a kilátásban helyezett „forradalmi törvényszékek”, a vár-ható államosítás árnyékában került a szarvasi evangélikus tanítónĘképzĘ pedagó-gusainak kezébe.

Tagadhatatlan, hogy e levél – az Ęszirózsás forradalom idején kötelezĘ múltbí-rálat mellett – nem tartalmazott osztályharcos, kirekesztĘ, „nemzetietlen”, direkt módon vallás- vagy egyházellenes, ateista elemeket.¹⁹¹ Ellenben a tagtoborzás ér-dekében exponált a tanítóképzĘs pedagógusok körében jól csengĘ hívószavakat:

189 MNL BéML VIII. 59. az 1919. március 31-i tanári értekezlet jegyzĘkönyvéhez csatolva. (Kieme-lések tĘlem – D. P.)

190 Lásd róla kötetünk V.3.2. fejezetét!

191 A tanítóképzĘs tanárok természetesen nemcsak e levélbĘl értesültek a szakszervezet irányvonalá-ról. A debreceni „Népakarat” 1919. március 25-i száma közölte, hogy a pedagógus szakszerve-zet egyhangú határozatával március 23-ától beszĦnteti a vallástanítást, „s nem engedi, hogy ez-után a vallás révén mételyezzék a gyermekeket az iskolákban”. (I. évf. 2. sz.) Március 24-én ha-sonló határozat született Sátoraljaújhelyen is. (Vörös Hajnal, I. évf. 5. sz. 1919. március 25. 2.) Sárospatakon 1919. április 4-én a pedagógus szakszervezet 1919. április 4-én tiltakozott az el-len, hogy a gyermekeket reggel 7-8-ig református templomba rendelik a lelkészek hitoktatásra.

(E. Kovács Kálmán: A Tanácsköztársaság Sárospatakon. SRKTGy. NK. Kt. 4720. 37.)

népek barátsága, szociális népállam, a társadalmi egyenlĘtlenség csökkentése, a kultúra demokratizálása, s ebben a pedagógusok – javuló megbecsülés melletti – kiemelkedĘ szerepe. Mindazonáltal aligha csak ezek gyĘzték meg a címzett, szar-vasi pedagógusokat – köztük egy markánsan jobboldali, antiszemita tanárt is¹⁹² – arról, hogy a március 31-i tanári értekezletükön valamennyien belépjenek a szoci-áldemokrata pártba, s a pedagógus szakszervezetbe.¹⁹³

A kutatás jelenlegi szintjén nem tudhatjuk, hogy a vidéki képzĘs tanárok mek-kora hányada cselekedett még a Bizalmi Tanács felhívására önként, s mekmek-kora hányada engedett csak az utóbbi levélben kifejezett, ill. az árubeszerzést könnyítĘ szakszervezeti elĘnyök,¹⁹⁴ ill. az általános politikai körülmények nyomásának.¹⁹⁵ Forrásaink alapján annyi bizonyosnak látszik, hogy sokan már igen korán, a Ta-nácsköztársaság kikiáltása elĘtt bekerültek a Tanítók Szakszervezetébe s ezáltal a szociáldemokrata pártba.¹⁹⁶ A szakszervezeti szakosztály ilyetén való

192 Lásd ehhez pl.: Kiss S. 1919/11. 1922/2., 1922/4. és 1924/2.

193 MNL BéML VIII. 59. az 1919. március 31-i tanári értekezlet jegyzĘkönyvében.

194 A NagykĘrösi Népújság 1. évf. 56. sz. 2. oldalán, 1919. június 4-én közölték: „A tanítók szak-szervezetének tagjai cigaretta, szivar, ill. dohány illetményeiket három nap alatt átvehetik a taní-tóképzĘ intézet tanári könyvtárában”. Ferenczi István a nyíregyházi állami tanítaní-tóképzĘ gyakor-lóiskolájának tanítója, aki 1919. március 15-én lépett be a szakszervezetbe, „tagsági igazolvá-nyát csak késĘbb váltotta ki, amikor az élelmiszer és ruházati cikkek beszerzése a vörösszínĦ igazolvány nélkül lehetetlen volt” – állította az 1920. évi vizsgálat során. (MNL OL K 502-1923-7-76910. az 1920. február 11-i jegyzĘkönyvben.) Ld. továbbá: Hatos P. 2018. 78–79.

195 Az akkori légkörre jellemzĘ: Imre Sándor feljegyzései között található egy 1919. március 20-i írás, melyben egy a diákok feljelentésére a helyi, szegedi szakszervezet által felfüggesztett fel-sĘkereskedelmi igazgató ügye kapcsán kérdezik: „a helyi tanítói szakszervezetek gyakorolhat-nak-e tanárok fölött fegyelmi jogot, avagy fennmarad-e a Közoktatásügyi Minisztérium fegyel-mi jogköre?” (RL C/39. 22. cs. 720/6.) „Intézetünk egészen a debreceni tanítói szakszervezet ha-táskörébe jutott, amely március 30-án kimondta, hogy minden debreceni iskolaigazgatónak 2 nap alatt le kell mondania, s a tanári kar tetszése szerint választ igazgatót egy évre”- írta az érte-sítĘben, az debreceni tanítóképzĘ újraválasztott igazgatója. (Veress I. szerk. 1918–1919. 8. Ki-emelés tĘlem – D. P.) A Fáklya 1919. április 25-i számában közölte a KN, hogy „csak a szak-szervezet útján lehet elhelyezkedni”. (10. évf. 4.) A KN középiskolai ügyosztályának tevékeny-ségérĘl szóló 1919. augusztus 30-i jelentésben olvashatjuk: „A MTSZ személyi és pedagógiai bizottságát közvetlenül bevonták a tanügyi kormányzatba, amennyiben ez a bizottság hetenként legalább egyszer, és ha kellett, többször is, az ügyosztályvezetĘ szobájában ülést tartott és ezen minden személyi és pedagógiai ügyet a csoportvezetĘ bevonásával megbeszéltek és eldöntöt-tek.” Gyulai József miniszteri osztálytanácsos utólag úgy vélte, hogy a gyakorlatban tájékozott pedagógusok tapasztalatainak egy bizottság által való bevonása az ügyosztály munkájába hasz-nos lehet. (RL C/39. 22/a.)

196 Mint közismert: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Párt-ja 1919. március 21-én Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, s már csak emiatt is vál-tozott a helyzet, változhatott a szakszervezeti és párttagság közötti kapcsolat. Erre utal, hogy 1919. május 29-én a veszprémi tanítók gyĦlésén a megyei intézĘ bizottság elnöke – a „Vörös Zászló” c. lap tudósítása szerint – arról beszélt, hogy „a pártszervezet és a szakszervezet külön-állósága megkönnyíti a még eddig mindig idegenkedĘ tanítók lelkiismereti szabadságát is. Nem is kívánhatja senki sem a deresedĘ fejĦ s másképp nevelt emberektĘl azt, hogy egyik napról a

lásának következményeként az addig kulcsszerepet játszó Nagy László kikerült a tanítóképzĘs tanárok képviseletének irányításából, s az új Végrehajtó Bizottság elnöke Palágyi Lajos lett. Keszler Károly titkári, Szalatsy Richárd jegyzĘi, Végh József pénztárosi, Lechnitzky/Lechnitzki Gyula, Halász Arnold, Párvy Endre, Ge-rencsér István VB tagi feladatot vállaltak az új szervezetben.¹⁹⁷

Lehetséges, hogy erre Nagy László kívánságára, összeférhetetlenség miatt ke-rült sor, hiszen Ęt a Minisztertanács határozatával – a VKM-be osztályvezetĘvé kinevezni szándékozott Farkas Sándor helyére – „tanítóképzĘ intézeti szakfel-ügyelĘvé” nevezte ki.¹⁹⁸ De az sem kizárt, hogy akarata ellenére, vagy attól füg-getlenül került sor ilyen váratlanul a szakszervezeti szakosztály megalakulására, s az új vezetĘség megválasztására, – melybe a régiek közül csak Gerencsér István¹⁹⁹ igazgató kapott helyet – hiszen ragaszkodhatott a képzĘs tanárok többségének ál-lásfoglalásához, s kerülte a direkt politikai/világnézeti elkötelezĘdést, konfrontá-ciót.

Bárhogy is történt, tény, hogy ettĘl kezdve Nagy László kiszállt a tanítókép-zéssel kapcsolatos ügyek intézésébĘl, s a gyermektanulmányozók delegáltjaként a népiskolai reformmunkálatokra koncentrált. Egy év múlva, 1920. január 16-án, a társaság választmányi ülésén errĘl így számolt be: „A népbiztosság… elĘzetes ér-tesítés nélkül berendelte a gyermektanulmányi ügyek elĘadójának. A Gyermekta-nulmányi Társaság s intézményeinek megvédése érdekében ezt a helyet kénytelen másikra változtassák nézeteiket. De a munkát tĘlük is megköveteli. Igyekezzék minden tanító a jövĘ társadalom [Sic!] szolgálatába állni” – kérte Jankovics Lajos, cserébe a társadalom megbe-csülését kilátásban helyezve. Nem világos, hogy mire gondolt az elĘadó, hiszen a politikai meg-gyĘzĘdéstĘl független szakszervezeti tagságot az „Új Korszak” 1919. június 6-án közzétett szervezeti szabályzat-tervezete sem tette még lehetĘvé. EllenkezĘleg: elĘírta számukra az egy-idejĦ Magyarországi Szocialista Párttagságot is. Csak a Tanácsköztársaság bukásának másnap-ján tették közzé az újabb variációt, melybĘl e követelmény kimaradt. (Az egység 1919.; Tanító-gyĦlés 1919/15. 2.; A Magyarországi 1919/12. 3. és 1919/15–16. 2.; Kelen J. szerk. 1958. 170.

Kiemelés tĘlem – D. P.) Lásd errĘl továbbá az V. fejezetben, valamint a párt és a szakszervezet egymáshoz való viszonyával kapcsolatos – forradalmak alatti – vitákról: Sipos P. 1984. 39–48.

197 A tanítóképzĘ 1919/5. 4.

198 Forrásaink két idĘpontról szólnak e kinevezés ügyében: 1919. január 30-at, ill. február 12-ét em-lítik. (MNL OL K 502-1929-1931-612-51-68.; MNL OL K 27. 1919. február 12. 59. p.)

199 Gerencsér/Gerentsér István (1878 vagy 1882–1925) A kolozsvári egyetemen filozófiai doktorá-tust szerzett. 1903-ban a kolozsvári tanítóképzĘ tanára (majd egyszersmind az erdélyi tanítószö-vetség elnöke) lett. 1914-ben a budapesti VI. kerületi állami tanítóképzĘ igazgatójává nevezték ki. A mozgósításkor katonai szolgálatra vonult be. A harctérrĘl 1918 szeptemberében fĘhadna-gyi ranggal került haza, több harctéri kitüntetéssel. Az 1918–1919-es TITOE vitákban honvédĘ és nyugati orientációt preferáló álláspontját hangoztatta. Imre Sándor értesülései szerint késĘbb a szakszervezeti viták során a radikális SzöllĘsiné javaslatait támogatta. Majd 1920–1922 között nemzetgyĦlési képviselĘ volt az 1919–1920 fordulóján vallás- és közoktatásügyi minisztert s kormányfĘt adó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja frakciójában. Mandátuma leteltével visz-szatért – az akkor már VIII. kerületi – tanítónĘképzĘ igazgatói posztjára. (Vidor Gy. szerk. 1921.

52–53.; T. Boros L. 1929. 133.; MT, 35. évf. 5–6. f. 96.)

volt elfoglalni.²⁰⁰ Elérte ezzel, hogy: a) nem szüntették meg az Új Iskolát s meg-hagyták testületét; b) a Gyermektanulmányi Múzeum személyzetét sem bántották;

c) sikerült elérni, hogy semminemĦ kultúrintézményünket meg nem bolygat-ták”.²⁰¹

Tanácskozássorozaton tárgyalták a népiskolai reformra vonatkozó elképzelése-iket. E viták légkörének, s Nagy László tartózkodó álláspontjának érzékeltetésére pillantsunk be a reformbizottság 1919. február 5-i, negyedik ülésérĘl készült be-számolóba: „[M]egkezdtük a népiskolai szervezet tárgyalását. A célmeghatározás körül nagyszabású vita fejlĘdött ki. Hacker Boriska²⁰² társadalmi és természettu-dományi felfogáson alapuló világnézet megalapozását kívánta a népiskolában és indítványozta a vallástan kötelezĘ oktatásának törlését az oktatásban… Ezzel szemben Tuszkai Ödön dr. fĘorvos elfogadta a természettudományi világnézet ki-alakítását, de ragaszkodott a nemzeti érzés fejlesztésének szükséges voltához.

Répay Dániel [tanítóképzĘ intézeti tanár], Szabó Sándor (gyógypedagógus), Závosy Zoltán fĘvárosi tanító hangoztatták a nemzeti érzések, mint természetes faji érzések mélyen gyökerezĘ voltát, a nemzetben együtt élĘk közötti szolidaritás nagy fontosságát. Répay Dániel külön is hangoztatta az idealizmus nagy jelentĘ-ségét a természettudományi felfogás nyers materializmusával szemben…

Glücklick Vilma kiemelte, hogy Hacker Boriska nézetét nem szabad oly mere-ven fogni fel, mint némelyek tették. Minden jóravaló ember szereti hazáját Ma-gyarországon, s a hazaszeretetre nevelni is kell az embereket. Senki sem akarja kiküszöbölni az iskolából a magyar nemzet történelmét s Magyarország

In document PEDAGÓGUSOK AZ 1918–1919. ÉVI (Pldal 67-77)