• Nem Talált Eredményt

A háború, a járványok, s egyéb körülmények hatása a trianoni országterület tanító(nĘ)képzĘire

In document PEDAGÓGUSOK AZ 1918–1919. ÉVI (Pldal 139-150)

területek pedagógusaival szemben

2. A háború, a járványok, s egyéb körülmények hatása a trianoni országterület tanító(nĘ)képzĘire

1918–1920-ban

2. 1. Megszállás, beszállásolások, rekvirálások vidéken

Köztudott, hogy az 1918/1919. tanév folyamán, sĘt még az azt követĘ 1919/1920.

tanév elsĘ felében is a trianoni Magyarország jelentĘs része rövidebb-hosszabb ideig idegen (cseh, román, francia) megszállás alatt állt, s ennek hatásai – ha kü-lönbözĘ mértékben is – érintették a tanító(nĘ)képzĘket. A fentiekben említett ba-jai és pécsi képzĘk mellett – közel egy évig – szenvedték ennek következményeit a szegedi, a debreceni, nyíregyházi, kisvárdai456 és szarvasi intézetek, melyek en-nek következtében viszonylag rövid ideig érezték a proletárdiktatúra hatásait. A megszállás miatt több helyütt korábban – s egyes helyeken szabályos tanévzárás, osztályozás nélkül – kellett befejezni a spanyolnátha járvány, a tüzelĘanyag- és élelmiszerhiány miatt amúgy is rendkívül csonka tanévet.457 A megszállók hosz-szabb-rövidebb ideig beszállásolásra lefoglalták az intézetek épületeit is, mellyel óhatatlanul megzavarták, korlátozták, vagy egyenesen lehetetlenné tették az inté-zetek oktató-nevelĘ munkáját.

Legrosszabbul talán az 1914-ben alapított nyíregyház állami tanítóképzĘ járt.458 Az 1919. április 27-én kezdĘdött román megszállás nyomán a tanulmányi és internátusi helyiségeit lefoglalták a katonák s így – a KN vizsgáztatásra vonat-kozó utasítása ellenére – anélkül kellett haza küldeniük növendékeiket.459 „A múlt (1918–1919.) iskolai év 1919. június 2-án zárult, a megszálló román csapatok nagymérvĦ fosztogatása következtében, így az évvégi vizsgálatok sem tartattak meg. A jelen (1919–1920.) iskolai év a megszállás miatt nem kezdĘdhetett meg.

Csupán az intézet gyakorlóiskolai tagozata mĦködik szabályszerĦ idĘtĘl kezdve.

Az intézet helyiségeiben a Nemzeti Hadsereg katonái vannak elszállásolva” – ol-vashatjuk Kuzaila Péter igazgató 1920. április 14-i jelentésében.460A város négy

456 A csak 1918-ban I. osztályával induló Kisvádai Szent Orsolya-Rendi TanítónĘképzĘ létrejöttérĘl lásd: Dráviczki S. 2000. 9–10.

457 A szegedi katolikus tanító- és tanítónĘképzĘkben – hatósági rendeletre – április 12-én be kellett zárniuk a tanévet, ezt bizonyítvány, ill. oklevélkiosztással tudták végrehajtani. (A Miasszo-nyunkról 1918–1926. 4.; MNL OL K 502-8-94337/VI. 2.) A sárospataki állami képzĘt 1919.

május 14-én szállták meg a már a hónap elejétĘl a várost megszállva tartó csehek, ezért a nyír-egyházi képzĘhöz hasonlóan, bizonyítványok nélkül bocsátották haza növendékeiket. Az elma-radt vizsgákat, bizonyítványokat – a VKM engedélyével – Ęsszel pótolták. (Kovács D. szerk.

1917–26. 4.; MNL OL K 502-1919-5-164561)

458 Dráviczki S. 2000. 7–8.

459 MNL OL K 502-1919-5-98594/VI. 2.

460 MNL OL K 502-1920-5-36183.

pontján található épületekben elhelyezett intézetben – a gyakorlóiskolán kívül – egy teljes tanéven át, 1920 szeptemberéig szüneteltetniük kellett a tanítást, s jelen-tĘs kárt is szenvedtek.461 Ezért a nyíregyházi tanulók egy része is menekültként lett elhelyezve más intézetekben. 5 tanuló például a pápai állami tanítóképzĘbe került a KN jóváhagyásával.462

Azoknak sem volt könnyĦ dolga, akiknek épületét csak átmenetileg vették igénybe a megszállók, vagy a magyar katonai/csendĘri hatóságok. Plasztikus ké-pet rajzolt errĘl Veress István, a debreceni református tanítóképzĘ igazgatója. A várost megszálló román katonaság lefoglalta az internátust és az intézet több he-lyiségét. „Kivonulásuk alkalmával szalmazsákokat, matracokat s más felszerelési tárgyakat vittek magukkal463… A háborút átszenvedett, katonaruhában járó ké-pezdésekrĘl az utcán lehúzták a ruhát. Szegény tanulók ládáit feltörték, ruhájukat, fehérnemĦjüket elvitték. Egy tanárunkat a Darabos utcán megtámadták, egy má-sodéves növendéket puskatussal kísért be egy oláh katona csupán azért, mert nemzetiszínĦ szalagot viselt. Az igazgató nehezen tudta kiszabadítani.” A romá-nok 1920. március 11-én vonultak ki DebrecenbĘl, s a helyükre bevonuló Nemze-ti Hadsereg egy részét ugyancsak a kollégiumban szállásolták el. „Ez újabb fel-fordulást idézett elĘ a helyiségek ügyében. Intézetünk élete 1914-tĘl, a háború ki-törésétĘl kezdve nem volt egyéb, mint hurcolkodás: 6 év alatt 15 ízben költöztünk.

… A Nemzeti Hadsereg a bentlakó szobák nagy részét, továbbá valamennyi tan-termünket lefoglalta”.464

1916 augusztus 29-tĘl kezdve hasonló kényszerĦ költözésekrĘl számolt be a nagykĘrösi református tanítóképzĘ igazgatósága is. A karánsebesi katonai kórház, majd különbözĘ fegyveres testületek foglalták le az intézetet, úgy hogy csak rövid idĘszakokra térhettek vissza saját épületükbe. A református gimnázium épületé-ben, a református népiskolában, vagy a Szalay–Forgó-féle iskolában húzták meg magukat. 1919. április 29-én a Vörös Hadsereg csapatai szállták meg a várost, s foglalták le az intézetet, majd másnap a konviktust is, ezzel ellehetetlenítve az ok-tatást, kikényszerítve a diákok hazabocsátását. E katonák május végéig maradtak az épületben, melyben távozásukat követĘen – júniusban – vizsgáztattak a KN 28.

és 31. sz. rendeletei alapján. Mindeközben a nagykĘrösi direktórium is helyisége-ket kért a nyári hónapokra a KN-tĘl saját rendészeti osztálya számára.465 Végül augusztus 4-én a románok vették birtokba a várost, s szeptember 30-ig az intéze-tet, úgy hogy a nagykĘrösiek sem költöztek kevesebbet, mint debreceni

461 Lukács B. szerk. 1917-26. 3-4.

462 MNL OL K 502-1919-5-87712/VI. b.

463 A Debrecent a román megszállás alatt ért károkról ld.: Bödök G. 2016/1. 84–86.

464 Veress I. szerk. 1919–1920. 4. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

465 MNL OL K 502-1919-7-151622.

ik.466A nagykĘrösi képzĘnek a bútorokban a Vörös Hadsereg katonái 1580, a ro-mán katonák 39160, a szertárakban és könyvtárakban a magyar katonák 610, a románok 19220 koronányi kárt okoztak. Az internátus és a konviktus felszerelé-sében összesen 35200 és 46158 koronányi kár keletkezett. Így a képzĘ teljes kára 141928 koronára rúgott.467

A sárospataki állami tanítóképzĘ beszállásolásokkal, lefoglalásokkal kapcsola-tos megpróbáltatásai az 1918-1920 közötti idĘszakra koncentrálódtak. Hodossy Béla igazgató 1919. február 7-én jelentette a VKM-nek, hogy „Déri Gyula intézeti tanár, a helybeli szociáldemokrata párt elnöke az intézetben 3 helyiséget a párt céljaira lefoglalt. Lefoglalt továbbá az intézet szenébĘl is, az említett helyiségek fĦtésére, s mindezt, mint mondá, a saját, illetĘleg a párt felelĘsségére teszi”.468 Ez a lefoglalás csak rövid ideig, addig tartott, míg a párt székhelyét át nem tették a sárospataki várba. Nemsokára onnan is menekülniük kellett. Kovács DezsĘ igaz-gatóhelyettes beszámolója szerint ugyanis a csehek 1919. május 1-jén szállták meg Sárospatakot. ElĘbb „a tornatermünkben telepedtek meg, késĘbb az interná-tust kívánják. … [N]övendékeinket május 14-én, nagyhirtelen kénytelenek vol-tunk hazabocsátani. A csehek azután fosztogatni kezdenek. Feltörik a növendékek asztalait, szekrényeit, késĘbb a szertárakat s az igazgatói irodát is. Június 4-én vad futással elmenekülnek, helyüket a vörösök foglalják el. KésĘbb újra a csehek, majd ismét a vörösök használják intézetünket kaszárnyának. A vöröskatonák megsemmisítik az osztálykönyvtárakat s a gyakorlóiskolai könyvtárt, megdézs-málják az ifjúsági könyvtárt. A tanári könyvtárban nagyobb kár nem esik: ott szé-kel a zászlóaljparancsnokság. A katedrán húst vágnak a katonák, s az intézet bú-torzatát, felszerelését széthurcolják. Rombolás, pusztítás mindenütt. Amikor Hor-thy katonái elĘl menekülnek, még van idejük arra, hogy az igazgatói irodából az ingaórát magukkal vigyék. … A Vörös Hadsereg leveretése után a katonaság egy ideig még használja tornatermünket, azonban ott tartózkodása nem jelent veszélyt intézetünkre, iskolai munkánkat nem hátráltatja” – olvashatjuk az 1926-ban ké-szült ÉrtesítĘben.469

SzerzĘje „nagyvonalúan megfeledkezett” arról a küzdelemrĘl, melyet a kato-naság eltávolítása érdekében jó fél éven át, a VKM segítségével folytattak, s arról is, hogy egy 1919 szeptember 16-i levelében maguk jelentették a miniszternek, hogy „a tanítóképzĘ internátusát a karhatalmi század parancsnoksága laktanyának akarja lefoglalni”. „Szomorúan tapasztalom, hogy iskolánk a fehér gárda részérĘl se részesül megbecsülésben. A napokban történt, hogy egy tiszt ágyat vitetett el az internátusból anélkül… bejelentette volna. Épp így foglaltatott le egy szoba

466 Váczy F. szerk. 1916–1917. 9–10.; 1917-1918. 3.; A NagykĘrösi 1918–1919. 2–3.; Seri A. 1986–

87. 23- 24.

467 A NagykĘrösi 1918/19. 1919/20. 1920/21. 7–8.

468 MNL OL K 502-1919-5-28586.

469 Kovács D. szerk. 1917-26. 3–4. Lásd ehhez továbbá: Ködöböcz J. 1986. 195–196.

tiszti étkezĘnek, a konyhán a tiszteknek fĘznek, a köztartásvezetĘ szobájába pol-gári család költözött bejelentés nélkül”.470 Nem említette azt sem, hogy Brunovsz-ky RezsĘ h. igazgató 1919. december 2-án levelek sorában kérdezte Miskolc, Szé-kesfehérvár, Szombathely és Vác vezetĘit arról, hogy mivel „katonai okokból számolnunk kell azzal, hogy állami tanítóképzĘnket más városban kell elhelyez-ni”, lehetséges-e a befogadásuk az adott városban?471 A hosszú kérvényezés, le-velezés eredményeként a VKM 1920. április 6-án közölte a HM átiratát melyben kilátásba helyezte, hogy „más alkalmas elszállásolási helyiségek feltalálása ese-tén… a kiürítés haladéktalanul meg fog történni”. Hodossy Béla igazgató két hó-nap múltán jelenthette: „a vezetésem alatt álló tanítóképzĘ intézetet a katonaság teljesen kiürítette, éspedig utoljára a tornacsarnokot”.472

Rövidebb-hosszabb idĘre más intézeteket is lefoglaltak a megszálló-, ill. a ma-gyar fegyveres testületek/hatóságok. Becker Vendel a szegedi királyi katolikus tanítóképzĘ igazgatója is beszámolt arról, hogy „az intézet épületét a beszállásolt idegen katonaság beszennyezte, felszerelését pedig megrongálta”.473

A Kiskunfélegyházi Állami TanítóképzĘ Intézet 1919-ben kétszer is ki volt téve a katonai beszállásolás következményeinek. ElĘbb „a városban február 18-án ki-tört zavargások elnyomására másnap a fĘvárosból érkezett tengerészkülönít-ményt” szállásolták be a képzĘ helyiségeibe.474 Katona János igazgató aznap táv-iratban, másnap hosszas felterjesztésben kérte a VKM segítségét, utasítását, kö-zölve, hogy a Tengerészeti NemzetĘrség 69/1919. sz. alakulata elfoglalta az egész intézetet, néhány helyiség kivételével, melybe az iskolai bútorokat raktározták el.

„A hálótermekkel igénybe vették az internátus összes ágyfelszerelését, az interná-tusi nagykonyhát és annak fĘzĘedényeit. A különítmény jelenlegi létszáma 264 ember. A különítmény parancsnoka az elsĘ napon úgy nyilatkozott, hogy két-három napig fognak az intézetben tartózkodni, tegnap már azt közölték velem, hogy az intézetet két- esetleg három hónapra fogják igénybe venni. Az intézetben a tanítás karácsonyi szünidĘ óta fĦtĘanyag hiánya következtében szünetelt. … A jelenlegi helyzetben a tanítás megkezdése lehetetlen, s így növendékeinket kény-telen voltam arról értesíteni, hogy további intézkedésig maradjanak otthon. A vá-rosra és környékére a különítmény parancsnoka kihirdette az ostromállapotot. A város ügyeit jelenleg a helybeli Munkástanács intézi,… kormánybiztos vezetésé-vel. A vezetĘkörök jóindulatával a különítmény máshol is elhelyezhetĘ lenne. …

470 MNL OL K 502-5-183262. lásd továbbá: MNL OL K 502-1920-5-33241., K 502-1921=230=;

MNL BAZML SL ZL VIII. 65. 16. d. 667/1919.

471 MNL BAZML SL ZL VIII. 65. 16. d. 1919. december 2. 888-894/1919. Lásd ehhez Ködöböcz J.

1986. 195.

472 MNL OL K 502-1920-5-33241. VIII. b.; Lásd ehhez továbbá: MNL BAZML SL ZL VIII: 65.

16. d.424/1919. 449/1919. 511/1919.

473 Becker V. szerk. 1928. 4.

474 MNL OL K 502-1922-5=61= A kiskunfélegyházi állami tanítóképzĘ négytagú igazolóbizottsá-gának 1919. szeptember 14-i jegyzĘkönyvében.

Az intézet szünetelése annál sajnálatosabb, mivel a megszállt területeken lévĘ ta-nítóképzĘkbĘl is sok növendék helyeztetett át intézetünkhöz, és ezeket a mi növen-dékeinkkel együtt, azon szomorú kilátás fenyegeti, hogy a folyó iskolai évet nem fejezhetik be. … [H]ogyha a különítmény ki is ürítené az intézet helyiségeit, azu-tán még legalább két hétre lesz szükség, hogy a helyiségeket kitakaríthassuk…

Mert bár a különítmény parancsnokában megvan a jóakarat, arra, hogy a helyisé-gek és a felszerelés épségben maradjon, mégis e helyiséhelyisé-gek tisztasága, sokat szenved, és károsodás is történik. Így pl. [fĦtĘanyag hiányában]… a hálószobában a katonák elégettek ágydeszkákat, sĘt néhány szék is áldozatul esett. Már eddig több ablak- és képüveg eltörött, némi kár esett a konyhaedényekben is” –jelentette az igazgató az elsĘ nap károsodásait, jelezve, hogy a folyosókon a növendékek ruhaszekrényei is veszélyben vannak.475 A VKM már február 24-én írt a HM-nek – az intézetben tanuló 150 diák476 tanulmányi érdekeire, az intézet vagyonbizton-ságára tekintettel – kérte az intézet azonnali kiürítését, jelezve, hogy a városban más elhelyezési lehetĘség is akad.477 Jelenlegi forrásaink alapján nem világos, hogy mikor sikerült képzĘ épületét újra a tanulók rendelkezésére bocsátani. Annyi tudható, hogy a tanítás, vizsgáztatás idĘvel folytatódott. Ám továbbra sem zavar-talanul.

A kiskunfélegyházi képzĘ 1919. április 30-án táviratban jelentette a KN-nek, hogy újra fegyveresek szállták meg az intézetet. „A megszálló csapat a makói vö-rös terrorszázad volt, akikkel szemben a helybeli direktórium és városparancsnok-ság teljesen tehetetlenül állt. Nemcsak a városban fosztogattak, hanem az intézet berendezése, sĘt távollévĘ növendékeink intézetben Ęrzött és elzárt holmija is részben áldozatul esett fosztogatásuknak. Sokat szenvedett a köztartás fĘzĘ és ét-kezĘ felszerelése is. Ma, május 6-án felszabadultunk a katonai megszállás alól, és pozitív ígéretet kaptunk a helybeli direktórium vezetĘjétĘl, hogy a közeljövĘben újabb beszállásolástól mentesítenek bennünket” – jelentette az intézet igazgatóhe-lyettese.478

A gyĘri állami tanítónĘképzĘ épületét 1918. december 31-tĘl 1919 szeptembe-réig az állomáshelyérĘl távozni kényszerült pozsonyi magyar csendĘrparancsnok-ság foglalta le, így a tanítás csak a hónap végén kezdĘdhetett meg 5 (Csáktornyá-ról, MáramarosszigetrĘl, Modorból, Losoncból és Déváról) menekült tanár bevo-násával.479 A gyĘri katolikus tanítóképzĘ épületét 1919 júniusában magának igé-nyelte „a kommüntĘl” a nĘi felsĘkereskedelmi iskola, melynek igazgatója – állítá-sa szerint – erre ígéretet is kapott. Ez okkal – joggal aggodalommal töltötte el a

475 MNL OL K 502-1919-5-41078. 71/919. (Kiemelés tĘlem – D. P.)

476 Fekete János adatai szerint, az 1918/1919. tanévben a kiskunfélegyházi képzĘnek 107 saját tanu-lója volt. (Fekete J. 1990. 75.)

477 MNL OL K 502-1919-5-41078.

478 MNL OL K 502-1919-5-90510. 193/1919.

479 Berényi I. szerk. 1918-26. 3–5.

katolikus képzĘ tanári testületét.480 A csendĘrség a jászberényi állami tanítóképzĘ helyiségeit is lefoglalta, így 1919 Ęszén a tanítást az elĘírt szeptember 1-je he-lyett, csak október elsején kezdhették meg.481

Különös helyzet alakult ki a pápai állami tanítóképzĘben. Az intézet elkerülte a beszállásolást, így az 1926. évi értesítĘben arról olvashatunk, hogy az intézet kárt nem szenvedett.482 Mindazonáltal Kötse István igazgató 1921. április 5-én az intézet egykori tanárának, s új igazgatójának – a Kolozsvárról menekült – Sarudy Ottónak483 való átadás-átvételkor azzal indokolta a katonaságtól kapott 7 szalma-zsák, 92 lepedĘ, 24 takaró, 30 vánkos hiányát, hogy „azok eltĦnése a kommün alatt történt, amikor az intézetnek 110 növedéke lépett be a Vörös Hadseregbe.

EzekbĘl 50-60 az intézetben lakott, szabadon jártak keltek az épületben, s elvihet-tek magukkal bármit, mert a katonai felszerelésekkel, mint sajátjukkal rendelkez-tek, s az igazgató akaratát velük szemben nem érvényesíthette”.484 Kötse István állítása szerint tehát az intézetet saját katonának állt diákjai károsították meg.

2. 2. A budai állami tanítóképzĘ és az Országos Izraelita TanítóképzĘ

internátusának megpróbáltatásai 1919–1920-ban

Az Eötvös József által „mintaképezdeként” elképzelt, s Gyertyánffy István tevé-kenysége nyomán a korszakban kétségtelenül a magyarországi tanítóképzĘk

„zászlóshajójának” tekinthetĘ, éppen 50 éves, immár 1000 tanítói oklevelet kibo-csátott budai I. kerületi állami tanítóképzĘ485 a beszállásolás szempontjából sze-rencsés volt az 1914–1918 közötti háborús tanévekben. 1911-ben felépült, korsze-rĦ épületében taníthatott, melyben az internátusnak és a gyakorlóiskolának is he-lyet biztosítottak. 1916/1917-ben épületét meg kellett osztania a menekülésre kényszerült dévai állami tanítóképzĘvel, más években a polgári iskolai tanítókép-zĘvel, ill. annak gyakorlóiskolájával, így, ha szĦkösebben is, birtokán belül ma-radt.486 Quint József igazgató az 1917/1918. tanévrĘl szóló ÉrtesítĘben arról

480 Jakab Ferenc igazgató „Jegyzései”, XJM Schleich Lajos hagyatékában.; Schleich L. 1962. 206., 1969. 230.

481 MNL SZML VIII. 52. 1. k. az 1919. október 10-i tanári értekezlet jegyzĘkönyvében.

482 Szarka L. szerk. 1917–26. 3–5.

483 Az 1922-ben tankerületi fĘigazgatóvá, majd 8 évre a tanítóképzĘk fĘigazgatójává, végül újra tankerületi fĘigazgatóvá lett Sarudy Ottó mellett 10 (Modorból, StubnyafürdĘbĘl, Pozsonyból, Iglóból, Déváról, Bajáról, Zilahról, Losoncról) menekült tanár dolgozott rövidebb-hosszabb ide-ig a pápai állami tanítóképzĘben. (Szarka L. szerk. 1917–26. 3–5.)

484 MNL OL K 502-1921-5-78983.

485 Lásd errĘl: BFL VIII. 130. a. 22. az 1919. július 7-i jegyzĘkönyvben. és Magyarfalvi L. 1968.

486 Quint J. szerk. 1916/17. 6–7., 1917/18. 19–20., 1918–26. 14–15.

molhatott be, hogy „az intézet épülete és berendezése még jókarban van. A 2600 négyzetéteres kert és az udvar rendezett, gondozott és kizárólag a növendékek ne-velési és tanítási céljait szolgálja. A kert, a tanulmányi szempont szemmel tartá-sával, fĘleg fĘzeléknövények termesztésére szolgált. A kert mĦvelésében és a 17 családból álló méhes gondozásában alkalma nyílt az ifjúságnak a többtermelést a gyakorlatban szolgálni.”487

1919. július 10-én drámaian változott a helyzet: „megszállták a Lenin-fiúk az intézetet. A kapuban aknavetĘk riasztották a járókelĘket. Az udvaron 15 ágyú, a tornaterem és a fizika lapos tetején gépfegyver volt felállítva. Éjjel-nappal jártak a páncél- és teherautók. Telehordták a pincét fegyverrel és lĘszerrel. Az igazgató már csak igazolvánnyal hagyhatta el a lakását. Az épületet teljesen elfoglalták Cserny [József] marcona emberei, akik rettegésben tartották az egész fĘvárost.

Legrettenetesebb napjaink július 19–22 közt voltak, mikor a terroristák már érez-ték a proletárdiktatúra összeroppanását. Ekkor, július 22-ére virradó éjjel ölérez-ték meg az intézet pincéjében Fery Oszkár csendĘr altábornagyot, Borhy Sándor és Menkina János csendĘr alezredeseket.”488

Fosztogatásaikról már 1919. július 12-én és 19-én tájékoztatta Quint József

„vezetĘ tanító” a KN-t, majd – immár a Tanácsköztársaság bukása után, „igazga-tóként” – augusztus 5-én a KM-et is.489 „[A] Cserny csoport… alig három heti itt tartózkodása alatt óriási károkat okozott. ElsĘ nap mindjárt elhordtak az intézetbĘl 34 asztalt, 2 padot és 253 széket. Itt tartózkodásuk alatt leszerelték 23 ablakról a vászonredĘnyöket, kitörtek 16 ablakot, levágták a tornateremben lévĘ svéd ugró-asztalról a marhabĘrt, tönkretették a zongorákat, szétszedték a harmóniumokat, ellopták a kert összes terményeit és összetörték a fákat, megrongálták az intézet falait és padlóját, különösen pedig az ajtókat. A csoport feloszlatása alkalmával feltörtek az internátusban 35 szekrényt, s elvitték (a közlekedési nehézségek miatt itt maradt) diákruhát és ágynemĦt, s a megszállt területen lakó tanulók teljes fel-szerelését”- írta az igazgató úr, aligha sejtve, hogy ezzel korántsem jutott a „kese-rĦ pohár” végére.

Egy 1919. július 24-i forrásunk arra utal, hogy Csernyék elhagyták, más vö-rösĘregységek ellenben birtokba vették az intézetet. „Közoktatásügyi Népbiztos-ságnak, Budapest. A Budapest-vidéki II. sz. vörösĘr-kerületi parancsnokság állo-mányába tartozó vörösĘr elvtársak egy része a Mozdony utcában levĘ tanítóképzĘ intézet helyiségeibe beszállásoltatván, ott bizonyos – csekélyebb – mennyiségĦ por- és kockacukor, hadikávé- és fĘzĘlisztkészletet fedezett fel, amely minden va-lószínĦség szerint az intézet étkezdéjének tulajdonát képezte. Nem akarván a már

487 Quint J. szerk. 1917/178. 19-20. A méhészetre és a „többtermelésre” utalás az akkori oktatatás- és gazdaságpolitika elvárásainak való megfelelést demonstrálta.

488 MNL OL K 502-1919-5-164174. (Kiemelés tĘlem – D. P.) Lásd errĘl bĘvebben: Donáth P.

2012. 148–238.

489 MNL OL K 502-1919-5-164174., 164335. és 164489.

úgyszólván feledésbe merült és gazdátlanul heverĘ készletet, bármily jelentékte-len mennyiségĦ is az, illetéktejelentékte-len módon birtokba venni, amidĘn annak felfedezé-sérĘl jelentést teszek, egyben tisztelettel kérem, hogy azt a ker. parancsnokság jó-léti osztálya részére készpénzfizetés ellenében átengedni, ill. kiutalni szívesked-jék.490 … Tekintettel az ellátandók nagy számára, a beszerzéssel járó óriási nehéz-ségekre, továbbá azon körülményre, hogy… a beszerezhetĘ legkisebb mennyisé-gĦ élelmiszerre is égetĘ szükségünk van, vörösĘr elvtársaim érdekében kötelessé-gemnek tartottam a fenti kérelem elĘterjesztését” – írta Bauitz [Banitz?] Ferenc kerületi parancsnokhelyettes.491

Kérését a Közoktatásügyi Népbiztosság I. fĘcsoportjától másnap továbbították a tanítóképzĘkkel foglalkozó VI/2. ügyosztálynak, felszólítván Ęket, hogy sürgĘ-sen informálódjanak az intézet „vezetĘjétĘl” ezen élelmiszerekrĘl. ėk – Farkas Sándor osztályvezetĘ és Keszler Károly elĘadó aláírásával – augusztus 1-jén vála-szoltak: „A keb. I. fĘcsoportnak tisztelettel bemutatom az I. ker. áll. tanítóképzĘ intézet vezetĘjének az élelmiszerkészletek átengedésére vonatkozó jelentését. A vezetĘ az intézet év végi számadásában pontos kimutatást terjesztett fel ezekrĘl az anyagokról, amelyekre Ęsszel, az internátus megnyitásakor feltétlenül szükség lesz. A számadásokból kitĦnt, hogy az elĘzĘ évben is csak a tartalékok felhaszná-lása biztosította a köztartás mĦködését” – írták, elutasítva a vörösĘr-parancsnok-ságnak az élelmiszerek átadására vonatkozó kérését.492 Válaszuk aligha juthatott már el a kérvényezĘhöz, hiszen a központi munkástanácsban még aznap határozat született arról, hogy a Forradalmi Kormányzótanács átadja a hatalmat a Peidl Gyula vezette ún. szakszervezeti kormánynak, s ez már augusztus 3–4-én a vö-rösĘrség de facto megszüntetéséhez s a korábbi karhatalmi szervek, államrendĘr-ség, csendĘrség visszaállításához vezetett.493

E rövid életĦ kormány napjaiban, augusztus 5-én fordult Quint József a közok-tatásügyi miniszterhez, melyben – a fentiekben idézett módon – vázolta a Cserny-különítmény ott-tartózkodásának súlyos következményeit, hozzátéve: „Az intézet tatarozására, a felszerelés javítására, a legszükségesebbek pótlására, különösen

490 Quint József 1919. augusztus 5-i levele bizonyossá teszi, hogy – ha megtalálták volna ezen élel-miszereket – a Lenin-fiúk aligha kérvényezték volna e készletek felhasználását: minden „teketó-ria” nélkül kisajátították volna azokat. Így e felterjesztés a helyüket elfoglaló – ugyancsak a II.

vörösĘr-kerületi parancsnokság alá tartozó – ám más mentalitású, legalább a forradalmi elĘírá-sokat respektáló vörösĘröktĘl származhatott.

491 MNL OL K 502-1919-5-164367. – Az aláíró nevét nem sikerült minden kétséget kizáróan

491 MNL OL K 502-1919-5-164367. – Az aláíró nevét nem sikerült minden kétséget kizáróan

In document PEDAGÓGUSOK AZ 1918–1919. ÉVI (Pldal 139-150)