Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak 344 tagja van, akik az európai gazdasági és szociális érdekcsoportokat képviselik. A tagokat a nemzeti kormá-nyok jelölik, és az Európai Unió Tanácsa nevezi ki őket ötéves időtartamra, amely meghosszabbítható. Az EGSZB tagjai díjazás nélkül végzik munkájukat, azonban az üléseken való részvétel céljából útiköltségüket és szállásköltségüket megtérítik.
A bizottsági tagok az alábbi három csoport valamelyikéhez tartoznak:
– munkaadók, – munkavállalók,
– különféle érdekcsoportok (pl. mezőgazdasági termelők, fogyasztói csopor-tok).
Az egyes országok népességüknek megfelelően jelölhetnek tagokat:
– Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság: 24 tag – Spanyolország, Lengyelország: 21 tag
– Románia: 15 tag
– Belgium, Görögország, Hollandia, Portugália, Ausztria, Svédország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Bulgária: 12 tag
– Dánia, Írország, Finnország, Litvánia, Szlovákia: 9 tag – Észtország, Lettország, Szlovénia: 7 tag
– Luxemburg, Ciprus: 6 tag – Málta: 5 tag
7. RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
A Régiók Bizottsága az európai uniós helyi és regionális hatóságokat képviselő tanácsadó szerv.
A Régiók Bizottságának az a feladata, hogy az uniós jogszabályokkal kapcso-latos helyi és regionális álláspontokat érvényesítse. Ezt olyan módon teszi, hogy a bizottsági javaslatokat illetően jelentéseket (véleményeket) ad ki.
A helyi és a regionális önkormányzatokat érintő kérdésekben (pl. foglalkoz-tatáspolitika, környezet, oktatás, közegészségügy) mielőtt uniós szintű döntés-hozatalra kerülne sor, a Bizottság, a Tanács és a Parlament köteles konzultálni a Régiók Bizottságával.
A Régiók Bizottságának jelenleg 344 tagja (és ugyanennyi póttagja) van, akik az EU 27 tagállamát képviselik.
Az EU további bővítése esetén a Régiók Bizottsága tagjainak (és póttagjainak) a száma legfeljebb 350-re növelhető.
A tagokat és a póttagokat a Tanács nevezi ki ötéves időtartamra, az uniós tag-államok javaslata alapján. Az egyes országok maguk dönthetnek az őket képviselő tagokról, azonban küldöttségeiknek tükröznie kell az ország politikai, földrajzi és regionális/helyi egyensúlyát.
A tagok saját régiójukon belül a helyi vagy a regionális hatóságok megválasz-tott tagjai vagy fontos szerepet betöltő tisztviselői.
A Régiók Bizottsága évente öt plenáris ülést tart az általános stratégia megha-tározása, illetve vélemények elfogadása céljából.
A Régiók Bizottságán belül hat szakbizottság működik, amelyek adott szakpoli-tikai területekkel foglalkoznak, és előkészítik a plenáris üléseken megvitatandó véleményeket:
– területi kohézió,
– gazdaság- és szociálpolitika, – oktatás, ifjúság és kutatás,
– környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy, – uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek, – természeti erőforrások.
A Régiók Bizottsága fontos politikai kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásokat is kibocsát.
A Régiók Bizottságában négy politikai csoport képviselteti magát, a főbb európai politikai irányzatoknak megfelelően:
– Európai Néppárt (EPP) – Európai Szocialista Párt (PES)
– Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE) – Nemzetek Európájáért Unió Európai Szövetség (UEN-EA).
A Régiók Bizottsága erőteljesebb szerepet kapott a Lisszaboni Szerződést követően.
Az Európai Bizottságnak a Lisszaboni Szerződés értelmében immár a jogalko-tási szakaszt megelőzően konzultálnia kell az európai helyi és a regionális hatóságokkal és szövetségeikkel.
A Régiók Bizottsága a helyi és a regionális hatóságok képviseletében nagyon komoly feladatot kap ebben az eljárásban.
Azt követően, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot tett, ismételten konzultál-nia kell az RB-vel, amennyiben a javaslat olyan szakpolitikai területet érint, amely közvetlenül kihat a helyi és a regionális hatóságokra.
8. PETÍCIÓK
Az európai polgárok egyik alapvető joga:Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikke értelmében minden pol-gár joga, hogy bármikor – akár a saját nevében, akár másokkal együtt – petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez, az Európai Unió tevékenységi körébe tar-tozó és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban.
Bármely társaság, szervezet vagy egyesület ugyancsak élhet a petíció benyújtá-sának szerződés által biztosított jogával.
A petíció lehet panasz vagy kérelem, és vonatkozhat közérdekű vagy magán-érdekű kérdésekre.
A petíció kifejezhet egyéni kérést, panaszt vagy az EU-s jogszabályok alkalma-zásával kapcsolatos megfigyelést, illetve felkérést tartalmazhat arra vonatkozóan, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos kérdés-ben. Az ilyen petíciók lehetőséget adnak az Európai Parlament számára, hogy felfigyeljen azokra az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgárok jogait megsértve jár el.
9. EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
2012. április 1-jétől vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az EU politikájának alakításában. A Lisz-szaboni Szerződéssel hatályba lépő polgári kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egy negyedét képviselő 1 millió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irá-nyuló javaslatot tegyen.
A polgári kezdeményezés szervezőinek, akik egy legalább 7 – legalább 7 külön-böző tagállamban élő – uniós polgárból álló ún. polgári bizottság keretében jár-nak el, 1 évük lesz arra, hogy összegyűjtsék a szükséges támogatást. Az aláírásokat az illetékes hatóságoknak kell hitelesíteniük az egyes tagállamokban. A Bizott-ságnak ezt követően 3 hónapja lesz arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és eldöntse, hogy miként lép fel azzal kapcsolatban.