Az Antici-csoport
10. A KOMITOLÓGIA A „komitológia” fogalma
A „komitológia” kifejezés szűkebb értelemben azt az eljárási módot jelenti, ahogy a Bizottság az európai uniós jogalkotó által ráruházott végrehajtási hatásköreit gyakorolja az uniós tagállamok képviselőiből álló szakbizottságok közreműködésével.
Tágabb értelemben a komitológia az EU-ban működő rengeteg (a becslések szerint körülbelül 1500) bizottság és munkacsoport vizsgálatainak és munkálata-inak elnevezése. A komitológia kifejezéssel illetik az EU-jogszabályokkal kapcso-latos tanácsadást és végrehajtást végző 237 darab, különböző feladatokkal foglal-kozó bizottságot.
Bizonyos értelemben azonban mind az 1500 bizottság és munkacsoport az EU-jogszabályokkal kapcsolatban ad tanácsot, illetve azokat hajtja végre.
1999 óta a hivatalos munkabizottságoknak jelentést kell tenniük tevékenysé-gükről az Európai Parlamentnek. A legtöbb bizottság azonban választott parla-menti tagok és európai parlaparla-menti tagok teljes körű felügyelete nélkül működik.
Az Európai Parlament tagjai még a résztvevők névsorát sem tudják megszerezni.
Különböző szabályok vannak érvényben a tanácsadó, a szabályozással foglalkozó és az irányítóbizottságok számára, de nincs, ami szabályozza az informálisabb munkacsoportok tevékenységét. A Tanács felügyelete alatt is 297 munkabizott-ság működik.
A Bizottság szervezeti egységei végrehajtási intézkedéstervezeteket terjesz-tenek a „komitológiai bizottságok” (szakbizottságok) elé, hogy azok véleményt nyilvánítsanak róluk.
Ennek a jogi háttere a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elvei-nek megállapításáról szóló (2011. március 1-je óta hatályos) 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
A „komitológiai bizottságok”
A „komitológiai bizottságok” az elfogadás előtt álló végrehajtási intézkedéster-vezetek véleményezésével segítik a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gya-korlásában.
E szakbizottságok a 27 tagállam képviselőiből állnak, az elnöki tisztet pedig egy bizottsági tisztviselő látja el.
A komitológiai bizottságok létrehozása
A komitológiai bizottságokat az uniós jogalkotó rendeletek, irányelvek vagy ha tározatok („alapjogszabályok”) útján hozza létre abból a célból, hogy segítsék a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában.
Az „alapjogszabály” megállapítja a végrehajtási hatáskör tartalmát és terjedel-mét, és minden egyes esetben meghatározza, hogy melyik komitológiai eljárást kell alkalmazni.
A komitológiai bizottságok működése
A bizottságok a Bizottság által elfogadott eljárásiszabályzat-minta alapján saját eljárási szabályzatot fogadnak el.
A szakbizottságok nagy része általában évente többször ülésezik (rendszerint Brüsszelben).
Az egyes ülések előtt a Bizottság megküldi a tagállami hatóságoknak a meg-hívót, a napirendet és a végrehajtási intézkedés tervezetét. Az ülések után a köz-zéteszi a szavazás eredményét és az ülés összefoglaló jegyzőkönyvét a komitoló-giai nyilvántartásban.
A komitológiai eljárások
A szakbizottságok a komitológiai rendelet értelmében kétféle eljárást alkalmaz-nak. A szakbizottság által alkalmazandó eljárást az európai uniós jogalkotó hatá-rozza meg az alapjogszabályban a végrehajtási hatáskör jellegétől függően.
Az eljárás lehet:
– vizsgálóbizottsági vagy – tanácsadó bizottsági eljárás.
Ezenkívül az 1999. évi, 2006-ban módosított komitológiai határozat 5a. cikkén alapuló ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás továbbra is alkal-mazandó minden olyan alapjogszabály esetében, amelyik hivatkozik rá.
Az Európai Parlament és a Tanács szerepe a komitológiában
Csakis a tagállamok vesznek részt annak ellenőrzésében, hogy a Bizottság hogyan gyakorolja végrehajtási hatásköreit. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak valamennyi eljárás esetében általános joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a szakbizottságok tevékenységeiről, valamint hogy ellenőrizze a Parlament és a Tanács közös döntéseként (rendes jogalkotási eljárással) létrejött jogszabályo-kon alapuló végrehajtási intézkedéstervezeteket.
A fellebbviteli bizottság
A Bizottság bizonyos esetekben (különösen akkor, ha a szakbizottság, amelynek véleményét a Bizottság az alapjogszabállyal összhangban kikérte, a tervezet ellen szavazott) a végrehajtási intézkedéstervezetet a „fellebbviteli bizottság” elé ter-jesztheti.
A fellebbviteli bizottság elnöki tisztét a Bizottság egy képviselője tölti be. A fel-lebbviteli bizottság is komitológiai bizottság, jóllehet magasabb képviseleti szin-tet jelent. Ez a bizottság lehetőséget teremt az intézkedéstervezetek felülvizsgála-tára, illetve – szükség esetén – módosítására.
A komitológiai nyilvántartás
A komitológiai nyilvántartás magában foglalja a komitológiai szakbizottságok tel-jes listáját, valamint a szakbizottságok munkájához kapcsolódó háttér-informá-ciókat és dokumentumokat.
A nyilvántartás többek között az alábbi dokumentumokat tartalmazza:
– a szakbizottságok üléseinek napirendjét;
– a szakbizottságok elé terjesztett végrehajtási intézkedéstervezeteket (abban az esetben, ha valamely tervezet még nem nyilvános, csak a hivatkozási ada-tok jelennek meg);
– a szavazások eredményét;
– az ülések összefoglaló jegyzőkönyveit és a tagállamokat képviselő hatóságok jegyzékét;
– adott esetben a szakbizottságok ülésein megvitatott más, kapcsolódó doku-mentumokat.
A 2008 előtti dokumentumokhoz a régi komitológiai nyilvántartásban lehet hoz-záférni.
A dokumentumok általában közvetlenül letölthetők.
A dokumentumok lekérése
Azok a dokumentumok, amelyek a nyilvántartásból közvetlenül nem tölthetők le, lekérhetők.
A kérelmet a Bizottságnak a dokumentumért felelős szervezeti egysége kapja meg. Az érintett szervezeti egység felveszi Önnel e-mailben a kapcsolatot, és rendszerint csatolja a kért dokumentumot.
A szakbizottságokra vonatkozó adatok kezelése
A szakbizottság titkársági feladatait ellátó bizottsági szervezeti egység a következő adatokat veszi fel a nyilvántartásba:
– a végrehajtandó alapjogszabály(ok);
– az EUR-Lex jogi adatbázishoz vezető link;
– az alkalmazott komitológiai eljárás.
Az adatokat a Főtitkárság (az intézményi kérdésekért felelős egység) ellenőrzi.
A nyilvántartást a Főtitkárság (az intézményi kérdésekért felelős egység) felügyeli.