Egészségügyi finanszírozási technikák napjaink gyakorlatában

Az egészségügyi rendszer finanszírozása Magyarországon több mint 70 %-ban (2001-ben 75,1 %) közforrásból történik. Legnagyobb mértékben az Egészségbiztosítási Alap finanszíroz.

A központi költségvetés számos szociális ellátást finanszíroz, valamint közvetlen támogatást nyújt, illetve meghatározott kiadásait megtéríti. A központi költségvetés legjelentĘsebb támogatásának az Egészségbiztosítási Alap tervezett, és – mivel a teljesítés rendszerint meghaladja ezt – terven felüli hiányának megszüntetése tekinthetĘ.

A központi költségvetés egészségügyi kiadásai nem csupán az Egészségbiztosítási Alap felé irányulnak. A minisztériumok fenntartják a tulajdonukban lévĘ egészségügyi intézményeket (klinikák, országos intézetek, Országos MentĘszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat stb.) és az önkormányzatok által pályázható cél- és címzett támogatási rendszert mĦködtetnek. A címzett és céltámogatások az állam által preferált, illetve több települést is ellátó nagy költségigényĦ beruházások megvalósítását segítik.

Az egészségügyi közfinanszírozás másik szereplĘje azönkormányzatok, melyek egészségügyi ellátási felelĘsségüknek döntĘen egészségügyi intézményeik tulajdonosaiként tesztnek eleget, a felhalmozási kiadásokat biztosítják.

Az egészségügyi magánkiadások jelentĘs hányadát teszi ki a lakossági térítési díj (co-payment), melynek megfizetése az egyes egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételének feltétele (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.). JelentĘs mértékĦ a magánfogorvosok által nyújtott ellátások igénybevétele, annak ellenére, hogy azok legnagyobb részéhez az egészségbiztosítás ellátásaként is hozzá lehet jutni.

Szintén jelentĘs mértékĦ a hálapénz. A KSH becslése szerint 1998-ban 13,4 milliárd forint, 1999-ben 16,4 milliárd forint, 2000-ben 20,9 milliárd forint. Moldova György (2003) A tékozló koldus címĦ könyvében rendkívül érzékletesen ír a paraszolvancia történetérĘl, lényegérĘl, az egészségügyi reformot befolyásoló erejérĘl. Kiragadok néhány sort Moldova György és riportalanya beszélgetésébĘl.

„ - Létezik valamilyen becslés, hogy évente mennyi paraszolvenciát adhatnak Magyar-országon?

- A szakmai vitákban elhangzott és eddig meg nem cáfolt állítások szerint 30-40 milliárd forintot. Ennek az összegnek a hatvan százalékát az orvosok öt százaléka teszi zsebre, ezen kívül még háromezer háziorvos parajövedelme számottevĘ. A kórházi másodorvosoknak és a szakrendelĘk orvosainak csak morzsák jutnak, a többieknek pedig semmi...”

„ - Véleménye szerint a jövĘhogy alakul?

- Ép ésszel senki sem várhatja el a pararendszer legfĘbb haszonélvezĘitĘl, akik a hatalmi eszközök szinte teljes körének birtokában vannak, hogy harakirit kövessenek el, hogy önként mondjanak le milliós jövedelmekrĘl, hogy végrehajtsanak egy akármilyen tetszetĘs, külföldön bevált és a hazai viszonyokhoz adaptált reformot.

- Miért nem ?

- Hát a következĘkért:

1. Minden valóságos reform sérti a pararendszer érdekeit

2. A para kiesése semmiféle béremeléssel nem kompenzálható

3. Minden valódi reform a tulajdonosi, finanszírozói és társadalmi ellenĘrzés és érdekérvényesítés helyreállítását, a feudális elĘjogok felszámolását jelenti.

4. A tujaldonosi jogok és a finanszírozási ellenĘrzés hatékony érvényesítése megfoszta-ná az elitet attól a parán túli, nem elhanyagolható jövedelemforrástól is, amely abból fakad, hogy az óriási medicinális piacon, ahol kifejezett verseny folyik, az egészségügyi intézmények közpénzekbĘl szerzik be szükségleteiket. Közbeszerzési törvény ide vagy oda, ezekben az ügyletekben mindig a szállító a nyerĘfél, amit így vagy úgy, honorál a döntéshozóknak. Nem akarom folytatni, a napnál is világosabb, hogy egy valódi reform csak a mai orvosi elit ellenére hajtható végre.”

ElenyészĘarányban vannak jelen az üzleti biztosítók kiegészítĘegészségbiztosításai.

A finanszírozást nagyrészt az Egészségbiztosítási Alap biztosítja. Az Egészségbiztosítási Alap ellátási kiadásai az alábbiak (zárójelben a 2002. évi megoszlásokat tüntettem fel):

• pénzbeni ellátás (30,5 %) (pl. nyugellátás, egyéb pénzbeni ellátás)

• természetbeni ellátás (69,5 %).

A természetbeni ellátás formái:

• gyógyító-megelĘzĘellátások (65,8 %)

• egyéb természetbeni ellátások (34,2 %) (pl. gyógyfürdĘ, gyógyszertámogatás) A gyógyító-megelĘzĘellátások közé tartozik:

• betegszállítás és orvosi rendelvényĦhalottszállítás,

• CT,MRI,

• fekvĘbeteg - szakellátás,

• fogászati ellátás,

• gondozóintézeti gondozás,

• házi szakápolás,

• háziorvosi ellátás,

• járóbeteg - szakellátás,

• mĦvesekezelés,

• védĘnĘ, anya-, gyermek- és ifjúság védelem.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadásait részletesen tartalmazza a IX. sz. melléklet, 1993 – 2004. közötti években, nominál értéken.

Összefüggést kerestem az Egészségbiztosítási Alap kiadásai és a magyar fekvĘ beteg-szakellátás nominális kiadásai között. A kapcsolatot jól szemlélteti a 23. sz. ábra:

23. ábra: Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak és a fekvĘbeteg szakellátás kiadásainak kapcsolata 1993 - 2004 között

Forrás: saját számítás

A lineáris korrelációs együttható értékére 0,995 –öt számítottam, ami azt jelenti, hogy szoros kapcsolat van az egészségügyi kiadások nagysága és a fekvĘbeteg-szakellátás kiadásainak nagysága között, vagyis 99 %-ban magyarázza az egészségügyi kiadások növekedése a fekvĘbeteg - szakellátás kiadásainak növekedését.

Meghatároztam a lineáris regressziós függvény meredekségét: 0,275. Tehát ha az egészségügyi kiadások 100 forinttal nĘnek, akkor a fekvĘbeteg-szakellátás kiadásai 27,5 forinttal nĘnek. Így prognosztizálható a fekvĘbeteg szakellátás kiadása, ha központilag változtatnak az egészségügyi kiadások (zárt kassza) mértékén.

A reálértékes vizsgálat komolyabb következtetések levonását teszi lehetĘvé.

A X. sz. melléklet az Egészségbiztosítási Alap kiadásait részletesen tartalmazza, 1993 – 2004.

közötti években, 1993-as bázisárakon.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadása reálértéken többnyire csökkent, tehát rosszabb ellátást biztosít a népesség számára.

0 50 100 150 200 250 300 350 400

0 250 500 750 1000 1250 1500

egészségügyi kiadások

fekvĘbeteg-szakellátáskiadásai

Megvizsgáltam az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét nominál és reál értéken.

Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege nominál értéken 1993 – 2004. között (milliárd forint)

7. sz. táblázat

Megnevezés 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 terv Egészségbiztosítási

ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

306,9 383,0 427,2 482,7 500,9 557,9 624,7 727,2 882,0 1 023,0 989,8 1 114,8

Egészségbiztosítási

Alap kiadásai 300,8 383,7 428,5 490,1 566,7 632,9 701,2 797,7 915,0 1 125,2 1 311,8 1 393,6 Egészségbiztosítási

Alap egyenlege

6,1 - 0.7 - 1,3 - 7,4 - 65,8 - 75,0 - 76,5 - 70,5 - 33,0 - 102,2 - 322,0 - 278,8

Forrás: www.medinfo.hu: Egészségbiztosítási Alap bevételeinek, kiadásainak értéke Ealapki_p.xls

24. ábra: Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege nominál értéken 1993 – 2004. között (milliárd forint)

Forrás: www.medinfo.hu: Egészségbiztosítási Alap bevételeinek, kiadásainak értéke Ealapki_p.xls

A 7. sz. táblázatból is látszik, a vonaldiagram pedig szemléletesen mutatja, hogynominál értéken az Egészségbiztosítási Alap egyenlegeegyre nagyobb mértékben deficites.

-500 0 500 1000 1500

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

milliárdforin

Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Egészségbiztosítási Alap kiadásai

Egészségbiztosítási Alap egyenlege

Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege reál értéken(md Ft) l993. évhez viszonyítva 8. sz. táblázat

Megnevezés 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 terv Egészségbiztosítási

ellátások fedezetéül szolgáló bevételek

306,9 312,7 293,5 258,7 217,2 204,5 200,3 212,0 234,2 248,8 228,6 245,9

Egészségbiztosítási

Alap kiadásai 300,8 313,2 294,4 262,7 245,8 232,0 224,9 232,6 243,0 273,6 302,9 307,4 Egészségbiztosítási

Alap egyenlege

6,1 -0,5 -0,9 -4 -28,6 -27,5 -24,6 -20,6 -8,8 -24,8 -74,3 -61,5

25. ábra: Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege 1993-as árakon Forrás: www.medinfo.hu: Egészségbiztosítási Alap bevételeinek, kiadásainak értéke Ealapki_p.xls

Az Egészségbiztosítási Alap reál értéken is deficitet mutat.

A 25/a. ábra egyszerre tartalmazza az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét nominál és reál értéken. Az egészségügyi infláció hatása együtt látható a nominál érték változásával.

-100 0 100 200 300 400

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 évek

milliárdforint

bevételek1993-as árakon kiadások 1993-as árakon egyenleg 1993-as árakon

-350 -300 -250 -200 -150 -100 -50 0 50

terv 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

milliárdforin

Egészségbiztosítási alap egyenlege nominál értéken Egészségbiztosítási alap egyenlege reál értéken

25/a. ábra: Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege nominál értéken és 1993-as árakon Forrás: www.medinfo.hu: Egészségbiztosítási Alap bevételeinek, kiadásainak értéke Ealapki_p.xls

A bevételek és a kiadások is 1995 - 1999. között csökkenést mutatnak, amibĘl az egészségügyi helyzet romlása következhet. 2000. évtĘl mind a bevétel, mind a kiadás növekszik, de a kiadás növekedése meghaladja a bevétel növekedését, ezért az olló egyre jobban nyílik.

3.4.3. FekvĘbeteg – szakellátás és finanszírozási technikái elméleti megközelítésben

In document GAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL (Pldal 86-93)