A szlovén anyag típusai
H. Hubert Gabriella
1. Dogmatikai megközelítés 1
A dogmatikai megközelítés alapja, hogy a protestánsok elvetették a római ka-tolikus transsubstantiatio-tant és az egy szín alatti Úrvacsora-osztást. Abban azon-ban eltértek egymástól a protestáns felekezetek, ahogyan a szereztetési igéket értelmezték, illetve ahogyan az isten-ember Krisztus jelenlétét az Úrvacsora jegye-iben magyarázták.
Az énekek hátterét adó úrvacsorai viták szinte minden 16. századi műfajban – a disputációtól kezdve a prédikációig – jelen vannak, a korabeli terminológia mai értelmezései azonban eltérhetnek egymástól.2 Az Úrvacsora-énekek a dogmatikai hangsúly miatt a tanító, didaktikus énekek közé tartoznak. A bennük lévő teoló-giai nézetkülönbségek legtöbbször alig észrevehetően mutathatók ki. Ezek felfej-tése teológiatörténeti, ill. rendszeres teológiai feladat. Schulek Tibor megfigyelése nyomán Botta István a Valaki Krisztusnak vacsoráját veszed (RPHA 1459) kezdetű ének 20 és 26 versszakos változata esetében kimutatja a dogmatikai eltéréseket.3 Meggyőző érvelése szerint a lutheránus változat a korábbi, és a nyomtatott megje-lenésnél (1582) korábban, 1560 előtt keletkezett. A helvét változat viszont Melius
1 A tanulmány a megközelítési lehetőségeket többnyire egy-egy példával mutatja be.
2 BOTTA István, Huszár Gál élete, művei és kora (1512?–1575), Budapest, Akadémiai, 1991, (Humaniz-mus és reformáció, 7), 354.
3 Uo.,402–405.
Juhász Péter intenciója szerint, toldalékként került Huszár Gál 1560-as gyülekeze-ti énekeskönyvének a végére.4
Az Úrvacsora-ének kétféle szövegének5 a megismerése segítheti a mai olvasót a dogmatikai különbségek és árnyalatok megértésében:
Lutheránus változat Helvét változat
Bornemisza-énekeskönyv ( RMNy 513, 49r)
Huszár Gál 1560/1561-es énekeskönyve ( RMNy 160/1, Z6v)
Alia de coena Domini
[A kommunikáláskor való isteni dicséret.
Élőfej: Az Úr vacsorájáról]
Az Krisztusnak vacsorájáról [Élőfej: A pszalmuszokból isteni dicséretek.]6
1 Valaki Krisztusnak vacsoráját veszed, Nem kell ezt teneked csak szájaddal venned, Mert lelki ez étel, és lélekkel vegyed.
1 Valaki Krisztusnak vacsoráját veszed, Nem kell ezt teneked csak szájaddal venned, Mert lelki ez étel, és lelkünkkel vesszük.
2 A közvacsorától tudjad választani, Ne készítsed szádat, fogadat ezt enni, Lélekkel, hívséggel kell mindennek enni.
2 Az közvacsorától tudjuk választani, Ne készítsed szádat, fogadat ezt enni, Lélekkel, hívséggel kell mindennek enni.
3 Tudd meg azért, ember, mit véssz ez ételben, Micsoda legyen ez drága szent jelben, És mi haszna legyen ennek ételében.
3 Tudd meg azért, ember, mit véssz e szent jegyben, És miáltal veszed, gondolkodjál ebben, És ami által veszed, végy értelmet ebben.
4 Veszed Úr kenyerét és Krisztus szent testét, Veszed az Úr borát és az ő szent vérét, Testeddel, lelkeddel bizony egyességét.
5 Veszed igaz hittel bűnöd bocsánatját, Istennek kegyelmét, Krisztus igazságát, Az örök életet, Istennek országát.
4 Veszed azért ebben bűnöd bocsánatját, Istennek kegyelmét, Krisztus igazságát, Az örök életet, Istennek országát.
6 Ezeket hirdeti Isten ez igékben,
De hogy bizonyossá legyünk mind ezekben, Ugyanezeneket pecsétli lelkünkben.
5 Ezeket hirdeti Isten ez igékben,
De hogy bizonyossá legyünk mind ezekben, Ugyanezeneket adja e szent jegyben.
7 Mind ezeket veszed az Jézus Krisztusért, Az ő halálának érdemes voltáért, És az ő vérének nagy hasznos voltáért.
6 De ezeket veszed az Jézus Krisztusért, Az ő halálának érdemes voltáért, És az ő vérének nagy használatjáért.
4 BORSA Gedeon kísérő tanulmánya Huszár Gál 1560/1561-es énekeskönyvének facsimile-kiadásá-hoz = Bibliotheca Hungarica Antiqua, XII, Budapest, Akadémiai, 1983, 21–22.
5 Mai kiejtéssel és mai helyesírással átírt változat. Botta nem közli a két változatot, csak az eltérése-ket. A szövegben kurzívval szerepelnek a fő dogmatikai eltérések.
6 Az élőfej is mutatja, hogy az ének betoldásként került a gyűjtemény végére, ugyanis előtte már lezárult a zsoltártömb: „A pszalmuszokból való isteni dicséreteknek vége vagyon” (Z6v). Vö.
CZEGLÉDY Sándor, Néhány megjegyzés Huszár Gál most megtalált énekeskönyvéről, Református Egyház, 28 (1976), 174.
8 Nem veszed ezeket az te érdemedért, Sem igazságodnak nagy méltóságáért, De Jézus Krisztusnak vére hullásáért.
7 Nem veszed ezeket az te érdemedért, Sem igazságodért, nagy méltóságodért, De Jézus Krisztusnak vére hullásáért.
9 És az igaz hittel veszed mindezeket, Ezzel fogod hozzád Krisztusnak érdemét, És tieddé teszed az ő sok jótétét.
8 És az igaz hittel veszed mindezeket, Ezzel fogod hozzád Krisztusnak érdemét, És tieddé teszed az ő sok jótétét.
10 Ez hitnek pecsétül veszed testét, vérét, Azzal egyetembe veszed az ő lelkét, Nagy gyarlóságodnak erős segedelmét.
11 Ne nézz azért, ember, csak az külső jegyre, De emeld fel lelked Krisztus érdemére, Az ő halálára, megromlott testére.
9 Ne nézz azért, ember, csak az külső jegyre, De emeld fel lelked Krisztus érdemére, Az ő halálára, megromlott testére.
12 Ez külső szent jelek vettetnek előnkben, Hogy innét elmédet felemeld lelkedben, Az Jézus Krisztussal egyesülésedre.
10 Ez külső szent jegyek vettetnek előnkbe, Hogy innen elmédet fölemeljed mennybe, Hol az Jézus Krisztust meglátod hitedben.
11 Nem eszed itt száddal a Krisztus szent testét, Mert az mennyországba fölvitetett innét, De veszed testének és vérének jelét.
13 Mert hiteddel veszed itt Krisztus érdemét, Testeddel, lelkeddel Krisztus testét, vérét, Ugyan jelen voltát, és annak érdemét.
12 De az hittel veszed Krisztusnak érdemét, És lelkünkkel vesszük Krisztus testét, vérét, Nem a jelenvoltát, de annak érdemét.
14 Lásd meg azért, ember, mit véssz ez szent jelben, Ne élj csak szokásból, mint némelyek evvel, Se képmutatásból, nem használsz így ezzel.
13 Lásd meg azért, mit véssz te itt e szent jegyben, Ne élj csak szokásból, mint némelyek ezzel, Sem képmutatással, nem használsz te ezzel.
15 De, mint szent Pál tanít, megpróbáld magadat,7 Jól meghányjad-vessed az te dolgaidat, Hittel, jó élettel jelentsed magadat.
14 De, mint szent Pál tanít, megpróbáld magadat, Jól meghányjad-vessed az te dolgaidat, Hittel, jó élettel jelentsed magadat.
16 Mit szerzett az Krisztus, gondolkodjál erről, Mi végre szerzette, légy bizonyos erről, El ne feledkezzél Krisztus haláláról.
15 Mit szerzett a Krisztus, gondolkodjál erről, Mi végre szerzette, légy bizonyos erről, El ne feledkezzél Krisztus haláláról.
17 Értsd meg, hogy az Krisztus megváltott tégedet, Nincsen ítéletig több áldozat ennél,
Csak az ő halála, mely kedves Istennél.
16 Értsd meg, hogy a Krisztus megváltott tégedet, Nincsen ítéletig több áldozat ennél,
Csak az ő halála, mely kedves Istennél.
18 Így próbáld meg magad, ha akarsz itt enni, Az Úrnak testével magad vigasztalni,
Te üdvösségedben bizonyossá lenni.
17 Így próbáld meg magad, ha akarsz itt enni, És az vacsorával magad vigasztani,
Ha nem akarsz innen méltatlanul enni.
19 Mert valaki magát jól meg nem rostálja, Vagyon-e jó hiti avagy jó szándéka, Ítéletet veszen, ezt bizonnyal tudja.
18 Mert valaki magát jól meg nem próbálja, Vagyon-e jó hite és kegyes szándéka, Ítéletet veszen, ezt bizonnyal tudja.
7 1Kor 11,27–29.
20 Távol legyen azért az hitetlen ember, Ne járuljon ide képmutató ember, Mert Krisztust csúfolja az hitetlen ember.
19 Távol legyen innen az hitetlen ember, Ne járuljon ide képmutató ember, Mert semmit nem tud az ítélni ezekről.
21 Járuljanak bátran az megrettent szívűek, Kik Krisztust szeretik, és az Istent félik, Bűnük bocsánatját őtőle remélik.
22 Tiszteljék azt Istent ennyi jóvoltáért, Az ő szent Fiának vére hullásáért, És az ő bűnüknek megbocsánatjáért.
23 Vegyék nagy jó néven Istennek jó voltát, Az ő Szentléleknek8 drága ajándékát, Testükben, lelkükben Isten nyugodalmát.
24 Szeressenek mindent, mint atyjafiúkat, Kiket az Úr Krisztus magának fogadott, Testével, vérével immár bepecsétlett.
25 Teljes életükben hálákat adjanak, Ettükben, ittukban és nyugovásukban, Dicsérjék az Istent minden jó dolgukban.
26 Dicsértessél Atya mindenható Isten, És a te szent Fiad veled egyetembe, És Szentlélek Isten, mindörökké, Amen.
20 Dicsértessél Atya, mindenható Isten, És az te szent Fiad veled egyetembe, A Szentlélek Isten örökkön örökké.