Aquinói Szent Tamás Adoro te devote kezdetű, az Oltáriszentség tiszteletére íródott verses latin imádságának több régi magyar fordítása is ismert. A 17. század első felében megjelent – egymástól jelentősen eltérő – szövegek kisebb-nagyobb változtatásokkal számos ima- és énekeskönyvbe bekerültek, és a későbbiekben is előfordul új (vagy jelen ismereteim alapján újnak tűnő) változat. Tanulmá-nyomban a latin forrás rövid bemutatása után a fennmaradt régi magyar fordítá-sok számbavételére, a szövegek és hagyományozódásuk jellegzetességeinek bemutatására teszek kísérletet. Az áttekintés természetesen nem teljes: egyrészt bár a 17–18. századi alapvető ima- és énekeskönyveken túl jó néhány nyomtatott és kéziratos gyűjteményt átnéztem, valamennyi lehetséges forrás átvizsgálására az anyag mennyisége miatt nem vállalkozhattam; másrészt az eddig összegyűjtött előfordulások közül a lényegesebb eltéréseket nem tartalmazókat terjedelmi okokból itt most nem ismertetem.1
1264-ben IV. Orbán pápa Krisztus testének Liège-ben született ünnepét (köz-ismert nevén Úrnapja) kiterjesztette az egész római rítusterületre. A hivatalos liturgikus szövegek megírására Aquinói Szent Tamást kérte fel. Az Adoro te devote ugyan nem része sem a misének, sem a zsolozsmának, de bizonyára erre az alka-lomra készült. Bár gyakran nevezik oltáriszentségi himnusznak, Tamás eredetileg valószínűleg magánimádságnak szánta. Amikor nem celebránsként, hanem egy-szerű hívőként vett részt szentmisén – ahogyan ezt gyakran tette –, az átváltozta-tás és a Miatyánk között az Adoro te devotét, majd a Te Deum második felét imád-kozta. A vers később bekerült a trienti zsinat szellemében megreformált, 1570-ben kiadott római misekönyvbe a szentáldozás vagy szentmise utánra ajánlott hálaadó imádságok közé. Máig használatos miseénekként, szentségimádások, körmenetek alkalmával.2
1 Köszönöm Szádoczki Verának az anyaggyűjtésben nyújtott segítséget.
2 ALÁCSI Ervin János, O sacrum convivium! Teológiai kommentár Aquinói Szent Tamás Adoro te devote kezdetű himnuszához = Convivium: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2012.
november 6–7-én tartott vallástudományi konferencia előadásai, szerk. DÉRI Balázs, Budapest, ELTE BTK Vallástudományi Központ, 2013, 123 (123–133); Paul MURRAY, Aquinas at Prayer: The Bible, Mysticism and Poetry, London, Bloomsbury, 2013, 241–244; Régi magyar költők tára XVII. század, 7:
Az Adoro te devote legrégebbi ránk maradt magyar változata Pázmány Péter 1606-ban megjelent imádságoskönyvében szerepel, a miséhez kapcsolódó imád-ságok között, Aquinói Szent Tamás, illetve a latin forrás említése nélkül. Holl Béla szerint Pázmány feltehetőleg korábbi hagyományból vette.3 Az eredeti latin him-nusz hét versszaka helyett itt csak öt olvasható, meglehetősen szabad fordításban, nem is önálló versként vagy énekként, hanem az átváltoztatás alatt mondandó könyörgések közé beillesztve, így nótajelzése sincs. Mikor az Urat felmutatja a pap címirat alatt ezt olvashatjuk: „Legelőször jusson eszedbe a mi Üdvözítőnknek a keresztfán felemelése, és mintha testi szemeddel látnád őtet a szent kereszten, imígyen könyörögj.” – majd következik három versszak a himnuszból, aztán pe-dig egy prózai fohász. Újabb címirat (Az kelyh felmutatásakor) után olvasható to-vábbi két versszak, amelyeket a misekönyv úrnapi könyörgése követ.4
Missale Romanum, 1570 Pázmány Péter, Keresztyéni imádságos könyv, 1606 1 Adoro te devote, latens deitas,
quae sub his figuris vere latitas.
Tibi se cor meum totum subiicit, quia te contemplans totum deficit.
1 Imádlak tégedet, láthatatlan Istenség, kenyér színe alatt elrejtetett emberség, noha ittlétedet meg nem tapasztalja
emberi érzékenység.
2 Visus, gustus, tactus in te fallitur, sed auditu solo tute creditur.
Credo quicquid dixit Dei Filius, nihil veritatis hoc verbo verius.
3 In cruce latebat sola deitas, sed hic latet simul et humanitas, ambo tamen credens atque confitens peto quod petivit latro paenitens.
2 Isteni erődet elrejtéd az keresztfán, testi gyarlóságnak homályával befogván;
itt is szent testedet elrejtéd, kenyérnek színe alatt mutatván.
Katolikus egyházi énekek (1608–1651), s. a. r. HOLL Béla, Budapest, Akadémiai, 1974, 427 (itt téve-sen szerepel, hogy a vers a pap előkészületi imádsága; ez a hibás állítás a Pázmány-imakönyv kriti-kai kiadásának jegyzeteibe is átkerült: Pázmány Péter: Imádságos könyv (1631): Jegyzetek a szövegkiadás-hoz, szerk. SZ. BAJÁKI Rita, BOGÁR Judit, Budapest, Universitas, EditioPrinceps, 2013 (Pázmány Péter Művei, 6), 310); Magyar katolikus lexikon, főszerk. DIÓS István, Budapest, Szent István Társu-lat, 1993, I, 59–60 (Adoro te devote); 2009, XIV, 568–570 (Úrnapja); Missale Romanum, Venetiis, Ioannes Variscus, haeredes Bartholomaei Faletti et socii, 1570, c6r
(https://books.google.hu/books?id=adC-aRGza70C&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f
=false; (2018.09.25.).
3 RMKT XVII/7, 410.
4 PÁZMÁNY Péter, Keresztyéni imádságos könyv, Grác, Widmanstad, 1606, 58r–59r. A régi szövegeket mo-dernizált helyesírással és központozással, a versszakokat beszámozva és verssorokra tördelve közlöm.
4 Plagas, sicut Thomas, non intueor, Deum tamen meum te confiteor.
Fac me tibi semper magis credere, in te spem habere, te diligere.
3 Noha Szent Tamással sebed helyét nem látom, Uram, igaz hittel jelenlétedet vallom;
tarts meg ez vallásban, és te szent színedet add boldogul meglátnom.
5 O memoriale mortis Domini, panis verus, vitam praestans homini, praesta meae menti de te vivere, et te illi semper dulce sapere.
6 Pie pellicane, Jesu Domine, me immundum munda tuo sanguine, cuius una stilla salvum facere totum mundum possit omni scelere.
4 Váltságomnak ára, száradt szívem ereje, én bűnös lelkemnek megtisztító fürdője, szomjú s fáradt lelkem megvigasztalója,
üdvösségem záloga.
7 Jesu, quem velatum nunc aspicio, quando fiet illud quod tam sitio, ut te revelata cernens facie, visu sim beatus tuae gloriae. Amen.5
5 Részegíts meg engem, Uram, szent pohároddal, oltsd meg én szívemnek gonosz lángját véreddel;
szent véred pecsétit (miként Egyiptomban) vesd szívem ajtajára.
A himnusz természetesen megtalálható az Imádságos könyv későbbi kiadásaiban is. Az 1606-os szöveg első sora módosul az 1610-es második kiadástól kezdve: a minden bizonnyal sajtóhibának tekinthető „Imádlak téged” kezdet helyett „Imád-lak tégedet” szerepel, helyreállítva a ritmust a hiányzó szótag betoldásával.6 Így olvasható Ferenczffy Lőrinc 1615-ben Prágában megjelent Imádságos könyvecskéjé-ben is (itt viszont egy másik hibás alak, „elrejtetett” helyett „elrejtett” található).7
A Pázmány-imakönyvben szereplő fordítás bekerült az 1651-es Cantus catholici-be is.8 A szöveg alig változott, a „körítés” annál inkább. Mindössze két szócsere történt: az 5. versszak 2. sorában „oltsd meg én szívemnek gonosz lángját véred-del” helyett „oltsd el én szívemnek gonosz lángját boroddal” szerepel. A latin nyelvű címirat azonban forrásmegjelölést is tartalmaz: „Idem [Hymnus D. Tho-mae Aquin.]. Adoro te. Ad elevationem S. Hostiae; Ad elevationem Sacri Calicis.”, ahol az „Idem” az előző énekre vonatkozik, amely az Adoro te devote egy másik magyar fordítása, s amelynek címiratában – „Hymnus D. Thomae Aquin.
Adoro te devote latens etc.” – Aquinói Szent Tamás neve is szerepel.9 A szöveg két részre osztása (az ostya, illetve a kehely felmutatására) megmaradt, más ima azonban nincs köztük. A Cantus catholiciben kotta is található, vagyis itt
egyértel-5 Missale Romanum, i. m., c6r. – Más forrásokban az 5. vsz. 2. sorában ’verus’ helyett ’vivus’, a 7. vsz.
2. sorában ’quando’ helyett ’oro’ szerepel, az utóbbiak az elterjedtebb változatok.
6 PÁZMÁNY Péter, Keresztyén imádságos könyv, Pozsony, [Érseki ny.], 1610, 228–230.
7 [FERENCZFFY Lőrinc], Imádságos könyvecske magyar nyelven, Prága, Sessius, 1615, 107–109.
8 Cantus catholici, Lőcse, [Brewer], 1651, 94.
9 Uo., 92–93.
műen énekről van szó, nem csupán verses imádságról. A Cantus catholici 1675-ös kiadásában helyesírási eltérésektől eltekintve éppen így szerepel a szöveg, csak a címirat nem említi Aquinói Szent Tamást és az Adoro te devotét; a másik magyar változat mögé ott bekerült még néhány ének, és csak aztán következik az Imádlak tégedet.10
Kájoni János 1676-ban kiadott Cantionale catholicum című énekeskönyvében is megtalálható a himnusz, méghozzá az 1651-es Cantus catholiciben szereplő szöveg-gel és címirattal, így bizonyára ez volt a forrása. Kottát Kájoni nem közöl, ad viszont nótajelzést: „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak etc.”.11 (A nótajelzés az 1719-es kiadásból hiányzik.12)
A 18. század végi nyomtatott katolikus énekeskönyvek, Bozóki Mihályé (1797) és Szentmihályi Mihályé (1797–1798) is tartalmazzák az Imádlak tégedet, láthatatlan Istenség kezdetű éneket; az előbbi Régi ének címmel kisebb, az utóbbi Más felirattal jelentősebb változtatásokkal közli. Bozókinál az utolsó két versszakban néhány szócserét találunk: a negyedikben „száradt szívem” és „fáradt lelkem” helyett
„fáradt szívem” és „száraz lelkem”, az ötödikben „szívemnek gonosz lángját”
helyett „lelkemnek szomjúságát” szerepel, „Egyiptom” pedig „Egyiptus”-ként.13 Szentmihályi gyűjteményében az ének öt helyett hat versszakos; az első négy meg-egyezik a Pázmány-, illetve Cantus catholici-féle szöveggel, azok utolsó versszaka azonban itt két strófává bővítve olvasható.14
Pázmány Péter, Keresztyéni imádságos könyv, 1606 Szentmihályi Mihály, Egyházi énekeskönyv, 1797 5 Részegíts meg engem, Uram, szent pohároddal,
oltsd meg én szívemnek gonosz lángját véreddel;
szent véred pecsétit (miként Egyiptomban) vesd szívem ajtajára.
5 Miként Egyiptomban híveidnek házait, báránynak vérével jegyeztetted ajtait, úgy lelkem hajlékát te szent kegyelmeddel, pecsételd bé véreddel.
6 Oltsd el pohároddal gonosz lángját szívemnek, újítsd üdvösséges szomjúságát lelkemnek;
adjad, óh, Jézus, itt éltemben áldjalak, mennyben színre lássalak. Amen.
Szentmihályi ezt az éneket mintha nem tartaná az Adoro te devote fordításának:
címiratában nem utal a forrásra, utána közli a latin szöveget Hymnus S. Thomae
10 Cantus catholici, Nagyszombat, Akadémiai ny., 1675, 137.
11 KÁJONI János, Cantionale catholicum, Csíksomlyó, Kassai András, 1676, 313.
12 KÁJONI János, Cantionale catholicum, Csíksomlyó, 1719, 252.
13 BOZÓKI Mihály, Katolikus karbéli kótás énekeskönyv, Vác, Gottlieb, 1797, 101.
14 SZENTMIHÁLYI Mihály, Egyházi énekeskönyv, Eger, Püspöki ny., 1797, 247–248.
címmel, majd Azon ének címirattal, Imádlak téged, elrejtett Istenség kezdettel egy másik magyar fordítást.15
Az énekeskönyvek mellett imakönyvekben is szerepel a szöveg, imádságként és énekként is. Ha imádságként (az énekként való használat lehetőségére való uta-lás nélkül) közlik, akkor előfordul a szöveg megváltoztatása, prózai jellegű fohász-szá alakítása, hosszabb imába való beépítése. Pongrácz Eszter először 1719-ben kiadott Arany koronájában például csak a 4–5. versszak olvasható az Úr szent tes-téhez és véréhez szóló könyörgés részeként, de nem pontosan, a versritmusra nem figyelve:
Váltságomnak ára, száraz szívem ereje;
én bűnös lelkemnek megtisztító fördője;
szomjú s fáradt lelkemnek megvigasztalója; üdvösségem záloga;
részegíts meg engem, Uram, szent pohároddal;
oltsd meg szívemnek gonosz lángját szent véreddel;
szent véred pecsétit vesd szívem ajtajára.16
Padányi Bíró Márton Angyali társaságnak szövetsége című áhítati kiadványában a szentmisével kapcsolatos tudnivalók és imák közt ugyan pontosan szerepel a szö-veg, de nem önállóan, hanem az ostya, illetve kehely (itt: pohár) felmutatásakor mondandó hosszabb imádságba két részletben beleszerkesztve.17
A fentebb közölt latin és magyar szöveget összehasonlítva jól látható, hogy a magyar változat parafrázisa, nem pedig pontos fordítása az eredeti himnusz meg-felelő versszakainak. Az első sor is csak nagyjából adja vissza az eredetit, a máso-dikban pedig jelentős eltérést találunk: a latin „sub his figuris” helyett, mely a kenyérre és borra utal, itt csak a „kenyér színe alatt” kifejezés szerepel, a bor és vér említése a két részre osztott szövegben csak később, a második részben kö-vetkezik. A latin himnusz fontos képei közül néhány hiányzik a magyar változat-ból, például a bűnbánó lator, az élő kenyér, a pelikán. Szerepelnek benne ugyan-akkor olyan képek, utalások, megfogalmazások, amelyek a latinban nem: a magyar utolsó versszak első sora az egyszerű latin „szomjazom”-ot „Részegíts meg en-gem, Uram, szent pohároddal”-lá bontja ki. A Pázmány-imakönyv szövegében a következő sor végén „véreddel” szerepel, a későbbi szövegváltozatokban viszont
„boroddal”, ami nemcsak a „részegíts”-hez való kapcsolódás, hanem a rímelés miatt is megfelelőbbnek tűnik. Az „oltsd meg én szívemnek gonosz lángját
vé-15 Uo., 247–249.
16 PONGRÁCZ Eszter, Igaz isteni szeretetnek harmatjából nevekedett, drágakövekkel kirakott arany korona, Nagyszombat, Akadémiai ny., 1719, 85.
17 PADÁNYI BÍRÓ Márton, Angyali társaságnak szövetsége, Buda, Landerer, 1753, 216–217, 219.
reddel” kép ugyanakkor az előző latin versszak jelentését adja vissza, így lehet, hogy mégsem véletlen tévesztéssel van dolgunk. Nem szerepel a latinban a ma-gyar változat utolsó képe: „szent véred pecsétit (miként Egyiptomban) vesd szí-vem ajtajára”, amely a zsidók Egyiptomból való kivonulásának éjszakáján történ-tekre utal: az áldozati bárány vérével megjelölt ajtók mögött lakók megmenekültek a csapástól, nem halt meg az elsőszülött. A mögöttes jelentés azonban szorosan kapcsolódik a himnusz tartalmához: a feláldozott bárány húsának és hozzá a ko-vásztalan kenyérnek az elfogyasztása, a húsvéti lakoma az eucharisztikus lakoma előképe.
Kérdés, hogy az ismeretlen magyar fordító szándékosan alakította-e így át a szöveget, vagy esetleg egy hasonló latin szövegváltozatból dolgozott (ilyent eddig nem találtam). A versforma megváltoztatásában (latin: négysoros, páros rímű versszakok 6 (néha 7) /5 osztású sorokkal; magyar: háromsoros, bokorrímes vers-szakok, 6/7, 6/7, 6/6/7 osztású sorokkal) bizonyosan szerepe van a dallamnak: a ritmus Balassi Bálint Bocsásd meg, Úristen kezdetű verséével egyezik, későbbi forrá-sokban ez szerepel is nótajelzésként, a Cantus catholiciben a kottája is. Hogy a 17.
század legelején, de lehet, hogy korábban született magyar szöveg konkrét dallam-ra készült, azért is érdekes, mert a szakirodalom szerint a latin eredetihez – eltérően Aquinói Szent Tamás többi oltáriszentségi himnuszától – nincs korabeli kotta, csak a 17. századból van bizonyíték arra, hogy énekelték, és személyes imádságból közösségi himnusszá vált.18 A magyar ének szövege mellett a dallamának is van-nak változatai: a Deák–Szentes-kéziratban és a Bozóki Mihály gyűjteményében lévő kotta némileg eltér a Cantus catholiciétől, és egymástól is.19 A nyomtatott Szentmi-hályi-énekeskönyvet megelőző kéziratos, kottás tervezetben a Bozóki-féle dallam díszesebb változata szerepel.20
Az Adoro te devotének a 17. század elejéről fennmaradt másik magyar fordítása Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes vallásos kézikönyvének 1615-ös kiadásában
18 MURRAY, i. m. (2. j.), 241.
19 KŐVÁRI Réka, A Deák–Szentes kézirat – The Deák–Szentes Manuscript, Budapest, Magyarok Nagy-asszonya Ferences Rendtartomány – MTA BTK, 2013 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria – Magyar Ferences Források, 6), 180 (105. sz.; az eredeti kéziratban a 47.
lapon). – BOZÓKI, i. m. (13. j.), 101.
20 A Püspöki Egri Megye énekeskönyve [Szentmihályi Mihály Egyházi énekeskönyvének hangjegyes terveze-te], 33, 11. sz. (Lelőhely: Eger, Érseki Levéltár A. V. 914.) – RAJECZKY Benjamin, Szentmihályi Mi-hály „Egyházi énekes könyv”-ének (1797–98) hangjegyes tervezete, Vigilia, 1984, 172–174.
jelent meg a Szent áldozatkor mondandó imák közt, Krisztus teste felmutatásának idejé-re való dicsíidejé-ret címmel.21
1 Imádlak tégedet, én Istenemet, mert bizonnyal itt vagy ez jegyek alatt.
2 Az én szívem néked ajánlja magát, hogy felgerjesztessék szeretet miatt.
3 Látás, ízlés, illetés itt megcsalatik, csak hallással bízvást elhitettetik.
4 Mit mondott az Krisztus, azt mind elhittem, mert annál semmi nincs bizonyosb hütöm.
5 Az keresztfán Isten elrejtve vala, itt emberségét is rejtekbe tartja.
6 Bízvást mind az kettőt nyilván elhittem, mit kért meggyónt tolvaj, tőle azt kérem.
7 Tamással sebedet látni nem merem, mindazáltal téged hiszlek, Istenem.
8 Adjad azt énnékem, hogy higgyek neked, teljes szeretetem legyen tebenned.
9 Ó, nagy emlékezet, szent Úr halála, kibe testét, vérét nekünk ajánlja.
10 Engedjed, tebenned élhessen elmém, te édességednek ízit érezzem.
11 Kegyes pelikánom, Jézus Krisztusom, lelkemet tisztíts meg, én nagy szöretőm.
12 Tudom, egy csepp véred oly igen drága, hogy mind ez világnak vétkét elmosná.
13 De mikor leszen az, mit most kívánok, boldog nagy örömbe hogy láthassalak.
Vásárhelyi Catechismus. Canisius Pétertől írattatott keresztyéni tudománynak rövid sum-mája magyar kalendáriummal című munkája 1599-ben Kolozsváron jelent meg elő-ször, és a címben is említett Petrus Canisius-féle katekizmus fordításán és a ma-gyar kalendáriumon kívül az egyház ceremóniáiról szóló részt, elmélkedéseket, imádságokat, litániákat, himnuszokat tartalmazott. Ez utóbbiak először latinul, a későbbi kiadásokban bővülő számban és magyarra fordítva jelentek meg. Az Adoro te devote az 1599-es és az 1604-es kiadásban csak latinul szerepelt, magyarul
21 VÁSÁRHELYI Gergely, Keresztyéni tudománynak rövid summája, Bécs, Formica, 1615, 416r–417r.
az 1615-ös bécsi kiadásban olvasható először Imádlak tégedet, én Istenemet kezdettel.
Vásárhelyi fordítása tartalmilag és formailag is követi a latin forrást, átveszi annak versformáját is, de a négysoros latin versszakokat kétsorosakká bontja. Nagyobb eltérés csak az utolsó versszakban figyelhető meg: az eredeti négy sorból itt kettő lett. Vásárhelyi fordítása nem terjedt el; Holl Béla adatai szerint a katekizmus következő, 1617-es kiadásán22 kívül máshol nem jelent meg. Szerepel viszont az Apor Formularium toldalékában fennmaradt Jesu Filii Mariae című, a 17. század kö-zepén keletkezett úrnapi drámában Vásárhelyi Gergely két másik oltáriszentségi énekével együtt.23 A dráma utolsó két megszólaló szereplője e verset mondja el teljes egészében, néhány apró változtatással.24
A harmadik fordítás, amely a 17. század első feléből ránk maradt, az Útitárs című imakönyv 1643-as kiadásából ismert, Imádlak téged, elrejtett Istenség incipittel.
Az első, 1639-es kiadásnak csak néhány töredéke került elő, köztük a tartalom-jegyzéké, amely szerint a 204. lapon szerepelt (kezdődött) Az Úr testéhez című imádság.25 Az 1643-as kiadásban a 203. lap alján olvasható a címirat: Az Úr szent testéhez, Szent Tamás imádsága, a 204–206. lapokon pedig a szöveg.26 Az ismeret-len fordító tartalmilag híven követte az eredetit, a formán azonban módosított:
Aquinói Szent Tamás négysoros versszakait két kétsoros strófává bontotta. A sorok 11 szótagúak maradtak, de a 6/5-ös osztás eltűnt. Az 1643-as Útitársból hiányzik az 5. versszak, vagyis a latin eredeti 3. strófájának első két sora, a
szö-22 VÁSÁRHELYI Gergely, Keresztyéni tudománynak rövid summája, Bécs, Formica, 1617, 780–782.
23 RMKT XVII/7, 419, 427–428; HOLL Béla, Vásárhelyi Gergely pályája (1560–1623), Irodalomtörté-neti Közlemények, 1983, 150 (150–162); Régi magyar drámai emlékek, II, szerk. KARDOS Tibor, s. a.
r., bev. K. T., DÖMÖTÖR Tekla, Budapest, Akadémiai, 1960, 191–199, 203–205. – Apor Formularium toldaléka, 17. sz. második fele; mikrofilm: MTAK A. 232/I.
24 A helyesírási eltéréseken túl: 1. vsz. 2. sor: ’jegyek’ helyett ’jelek’; 6. vsz. 1. sor: ’kettőt nyilván’
helyett ’2 én mind’; 7. vsz. 2. sor: ’téged’ helyett ’tégedet’; 12. vsz. 2. sor: ’elmosná’ helyett ’elmos-sa’. – Az RMDE II. kötetében közölt szöveg további eltérései a Vásárhelyi-szövegtől a kézirat téves olvasatából fakadnak. Jelentősebb hibák: 1. vsz. 2. sor: ’vagy ez jelek’ helyett ’vagyok vétek’;
2. vsz. 2. sor: hiányzik a ’szeretet’ szó; 4. vsz. 1. sor: ’Krisztus’ helyett ’Jézus’; 4. vsz. 2. sor:
’hütöm’ helyett ’szóló’; 6. vsz. 2. sor: ’tőle azt kérem’ helyett ’volte azt kere’; 9. vsz. 1. sor: ’Úr’
helyett ’sír’.
25 A keszthelyi töredékről készült másolat jelzete az Országos Széchényi Könyvtárban: RMK I 697/c. – A töredékről: HUBERT Ildikó, Az Útitárs című imakönyv első kiadása (1639), Magyar Könyv-szemle, 1985, 58–62.
26 Útitárs, Pozsony, 1643, 203–206. – Az RMKT adata, amely szerint az 1643-as kiadásban a 604–
606. lapokon található az ima, téves (RMKT XVII/7, 631). – Az 1678-as nagyszombati kiadásban a tartalomjegyzék szerint a szöveg a 240. lapon kezdődik (Az Úr szent Testéhez fohászk.), de az OSzK általam látott példányából (RMK I 1226a) a 203–258. lapok hiányoznak, így nem tudtam ellenőrizni.
veg ezzel a hiánnyal került be az 1651-es Cantus catholicibe.27 Míg a dallamra az Útitárs nem utal, és imádságnak nevezi a verset, a Cantus catholici kottát is közöl, és a dallam kedvéért módosít a szövegen: a strófák második, azaz utolsó sorát megismétli. A vers előtti címirat a Cantus catholiciben De sanctissimo Eucharistiae sacramento. A szent Oltáriszentségről fejezetcím után Hymnus D. Thomae Aquin.
Adoro te devote latens etc. A 3. versszak elején a „Szem, száj és illetés” helyett
„Szem, száj, íz, illetés” áll, ezen kívül csak helyesírási eltéréseket találunk a két
„Szem, száj, íz, illetés” áll, ezen kívül csak helyesírási eltéréseket találunk a két