a 17. századi magyarországi énekeskönyvekben
*A magyarországi zene- és irodalomtörténeti örökség fontos részét képezik a bib-likus cseh vagy szlovák nyelvű templomi énekek, amelyeket a szlovák anyanyel-vű lakosság miséken vagy istentiszteleteken énekelt. Ezen belül kiemelt csoport az Oltáriszentségről vagy az Úrvacsoráról szóló énekeké. Forrásaik sokfélék lehetnek, rendszeresen érkeztek könyvek Csehországból, és a hivatkozásokból, átvételekből tudjuk, hogy ezeket is rendszeresen forgatták, jelen tanulmányom-ban azontanulmányom-ban a Magyarországon kiadott énekeskönyvekben találhatókat vizsgá-lom, vagyis azokat, amelyeket kifejezetten a szlovákságnak szántak. A szlovák lakosság ebben az időben túlnyomó többségében katolikus és evangélikus volt, énekeskönyveik is ehhez a két felekezethez köthetők.
Az egyetlen szlovák katolikus énekeskönyv, a Cantus Catholici, písně katho-lické… 1655-ben jelent meg Lőcsén.1 Joggal mondható szlovák nyelvűnek, mert bár énekeit túlnyomórészt cseh énekeskönyvekből vette át (elsősorban Jan Rozenplut és Jiřík Hlohovský könyveiből)2 nyelvében igyekezett ezek szövegét a helyi lakosság nyelvéhez igazítani. Ez ebben az időben jellemző volt a katolikus kiadványokra. A nyelvi változtatás mögött tudatos döntés állt, az „eretneknek”
bélyegzett cseh nyelvvel szemben akarták hangsúlyozni a szlovákok saját
hagyo-*A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
1 [SZÖLLŐSI Benedek], Cantvs catholici. Pýsne katholjcke latinské i slowenské, nowé y starodawné… [Levoča], [Brewer], 1655. (R 2591)
2 Jan ROZENPLUT z Šwarcenbachu, Kancyonál, to gest: Sebránij Spěwůw Pobožných [...] Olomouc, Jiří Handl, 1601; Knihopis českých a slovenských tisků od doby nejstarší až do konce 18. století, szerk. František HORÁK, Zdeněk TOBOLKA, Emma URBÁNKOVÁ, Anežka BADUROVÁ, Praha, 1925–2008.
www.knihopis.cz nr. 15004; Jiřík HLOHOVSKÝ, Pjsně Katholické k Wýročnjm Slawnostem k památkám Božjch … Olomouc, v Mathyásse Handle, 1622, Knihopis 3064. A szlovák nyelvű Cantus catholici cseh forrásairól ld. még: Vlastimil DUFKA, Moravské pramene prvého slovenského katolíckeho kancionála Cantus Catholici (1655) a jeho spevy ordinária, Studia Theologica 19(2017), 3, 133–146; Jan VILIKOVSKÝ, Cantus Catholici, Bratislava: Časopis pro výzkum Slovenska a Podkarpatské Rusi IX, (1935), 269–306.
mányait.3 Ezt erősíti a bevezető is, amely bár egyértelműen Jan Rozenplut énekes-könyvére támaszkodik, Szent Cirill és Szent Metód missziójára hivatkozva az ősi
„pannon” nép szláv nyelvű énekhagyományait mondja elődjének.4
A Cantus Catholici Oltáriszentségről szóló énekei négy műfajcsoportba sorolha-tók, énekelt dogmatikus tanítás, a szentmise áldozási énekei, Úrnapi énekek, szentmisén kívüli templomi énekek. Az első kategóriában csak egy ének található, ezt Jiřík Hlohovský énekeskönyvéből vette át, ahogy a többi hat szentség dogma-tikáját bemutató éneket is.5 Összevetve az első két versszakot látszik, hogy Szőllő-si Benedek hogyan igyekezett a hazai szláv lakosság, vagyis a szlovákok nyelvéhez alakítani az eredeti cseh szöveget.6
Hlohovský Cantus Catholici
Jezu Kryste jenžs zajisté, stals se člověk z panny čisté, by nás sobě hříšné kaupil, z mocy diabelské vykaupil.
Kaupils nás na kříži svatém, krvem vlastní, a ne zlatem, kdyžs ji krůpěje vycedil, figůry písma vyplnil.
Jezu Kryste jenžs zajiste, Stals se človek z panny čiste, by nás sobe hríšné kúpil, z mocy diabelské vykúpil.
Kupils nás na kríži svatém, krvy vlastnu, a ne zlatem,7 kdyžs ji kropeje vyceďil, figury písma vyplnil.
Az ének 28 strófából áll, ebben Jézus keresztáldozatával kapcsolja össze a szentmisét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kereszthalál egyszeri és megismétel-hetetlen volt. Elmondja, hogy Jézus valóban jelen van az Oltáriszentségben, így a szentségimádás nem bálványozás, és nyomatékosan kijelenti, hogy a kenyér és a bor színe alatt külön-külön is jelen van Jézus, tehát az egy szín alatti áldozás is éppen olyan érvényű, mint a kétszín alatti. A cseh protestáns (huszita) irányzatok-nál fontos szerep jutott a kétszín alatti áldozásnak, a laikus kehely kérése a kezde-tektől fogva szerepelt a minden huszita irányzat követelései közt. A
mérsékelteb-3 KÄFER István, Adalékok a barokk magyar-szlovák vonatkozásaihoz = K.I., Dona nobis pacem: Magyar-szlovák kérdések, Piliscsaba, PPKE BTK, 2005, 146.
4 KOVÁCS Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh-magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig. Budapest, PPKE-OSzK, 2015, 175.
5 Vö.HLOHOVSKÝ, i. m. (2. j.), 130.
6 A biblikus cseh nyelvű versszövegeket a transzkribálás szabályainak megfelelően közöljük, úgy, hogy az egykorú kiejtést és nyelvállapotot a modernizálás ne befolyásolja. Vagyis: cz=č, g=j, j=í, ss=š, v=u, w=v.
7 Itt a rím miatt megmaradt a cseh alak, és nem alakítja a szlovák ragozás szerint helyet „zlatom” alakra.
bek csak azt tanították, hogy engedélyezhető, míg a radikálisabbak a szentség érvényességének feltételét látták benne. Ezért a cseh, és a belőle táplálkozó szlo-vák katolikus hagyomány mindig erősen hangsúlyozza, hogy az áldozás bármely szín alatt, önmagában is érvényes.
A szentmise áldozási énekei a Cantus Catholiciben csak részben szlovák nyelvű-ek, többségük régi latin himnusz, vagy annak szlovák fordítása, mint például Aqu-inói Szent Tamás Adoro te devote kezdetű himnuszának szlovák változata Ctím Tebe pobožné…,8 szintén Hlohovský énekeskönyvéből kölcsönözve.9 Ezen kívül az áldozási éneket tartalmazó fejezetben még négy ének található, ebből három átvé-tel Hlohovský, Rozenplut énekeskönyveiből, illetve a Český Dekakordból.10 Érde-kessége ennek a fejezetnek az az ének, amely kifejezetten az egyszín alatti áldozás-ról, és annak érvényességéről szól (Radůjme se krestiane, neb Krev s Tělem Páne).11 Témája és a szövegben felfedezhető nyelvi bohemizmusok miatt is valószínűsíthe-tő csehországi eredete, de sem a korábbi szakirodalom, sem mostani vizsgálódása-im alapján sem sikerült megtalálni egyetlen cseh énekeskönyvben sem.
A Cantus Catholici különválasztotta az Oltáriszentségről szóló énekektől a kife-jezetten úrnapi énekeket, vagyis Aquinói Szent Tamás két latin himnuszát (Pange lingva gloriosi, Lauda Sion Salvatorem), és szlovák változatukat.12 Ezek a fordítások nem magyarországi keletkezésűek, forrásuk a korábbiakhoz hasonlóan Rozenplut és Hlohovský énekeskönyvei voltak.13
Végül az utolsó kategóriába szintén csak egy ének tartozik, egy verses-énekelt litánia az Oltáriszentségről, amelyet szentségimádás, vagy egyéb áhítatosság
alkal-8 [SZÖLLŐSI Benedek], Cantus catholici: Pysne catholjcke ... Trnava, skrze Jána Ondrege Hörmanna, 1700, (RMK II 2010), 158.
9 Vö. HLOHOVSKÝ i .m. (2. j.), 271; VILIKOVSKÝ, i. m. (2. j.), 297.
10 Cžeský Dekakord Neb Kancyonál na deset Djlůw přes celý Rok dle Sľawnosti, času a důležitosti rozdělený … w Starém Městě Pražském (Praha), w Jmpressy Giřjka Ssypaře, 1642.
11 VILIKOVSKÝ, i. m. (2. j.), 302: O prýjýmaňý velebné svátosti pod jedným spůsobem [Az Oltáriszentség egy szín alatt vételéről], SZÖLLŐSI,1655, 175; SZÖLLŐSI,1700, 159.
12 Chvál slavného jazyk lidský, / Těla Páne tajemství, Aquinói Szent Tamás, Pange lingva gloriosi, / Corporis mysterium, SZÖLLŐSI,1655, 171; SZÖLLŐSI,1700, 155; Chvál Syone Spasytele, / pochvál vůdce, i pastýre, Aquinoi Szent Tamás, Hymnus, Lauda Sion Salvatorem, SZÖLLŐSI, 1655, 171;
SZÖLLŐSI,1700, 155.
13 VILIKOVSKÝ, i. m. (2. j.), 298.
mával énekelhettek.14 Eredeti forrása a Český Dekakord énekeskönyv volt, tehát ez is cseh átvétel.15
Az evangélikus énekek feltérképezése sokkal nehezebb feladat, hiszen jelentő-sen több szlovák vagy biblikus cseh evangélikus énekeskönyv volt, mint katolikus.
Nyelvileg is különbözők. Daniel Pribiš evangélikus énekeskönyve 1634-ben még a helyi lakosság nyelvéhez igazodott.16 A fehérhegyi csata (1620), és a Megújított Tartományi Rendtartás bevezetése (1627, 1628) után érkező cseh exulánshullám eredményeként azonban a nyomtatott szövegeknél a králicei biblia nyelve alapján
“biblikus csehnek” nevezett nyelv került előtérbe. Főleg azért, mert az evangélikus énekeskönyvek összeállítói maguk is csehek, morvák voltak, közülük legjelentő-sebb Jiřík Třanovský cseh lelkész, akinek Cithara Sanctoruma a 19. századig a szlo-vák evangélikusok legfontosabb énekeskönyve volt. Az idők folyamán sok változ-tatáson ment át, az első kiadás még szinte teljesen a cseh hagyományra épült, Třanovský feltehetően saját szerzeményű énekeivel kiegészítve, majd az újabb kiadásokban egyre nagyobb számban jelennek meg a helyi lakosság népénekei, és magyarországi szerzők művei (például Daniel Sinapius, Jeremiáš Lednický). Az alapvető énekanyag forrása a cseh protestáns, huszita hagyomány és Luther Már-ton énekeinek cseh fordítása, majd ez fokozatosan kiegészül a helyi énekkinccsel.
Közismert, hogy Husz János prédikációit mindig a hívekkel való közös ének-léssel fejezte be, latin vagy cseh nyelven. Halála után sok éneket tulajdonítottak neki, szerzősége azonban csak ritkán bizonyítható. Így például sokáig Husz Já-nosnak tulajdonították a Jesus Christus nostra salus kezdetű éneket, amely Luther Márton Jesus Christus unser Heiland című énekének forrása volt, és biblikus cseh változata szerepel minden Cithara Sanctorum kiadásban.17 Valóságban Jan z Jenštejna prágai érsek alkotása.18 Hibásan szintén Husz művének gondolták egy
14 Pane smilůj se. Kryste smilůj se. Pane smilůj se./ Kryste uslyš nás. Kryste vyslyš nás. Otče z nebes Bože, smiluj se nad nami. Letanya, o velebne svátosti oltárňý[Litánia az Oltáriszentségről],SZÖLLŐSI, 1700, 257.
15 VILIKOVSKÝ, i. m. (2. j.), 301.
16 Daniel [PRIBIŠ] PRIBISCH, Písné duchovní (W Levočy, Brewer, 1634.), RMNy 1594.
17 Ježíš Krystus náš Spasytel, /hněvu Božiho zprostitel (Tranoscius transl.), Martin Luther: Jesus Christus unser Heiland. Jiřík TŘANOVSKÝ, [Písně duchovní, staré y nové] (W Lewoči), v Wawřince Brewera, (1636), (RMNy 1655), 248; Eva AUGUSTÍNOVÁ, Cithara Sanctorum Bibliografia, Martin, Slovenská národná knižnica, 2011, 294/478. Václav KLEYCH, Ewangelický kancyonaľ obsahugjcý w sobě pjsně duchownj, w Žitawě, 1722, 488. Huszt tartja az ének szerzőjének. Kleych szerint az éneket Luther átdolgozta, és ennek a változatnak biblikus cseh fordítása ez az ének.
18 Liederdatenbank. https://www.liederdatenbank.de/song/11408 (Utolsó ellenőrzés 2018. 08. 23.)
későbbi bejegyzés alapján Otče Bože všemohaucý, Jenž si nám dal v člověčenství kezdetű éneket.
A Cithara Sanctorum Husznak tulajdonított áldozási énekeinek más volt a szerzője, de fontos hangsúlyozni, hogy Husz János nem azonos a huszita hagyo-mánnyal. Az utraquista énekeskönyvek egyes darabjai helyet kaptak Tranoscius énekeskönyvében is. Ilyen a Krystus kněz chtě své oběti, učastný věrně činiti19 című ének az Úrvacsorán való méltó részvételről, amely először Jan Roh énekeskönyvében jelent meg 1541-ben,20 vagy az Aj teď večeře Páně, tak jakž přikázání máme című ének21 Valentin Polon 1684-es énekeskönyvéből,22 amelyet Václav Kleych szerint inkább Jan Musophliusnak 1568-ban és 1685-ben megjelenő énekeskönyvéből vehetett át.23 Mindenesetre egyértelműen csehországi és utraquista eredetű.
Az úrvacsorai énekek közt szerepel Václav Miřinský bencés szerzetes énekes-könyvéből a Děkujeme tobě milý Pane, že nikdý nepřestane.24 Ez az alapvetően katolikus áldozási ének hiányzik a magyarországi katolikus énekeskönyvekből, annak ellenére, hogy szövegében nincs a katolikus hittel ellentétes vagy akár csak vitatható tartalom, és egyértelműen az egy szín alatti áldozáshoz illik. Ez az ének Csehországban a protestáns hagyománynak is része lett, megtalálható a fontosabb huszita énekeskönyvekben, többek közt Valentin Polon énekeskönyvében is, amely bizonyítottan Třanovský forrásai közé tartozott. Ezért joggal feltételezhető, hogy nem az eredeti bencés énekeskönyvből, hanem Polontól, vagy más huszita énekeskönyvből emelte át.
Luther énekei természetesen az úrvacsorai énekek közül sem hiányozhatnak.
Třanovský három éneket emel ki közülük, a Isaia dem Propheten, Gott sei gelobet, és a Jesus Christus unser Heiland című énekek biblikus cseh fordításait, amelyeket
való-19 TŘANOVSKÝ, 1636, 250; AUGUSTÍNOVÁ,i. m. (17. j.), 306/638. Eva Augustínová megállapítása szerin a szerző Jan Augusta.
20 Jan ROH, Piesně Chwal Božskych. Piesně Duchownie Ewā[n]gelitské, w Praze, 1541. Knihopis, 12856.
Hymnorvm Thesavrvs Bohemicvs http://www.clavmon.cz (Utolsó ellenőrzés 2018. 08. 22.).
21 TŘANOVSKÝ,1636, 241.
22 Valentin POLON, Zpjwánj Křestianská Starodáwnj Chwáľ Božských … Praha, 1584. Knihopis, 14156.
Hymnorvm Thesavrvs Bohemicvs http://www.clavmon.cz (Utolsó ellenőrzés 2018. 08. 22.).
23 Václav KLEYCH, Ewangelický Kancyonaľ obsahugjcý w sobě Pjsně Duchownj Staré y nowé... Wytisstěn w Žitawě, 1727, 484.
24 [Václav MIŘINSKÝ], [Písně staré, gruntovní a velmi utěšené téměř ze všeho zákona star. i nov. v Praze skrze Mikuláše Konáče u Bílého Lva 1522]. (Knihopis, 5617), TŘANOVSKÝ,1636, 253; AUGUSTÍNOVÁ, i.
m. (17. j.), 280/258, Hymnorvm Thesavrvs Bohemicvs http://www.clavmon.cz (Utolsó ellen-őrzés 2018. 08. 22.).
színűleg maga Třanovský készített.25 Az úrvacsorai énekek közt található öt olyan szöveg is, amely itt szerepel először, és joggal tarthatjuk őket az énekeskönyvet összeállító Jiřík Třanovský saját szerzeményének.26
Třanovský a helyi hungarus-szláv hagyományból is merített, így használta az elődének tekinthető szlovák énekeskönyvet, Daniel Pribiš Písně duchovní-jét is, ez azonban kizárólag az úrvacsorai énekeket vizsgálva nem látszik, mert Pribišnél ez a műfaj hiányzik. Énekei többsége a magánáhítathoz tartozik (esti, reggeli, evés előtti és utáni stb. énekek) kifejezetten istentiszteleti énekek közül csak a prédiká-ció előtti és utáni énekek szerepelnek benne.
A Cithara Sanctorum úrvacsorai énekeiben sokáig nem történt változás. Az 1684-es kiadásban az ide tartozó énekek sora kiegészül Jeremiáš Lednický lőcsei lelkész két énekével: Vyznavame z srdce pravého, podle slov Ježíše és az O Ježíši nejmilejši, ženichu duši naši kezdetű énekekkel.27 Ezek megjelennek a következő 1696-os kia-dásban is, sőt a hozzá csatolt imádságoskönyvben újabb ritmikus imádságokat találunk, amelyek az Úrvacsorában kapott kegyelmi ajándékokért adnak hálát.28
Az énekek elején legtöbbször pontos eligazítást találunk arról, hogy az Úrva-csora melyik szakaszában kell énekelni. Felkészülésként, lelkiismeretvizsgálatnál, Úrvacsora közben, vagy utána hálaadásként. A biblikus cseh evangélikus egyházi terminológia gyakran erősen emlékeztet a katolikus szóhasználatra. Ennek oka a
25 Izaiáš prorok svědčí právě / Že duchovně viděl Pána v slávě. Luther, Martin, Isaia dem Propheten (Transl.Tranoscius), TŘANOVSKÝ,1636, 234; AUGUSTÍNOVÁ, i. m. (17. j.), 290/406;
Bohu buď chvála / čest i požehnání. Luther, Martin, Gott sei gelobet (Tranoscius transl.), TŘANOVSKÝ,1636, 258; AUGUSTÍNOVÁ,i. m. 270/116; Ježíš Kristus náš Spasitel, / hněvu Božiho zprostitel. Luther, Martin, Jesus Christus unser Heiland (Tranoscius transl.), TŘANOVSKÝ,1636, 248.; AUGUSTÍNOVÁ,i. m., 294/477–478; Ježíš Kristus Spasitel náš / smrt přemohl za nás.
Luther, Martin, Jesus Christus unser Heiland (Tranoscius transl.), TŘANOVSKÝ, 1636, 176;
AUGUSTÍNOVÁ,i. m. 296/482.
26 Krystus Ježíš, Bůh a člověk pravý / Pán v slovích svých nevrtkavý. TŘANOVSKÝ,1636, 245, AUGUSTÍNOVÁ, i. m. (17. j.), 306/636; O Ježíši přesladký duše hosti / Navštěv nás při této Svátosti. TŘANOVSKÝ, 1636, 238; AUGUSTÍNOVÁ, i. m. 318/840; Aj blahoslavený, kterémuž z milosti / Jsau zde odpuštěný. TŘANOVSKÝ,1636, <402>; AUGUSTÍNOVÁ,i. m. 268/68; Aj divná Maudrost, dobrota / i moc Boha našeho. TŘANOVSKÝ,1636, 243; AUGUSTÍNOVÁ,i. m. 268/71;
Děkování vzdejme králi nebeskému / kterýž nás dobrotivě své tělo. TŘANOVSKÝ,1636, 254;
AUGUSTÍNOVÁ, i. m. 280/256; Hosanna slava, moc, vládařství, čest/ jakž na vysostí jest.
TŘANOVSKÝ,1636, 237; AUGUSTÍNOVÁ,i. m. 286/332.
27 Vyznavame z srdce praveho / podle slov Ježíše (Jeremiáš Lednický), Jiřík TŘANOVSKÝ, Cithara Sanctorum, Pijsně duchownij, Staré y Nowé, Levoča, Brewer, 1684. 372; O Ježíši nejmilejši / ženichu duši naši (Jeremiáš Lednický) Uo., 389.
28 Bože Otče dobrotivý, všem věřícym litostivy! Jiřík TŘANOVSKÝ, Cithara Sanctorum, Pjsně Duchownij / Staré y Nowé… Levoča, Brewer, 1696, 89; O nejdražší můj Ježíši, / nejsladší cuker mej duši! Uo., 92; Tobě Bože Duši svatý, / v darích nebeských bohaty, / děkuji z srdce praveho. Uo., 94.
cseh utraquista liturgikus szókincs átvétele. Az utraquisták folyamatosan próbál-tak közeledni a Katolikus Egyházhoz, a 16. században több (sikertelen) egyesü-lési törekvés is történt,29 a dogmatikai rokonság érződik a terminológiában is.
Más énekgyűjteményekben is találunk úrvacsorai énekeket, bár jelentősen ki-sebb mennyiségben, mint a Cithara Sanctorumban. Így például Štefan Pilarik,30 Jiřík Joannides-Frydecký,31 vagy Adam Corodinus imádságoskönyvében is találhatók verses úrvacsorai imádságok.32 Ezek azonban a magánáhítat körébe tartozhattak, mindegyik Úrvacsora vétele utáni imádság, vagyis otthon is mondhatták. Nincse-nek adataink arról, hogy valaha dallamot kapcsoltak volna hozzájuk, nem kerültek be a liturgikus énekeskönyvekbe se.
A katolikus és evangélikus biblikus cseh vagy szlovák nyelvű úrvacsorai éne-keket összevetve megállapítható, hogy jóval több evangélikus hátterű éneket isme-rünk, mint katolikust, annak ellenére, hogy a katolikus liturgia és liturgikus szoká-sok több lehetőséget nyújtanak az Oltáriszentség dicséretére. Gondoljunk csak az úrnapi körmenetre, vagy a szentségimádásokra. Az énekanyag szerényebb meny-nyisége magyarázható azzal, hogy a katolikus liturgiában szívesebben használták a latin nyelvű himnuszokat. A Cantus Catholici tulajdonképpen kétnyelvű, latin és szlovák, míg a Cithara Sanctorumban alig találunk latin énekeket. A másik ok, hogy jelentősen több evangélikus énekeskönyv áll rendelkezésre, mint katolikus. Ez egyrészt a lakosság igényeit mutatja, másrészt a cseh földről érkező exulánsok a protestáns egyházi irodalomnak adtak lendületet. Az összevetés során az is kide-rül, hogy nincs átfedés a két felekezet eucharisztikus énekei közt. Ez más témájú énekeknél nem így van, de itt kiemelten fontos volt, hogy az Oltáriszentséggel vagy az Úrvacsorával kapcsolatos álláspontot pontosan, az adott felekezet tanítá-sának megfelelően közvetítsék az énekek is.
29Antonín KALOUS, Tárgyalások az utraquisták és a római egyház egyesüléséről: A kiegyezés politikája = Szentírás, hagyomány, reformáció: Teológia-és egyháztörténeti tanulmányok, szerk. F.ROMHÁNYI Beatrix, KENDEFFY Gábor, Budapest, 2009, 154–163.
30 Vesel se má duše v Hospodinu, / prokřikuj hlasité na sponu! Štefan PILARIK, Supplicibus Precibus Oblectare Ieh. Harpha Davidica…to gest harffa Davidowa… V Trenčíně, 1652, 123. (I2a)
31 O Ježíši nejmilější / Panovniče nějsilňější. Modlitba po užívání večeře Páně. (Úrvacsora utáni imádság) Jiřík JOANNIDES-FRYDECKÝ, Modlitby Křestianské … w Městě Trenčjně (Trenčin), v Lorence Benjamina Odháge, 1654, 267; Spasiteli milostivý, / spomocníče lítostivý. Jiřík Joannides-Frydecký: Modlitba po užívání večeře Páně. (Úrvacsora utáni imádság) Uo., 266.
32 Z veselosti Srdce meho / chvalim te Pana mileho. Po přijímání. (Áldozás után) Poklad duchovny, z modlideb nabožnich nedelnich, i každodenních zhromazdeny, … á … Petra Hrabovskeho z Hrabova… Bártfa, 1668, 52; Bud’ tobě chvála Ježíši, / Spasiteli Nejmilejši, / zes nás svym telem nasitil. Adam Corodinus: Po přijímání (Áldozás után). Uo., 50.
Gazdag biblikus cseh vagy szlovák nyelvű „Hungarus” énekhagyományunknak csupán egy szeletét képezik az áldozási énekek, mégis betekintést engednek abban a folyamatba, hogyan alakult ki a cseh és a hazai hagyomány egyesítéséből a szlo-vák templomi ének.
(Pázmány Irodalmi Műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok, 21), 159–166.