A digitális történetmesélés fogalmi meghatározása 1 A digitális történetmesélés definíciója

Az eljárással kapcsolatban többféle definíció terjedt el, azonban mind megegye-zik abban, hogy a digitális történetmesélés olyan filmkészítési és tanulásszerve-zési eljárás, amelyik a szóbeli történetmesélés ősi hagyományát összeköti a mul-timediális számítástechnikával. Michalski, Hodges, Banister (2005: 3) szerint a digitális történet multimédiás technikával elmesélt történet vizuális és auditív módon értelmezhető formátumban. Reinders (2011) elnagyoltan elektronikus formában elmesélt történetnek nevezi a kisfilmeket. Robin (2011: 37) definíciója azonban kicsit részletesebb, szerinte a digitális történetmesélés nem más mint IKT-kompetenciák használata történetmesélésre a kép, a videó, a szöveg és a

narráció médiumainak segítségével. Meadows (2003: 109) szerint a történetme-sélés ugyan nem új, de a digitális történetmetörténetme-sélés mégis újdonság, hiszen mivel egyedi multimédia-történet, több jelentésréteggel ruházódik fel. Előnyét abban látja, hogy kis költségvetésű, nem lineáris eszközökkel létrehozott és rövid, tehát fókuszált tartalmú. Meadows a digitális történetmesélést a hagyományos szóbeli történetmesélés 21. századi multimédiás és IKT-eszközökkel támogatott verzió-jának tartja, kifejti, hogy a digitális média gazdagítja az írásbeli és szóbeli törté-neteket. Rossiter és Garcia (2010: 37) pedig egyenesen a narratíva és a technoló-gia dinamikus és gyönyörű házasságáról beszél.

Steinmetz (1995: 27) multimédia fogalmából kiindulva megvizsgálhatjuk, hogy a digitális történet mennyiben minősül multimediális közlésnek. „A multi-média rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) mé-diumban jelennek meg.”¹ A digitális történet esetében valóban megvalósulnak a multimédia kritériumai, hiszen az írott szöveg és az állóképek időfüggetlen információhordozók, az animált képek, tehát végső soron a mozgókép és a fel-mondott, auditív formában életre keltett szöveg pedig időfüggő médiumok.

Mégis az alkotó személyes érintettsége az, ami megkülönbözteti a digitális történetet az egyéb vágóprogrammal előállított multimediális prezentációtól.

Ahogy Meadows fogalmaz: „a digitális történet rövid, szívből jövő, személyes multimédia-történet.²

1.2 A digitális történet alkotási folyamata

A digitális történet – mint minden film – reprezentáció, de önreprezentáció is amennyiben az alkotó saját történetét mondja fel a saját hangján és elbeszélését többnyire saját képeivel illusztrálja. A folyamat során a film készítője történetét folyamatosan újragondolja, reflektál rá nyelvileg, képileg, ezért kijelenthetjük, hogy a filmek többségében önreflexiók is. Alkotójuk a vágás során újra és újra meghallgatja/ és -nézi a munkáját, korrigálja filmjét. Ez a folyamat ahhoz is hoz-zájárul, hogy a film készítője újra és újra szembesüljön eddig kimondatlan gon-dolataival.

Amennyiben a digitális történeteket tematikusan vizsgájuk, az alábbi témák a legnépszerűbbek: sorsfordulók, emlékek, élmények, hagyományok, szokások, társadalmi helyzet, ars poetica, de több kisfilm érint társadalmi, közegészség-ügyi problémát.

Ha megvizsgáljuk a digitális történet elkészítéséhez felvázolt folyamatábrát,

1 Steinmetz, Ralf: Multimédia bevezetés és alapok, Springer Hungarica, 1995. p. 27.

2 Meadows 2003, „They are short, personal multimedia tales told from the heart.”, p.

190.

szembeötlő, hogy az általam keretben kiemelt alkotási szakasz komplex, kreatív műveleti tevékenységet előfeltételez.

1. ábra: A digitális történet létrehozásának fázisai

A történet alkotójának képesnek kell lennie a koherens, dramatizált, szemé-lyes hangvételű szöveg megfogalmazására. Az állóképek összegyűjtése egyrészt saját vagy egyéb archívumban végzett kutatómunkát feltételez, másrészt a kép-anyag hiányzó elemeit saját képek alkotásával lehet pótolni. A vágómunka során a szöveg és a kép egymáshoz hangolása megköveteli a kompetens digitális esz-közhasználatot. Digitális történet készítése során az alkotó az anyaggyűjtés, az elbeszélés megalkotása, a digitális részmozzanatok (hangrögzítés, vágás, szer-kesztés) végrehajtása által a filmkészítési folyamat egészét egy kézben tartja, amennyiben egy személyre hárul a klasszikus értelemben vett forgatókönyvírói, vágói, rendezői, dramaturgiai feladatok sora.

Az egész folyamatot áthatja a folyamatos reflexió és önreflexió illetve az a kényszer, hogy a terjedelmi korlátok miatt – hiszen egy digitális történet 2-3 perc időtartamú - a lényeget kelljen kiemelni.

A folyamat lezárása a közös filmvetítés illetve egymás filmjeire adott reflexiók megbeszélése. Mivel a témák között viszonylag gyakran előfordulnak társadalmi vonatkozású elbeszélések, a digitalis történetek gyakran felkerülnek az internet-re és terjednek ott.

1.3 A digitális történetmesélés az oktatásban

Hamar kiderült, hogy a módszer kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában az oktatás számára is, hiszen a sokat emlegetett digitális váltás következtében új

tanulási környezetek és a tanítási-tanulási folyamatban új szerepkörök alakultak ki, a digitális történetmesélés pedig egy olyan tanulásszervezési eljárást kínál, mely jól integrálható a megváltozott közegbe, ugyanakkor mint forma könnyen elsajáthatítható és élvezetesen megtölthető tartalommal.

Elősegíti a tanulók kooperatív, aktív együttműködését, a tanár pedig facilitátorként vesz részt a tanítási-tanulási folyamatban – folyamatos vissza-jelzést, segítséget biztosítva tanulóinak. Az eljárás alkalmazható olyan újszerű tanulásszervezési formákkal kombinálva mint a projektmunka, amikor egy zárt időtartam alatt egy témát dolgoz fel a tanulóközösség, vagy a tükrözött osztály-terem, amikor is az órai munka keretei közül kikerül a tananyag feldolgozása, a kontakt órán pedig a kreatív, diszkurzív munkaforma kerül előtérbe.

Digitális történet készítése közben érvényesül a “learning by doing” elve, ugyanis a kutatás, alkotás és bemutatás során a tanulók tevékenység közben sajá-títják el a feldolgozásra szánt témát – mindeközben pedig fejlődik digitális kom-petenciájuk, nyelvi kifejezőkészségük.

Mindemellett több tematikus munka során célként merült fel a társadalmi ér-zékenyítés, mely az aktív állampolgárrá nevelés során alapvető állomás.

2. A digitális történetmesélés és az oktatás relációjában megjelent