TANÓRAKUTATÁS, ÚJ MÓDSZER VAGy MÁS MEGLÁTÁS?
5. Az „eljárás” feloldása, avagy a megközelítések és következtetések
A tanulmány eddigi felvázolásában végig az a kérdés vonult fel vajon mindezek után a módszer vagy a meglátás fogalma írja-e le jól a tanórakutatást. Gordon Győri János szakmai csoportosulást megvalósító munkafejlesztési módszerként írja le, amely egyben a tanárok kezdeményező együttműködésén nyugvó, szo-rosan az iskolai, órai tevékenységhez kötődő pedagógiai problémamegoldó és módszertani fejlesztő módszer is. (Gordon Győri 2009:9)
Vámos Ágnes a gyakorlat kutatása, az osztálytermi tevékenység vizsgálata, tágabban az akciókutatások közé sorolja, amelyek pedagógiai térnyerésének az a felismerés is oka, hogy összecseng a cél, eszköz és eredmény, az egyéni és szervezeti tanulás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció. Az akciókutatás nem választható el a társadalomtudományokhoz való viszonyától, a tudománynak és a tudomány művelőjének társadalmi szerepétől, éppannyira nem, mint a nevelés
8 Geertz ezt a fogalmat Gilbert Ryle-tól kölcsönzi. A különböző kultúrák összetett fogalmi struktúrákból állnak és ezek egymásra is rétegződnek. A sűrű leírás az antropológus módszere arra, hogy ezeket a komplex jelenségeket, értelmezéseket több oldalról megközelítve minél pontosabban leírja. ( Bővebben lásd: Geertz, Clifford 2001. Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. (Niedermüller Péter szerk.) Budapest. Századvég Kiadó.)
tudományos trendjeitől vagy a megismerés-tudománytól, a tudományos kutatás-ban bekövetkezett paradigma-változásoktól. (Vámos 2013,23)
Arani és munkatársai a tanórakutatást a szakmai tudás hagyományos modell-jeként említik beszámolójukban Brunner oktatás kultúrájával összefüggésbe hozva, hogy a tanórakutatás lényegében egy „megosztott” szakmai kultúra meg-teremtésével az oktatás színvonalának javításához, a tanulók tanulmányainak és az osztálytermi gyakorlatoknak gazdagításához és a pedagógiai tudás megszer-zéséhez járult hozzá. ( Arani és mtsi 2010)
Sok elméletet hozhatnék fel a két fogalom mellett és ellen, azonban talán in-kább a kettő között foglalnék állást, ugyanis tanórakutatás módszer a fentiek és abban az értelemben, hogy logikus, könnyen átlátható struktúrája van, mégis en-nek különböző kultúrákban való adaptálása megváltoztathatja metódus jellegét.
A tanórakutatás, mint meglátás kissé elvontabb, filozófiai megközelítéseket hoz magához közelebb, ami jelen esetben a tanárok szakai identitását befolyásolja és egyfajta tönnis-i közösséget hoz létre. Tönnies Közösség és társadalom című könyvében e két szociológiai kategóriát részletezi, amiben az előbbit bizalmas, valódi tartós formaként, eleven organizmusként írja le. Szerinte a közösség maga az egyetértés, amit nem lehet létrehozni, csak növekszik, amennyiben a közös-ség tagjai számára kedvező feltételek vannak. és a bensőközös-séges ismeretek alapján a nyelv válik maga az eleven megértéssé. Ezt a megközelítést eddig szakmai körökre nem igazán alkalmazták, pedig Tönnies nem szabja kulturális csopor-tokhoz elméletét.
Ugyan a fentiekben sokoldalú problémákról, tényekről, javaslatokról és mód-szerekről igyekeztem rövid vázlatot adni a teljesség igénye nélkül, de remélhető-leg később e kutatás hozzájárul a maga identitásában megerősödött, a társadalom többi tagja felé megbecsült, sokféleséget felismerő és tanításába beépíteni tudó pedagóguskép megvalósításához
Irodalomjegyzék
Arani, S.- Keisuke, F.-Lassegard, J.P. (2010): “Lesson Study” as Professio-nal Culture in Japanese Schools: An Historical Perspective on Elementary Classroom Practices. Japan Review, 2010, 22: 171–200. http://shinku.nichibun.
ac.jp/jpub/pdf/jr/JN2207.pdf (letöltve: 2015.05.27.)
Boglár L. (szerk.) (2004): „ÍGY KUTATUNK MI…” az antropológiai terepmunka módszereihez. I. Budapest, Szimbiózis.
Boreczky, Á. (2014): Multikulturalizmus- multikulturális pedagógia. In: Gordon Győri J. (szerk.) (2014a) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztály-termi munkára. A multikulturális és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. 21-37. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Boreczky,Á.-Bogáromi,E. (2014): Tanárok demográfiai és szocializációs jellem-zői és multikulturális nézetei. In: Gordon Győri János szerk. (2014b) Tanárok
interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. Kutatási ered-mények, 23-41.Budapest, ELTE Eötvös Kiadó
Brown, A.L. (1992): Design experiments: Theoretical and metodological callenges in creating complex interventions in classroom setting. The Jounal of The Learning Sciences, 2 (2), 141-178.
Csermely, P. (2010): Hogyan lehetne újjáépíteni a magyar oktatás egész rendszerét?Avagy: Mire jutottunk a Bölcsek Tanácsában az elmúlt másfél év alatt?. Letöltve: Csermely Péter blogjáról 2015.05.27. http://csermelyblog.
tehetsegpont.hu/node/27
Elliott, J, (1991) Action Research for Educational Change, Open University Press: Milton Keynes.
Geertz, C. 2001. Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. (Niedermüller Péter szerk.) Budapest. Századvég Kiadó.)
Gonzalez,N.-Moll,L.C.-Amanti,C. (2005): Funds of Knowledge: Theorizing practices in households, communities, and classrooms.
http://www.sonoma.edu/users/f/filp/ed415/moll.pdf (Letöltve: 2015.05.28.) Gordon Győri, J. (2007): Tanórakutatás (lesson study). Egy elterjedőben lévő
ok-tatásfejlesztési módszer magyarországi adaptációjának kérdései. Új Pedagó-giai Szemle 2007. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00111/2007-02-ta-Gordon-Tanorakutatas.html Letöltve: 2015.05.28.
Gordon Győri, J.(2009): Tanórakutatás. Gondolat Kiadó. ELTE PPK Neveléstu-dományi Intézet, Bp. 9-16.
Gordon Győri, J. szerk. (2014a) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. A multikulturális és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 7-21.
Gordon Győri, J. szerk. (2014b) Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. Kutatási eredmények. ELTE Eötvös Kiadó, Bp.
Halász Gábor (2005): Demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a 21.
században. Új Pedagógiai Szemle, 7-8. 65-70.
Lewis, C. - Hurd, J. (2011) Lesson study step by step: How teacher learning communities improve instruction. Portsmouth, NH: Heinemann
OECD (2005): Teachers Matter: Attracting, Developing and retaining effective teachers. Elérhető:http://www.nefmi.gov.hu/letolt/nemzet/oecd_publication_
teachers_matter_english_061116.pdf (Letöltve: 2015.05.28)
Shimara, N.K. ( 1991): Teacher education in Japan. In: E.R. Beauchamp (szerk.):
Windows on Japanese education. New york, Greenwood Press. 259-280 Stevenson, H.W. – Stiegler, J.W. (1992): The learning gap. Why our schools are
failing and what we can learn from Japanese and Chinese education. New york, Summit Books.
Stiegler, J.W. – Hiebert, J. (1999): The teaching gap: Best ideas from the world’s teachers for improving education in the classroom. New york
Torgyik J.- Karlovitz J. (2006): Multikulturális nevelés
http://mek.oszk.hu/04800/04802/04802.pdf (Letöltve: 2015.05.27.) Tönnies, F. 2004. Közösség és társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó
Vámos Á. (2013): A gyakorlat kutatása a neveléstudományban- az akciókutatás.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_2_23-42.
pdf (Letöltve: 2015.05.28.)
Zembylas M. (2005). Beyond teacher cognition and teacher beliefs: the value of the ethnography of emotions in teaching. International Journal of Qualitative Studies in Education, 18 (4),465–487.
Lektorálta: Dr. habil Győri János, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudomány-egyetem
A TÖRTéNELMI KRITIKAI
A kutatás a gyakorlati tanári munka támogatására kíván olyan fejlesztést biztosítani, amely két területet kíván egyesíteni: elektronikus tanulási környezetben a kritikai gondolkodás tesztelésé-nek, fejlesztésének lehetőségeit keresi a történelem tantárgyban.
A kritikai gondolkodás fejlesztése az amerikai társadalomtudományi nevelés egyik fő felada-ta, hazánkban az utóbbi évtizedig csak néhány munka foglalkozott ezzel. A nemzetközi szak-irodalomban megjelenő kritikai gondolkodás széles körű feltárását vállalta Molnár1 (2002) ma-gyar nyelven, angolul szakirodalmi áttekintést Lai2 (2011) készített. Újabb eredményeket jelent a Pearson-féle RED kritikai gondolkodás modell felhasználása napjainkban (2015).3Bárdossy4 (2007) alapján keresem annak lehetőségét, hogy az RWCT (Reading and Writing for Critical Thinking) modell miképpen használható a témám kapcsán.
A tanítási-tanulási folyamat rendszerszemléletei közül néhány példa segítségével elhelyezem a témám a pedagógiai rendszerben. Báthory5 1997-es modellje iránymutató számomra. A bemeneti tényezők esetében a pedagógiai tervezőmunkát meghatározó dokumentumok tartalmi áttekinté-se, ismerete fontos a pedagógusnak. Itt a 4 évfolyamos gimnáziumi kerettanterv dokumentum-elemzését elvégezve kívánom a témát érthetővé tenni néhány példa segítségével. Az Edu 2.0-ás alkalmazás használata a tanítási-tanulási folyamat közben a tanulók személyiségének fejlődésé-ben, önfejlesztésében (ismeret, képesség stb.) mutatkozhat meg.
A személyiségfejlesztéshez kapcsolódik a személyiség funkcionális modellje, amit Nagy6 (2000) dolgozott ki. Csányi Vilmos és Kampis György kutatásaira alapozva gondolta tovább a komponensrendszer-elméletet. Eszerint az ember, mint személyiség és a csoport, mint a szemé-lyiséget létrehozó szocializációs és perszonalizációs rendszer is komponensrendszer. A rendsze-reknek van formája, kölcsönhatása és belső működése. A rendszer módosulhat. Ennek a
„módo-1 Molnár László (2002): A kritikai gondolkodás. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség, Osiris Kiadó, Budapest. 217-237.
2 Lai, Emily R. (2011): Critical Thinking and Pedagogy: Critical Thinking in Literary Studies.
http://www.pearsonassessments.com/hai/images/tmrs/CriticalThinkingReviewFINAL.pdf;
(2015. 02. 24.)
3 Online kurzusokat indítanak e terület fejlesztésére: http://talentlens.in/critical-thinking-university/ (2015. 02. 24.)
4 Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Erika (szerk.) (2007): A kritikai gondolkodás fejlesztése II. – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei.
Válogatás pedagógusok és pedagógusjelöltek munkáiból. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. http://
pedtamop412b.pte.hu/files/tiny_mce/File/KG2.pdf; 2015. 02. 24.
5 Báthory Zoltán, 1997. Tanulók, iskolák−különbségek. Budapest: Tankönyvkiadó. 19. o.
6 Nagy József, 2000. A XXI. század és nevelés. Budapest: Osiris Kiadó. 35. o.