A kritika, az esszé és a glossza az Új Symposion domináns, rendkívül tuda-tosan kultivált műfajai. Ezeket az egyébként is reflexív, dialogikus megszólalási szituációkhoz köthető műfajokat a symposionisták tudatosan állítják előtérbe, a közösségi kultúraformálás meghatározó beszédmódjaiként tekintve rájuk.
Az Ifjúság hetilapban indított melléklet, az 1961. december 21-én megjelent Symposion első anyaga is Tolnai Ottó Első esszé című írása volt, amelyben „kétség-telenül legértékesebb műfaj”-ként határozza meg. A folyóirat meghatározó szer-kesztői, Tolnai Ottó, Bányai János, Bosnyák István, Végel László, Fehér Kálmán ki-vétel nélkül művelik az irodalmi vagy társadalmi kérdésekre reflektáló változatait.
Az irodalomkritika a nemzedéki önidentifikáció jellemző eszköze már a mellékletként megjelenő Symposionban is, amelynek révén kifejtik értékrendjü-ket és bejelentik igényüértékrendjü-ket a vajdasági magyar irodalom radikális átformálására, és ezt a programjukat az irodalomkritika révén valóban érvényesítik – mind a vajdasági magyar irodalmi művek szigorú, ugyanakkor értelmező jellegű bírála-tával, mind a délszláv térség fontos műveire reflektáló, azokat a vajdasági magyar kulturális diskurzusba beemelő vagy az egyetemes magyar irodalom számukra fontos műveit értelmező-elsajátító recenziókkal. Az 1968. novemberi, 43. szám tematikus blokkban foglalkozik az irodalomkritika helyzetével, amit aztán az ezt követő néhány számban további hozzászólások követnek.
Ezeknél a műfajoknál a folyóiratban megjelent szöveg és a folyóiraton kívüli műalkotások, jelenségek között közös értelemadó jelentéstér jön létre. A folyóirat glosszarovata pedig irodalmi, kulturális és főképp társadalmi jelenségeket, visz-szásságokat szemléz és kommentál. Az első nemzedék idején Centrifugális sarok címmel működik ez a rovat, a második nemzedék óvatosabb szerkesztési gyakor-latában kivezetődik a lapból, hogy aztán a harmadik szerkesztői nemzedék 1980-tól 1983-as betiltásáig igen intenzíven működtesse – Centripetális farok címmel.
Sajátosan nyitott, köztes kommunikációs teret hoznak létre a folyóirat-be-mutatók, vitaestek, performance-ok, amelyek különösen a folyóirat első, vala-mint harmadik nemzedéke időszakában jellemzők. Ezeken a folyóirat kilép a nyomtatott térből, és más művészeti ágak vagy a társadalmi cselekvések
világá-ban is aktivizálódik. A performance műfaja különösen Ladik Katalin művészeti tevékenységére jellemző. Ufó party című performance-ának irodalmi-képzőmű-vészeti vetülete ugyanilyen című képversével a folyóirat 35. számának középső oldalpárján (18–19.) is teret kap, egybenyitva az egyszeri eseményt a folyóirat publikációs terével.
Ugyancsak a társadalmi cselekvés, a hippik ellenkultúrája, illetve a beatkul-túra világához kapcsolódik az 1968. áprilisi megjelenésű 36. szám, címoldalán Mike Sweeny Költészet a protest után – modern song című esszéjével, illetve a címoldali kollázzsal, a belívben a legismertebb beatdalok, a Beatles, a Simon and Garfunkel, a Rolling Stones vagy a Doors emblematikus szövegeinek fordításaival, valamint a korszak közismert beatikonjainak (John Lennon, George Harrison, Rin-go Star, Paul McCartney, Mick Jagger, a Jefferson Airplane, illetve a beatnemzedék egyik példaképe, Maharishi jógi) fotóival. A 37–38. szám hozza Tolnai Ottó Hippy-novelláit, a 39–40. a jugoszláviai diáktüntetésekkel foglalkozik. Ezekben a művé-szetközi aktivitásokban nemcsak a korabeli kortárs beatzene válik aktívvá az iro-dalmi szövegben, hanem ennek az ellenkultúrának a társairo-dalmi elkötelezettségei is visszhangoznak a folyóirat irodalmi szövegeiben, társadalomkritikai írásaiban.
A folyóirat terének lezártságát oldják a mellékletek is, illetve a Symposion-könyvek sorozata. Ezek a folyóirathoz való tartozásnak a jelzései, a mellékletek a számokba fűzve, a könyvsorozat pedig a megnevezéssel, továbbá az azonos szer-kesztői-szerzői körrel kapcsolódnak a folyóirathoz, ugyanakkor el is különülnek tőle, sajátos köztes alakzatot hozva így létre, kiemelt publikációként megkülönböz-tetett figyelmet generálva. Ilyen az 51–52. szám Osztriga-kérdés című melléklete vagy az 54. szám verses posztere, az 55. szám Benes József-posztere, a 61. szám Ginsberg-, illetve Páskándi Géza-verset kiemelten publikáló, poszterszerű mellék-lete. Ez utóbbi eljátszik az előlap és hátlap eldöntetlenségével, aminek mindkét oldalon a másik oldalra mutató nyilakkal ad hangsúlyt, az épp láthatóról a nem láthatóra irányítva a figyelmet. A nyilak megjelennek egyébként a szám belívében is, az egyes szövegekre irányulóan. A 68. szám poszterként is használható borítója, a szabadkai Bosch+Bosch csoport konkrét művészeti alkotásaival már a hetvenes évek, illetve a harmadik nemzedék időszakában többé-kevésbé rendszeressé váló képzőművészeti poszterek, mellékletek folyóirat-tervezési időszakát előlegezi, amikor a leválasztható ragasztott borító poszterként is kínálja magát.
Az Új Symposion szerkesztési gyakorlatában tehát az egyes írások, valamint az egyes vizuális alkotások egy számon belül is további írásokkal és vizuális alkotásokkal hoznak létre kapcsolatokat, továbbá egyes szövegeknek és vizuá-lis anyagoknak a későbbi számokba történő különböző jellegű továbbvitelére, megidézésére, aktivizálására is számos példát találhatunk. Egy-egy szöveg vagy egy-egy lapszám nem különálló egységként viselkedik, hanem a folyamatos mű-ködésben tartott lap és a különféle művészeti ágakban is érdekelt neoavantgárd mozgalom aktivizálódásra kész részeként.
Szakirodalom
BÁNYAI János
2003a Az esszé: útban az elbeszélés felé – A metlikai tölgyfáktól Wittgens- tein szövőszékéig, és tovább. In: Uő: Egyre kevesebb talán. Tanulmányok, kritikák, tisztelgések. Újvidék, Forum, 5–13.
2003b Diszkontinuitás és versbeszéd. Az Új Symposion homályos útja az avantgárdtól a neoavantgárd és posztmodern felé. In: Uő: Egyre kevesebb talán. Tanulmányok, kritikák, tisztelgések. Újvidék, Forum, 27–44.
BOZSIK Péter–LADÁNYI István (szerk.) 2017 Ex Symposion 98.
DÁNÉL Mónika
2016 A hiány plasztikus helye. Kép és szöveg megnyíló terei az Új Sym-posionban. In: Uő: Nyelv-karnevál. Magyar neoavantgárd alkotások poétiká-ja. Budapest, Kijárat Kiadó, 44–53.
ELEK Tibor
2003 A „határon túli magyar irodalom” integrációjának kérdései – Bányai János, Bertha Zoltán, Elek Tibor, Kántor Lajos, Szakolczay Lajos, Tőzsér Árpád kerekasztal-beszélgetése. Elhangzott a Károlyi Palota Kulturális Köz-pontban 2001. március 13-án. A beszélgetést vezette és a szöveget gondozta:
Elek Tibor. In: Vízumköteles irodalom? Internetes konferencia az UngParty honlapján. 2003. URL: http://mek.oszk.hu/02200/02288/html/kerekasz.htm [2019. június 18.]
LADÁNYI István
2015 Az „új” paradoxona: avantgárd önmeghatározások. Az Új Symposion délszláv, magyar és világirodalmi tájékozódásai az első nemzedék indulása-kor (1965–1968). Tiszatáj 10. 71–77.
2016 Térképzetek, térképzések, deterritorializáció az Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékénél (1965–1971). Partitúra 1. 37–46.
2017 A folytatásos regény műfaji sajátosságai és jelentősége az Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékénél. Tolnai Ottó: Érzelmes tolvajok, Vé-gel László: Egy makró emlékiratai, Gobby Fehér Gyula: Néhány szó a novi sad-i kenyérről. In: Szávai Dorottya–Z. Varga Zoltán (szerk.): Műfaj és kom-paratisztika. Budapest, Gondolat Kiadó, 415–426.
2018 Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása. Irodalmi Szemle 2018. október, 45–54.
LOSONCZ Alpár
2018 A hatalom(nélküliség) horizontja. Hommage à Új Symposion. Újvidék, Forum.
MIKOLA Gyöngyi
2012 A Symposion képi fordulata. Symposion–Híd 62. 12. 4–13.
NOVÁK Anikó
2017 A vizualitás és textualitás viszonya a vajdasági magyar folyóiratokban.
Hungarológiai Közlemények 3. 110–119.
RAJSLI Emese
2017 Aztán csak csinálom, és nem tudok leállni. Rajsli Emese péterváradi beszélgetése Böndör Pállal és Maurits Ferenccel. Ex Symposion 98. 18–25.
SZERBHORVÁTH György
2005 Vajdasági lakoma. Az Új Symposion történetéről. Pozsony, Kalligram.
THOMKA Beáta
1994 Tolnai Ottó. Pozsony, Kalligram.
2009 Symposion-kollázs. In: Déli témák. Kultúrák között. Zenta, zEtna, 119–
139.
UTASI Csaba
1974 Hínárban. In: Uő: Tíz év után. Esszék, kritikák, tanulmányok. Újvidék, Forum, 198–210.
VIRÁG Zoltán
2007 A margó vándorai. In: Szegedy-Maszák Mihály–Veres András (szerk.):
A magyar irodalom történetei III. Budapest, Balassi Kiadó, 536–548.