Burian repertoárján kilenc cseh és két orosz szerep található.24 Magyarországon ezek közül csak Lenszkij szerepében lépett fel.25 Mivel disszertációm elsősorban Burian magyarországi működéséről szól, nem elemzem az amúgy jelentős mennyiségű cseh nyelvű népdalból, valamint Smetana-, Dvořák- és Kovařovic-operarészletekből készített hangfelvételeket.26 Ebben a cseh operai repertoár ismeretén kívül nyelvi nehézségek is akadályoznak, azonban pont a cseh nyelv használata miatt veszem a cseh és orosz hangfelvételeket egy csoportba, ugyanis Burian egyetlen orosz hangfelvételén cseh nyelven énekel.
A cseh zenei lexikon korábbi, 1963-as, valamint újabb, csak online hozzáférhető Burian-szócikke is hangsúlyozza, hogy Burian nemcsak kiváló Wagner-, hanem éppolyan jelentős Smetana-énekes is volt.27 Hazájának zenéjét külföldön is népszerűsítette, így jelentős szerepe lehetett abban, hogy Bécsben az 1912–1913-as szezonban több alkalommal színre került a Dalibor. Részt vett hazájában az első cseh dalfesztiválon (1904),28 valamint a prágai Nemzeti Színház 1909 májusi Smetana-ciklusában.29 Cseh dalokat budapesti hangversenyein is énekelt, sőt – mint korábban
20ČHS Kolofiková (2010), Kesting (2008), I/192., Wilhelm (1960), 241., Grove Burian
21ČHS Kolofiková (2010), Kutsch-Riemens Burian (1997), 510., Kesting (2008), I/192., Celletti (1964), 103.
22 Kutsch-Riemens Burian (1997), 510.
23ČHS Kolofiková (2010), valamint Celletti (1964), 103.
24 Lásd a 3. függeléket.
25 A Pesti Hirlapban megjelent egyik Burian-nekrológban a következőket olvashatjuk: „[Burian]
vitte keresztül, hogy a m[agyar]. kir[ályi]. operaházban előadják Smetana Daliborját.” –ldi. [Béldi Izor]: „Burrian-adomák” Pesti Hirlap XLVI/202 (1924. szeptember 27.): 10. Ezt az adatot nem tudjuk alátámasztani. Kolofiková állítja, hogy Burian 1909-ben Budapesten is énekelte a Dalibor címszerepét (ČHS Kolofiková), ez az adat azonban téves, a Dalibor két budapesti előadásán Arányi Dezső énekelte Dalibor szerepét. (A Magyar Állami Operaház Archívumának adatai alapján.)
26 A Kovarovic-operarészletből készült egyetlen hangfelvételéhez (The Gramophone Co., 072023, matr.: 2251c) nem tudtam hozzáférni. Az öt Smetana-részletből is csak kettőt tudtam meghallgatni.
27ČHS Štědroň (1963), 156., valamint ČHS Kolofiková (2010).
28 Bartoš (1934), 32.
29ČHS Kolofiková (2010). Burian 1909. május 15-én a Dalibor címszereplőjeként, valamint május 19-én A csók új betanulásában Lukaš szerepében lépett színpadra, lásd a prágai Nemzeti Színház online archívumának adatait (archiv.narodni-divadlo.cz, 2010. december 27-i megtekintés.)
említettük – Jindřich Jindřich zeneszerzővel közösen egy cseh dalokból összeállított albumot adtak ki, „Burian albuma” címmel.30 Ezért is lehetett számára fájó, hogy Az eladott menyasszony amerikai bemutatóján és az azt követő amerikai előadásokon nem énekelhette Jeník szerepét.31
A cseh operák, dalok előadói stílusát egyrészt „otthonról” hozhatta, másrészt valószínűleg Moritz Wallersteintől tanulta. Mint korábban említettük, másik cseh énektanára, František Pivoda Smetana és Wagner egyik leghevesebb cseh bírálója volt.32 A Dalibor címszereplőjének két áriáját több alkalommal is lemezre énekelte Burian. Ezekből magam csak a két kiadott Gramophone Co. példányt tudtam meghallgatni, Burian Pathé-felvételeihez egyáltalán nem jutottam hozzá. Utóbbi azért is sajnálatos, mert a Pathék abban az időben készültek, amikor Burian Bécsben többek között éppen Dalibor szerepében aratott sikert. Ráadásul Wilhelm is említi, hogy ezek a Pathék valószínűleg Burian legjobb felvételei.33 Dennis megjegyzi, hogy bár az interpretáció hasonló, mint az ugyanezekből az áriákból készült korábbi, Gramophone Co. felvételeken, Burian hangja sokkal jobban szól a Pathé-felvételeken.34
Burian Magyarországon sajnos nem énekelt cseh szerepeket. Ugyanakkor szerencsés egybeesés, hogy Burian Lenszkij-alakításáról nemcsak az Anyegin magyarországi bemutatójának sajtója alapján lehet képet alkotni, a 2. felvonásban elhangzó híres Lenszkij-áriából hangfelvétel is készült előadásában. A sajtó és a hangfelvétel összevetése azonban nem ad egységes képet, igaz, a bemutató és a hangfelvétel dátuma között majdnem tíz év telt el. Erdős Armand a következőket írja 1902-ben: „A második felvonásban a bucsu-dalt meleg érzéssel és virtuoz [sic]
felfogással énekelte.”35 August Beer tudósításából megtudhatjuk, hogy az ária meleg és kifejezésteli előadását a közönség nyílt színi tapssal jutalmazta.36 Hogy mit értett Erdős Armand virtuóz felfogáson, nem tudhatjuk, az 1911 júniusában készült hangfelvétel még Burian más operarészletekből készült felvételeinél is letisztultabb előadói stílust mutat.
30ČHS Kolofiková (2010), Dennis (1969), 149.
31 Luther (2002), 359.
32 Bohumir Štědroň: „Pivoda, František”. In: Gracian Černušák, Bohumír Štědroň, Zdenko Nováček (red.): Česko slovenský hudební slovník. Osob a institucí. Svazek Druhý M–Ž. (Praha: Státní Hudební Vydavateství, 1965): 313–314.
33 Wilhelm (1960), 242.
34 Dennis (1969), 162–163.
35 Erdős Armand: „Onegin”. Egyetértés XXXVI/30 (1902. január 31.): 4–5.
36 August Beer: „Eugen Onegin”. Pester Lloyd XLIX/27 (1902. január 31.): 2–3.
Ha összehasonlítjuk a felvételt ugyanennek az áriának más, korabeli tenorok által készített felvételeivel, figyelemreméltó tempókülönbségeket tapasztalhatunk. Burian valamivel lendületesebben énekli az áriát, mint más német nyelvterületről származó énekesek. Alaptempója M. M.=64, míg a középső gyorsabb szakasz átlagosan M. M.=82.37 Utóbbi tempója jóval gyorsabb, mint például Johannes Sembach vagy Alexander Kirchner hangfelvételén ugyanez a szakasz (lásd a 3. táblázatot).
Sembachhal azért is érdemes összevetni interpretációját, mert Burian távozása után ő kapta a drezdai Operaházban a hőstenor-szerepeket.38 Nem bizonyítható, hogy Erdős Armand hallotta volna más énekesek előadásában is az áriát, így kétséges, hogy ez a tempókülönbség lett volna véleményének alapja, legfeljebb Burian előadásmódjának lendületessége tűnhetett fel neki. Ahogy azonban Sembach vagy Kirchner felvételét nem ismerte, nem ismerhette Enrico Caruso 1916-ban francia nyelven készült hangfelvételét sem, amely messze túllő Burian tempóin, valóban virtuóz hatást keltve. A felvételek összehasonlításából kiderül továbbá, hogy Caruso jóval sűrűbb vibratót használ, mint a három német nyelvterületről származó énekes. Előadása emiatt is szenvedélyesebbnek tűnik.
3. táblázat
Csajkovszkij: Anyegin. Lenszkij áriája, az összehasonlításhoz használt felvételek Előadó Évszám Matricaszám Kiadói szám Lassú rész
átlagtempója
Középrész átlagtempója
Sembach 1909 255ac G.C.042234 55 77
Burian 1911 2253c G.C.072021 64 82
Kirchner 1913 402al G.C.042400 64 75
Caruso 1916 C18657-1 Gr.2-032028 84 100
37 A hangfelvételek elemzésekor a tempó megállapításához Seiko DM100 digitális metronóm
„TAP” funkcióját használtam. Itt szeretném megköszönni Somfai Lászlónak, hogy felhívta a figyelmemet erre a lehetőségre.
38 Kutsch és Riemens Großes Sängerlexikonában azt olvashatjuk, hogy Sembach volt az első drezdai Lenszkij. N. N.: „Sembach, Johannes”. In: K. J. Kutsch-Leo Riemens: Großes Sängerlexikon.
3. erweiterte Auflage. Bd. 5. (Bern und München: K. G. Saur, 1997): 3206. Ez az adat azonban téves, a Semperoper Historisches Archivjában található színlap szerint Burian énekelte a drezdai bemutatón Lenszkij szerepét.