A Contenta repozitórium tárgyszavai

Hasonlóan az előző pontban ismertetettekhez, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta adatbázisának tárgyszavai esetében is háromféle adatforrás szerint voltak megalkothatóak az ábrák: az egyes tárgyszavakra vonatkoztatott egyszerű gyakorisági értékek, a kölcsönös információtartalom eljárás alapján megállapított mérőszámok, és a khí-négyzet próba során előállított, egyes kulcsszavakra vonatkozó értékek alapján. A Contenta tárgyszavainak esetében az ábrák a kölcsönös információtartalom módszer alapján születtek, kivéve az utolsó évtizedet, ahol a példa kedvéért ismét szerepel mindhárom módszer alapján készült ábra. A repertóriumnál már ismertetett módon, a Contenta kulcsszavainak esetében sem került be a mintába a cikkek tartalma, mivel maguk a tárgyszavak nem feltétlenül ugyanabban a formában szerepelnek a dokumentumokban (pl. „Nők helyzete”), ami miatt azok a releváns, de a dokumentumokban le nem írt (azaz abból ki nem nyerhető) kifejezések jogtalan hátrányba kerültek volna más, kinyerhető kulcsszavakhoz képest. Általánosságban elmondható ennek a szakasznak a kulcsszavairól, hogy mivel egy univerzális megközelítésű könyvtári tárgyszórendszer részét képezik, ezért összességében általánosabb kifejezéseket tartalmaznak, mint ami a repertórium esetében tapasztalható, ezáltal ez egyes tárgyszavak által definiált kategóriák mérete is nagyobb. Mindez azt eredményezi az ábrákon, hogy az egyes évtizedekben valóban hangsúlyos témák így még hangsúlyosabbá válnak.

Ahogyan az a 66. ábráról leolvasható, az 1890-es évtized legfontosabb témáit az

oktatásügy, azon belül is a közoktatás jelentik. Ezt a képet árnyalják olyan további kapcsolódó témák, mint a tantervek, a középiskolák ellenőrzése (lásd még szakfelügyelet, tanfelügyelet) és a leányiskolák. Fontos szerep jut a nyelvoktatásnak: több európai modern nyelv (német, francia) és a klasszikus nyelvek (görög, latin) is szerepelnek az ábrán. Olyan speciálisabb jellegű témák is megjelennek, mint a vakok tanítása, a papképzés és hittudományi oktatás, valamint a zenetanárképzés. A tanárképzés természetesen önállóan is szerepel, ahogyan a zene- és művészeti nevelés is megjelenik önálló tárgyszavakkal. A készségtárgyak egyébként is fontosak, hiszen a zenetanítás mellett megjelenik a testnevelés és a rajz is. A klasszikusabb iskolai tárgyak, mint például az írás-olvasás tanítása, geometria és fizika sem maradnak le az ábráról. Az igazi kuriózumok közül a repertórium tárgyszavainak esetében is előkerülő egyiptomi oktatást a máltai oktatás tárgyszavak egészítik ki. Már ekkor is felmerülő kérdést jelent a zsidó vallású tanulók oktatása. A neveléstörténet egyelőre nem tűnik jelentős tényezőnek.

A következő, 1900-as évtized legfontosabb témái a pedagógia, oktatásügy és magyar irodalom területekről kerülnek ki (lásd 67. ábra). A bölcsészettudományoknak egyébként is hangsúlyos szerep jut az évtizedben, melyről a következő tárgyszavak tanúskodnak: filológia, bölcsészettudományok, görög irodalom, magyar nyelv tanítása, művelődéstörténet, irodalomtanítás, etimológia, valamint filozófia története. Ha a fentiek alapján címkéznünk kellene az egyes évtizedeket, akkor az 1900-es évtized az „irodalom évtizede” címkét kaphatná, ugyanis a magyar mellett jó néhány más ország irodalma is képviselteti magát az ábrán: francia, norvég, görög. Ugyanakkor kimutathatóan megjelennek a természettudományi témák is:

matematika tanítása, elemi matematika, kémia, földrajz tanítása, tengerkutatás, természettudomány. A Contenta tárgyszavai megerősítik a repertórium kulcsszavainak elemzési részében közölt eredményeket a szexuális neveléssel kapcsolatos témák vonatkozásában, hiszen olyan tárgyszavak mutatják a téma népszerűségét, mint a szexuális felvilágosítás, nemi élet, nemi felvilágosítás, nemi erkölcs. Emellett további, haladónak mondható témák is megjelennek, például tanulmányi kirándulás, erdei iskola, táborozás, szellemi fogyatékosok nevelése, szuggesztív oktatás, neurózis, városi élet, bérezés, iskola-egészségügy. A készségtárgyakat tekintve a zene visszaesést mutat (szinte csak az ének tanítása kulcsszón keresztül jelenik meg), ugyanakkor a testnevelés viszonylag hangsúlyos marad. A művészeti nevelés létéről a művészetfilozófia és művészetelmélet kulcsszavak tanúskodnak.

Az egyes idegen nyelvek vonatkozásában egyelőre a francia tűnik dominánsnak, legalábbis ami a Magyar Pedagógia hasábjait illeti.

66. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1892-1899 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

67. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1900-1909 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

Az első világháború évtizedében (68. ábra) jönnek a háborús témák: világháború, háború hatása, országismeret tanítása, állampolgári nevelés, turánizmus, sovinizmus, hazaszeretet, politika. Az évtizedre vonatkozó további tanulság, hogy nincsenek nagyon kiemelkedő témák, az egyes tárgyszavak által lefedett témák jelentőségüket tekintve viszonylag egyenletesen oszlanak el. A haladó szellemű témák közül megjelennek olyanok, mint a választójog, nőnevelés, feminizmus, kísérleti pedagógia, szemléltető oktatás, állatpszichológia, fejlődéslélektan, freudizmus, koedukáció, kriminálpedagógia, mesekutatás. Összességében elmondható, hogy a pszichológiai témák sokkal hangsúlyosabbak a korábban tapasztaltnál. Az oktatási szintek közül hangsúlyosnak tekinthető a középfokú oktatás, ugyanakkor egyetemmel kapcsolatos témák is előkerülnek, például az egyetem és az orvosképzés tárgyszavakon keresztül. A neveléstörténet marginális, ahogyan az irodalmi témák is háttérbe szorultak, ugyanakkor a filozófiai témák népszerűbbé váltak. A természettudományi írások szintén visszaesést mutatnak, ahogyan a nyelvtanítás is vesztett jelenőségéből.

Az 1920-as évek (69. ábra) egyik legfontosabb témájának a reformpedagógia (és az iskolareform) bizonyult: ha címkéznünk kellene az évtizedet, akkor leginkább a

„reformpedagógia évtizede” címke állná meg a helyét. A háború hatásai is érzékelhetőek még olyan kiemelt tárgyszavakon keresztül, mint a békére nevelés, nemzeti nevelés, zászló, trianoni békeszerződés, hadigondozás, kisebbségek. Megjelennek az egészségügyi témák: tuberkulózis, közegészségügy, gyermekpszichiátria, gyógypedagógia története. A filozófiai témák (filozófia, történetfilozófia, filozófia és pedagógia, idealizmus) továbbra is népszerűek, ahogyan vallási témák is előtérbe kerülnek, például kálvinizmus, evangélikus egyház. A nyelvoktatás tartja magát a népszerű témák között, míg a természettudományok főként a matematikusok és a fizikusok által vannak képviseltetve. Kimutathatóan jelen vannak a lélektani témák (hipnotizmus, fejlődéslélektan, gyermeklélektan), bár talán kevésbé hangsúlyosak, mint a megelőző évtizedben. A korszellemet tükrözik a német irodalom története és a technikai fejlődés hatása kulcsszavak is. A francia nyelv két évtizeddel ezelőtti hegemóniája láthatóan teljesen megszűnt. A zene és a rajz háttérbe szorultak, ugyanakkor a testnevelés tartja magát a tárgyszavak között.

68. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1910-1919 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

69. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1920-1929 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

A korszellemet követve az 1930-as években (70. ábra) már megjelentek olyan kulcsszavak, mint a nemzeti szocializmus, fasizmus, katonai nevelés, honvédelem, repülés tanítása, Népszövetség, geopolitika, politikai semlegesség. Azt is mondhatnánk akár, hogy szinte a Magyar Pedagógiában megjelent cikkek is előrevetítették a készülő konfliktust. Szintén a korszellemet és nem utolsósorban az ekkortájt tomboló gazdasági válság visszatükröződését látjuk olyan kulcsszavak nyomán, mint a szorongás vagy pesszimizmus. A lélektani témák továbbra is jelen vannak, bár csökkenő részaránnyal, pl. zenepszichológia, pszichometria. A leghangsúlyosabb témákat a könyvkiadás, nyelvművelés és oktatásügy jelentik. A reformpedagógia ugyan még továbbra is jelen van, de sokat veszített az elmúlt évtizedbeli népszerűségéből. A vallások közül az évtized favoritja a katolikus egyház, az erkölcsi neveléssel kapcsolatos témáknak fontos szerep jut. A természettudományok közül kiemelkedik a földrajz tanítása. Haladó témákat jelentenek a műszaki fejlődés, logopédia, játékelmélet, időbeliség, tesztvizsgálat tárgyszavak. Olyan újnak mondható tudományágak is megjelennek, mint a közgazdaságtan (gazdaságtörténet, közgazdaságtan tanítása) vagy a néprajz. Meglepő módon a német nyelv nem reprezentálódik különösebben, bár igaz, hogy más idegen nyelv sem (a nyelvtanítás mint téma természetesen megjelenik, de kiugró népszerűséget nem mutat).

Az 1940-es években (71. ábra) az egyik általános témának tekinthető oktatásügy tárgyszó a legnépszerűbb, amelyet ezután az egy tematika köré szerveződő hazafias nevelés, nemzetnevelés és világnézet kulcsszavak követnek. Fontos szerep jut még a közoktatás és az öröklődés kulcsszavaknak is. A zenei élet ismét hangsúlyosabban megjelenik, ahogyan olyan, a mindennapi iskolai életre jellemző dolgok is, mint a számonkérés és jutalmazás. A filozófia ismét előfordul önálló diszciplínaként, illetve olyan tárgyszavakon keresztül is, mint a platonizmus, naturalizmus, utópia. Ebben az évtizedben talán meglepő módon már kevésbé van jelen a háborús tematika: csupán néhány olyan tárgyszón keresztül érhető tetten, mint a fajvédelem, katonai kiképzés, fasizmus és oktatás. A vallási témák továbbra is előkerülnek, úgymint teológia, piarista rend, pálos rend, egyházi irodalom, katolikus egyház. Új témaként jelennek meg az embertan, a cserkészet, a jóga, a rádióműsorok és a kézimunka tanítása. A természettudományi témák és a nyelvoktatás szinte teljesen eltűnnek a témák közül. A neveléstörténet szintén nem túl jelentős az évtizedben, az egyetemtörténet tárgyszón keresztül érhető tetten. Jogi és szociológiai tárgyú írások is előkerülnek: büntetőjog, kriminalisztika, családvédelem, közigazgatás, társadalomrajz, diákszociológia, szociálpolitika.

70. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1930-1939 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

71. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1940-1949 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

A tíz éves kényszerszünet után a folyóirat merőben új témákkal jelentkezett a hatvanas években (72. ábra), ahogyan azt már a repertórium tárgyszavainak esetében is láthattuk. A legnépszerűbb témát a neveléselmélet jelenti, ezt követi a pedagógia kulcsszó. Fontosak még a munkára nevelés, siker iskolai túlterhelés, pedagógiai szakirodalom kifejezések. A szocialista nevelési eszményt képviselik a világnézeti nevelés, az orosz nyelv tanítása, a munkaerkölcs, az építőtábor, a kommunista erkölcs, tudományos káderképzés tárgyszavak. A nyelvoktatás az orosz nyelv tanításán túl nem igazán van jelen témaként. A neveléstörténeti témák különösebben nem hangsúlyosak, főként az óvodapedagógia történetét érintik. A lezajló technikai fejlődés eredményeképpen önálló témaként jelenik meg az audiovizuális eszközök használata. A magyar irodalmi témák jelentősen visszaszorultak a folyóirat első néhány évtizedéhez képest, amikor igen nagy arányban fordultak elő; az 1960-as években olyan részterületekkel vannak jelen, mint az verselemzés vagy az olvasástanítás. Mind a filozófia, mind a pszichológia jelentősen visszaesik, ahogyan a természettudományok is. Helyettük főként az oktatásszervezés és a neveléstudomány különböző témái uralják a diskurzusokat. A zene és más művészetek, illetve a testnevelés szintén nem annyira népszerű az évtizedben.

Megjelenik viszont a motiváció kulcsszó is.

Az 1970-es évek legnépszerűbb kulcsszavai között mind a folyóirat és a folyóiratszemle szerepelnek, elmondható tehát, hogy a különböző folyóiratokban megjelenő referáló szakirodalom különösen népszerű volt ebben az évtizedben. Szintén népszerűek olyan általános kifejezések, mint az iskola, az oktatási módszer, nevelés és az iskolaügy. A speciálisabb, új témaként felfoghatóak közül felfedezhetjük a team-oktatás, a mastery learning, programozott oktatás kifejezéseket. Szigorúan véve a szocialista berendezkedésre utaló tárgyszavak elvétve fordulnak már csak elő a 73. ábrán, például ilyen a szakszervezetek tárgyszó. Több, a technikai fejlődésre utaló kulcsszót is találunk: oktatástechnológia, audiovizuális oktatás, televízió, oktatófilm, technikai segédeszközök, oktatás korszerűsítése. Nagyobb számban megjelennek a neveléstudományi kutatásra utaló kifejezések: kutatásmetodika, kutatás, kutatómunka, didaktika, pedagógiai kutatás, publicisztika, Magyar Tudományos Akadémia, neveléstörténeti kutatás. Az egyes önálló tudományos diszciplínák hasonló arányban reprezentálódnak, mint az 1960-as években. Igazság szerint, jellemzően nem ezek tematizálják főként a lapot ebben a két évtizedben. A nyelvtanulás még az orosz vonatkozásában sem jelenik meg a legnépszerűbb témák között. Viszonylag új témaként jelenik meg a művelődéstörténet.

72. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1961-1969 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

73. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1970-1979 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

Ahogyan az a repertórium tárgyszavaiból is egyértelműen kiderült (74. ábra), az 1980-as évek a neveléstörténet évtizede a Magyar Pedagógiában. Hangsúlyosak még a különböző szociológiai megközelítésű témák, mint például a szociometria, esélyegyenlőség, nevelésszociológia, alkoholfogyasztás, értékszociológia, pedagógiai szociológia, deviáns magatartás. Újra fontossá váltak a személyiségfejlődéssel és -fejlesztéssel kapcsolatos témák.

Tovább nőtt az oktatástechnológia jelentősége (informatika tanítása, számítástechnika, információs társadalom, oktatástechnika). Az oktatásirányítással kapcsolatos témák szintén jól reprezentálódnak: oktatáskutatás, oktatásügy, óraelemzés, óraszervezés, oktatástervezés, tananyagtervezés. Egyre hangsúlyosabban jelen vannak az értékeléssel kapcsolatos tárgyszavak: teljesítmény, osztályzás, értékelés. Újra megjelent a kulcsszavak között a cserkészet. Olyan speciális témák is előkerülnek, mint a humánbiológia és a gépészet oktatása.

A művészeti ágakat főként a vizuális kultúra, vizuális nevelés, drámapedagógia tárgyszavak képviselik. Ebben az évtizedben a különböző pedagógusok közül a tanítók reprezentálódnak leginkább a lapban. A szovjet irodalom még utoljára önálló témaként megjelenik.

Mivel az 1990-es évtizedről a repertóriumból már nem tudtunk szófelhőt előállítani, így itt nincs összehasonlítási alap. Az évtized legnépszerűbb kulcsszavai (lásd 75. ábra) eléggé általánosak: oktatás, pedagógia, neveléselmélet. Sokkal inkább differenciálják azonban az évtized cikkeit az újra rendkívül hangsúlyosan megjelenő, nyelvoktatással kapcsolatos következő tárgyszavak: kétnyelvűség, nyelvtanulás, interkulturalizmus, angol nyelv tanítása.

Az olvasással és irodalommal kapcsolatos témák szintén újra kiemeltté váltak. Kimutathatóan jelen van továbbra is a neveléstörténeti dimenzió, olyan kulcsszavak által, mint az iskolatörténet, gyermekkortörténet, egyetemtörténet, oktatástörténet, neveléstörténet, ciszterci rend története. Az önálló jogú, történeti témájú publikációk is jellemzőek, hiszen például a művészettörténet és a történelem szintén megjelennek a témák között. Sok éves hiátus után végre újra felfutóban vannak a természettudományi jellegű témák is: természettudományos nevelés, biológia tanítása, orvostudomány, környezeti nevelés, természettudomány, matematikai gondolkodás, matematika tanítása. Új témaként jelent meg az analfabetizmus, a jobb- és balkezesség, problémamegoldás, motiváció, kompetencia, teljesítménymérés. Ezen utóbbiak a még hátralévő elemzett évtizedekben még fontosabbá válnak. További fontosságuk miatt kiemelendő témák: informatika, Delfi módszer, iskolai innováció, tanulók etnikai összetétele.

74. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek száz leghangsúlyosabb tárgyszava a Contenta adatbázisban az 1980-1989 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

75. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek leghangsúlyosabb tárgyszavai a Contenta adatbázisban az 1990-1999 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján Az ezredforduló utáni tíz év (76. ábra) egyértelműen a „motiváció évtizede”, bár a problémamegoldás szintén versenyben van ezért címért. A harmadik említésre méltó tárgyszó az élről az általánosabb jelentésű oktatásügy kifejezés. A problémamegoldáshoz kapcsolódóan jelen van még a gondolkodásfejlesztés téma is. Összességében elmondható, hogy a 2000-es

években sok új, korábban egyáltalán nem tipikus, vagy csak kevéssé jelenlévő téma bukkant fel, ilyenek: önszabályozó tanulás, önszabályozás, egészségnevelés, metakogníció, indukció, induktív logika mérése, mentorálás, szociális viselkedés, szociális kompetencia, integrált oktatás, teljesítménymérés, kompetencia. Az olvasással kapcsolatos témák továbbra is népszerűbbek, mint a természettudományi topikok: olvasásstratégia, olvasás, szövegértés, olvasástörténet; míg az utóbbi témából: botanika, matematikai kompetencia. Kitapintható témacsoportként jelennek meg a csökkent képességű gyermekek, az integrált nevelés, az oktatáshoz való jog, a hátrányos helyzet, a cigány gyerekek helyzete és az emberi jogok. A nyelvoktatásnak ismét fontos szerep jut, ami az angol nyelv és idegen nyelv tanulása tárgyszavakon keresztül reprezentálódik. A művészeti témák is kimutatható számban jelen vannak ebben az évtizedben: néptánc oktatás, Gödöllői Művésztelep, festészet, ének-zene oktatás. Neveléstörténeti témájú írások már csak elvétve fordulnak elő ebben az évtizedben.

Az utolsó elemzett időszakot a 2010 és 2014 közötti öt év jelenti (77. ábra), amely esetében a fele akkora időintervallum miatt a minta elemszáma jóval alacsonyabb, amit tovább torzít az utolsó időszakban kifejezetten alacsony szintre beálló publikációs aktivitás (lásd 6.

ábra). Mindezeket a körülményeket természetesen az eredmények értelmezése kapcsán is feltétlenül szükséges figyelembe venni, hiszen emiatt a tárgyszavak előfordulási súlyában sok esetben csak árnyalatnyi különbségek adódnak.

A legjelentősebb tárgyszó ebben az időszakban a neveléstudomány ernyőfogalom, ez alá nyilván sok minden besorolható. Mindenesetre a neveléstudomány kifejezés élre törése rávilágít arra a trendre, hogy a Magyar Pedagógia sokkal inkább tudományos folyóirattá vált, mint amilyen volt a rendszerváltást megelőző időszakokban, hiszen akkor sokkal több oktatásirányítással kapcsolatos publikáció jelent meg a későbbi időszak trendjeihez képest, amikor már inkább egy-egy konkrét kutatási projekt eredményeiről számolnak be a szerzők írásaikban. Természetesen ez a tendencia a tárgyszavakon keresztül kiválóan tetten érhető. A második legnépszerűbb téma, talán valamelyest meglepő módon (ismerve az elmúlt évtizedekben tapasztalható alulreprezentáltságát) a matematika oktatása. A motiváció és a problémamegoldás továbbra is igen népszerű témáknak számítanak, ahogyan az idegen nyelvek is: olasz nyelv, idegen nyelv tanulása, nyelvvizsgarendszer. A nyelvoktatás mellett a hagyományos olvasással kapcsolatos témák is tartják magukat. További előforduló témákat jelent a 2010-es évekből a szociálisprobléma-megoldó gondolkodás, a sportpszichológia, az oktatásinformatika, a katolikus nevelés, az induktív gondolkodás. Fontos szerepet tölt be az erőszakkal kapcsolatos témák tárgyalása. A már említett sportpszichológia mellett a sport területéről megjelenik még önálló témaként a labdarúgás története. A művészetek a zenei

képességek, a zenei műveltség, a művészeti nevelés, művészeti oktatás tárgyszavakkal képviseltetik magukat az évtizedet illetően. Az előző évtizedhez képest talán egy fokkal nagyobb szerepet tölt be a neveléstörténet.

76. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek leghangsúlyosabb tárgyszavai a Contenta adatbázisban a 2000-2009 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján

77. ábra

A Magyar Pedagógia cikkek leghangsúlyosabb tárgyszavai a Contenta adatbázisban a 2010-2014 közötti évekből a kölcsönös információtartalom vizsgálati módszer alapján