Alapvető metaadatok tendenciái

A felsőoktatás tömegesedése miatt előzetes hipotézisünk (H1) alapján a Magyar Pedagógia című folyóiratban megjelent publikációk számának folyamatos növekedését vártuk.

Az eredmények összehasonlíthatósága miatt további folyóiratokat is bevontunk az elemzésbe, hogy a négy legjelentősebb hazai neveléstudományi folyóirat (Magyar Pedagógia, Iskolakultúra, Educatio, Új Pedagógiai Szemle) esetében összkép jelleggel lássuk a vonatkozó általános tendenciákat. Az 3. táblázatban ezek alapján a négy vezető folyóiratban megjelent cikkek darabszámát tekintve láthatóak a legfontosabb értékek a tárgyalt időszakban.

3. táblázat. A vezető neveléstudományi folyóiratok számszaki adatai

MP

Megj.: * az SZTE Contenta; ** a Matarka adatbázis adatai alapján

A 6. ábrán, ugyanezen értékek az időbeliség felbontásában mutatják meg az Iskolakultúra, az Educatio és az Új Pedagógiai Szemle című folyóiratok évenkénti publikációszámának változását. A három esetből két esetben – előzetes hipotézisünkkel ellentétben – egyértelmű csökkenést figyelhetünk meg, míg az Educatio folyóiratnál a publikációk számának stagnálása a jellemző. Szintén a csökkenő tendenciát támasztja alá a Magyar Pedagógia című folyóirat azonos adataival való összevetés (7. ábra). A kiemelten vizsgált 1991-2014-es időszak mellett a publikációk darabszámát tekintve az elemzést elvégeztük a folyóirat teljes élettartamára is, hogy az utóbbi időszak alacsonyabb cikkszámait ebben a kontextusban is össze lehessen hasonlítani, ennek eredményei a 8. ábrán láthatóak. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy mind a Magyar Pedagógia, mind a másik három, jelentős neveléstudományi folyóirat esetében a publikációk száma alapvetően csökkenő tendenciát mutatott a rendszerváltást követően, illetve a Magyar Pedagógia esetén a folyóirat korábbi évfolyamaihoz viszonyítva is jelentős csökkenés figyelhető meg.

6. ábra

Az Iskolakultúra, Educatio és az Új Pedagógiai Szemle folyóiratokban megjelent publikációk számának időbeli változása 1991-2014 [Forrás: Matarka]

7. ábra

A Magyar Pedagógiában megjelent publikációk számának időbeli változása 1991-2014

8. ábra

A Magyar Pedagógiában megjelent publikációk számának időbeli változása 1892-2014 További következtetések levonására ad lehetőséget, ha a kapott eredményeket összevetjük egyrészt Csapó (2016) elemzésével, aki nemzetközi színtéren mutatta ki a magyar neveléstudományi kutatók többi tudományághoz viszonyított alacsony tudományos aktivitását, másrészt pedig rápillantva a nemzetközi teljesítményt láthatóvá tévő és leképező tudománymetriai adatbázisokra, a csökkenő tendencia nem sok jót sejtet a neveléstudomány egészére nézve. Az Elsevier cég SciVal elnevezésű, a Scopus adatain alapuló tudománymetriai elemzőeszközének friss kimutatásai alapján a 2013 és 2017 közötti időszakban az ’Education’

(Oktatás) kategóriában az adatbázis szerint Magyarország tudományos kibocsátása 489 szerzőtől 348 publikációt jelentett a kiválasztott területen, amelyek összesen 827 idézést gyűjtöttek be az adott időszakban. Az adatbázis taxonómiájából fakadóan az Oktatás kategória jóval túlmutat a szorosan vett neveléstudományi témákon (egy tágabb értelemben tartalmazza az oktatási vonatkozású publikációkat), így az eredmények ennek tükrében értelmezendőek. Az évenkénti publikációszámok eloszlása grafikus formában a 9. ábrán kísérhető figyelemmel.

9. ábra

A magyar szerzők nemzetközi publikációs aktivitása a SciVal adatbázis ’Education’

kategóriája alapján 2013-2017 között

Ezek fényében elmondható – összhangban Csapó (2016) és Polónyi (2016) megállapításaival –, hogy az eredmények magyar és nemzetközi vonalon egybevágnak, tehát a hazai kutatók alacsony nemzetközi publikációs rátája nem a hazai lapokban közölt nagyszámú cikk miatt alacsony, és természetesen ez az állítás fordítva is igaz. A tanulmányok számának növekedésére vonatkozó hipotézisünk tehát nem igazolódott be: a felsőoktatás tömegesedése nem okozta automatikusan a neveléstudományi tudományos aktivitás növekedését, legalábbis ez tapasztalható az eredmények elsődleges közlését biztosító folyóiratcikkek esetében. További kutatási lehetőséget jelentene a mögöttes okok vizsgálata. Talán éppen a megnövekedett oktatási tevékenység vonja el a kutatók figyelmét a folyóiratcikkek írásától? Emellett magyarázatul szolgálhat más típusú műfajok népszerűsége; érdemes volna megvizsgálni hogyan alakult a tudományos aktivitás a monográfiák, a szerkesztett kötetek és a különböző konferencia-műfajok esetében. Szintén egy nagyszabású kutatást jelentene annak vizsgálata, hogyan változott a neveléstudománnyal foglalkozó kutatók száma a rendszerváltást követően az egyes képző- és kutatóhelyeken, hiszen ez alapvetően befolyásolja a teljes tudományág aktivitását.

Bár a cikkek darabszámának növekedésére vonatkozó hipotézisünk nem igazolódott be, első kutatási kérdésünkben azt is feltételeztük, hogy a Magyar Pedagógia publikációinak oldalszámban mért hossza növekvő tendenciát mutat az évek előrehaladtával. Ez a feltételezés beigazolódik, hiszen egyértelmű növekedés tapasztalható a tanulmányok oldalszámának vonatkozásában (lásd 10. ábra), ugyanakkor emögött valószínűleg olyan látens okok is meghúzódhatnak, mint az irodalomjegyzékek tételszámának bővülése, valamint a megértést segítő ábrák, képek és táblázatok elterjedésével együtt járó terjedelmi gyarapodás. Az egyes évfolyamokra vonatkozó összterjedelem általában a 250-500 oldal közötti tartományba esik, amely értékek jól mutatják az egyes évfolyamok közötti nagy terjedelembeli ingadozást.

10. ábra

A Magyar Pedagógia publikációk átlagos hosszának évenkénti változása 1991-2014 Összességében megfigyelhető egyfajta sajátos szelekció, amely egyrészt a publikációk számának csökkenésében, másrészt a hosszabb, részletesebb és kidolgozottabb tanulmányok megjelenésében tapasztalható, amelyet a következő fejezetben bemutatandó hivatkozásvizsgálatok eredményei is megerősítenek. Emiatt ezeket az eredményeket érdemes együtt értelmeznünk: ilyen például a hivatkozások számának, tematikus és műfaji összetételének, frissességének, nemzetköziségének megváltozása. A célul kitűzött minél teljesebb körű tudománymetriai elemzés érdekében ezeknek a mutatóknak a vizsgálata mindenképpen indokolt volt egy reális összefoglaló kép eléréséhez.