A tartalmi csoportosítás és trendkövetés eredményei

A 97. ábra évenkénti bontásban mutatja az 1892-2014 között tapasztalható tartalmi trendeket tíz témacsoport kialakítása mentén, míg a 98. ábra évtizedenkénti bontásban teszi ugyanezt. Az első témaként azonosított „nemzetköziség” névvel illetett téma idevágó módon illusztrálja az előző bekezdésben tárgyalt recepciós megközelítés helyességét (természetesen nem kizárólagos módon). Főként a nemzetközi szakirodalom folyóiratban való megjelenését kell mögötte érteni, ahogyan az a témát lefedő kulcsszavakból egyértelműen kiderül. A második világháborút megelőzően nagyobb részaránnyal képviseltette magát, mint a későbbiekben. A második témaként azonosított „nyelvtanulás” topik ábrán való grafikus reprezentációja egybevág a gyakoriságvizsgálatoknál és kulcsszavas elemzéseknél megállapítottakkal. A nyelvtanulással kapcsolatos témák a folyóirat kezdeti szakaszában különösen népszerűek voltak. Az olyan klasszikus nyelvek, mint a latin és görög mellett a modern nyelvek is képviseltették magukat a témák között: a francia, német és angol nyelveknek fontos szerep jutott ebben az időszakban a lap hasábjain. A nyelvtanulás természetesen mindig jelen volt témaként a lap életében, azonban a kezdeti időszakban különösen hangsúlyos témának tekinthető, hiszen 30-40% körüli részarányt képvisel a többi téma között. A harmadik témacsoportot jelentő „humanista témák” bővebb magyarázatra szorul. Egy ernyőtémáról van szó, amelynek legfőbb ismérve az emberközpontúság, többek között olyan kulcsszavak jellemzik, mint az ember, élet, szellemi, világ, lelki, érték, stb. A topik az 1910-es évektől nagyjából az 1940-es évekig élte virágkorát, ebben bizonyára szerepe volt a két világháborúnak és az ekkortájt a lapban népszerű lélektani témáknak. Az 1950-es évek éles váltást hozott ennél a témacsoportnál is, a lap hatvanas évekbeli újraindulása után már jóval kisebb részarányt tudott csak elérni.

A negyedik és ötödik témacsoportot az „oktatási intézmények” és a „népoktatás” jelentik.

A négyes topik esetében olyan kulcsszavak jellemzőek, mint az iskola, tanár, középiskola, intézet, tanuló, egyetem, tanterv, felső, polgári, gimnázium, igazgató, állami. Míg az ötös témacsoportnál olyan jellemző kulcsszavak fordulnak elő, mint a népművelés, népiskola, néptanító, népoktatás, [népoktatók] lapja, népnevelő, stb. A két téma szorosan összefügg: a kulcsszavakból is látható, hogy az oktatás két szintjét jelenítik meg. A negyedik témacsoport esetében az is kiderül, hogy alapvetően egy oktatásszervezési témáról van szó. A 97. ábrán az

„oktatási intézmények” sávot megvizsgálva megállapítható, hogy ez a témacsoport is főként a második világháború előtt volt jelen, bár már ekkor is kisebb súlyt képviselt, mint amit a 2-es és 3-as témák esetében tapasztalhattunk. Az ötödik témacsoportra ez a megállapítás még inkább

érvényes, érthető módon a szocialista időszakban már csak marginálisan, szinte a hibahatáron belül lévő mértékben fordul csak elő. Ezt a rendkívül alacsony előfordulást a hibás találatok mellett esetleg a neveléstörténeti tárgyalásmód magyarázhatja.

A következő, hatodik témacsoportot a „didaktika” névvel illettük, alapvetően egy oktatáselméleti megközelítésű ernyőtémáról van szó, amely a legjelentősebb szerepre a szocializmus időszakában tett szert. A korábbiakban elhanyagolható módon van csak jelen, míg a rendszerváltást követően ismét egyfajta visszaszorulása érzékelhető. A hetedik témacsoport („szociális-társadalmi témák”) szintén a második korszakváltásnak tekinthető, második világháborút követő időszakban kezdett el reprezentálódni a lapban, hogy azután viszonylag egyenletesen növekedjen, ahogyan az az évtizedes bontást alkalmazó 98. ábrán jól kivehető. A rendszerváltást követően még fokozottabb hangsúllyal jelent meg a folyóirat témái között. A kategória néhány jellemző kulcsszava: család, környezet, érzelmi, szociális, szülő, gyermek, közösség. A „mérés-értékelés” nyolcadik témakörként talán az elemzett időszak egyik legfeltörekvőbb témáját, egyben a folyóirat irányultságának megváltozását jelenti. Az 1970-es években kezdett elindulni önálló témaként, majd a rendszerváltás környékén kezdett el igazán berobbanni, hogy azután egyre nagyobb és nagyobb hangsúlyra tegyen szert. Az utolsó öt évben már 30-40% körüli részaránnyal képviselteti magát a témák között, rávilágítva ezzel a folyóirat jelenlegi fő tartalmi irányultságára.

A tízes kategóriabontás esetében a neveléstörténetet és a vallással kapcsolatos témákat nem tudtuk egymástól elkülöníteni az elemzések során, ami a kilencedik témacsoport nevéből is kiderül: „neveléstörténet, vallás”. Néhány a témát jellemző kulcsszó: történet, comenius, régi, eötvös, korszak, protestáns, egyház, katolikus, kollégium. Összességében elmondható, hogy a témacsoport viszonylag egyenletes súllyal ível át a folyóirat több mint százéves történetén, általában stabilan 10%-os részarány alatt maradva a többi téma között. Az utolsó, tizedik témacsoport az „iskolai munka” nevet kapta, az olyan kulcsszavak miatt, mint a tanuló, osztály, munka, feladat, anyag, ismeret, tanulás, tevékenység, tárgy, iskola, figyelem, gyermek. Az egyes évtizedekben elég hullámzóan szerepel, viszonylag alacsony részaránnyal indul, a kezdeti marginalitás után kicsit növekszik, majd stagnál. A folyóirat 1960-as újraindulása után új erőre kap és a legnagyobb figyelmet ebben az időszakban kapja. Igazából rövid, de erős felfutás után újra kezd háttérbe szorulni, bár a rendszerváltásig az erősebb témák között tud maradni, onnantól viszont újra marginálissá válik és a vizsgálati időszak végéig stagnálást mutat.

97. ábra

A témacsoportok évenkénti változása 10 kategória esetén 1892-2014 [Témacsoportok kulcsszavai: 5. melléklet]

További válaszul szolgálva a K10 kutatási kérdésünkre, az évtizedenkénti bontást megjelenítő 98. ábrán az aktuálisan legnépszerűbb diskurzusokat áttekintve, rendre a következő időbeli sorrend bontakozik ki a vezető témák tekintetében: nyelvtanulás, humanista témák, didaktika, mérés-értékelés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az itt felsorolt témák az adott kor leginkább domináns témáit jelölik. A nyelvtanulás 1908 környékén adja át a stafétát a humanista témáknak, amely a második világháború végéig tartja magát, hogy azután átadja a vezető helyet a didaktikai témájú publikációknak. Ez a téma kis fáziskéséssel nagyjából a rendszerváltást követő pár évig tartja a domináns pozíciót, hogy azután átvegye helyét az utóbbi idők abszolút nyertese, a mérés-értékelés. A felsorolt domináns témák váltakozása nem meglepő módon, többé-kevésbé egybeesik a korábban bemutatott korszakhatárokkal is, tovább árnyalva ezzel a H10-H12 hipotéziseket.

98. ábra

A témacsoportok évtizedenkénti változása 10 kategória esetén 1892-2014 [Témacsoportok kulcsszavai: 5. melléklet]

99. ábra

A témacsoportok évenkénti változása 15 kategória esetén 1892-2014 [Témacsoportok kulcsszavai: 6. melléklet]

100. ábra

A témacsoportok évtizedenkénti változása 15 kategória esetén 1892-2014 [Témacsoportok kulcsszavai: 6. melléklet]

A tízes kategóriabontás után, a 99. és 100. ábrákon a tizenötös kategóriabontást láthatjuk.

Természetesen egyes témák ismerősek lehetnek a tíz kategóriát megjelenítő 97. és 98. ábrákról, mint például a nyelvtanulás, a népoktatás vagy a didaktika. A plusz öt helyet kihasználva vannak azonban szétbomló, illetve újonnan keletkező témák is, mint például a művészet vagy a klasszikus eszmények. Az ezekkel a témákkal azonosított cikkek természetesen a korábbi elemzésben is jelen voltak, csupán nem bontódtak ki önálló témaként, hanem valamely fölöttes témacsoportban fejeződtek ki. Például az „iskolarendszer a második világháború előtt” (12-es téma a 99. és a 100. ábrán) téma tíz kategória esetében valószínűleg nagyban átfed az „oktatási intézmények” (4-es téma a 97. és 98. ábrán) témacsoportjával, ahogyan a mindkét granularitási szinten 9-es számmal jelölt vallási témák között is nagy átfedés tételezhető fel.

Az első kategóriaként azonosított „oktatási rendszer” topik láthatóan a második világháborút követően tud kibontakozni igazán, ez valószínűleg az ekkortájt megváltozó terminológiának és szemléletmódnak köszönhető. Az 1-es témacsoport esetében láthatóan a 12-es témacsoport („iskolarendszer a második világháború előtt”) komplementer témájáról, egyfajta időbeli folytatásáról van szó, a megváltozó terminológia miatt azonban az algoritmus elkülönítette egymástól ezt a két témacsoportot. Ezt az elképzelést alátámasztja, hogy alapvetően hasonló kulcsszavak határozzák meg a két témakategóriát (pl. iskola, oktatás, tanterv, egyetem). Az első témánál differenciáló kulcsszavaknak tekinthetőek az általános iskola, gazdasági, társadalmi kifejezések, míg a 12-es esetében olyan, a témacsoportra kifejezetten jellemző, régiesebb kifejezések differenciálnak, mint a népiskola, polgári, felső, kereskedelmi, polgári iskola, elemi. A második témacsoportként azonosított témacsoport a

„klasszikus eszmények” nevet kapta, és olyan kulcsszavak határozzák meg, mint a nevelés, élet, ember, erkölcsi, nemzet, szabadság, világ, munka, műveltség, szellem, társadalom, eszmény, gondolat, eszme, stb. A második világháború előtti időszak egyik vezető témacsoportját jelenti, a szocialista időszakban jelentősen visszaesik, de a rendszerváltást követően is egyre inkább marginalizálódó témacsoportról beszélhetünk.

A harmadik témacsoportot jelentő „neveléstudományi kutatás” a lap hatvanas évekbeli újraindulása előtt szinte kimutathatatlan, sőt igazából az 1970-es években indul hódító útjára, hogy majd a rendszerváltást követően (szinte párhuzamosan a 10-es mérés-értékelési kategóriával) komoly részarányt érjen el a témák között. Terminológiáját tekintve is rokon témáknak tekinthetőek, jó néhány hasonló kulcsszóval; differenciáló kulcsszavaknak tekinthetjük az attitűd, szociális, motiváció, motívum, szülő kifejezéseket. Alapvetően a 3-as témacsoport esetében is a Magyar Pedagógia utóbbi évtizedeire jellemző kvantitatív paradigma kifejeződését láthatjuk. A negyedik témacsoport az „ember-család-iskola” nevet kapta, főleg

különböző (élet)szerepek és személyközi viszonyok kifejeződéséről van szó. A legnépszerűbb időszakában, a folyóirat kezdetén sem mondható domináns témának a 10% alatti részaránnyal, amiből folyamatosan veszít, az elmúlt évtizedekben szinte eltűnve a témacsoportok közül.

Hasonló utat fut be az ötödik témacsoport („lelki-értelmi fejlődés”), ezért feltételezhetően itt is rokon témákról van szó. A hatodik témacsoport a „népoktatás”, ugyanazt a pályát mutatva, mint a tízes kategóriabontás esetében. A hetedik témacsoportként azonosított „iskolai munka”

szintén megfeleltethető a tízes kategóriabontás azonos elnevezésű témájának, és ugyanúgy érvényesek rá az ott elmondottak.

Új témaként jelentkezik viszont a „könyvek-irodalom-történelem” témacsoport, olyan jellemző kulcsszavakkal, mint a magyar, könyv, szerző, irodalom, értekezés, könyvtár, kötet, fejezet, tanulmány, folyóirat, kiadás, tudományos, irodalmi, tudós, előadás, társaság, olvasó. A kulcsszavak felsorolásából egyértelműen kiderül, hogy alapvetően egy recenziós témakörről van szó, amely igazán a második világháború előtti időszakban tudott kiteljesedni a folyóiratban. Az 1960-as évektől kezdődő időszakban sem tűnt el teljesen, azonban jelentősége visszaszorult, és nagyjából ugyanazon a szinten stagnálta végig az azóta eltelt időszakot. A kilencedik témacsoport („neveléstörténet, vallás”) ismét egybeesést mutat a tízes kategóriabontás kilencedik témacsoportjával, így ugyanúgy érvényesek rá az ott elmondottak.

Hasonló a helyzet az itt tizedik témacsoportként megjelölt, míg a tízes bontásban 8-as számmal jelzett „mérés-értékelés” kategória esetében. A 11-es témacsoport a „nemzetköziség” szintén megjelenik a korábbi ábrákon, ott 1-es témacsoportként, a trendeket tekintve természetesen ugyanúgy érvényesek itt is az ott leírtak. A tizenkettedik témára vonatkozó gondolatokat az 1-es témacsoportnál ismertettük, mivel összefüggő területekről van szó. A tizenhármas számmal jelölt „didaktika” téma megint csak nem szolgál újdonságokkal a tízes kategóriabontás ábrájához képest, ahogyan a tizenötödik, „nyelvtanulás” témára vonatkozó ismérveket sem ismételnénk meg. Új kategóriát jelent azonban a 14-es, „művészet” téma, olyan kulcsszavakkal, mint a zene, rajz, művészi, alkotás, művészet, ábrázolás, esztétikai, vers, forma, hang, film, stb.

Az évtizedes felbontású 100. ábrán talán jobban kivehető, hogy a lap életében – bár viszonylag alacsony részaránnyal – folyamatosan jelen voltak a művészeti témák.