aeqaalls, egyenlő; aequalitas,
Bul 60 cad B al w er-L y tton (Bölv’r-Littn), an
gol regényíró.
b u p h th a lm ia , gg. kórt. kidüledt-szemüség.
b u rb as, burbe, b u rb er, aegyptusi számoló pénz == l/e asper.
bnreao, fr . (büró), iroda, hivatal- szoba; íróasztal; b u reau k ratia, fr.-gg.
iroda-uralom; a hatalom öszpontositása a tisztviselők kezeiben; a népből vá
lasztott tanácskozó testületek által nem korlátolt tisztviselői hatalom,
bn rg , vár, várlak.
B ü rk e (Börk), angol szónok.
B arleigb (Börli), angol név.
burlesque , f r . (bürleszk), bohó, furcsa, nevetséges, torz-bohó; a nagy
szerűnek nevetséges előadása, b n rletta, ol. kis vígjáték,
b arsariu s, lat. a zárdajavak igaz
gatója.
bnrscbikos, (német egyetemi) tanu
lói viseletű.
bushel, ang. (búséi) = 8 gallon, b n s te , fr . (büszt), mell-szobor, mellkép.
b u stro p h e d o n , gg. ökörfordulati irás, t. i. mely fölváltva jobbra és balra foly; barázda-irás.
bastum , lat. hulla-égető hely, hol a rómaiak holtjaikat elégették, s ezek hamvait eltemették.
bnticHlariué, főpohárnok, b á ty ram , lat. vaj.
b nxas, lat. nt. puszpáng, téli zöld.
B yron (Beierrn), angol költő.
B y ^ an tjam = Konstantinápoly; by- zan tín er, gg.-ném. Görög v. keleti bi
rodalombeli iró azon időből, midőn még ama birodalom fennállott; arany
pénz a görög császárok idejéből 330
<Sta = 4 tallér.
f
C.
C., zenében a hangrovat első zön- géje; mint rövidités = corda, capo, cantus; vt. carbo; mint pénzverés helye:
Prága, Cleve; mint ó római név == Ca- jus; mint számjegy = centum.
ca., lat. = circa, körülbelül; Ca., = Calcium.
Caan, a szultán török címe.
cab, ang. (keb), kétkerekű könnyű kocsi.
cab ale,/r. (kábái), ármány, cselszö- vény, fondorlat; igy neveztetett II. Ká
roly angol király ármánykodó cabinetje (1671-ben), melytfek tagjai valának:
ClifFord, Arlington, Búckingham, Ash- ley; Lauderdale; ezek neveinek első betűiből véletlenül épen ezen szó ala
kult.
caballero, *pany. (kábályero), lovag, nemes ember; c. andante, kóbor lovag.
cabes, guineai számoló pénz; körül
belül 3 frt.
cabinet,/r. (kábine), 1) benyíló; 2) dolgozó szoba; a fejedelem belső szo
bája, fejedelmi belső tanács.
cabotage, fr . (kábotázs), partmel- léki hajózás, parti kereskedés.
cabriolet, fr . (kábriole), kétkerekű
könnyű kocsi. '
cacalia, nt. kákolya.
cacao, a nyugatindiai kákáofa bab- alaku gyümölcse, melyből a chocolate készíttetik.
cacbalot,/r. (kásálo), állatt. hosszú- fejű fizéter, (hal).
cachexía, kórt. senyv, sinylés, siny- lődés; c. cblorotica, sápkór; c. le- prosa, bélpoklosság; c. scorbutica, súly; c. scrophnlosa, görvély,' futosó mirigy; c. syphüoidea, a bujasenyv utófájdalmai; e. venerea, bujasenyv;
c. virginea, sápkór.
cacbinnus convalsivns, lat. kórt.
görcsös nevetés.
cachucha, spany. (kácsucsá), tánc csörgetyúkkel.
Cfieilia, lat. női név = a rövidlátó;
Cicelle
C&cilias, lat. finév = rövidlátó;
Cecil, ,
cacochymia, gg. kórt. a nedvek rom
lottsága; cacod&mon, rósz szellem, manó; cacographia, rósz irás, helyte
len írásmód; cacophonia, rósz hangzat, hibás hang; cacotrophia, rósz táplálás, cactus, melegházi növény; pozsgár.
cadaver, lat. hulla, tetem, holt
test; dög.
cadeaa fr. (kádó), csekély ajándék, alkalmi ajándék.
cad 61 cal c a d e n c e ,/r. (kádánsz), hanglejtés a
zenében; ütem, hangütés, idömérték (zenében, táncban); jóhangzásu végzet a beszédben, költeményben.
©adet,/r. (káde), fiatalabb, fiú, öcs;
hadapród.
eadi, araó, török biró, városbiró;
cadilesker, ország bírája.
cadmia, gg. és lat. ásvt. gálma, horg- pat; kékeny, kobalt; cadmia forna.
eam , közönséges kályhakorom; cad- minrn, vt. sárgany, kadany.
cadre,/r. (kádr’), túl. keret, fogla- lé k ; ht. az ezredek törzse.
cadnca bona, lat. magvaszakadtsági ja v a k ; caducitas , magvaszakadás, kihalás; magvaszakadtság, háramlan- dóság, uravesztett jószág; caducnm m aiam v. cadHcus morbas, kórt. nya
valyatörés.
Caes., = Caesar; Caes. Mgj. = Caesarea M ajestas, császári fölség;
caesareo-papia, a világi hatalomnak beavatkozása az egyházi dolgokba.
caeteris paribus, lat. különben ha
sonló körülmények között.
cafard, f r. (káfáhr), képmutató.
. ca fé,/r. (káfe), kávéház.
cafis, cafiz, v. cahiz, spany. (káfisz), gabonamérték = 12 fanega; cafiso, olasz olaj mérték, körülbelül 8 bécsi itce.
cáftan, török, kaftán, fölső ruha.
cafnsos, délamerikai emberfaj, mely az indusok és négerek vegyületéból keletkezik.
cagn ard, fr . (kányár), henyélő, tunya.
cagot, fr . (kázso), képmutató, szen
teskedő,
cahier, fr . (káje), füzet; jegyzék
könyv.
ca ira, fr . (szá irá), fog menni; az
«lsó francia forradalom idejében ked
velt dalnak kezdete.
cajolerie, fr . (kázsoleri), hízelgés, enyelgés, uyájaskodás.
cajnte,/r. (kázsüt), hajószoba, calabrese, calabriai; calabriai ka
lap, a köztársaság jelképe.
calamintha, nt. hegyi melissza.
calamitas, lat. csapás, baleset, bal
sors, nyomorúság.
calamus, lat. nád, kálmos.
calcaiit, lat. tip ró ; orgonanyomó, fuvótipró.
calcaria, lat. mészfbld.
calcator, lat. taposó, tipró; calca- tura, nyomás, taposás, tiprás; forduló, vető, dűlő.
calceolarfa, nt. papucsvirág, calcilitb, lat-gg. mészkő; calcina- tio, vt. mészités, mészszé változtatás;
calciniren, mészitni, mészszé égetni, calciam , vt. mészeny.
calctjlálni, lat. számitni, számolni, fölszámitni; calcalatio, számítás; ki
számítás, fölvetés, árvetés; calcolator, számító, számvető; utánszámitó, szám
vevő. számvizsgáló; calcnlatnr, szá
mító hivatal; calcnlns, számítás, szá
molás, számvetés; érdemsor, érdemjegy
zék (az iskolában); kórt. kő, hólyagkő, vesekő; calculns Minerváé, a szava
zatok egyenlősége, mely a vádlott ja vára számittatik.
calécbe, f r . (kales), cséza, posta
kocsi.
calecnti kakas, kanpóka.
Caledonia, lat. Skótföld.
calefactor, lat. fűtő, szóbafütő, fűtő- szolga.
calembourg, fr . (kálahnbúr), élces szócsere, szójáték, elmés szójáték.
calendae, lat. a rómaiaknál a hóna
pok első napjai; ealendariograph, gg.
naptáriró; calendaticam, azon aján
dék, melyet a középkorban újév nap
ján az egyháznak és a papoknak szok
tak volt adni.
calendnla, nt. peremér, tüzvirág.
calentara amarilla, spany. (kálen- turá ámarilya), sárga-hideg-láz.
Caliban, Shakespeare „Zivataruá- ban előforduló rut, durva, baromi ször
nyeteg neve, ki minden gonoszra ké
pes; átv. ért. rut, baromi ember.
caliber, ( f r. calibr), csóüreg-kör, csőöböl; ür, üreg.
calico, finom gyapot-szövet, calix, lat. kehely; nt. kehely, csésze, virágcsésze.
calm ár,/r. tintahal,
calomei, vt. highalvacs, édes higany, calor, lat. meleg; caloricam, hév
anyag; calorimefer, hőmérő; calori- motor, hévmozditó.
Digitized by
cal 62 can caltha, nt. gólyahir, tüzvirág.
calnmnia, lat. rágalmazás; patvar- kodás.
calville, fr. (kálvil), eperalma; szög
letes alma, csúcsos alma.
calvinismus, Kálvin tana; calvi- nista, Kálvin tanát követő,
calx, lat. mész.
camarade , fr . (kámárád), társ, pajtás.
camarilla, apany. (kámárillya), túl.
kamarácska; titkos hatalom a spanyol udvarnál.
eambium, lat. csere, jószágcsere;
váltólevél.
Cambridge (Kembridzs), grófság Angolországban, hasonnevű fővárossal.
camée, fr . (kámé), domború vésetü drágakő.
cam élia, nt. chinai v. japáni rózsa, cam elot, fr . teveszőr-szövet.
camera, lat. kamara; c. d ara, vilá
gitó szekrény, árnyék-távolitó szek
rény; cameralis, kamarai, kincstári;
cam eralista,pénzügyi, kincstári tiszt;
e. lncida = camera d a r a ; c. obscnra, árny-vető szekrény, mely egy sötét kamara fölött állván, előrészének len- csealaku üveggel ellátott nyilásán által az előtte fekvő tárgyakat a sötét kama
rában elhelyezett fehér asztalra kicsiny
ben leárnyékozza; föltalálta nápolyi Porta János a 16. században; camera- rius, aranykulcsos, kamarás,
camin, lat. kémény,
camisia alba, lat. fehér ing, karing cam isol,/r. (kámiszol), mellelő.
Camoens (Kámuis), portugalli költő.
cam pagnard,/r. (kámpányár), föld
művelő, mezei v. falusi ember; cam- pagne (kampány), falusi v. mezei jó szág, falusi birtok; táborozás, had
járat.
campaua, lat. harang; campani- forme, lat-fr. harangalaku, harangdad;
cam panologia, lat-gg. harangöntés tana; campauula, lat. nt. csengetyüke.
camparius, lat. csősz.
Campbell (Kemml), angol jogtudós, campeche, apany. (kámpecse), ber- zsen, vérbélfa.
campement, fr . (kámpmáhn), tábo
rozás.
campestria, lat. mezei, cam phora,barb.-lat. kánfor.
camphoif, finom chinai thea.
campirozni (fr. camper = kahnpé), táborozni, szabad ég alatt tanyázni.
eampus Hfartius, lat. a rómaiak Mars mezeje; hadgyakorló hely.
camp volánt,fr . (káhn volán), mozgó sereg; mozgó tábor.
cana, hosszmérték Maroccoban, kö
rülbelül 3, Spanyolországban 21/* róf.
canáda, portugalli folyadékmérték, körülbelül lVi bécsi itce.
cana illat chia, fr.-gg. a söpredék
nép uralma; canaille, fr . (kánáUy), nép alja, söpredék, csőcselék-nép; semmire- való, kóc-ember.
can alis, lat. csatorna; lecsapoló árok; vizeresz, vizárok; tengerszoru- lat; ut-mód; velőüre^ a csontban; ca- nalisálni, csatornázni, csatornát készí
teni, víznek árkolni.
canapé,/r. nyugágy, pamlag.
Canári szigetek, szigetcsoport Af
rika éjszaknyugati partján.
eancellaria, lat. körülrácsozott he
lyiség; iroda; kancellária; cancella- rius, kancellár, pecsétőr; cancellista, írnok.
cancer, lat. rák; fene; cancrinns, visszafelé is ugyanazon betűkből álló vers, p. o. „Roma tibi subito motibus ibit amor; signa, te signa, temere me tangis et angis“ ; cancrite, kővé vált rák; cancrologia, lat.-gg. a rákok leírása.
cand., = candidatus, lat. jelölt, candelaber, lat. karos gyertyatartó;
candela rios, gyertya vivő.
candenr, fr . (kándór), nyiltszivüség, őszinteség; candidns, lat. fehér, tiszta;
őszinte, nyiltszivü.
candidálni, kijelölni; candidatio, kijelölés; candidatns, jelölt, kijelölt,
randidé, lat. őszintén,
candirozni, becukrozni; candis,/r.
(kándi), becukrozott gyümölcs.
candor, lat. fehérség, tisztaság;
nyiltszivüség, őszinteség.
candy, madrasi mázsa = 20 maund,
=*226,799 kilogrammé; S urateben= 20 maund; 1 maund = 16,933 kilogrammé;
a gyapotnál 1 candy = 21 maund;
can 63 cap