aeqaalls, egyenlő; aequalitas,
ami 41 aut auriscalpium, lat. fültisztitó
aarora , lat. hajnal, hajnal-pir;
aurora Musis amica, túl. a hajnal a Múzsák barátja; ki korán kel ara
nyat lel.
aurám, lat. arany; a. ammoniacum, vt. rop-arany, durr-arany.
A. U. S., lat. = actum ut supra, kelt mint fólebb. '
anscultans, lat. gyógyt. hallgatódzó;
ttud. figyelő, (törvényszéki) joggya
kornok; auscultatio, gyógyt. hallga- tódzás.
á uso, ol. szokásra,
au sp ex , lat. madárjós; auspici- Qlliok, előjelek, előjelenségek.
auster, lat. déli szél; osztriga, ször- benca.
austrügal-Gericht, a német fejedel
mek közötti poros ügyek eldöntésére választott törvényszék.
Australia, uj lat. déli fold, Uj-Hol- land, (az ötödik földrész); anstralia, déli.
Austria, osztrák-birodalom, osztrák- fohercegség; austriomania , osztrá- koskodás, elfogultság minden iránt, mi anstriai.
anstromantia, lat -gg. jövendölés a szelekből.
antarch, gg. korlátlan uralkodó;
aotarchia, gg. korlátlan uralom, antarkla, gg. önelégültség, önállás, ant, aot, lat. vagy vagy; ant Cae
sar ant nihil, vagy Caesar (császár, valami nagy), vagy semmi,
antcur, fr . (ótőr), szerző, authadia, gg. önelégültség, autliemeron, gg. gyógyt. a bevétel napján működő gyógyszer.
anthentia, 1. authenticitas; authen- ticatio, hitelesítés; authenticitas, uj lat. hitelesség, közhitelüség; valócimü- ség, igaz eredetüség; authenticnm, eredeti okirat; authentfcus, hiteles, közhitelű; valócimü) igaz eredetű; au- thentisálni, hitelesitni.
autobiograpliia, gg. ön-életrajz, önéletírás.
antoehir, gg. öngyilkos; antochiria, Öngyilkosság.
antochthon, gg. őslakos, benszülött.
autó dé fe, «pany. auto-da-fé, port.
eretnek-itélö szék; hitnyomozó szék.
autodidaetos, gg. a ki mester nél
kül tanult; autodidakta, mester nél
küli tanulás, v. tanultság.
autodikia, gg. önbiráskodás.
autodynamicus, gg. önerejü.
autognosia, gg. önismeret,
autograph, gg másoló-gép; auto- graphia, eredeti-irat-isme; a vágy, idegen személyek kéziratát birni;
autographicus, sajátkezű; autogra- phum, saját kézirat.
autofcephal, gg. túl. önfejű; önál- lásu és független.
autokrat, gg. korlátlan uralkodó;
autokratia, korlátlan uralom; autó- kratismus, korlátlan uralkodási vágy.
autokritika, gg. önbirálat.
antológia, gg. sajátérteimüség (a kifejezésnek saját értelmében való használata, ellentétben a képes' kifeje
zéssel).
automachia, gg. önmagávali ellen
kezés.
autómat, gg. önmozdony; auto- matia, önmozgóság, önmozgás.
autonóm, gg. önkormányzati, sza- bad-akaratu, saját törvényei szerint élő; autonómia, önkormányzás; ön- kormányzat, önhatóság.
autopathia, gg. saját érzés, saját tapasztalás.
autophilia, gg. önszeretet, autophonia, gg. öngyilkosság, autopistia, gg. benső hitelesség, (melylyel a szentirás magában vé
ve bir).
autopragia, gg. cselekvési szabad
ság, szabad elhatározás.
autopsia, gg. Önlátomás, saját szem
lélődés, szemle; (francia nyelven) ha
lottboncolás.
autor, lat. szerző.
autorisalni, fólhatalmazni; autor i- satio, fölhatalmazás, fóljogositás.
autoschediasm a, gg. hevenyészet;
autoschediasta, hevenyész.
autós epha, gg. (ő mondotta), va
lamely tekintélyes tanítónak döntő mondata.
autosomnambulismus, gg.-lat. kórt.
magától keletkezett alvajárás.
Digitized by
aut 42 aye autotelifi, gg. önállás, függetlenség,
autotheism us, gg. önistenités; azon nézet az istenségről, mely szerint azt mint emberi lényt képzeljük.
autotherapia, gg. gyógyt. gyógyulás a természeti erő működése által,
autímniali*, lat. őszi.
aut viucere, aut m óri, lat. győzni vagy meghalni.
auvernat, fr . (óverná), erős veres bor, Blois vidékéről. .
au x a rm e s ,/r. (ó zárm), fegyverre!
auxesifl, gg. nagyitás.
au x iliaris, lat. segéd,
anxiom eter, auxom eter, gg. esz- tköz a távcsövek nagyításának megha
tározása végett.
a v a l,/r . (ávál), váltókezesség.
a v a n c e ,/r. (ávánsz), előlegezés, elő
leg, előlegezett összeg; avancem eut (ávánszmán), előléptetés, előmozdítás;
előlépés; avanciroziii, előlépni, fölebb v. élőbbre lépni, előbbre jutni j haladni, előlegezni.
a v a u ie ,//\ (áváni), pénz-zsarolás (a törökországi keresztény kereskedőktől).
avautage, fr. (ávántázs), előny, ha
szon; előre adott húzás, ütés stb. (a sakkjótékban, kártyajátékban stb.).
a v a n t-c o rp s,/r. (áván-kór), ht. elö- had; épít. előépület.
av an t-g ard e, fr . (áván-gárd), ht.
előcsapat; előhad; előőrs, avaritia, lat. fösvénység,
avec permiasioD, fr . (ávek per- missziohn), engedelemmel.
Ave M aria! lat. Üdvözlégy Mária!
az angyali üdvözlet, avena, lat. nt. zab.
av en tu re ,fr. (ávántür), kaland; vi
szontagság; á - i’av eu tu re. vaktában, találomra ; szerencsére , véletlenre ; aveuturier (ávántúrié), kalandor,
aventúr iu, ásvt. napkő (opálfaj), a verbis ad v e rb e ra , lat. szóvál
tásból ütlegekre.
AveriiUH, tó Alsó-Olaszországban, hol a rómaiak a pokolba való lejárást képzelték; innen: avernalis, pokoli.
avers, fr . (áver), előlap, kép-oldal (pénzeken).
aversio, lat. idegenkedés; idegen- ség, ellenszenv; irtózás, utálat.
avergionalis, lat. átlagos; aversio- naliter, átlagosan, egyremásra véve.
avertebrata, lat. állatt. gerincte
lenek.
avertálui,/r. figyelmeztetni, értesí
teni, tudósítani; avertissement (áver- tissz’mán), hirül-adás, hiradás, értesí
tés, izenés; hirdetmény, tudósítás, jelentés.
avia, lat. nagyanya, ük, jobanya.
aviariuui, lat. madárház,
avídltas, lat. sóvárgás, kíváncsiság;
vágy.
a v is,/r. (ávi), aviso, 61. (ávizo), hir, tudósítás; tudósitvány, hirdetvény; avi- sálni, utasítani, utalni; avizirozni,.
tudósitni, értesitni; avisu-hajó, posta
hajó, hirhajó; aviso-Ievél, tudósitvány, tudósitó levél.
0 viftta, 61. látra, lát után.
avita constitutio, lat. ősi alkot
mány; avita boua, öröklött javak, ősi javak
aviticitas, barb.-lat. ósiség.
avocatoriae litterae, lat: visszahívó/
elbocsátó levél.
a voce sola, ol. (á vócse szóla),csak egy hangra.
avoir, / r . (ávoár),lenni valamijének;
kér. követelés ; avoir-du-pois , ang.
(ever-diu-peus), kereskedelmi sulymér- ték Angolországban; egy mázsa = 112 font; Éjszakamerikában = 100 font.
avulsio, lat. elszakasztás.
axillaris, lat. kórt. hónalj-mirigy, axiuit, gg. vesekő,
axióma, gg. sark-elv, sark-igazság, sark-tétel.
axis, lat. tengely.
axon, gg. törvény tábla fából, ó Gö
rögországban.
ax. = axungia, lat. zsír.
aya, *pany. aja, ol. udvarmesternő;
nevelőnő.
Ayacuchos, spany. (Ajákucsosz), a karlista háborúban Krisztina királynő nevében parancsoló, azelőtt a spanyol
amerikai háborúban résztvett táborno
kok, az ayacuchoi fegyverletételről igy nevezve.
aydria, gg. viz-hiány.
ayeuia, nt. Ayen hercegről nevezett nyugatindiai növény.
ayo 43 bac
&yo9 apany. a jo , ol. udvarmester, nevelő.
aypnia, gg. kórt. álmatlanság, ayuntainiento, apany. (ájuntami- ento), városi tanács.
a zala, nt. pirosito buzér.
azalea, uj lat. nt. mámorka.
azarole,/r. és apany. nt. naszpolya.
azelia* gg. féltékenység, irigység hiánya.
azimath, arab, caill. tetóponti szög, tetó-aljpont; táv-iv; azon szög, melyet valamely helynek délkörétől bizonyos csillaghoz, és ettől a tetőponthoz kép
zelünk.
azoodynamia, gg. kórt. életerő hiá
nya, erófogyás; azoogenia, az élettelen testek képződése, s az erróli tan.
azores, 1) ritka, vastag és hosszú fényes'szőrű szövet Csehországból; 2) szigetcsoport az atlanti tengeren,
azot, gg. vt. fojtó lég, légeny.
aztékek, benszülött népség Mexi- coban.
azambra, apany. folyadék-mérték,
= 2% litre.
azar. arab, égszin.
azym en, v. azymam, gg. kovászta- lan kenyér; azymitak, keresztények, kik az áldozásnál kovásztalan kenyeret használnak.
B.
B., római számbetti; mint pénzverés helye = Magyarországon : Körmöc;
Poroszországban : Boroszló; Francia- országban : Rouen; folyamjegyzékeken
= Briefe, azaz áruba bocsátott érték
papír , ellentétben G. = G eld, azaz pénzzel.
B. vagy b, = beata, vagy beatos, lat. boldog.
Ba , vt. = baryum.
B. A., ang. = Bachelor- of árts (becse- lör of érts), a szépmüvészetek bacca
laureusa; római föliratokon vagy pén
zeken = bonis a o sp lc iis, v. bonts avibus. jó előjelekkel == az előjelek kedvezők lévén.
Balíl, zaidó, a phoeniciusok és kana- niták istene; ált. álisten, bálvány; Baál
papja, átv. ért. henyélő pap; kétszí
nű, képmutató.
Baat, chinai súly = 1 lat.
Bab, ang. (beb), Babét, Babette, f r. női név: idegen, vad = B áb i, Borcsa.
Baba, török, atya; Baba-Chan, a fejedelem vagy király atyja.
Bábel, zaidó, zavar, zűrzavar; meg
zavarodás (mint Bábel tornya építé
sénél).
I biana, nt. növényfaj a jóremény
ség fokán.
Babiche,/r. (bábis), ölebecske.
B ab in, oroszországi barna macs
kabőr.
babini köztársaság, bolondok tár
sulata, melyet a X IV . században Ba
binban Lublin mellett Psomka állí
tott föl.
b ab iole,/r. (bábiol), gyermekjáték
szer ; gyermekség, csekélység.
babirnssa, malaji, állatt. szarvas
kan a molukki szigeteken.
babka, magyar, rézfillér.
bablah, perz8. az indiai akácfának kérge.
babos vagy babos, per a. v. török, papucs.
Báb-seeta, v. Bábisok, perzsiai val
lásfelekezet , mely az • islamismustól 1889-ben elszakadt.
Baba, Indiában mint cim használ
t a i k *= ur.
babyloni órák, melyek a nap kel
tétől számíttatnak.
bacca, lat. bogyó, szem; baccae, bacca többese; b. alkekenghi, piros páponya, moharc (zsidó-cseresznye);
b. belladonnae, maszlagos nadragu
lya; b. berberidls, borbolya-bogyó;
b. eboli, földi bodza; b. fragarlae, földi eper, szamóca; b. grosolarlae, pöszméte, egres, piszke; b. hederae, repkény, borostyán bogyók; b. junt- peri, boróka-bogyó; b. laori. babér
bogyó ; b. liliorum eoiivallorum , liliom-bogyó; b. mórt, fái eper, sze
der; b. myrti, mirtus-bogyó; b. myr*
tillorom , fekete áfonya, kukojca; b.
oxycocci, hamvas áfonya; b. pari dia, cillár, farkas-szőlő; b. pyracanthae, naszpolya; b. ribesiorum albornni, fehér ribiszke; b. rib. nigrorom, fe
Digitized by
bac 44 bah kete ribiszke; b. rlb. rubrorum, veres
ribiszke, tengeri szőlő; b. sambnci, gyepü-bodza; b. sorbi aucuparii, ve
res berkenye, barkóca, ükörke; b. spi- nae corvináé, benge-bogyó; b. taxi baccati. ternyő-, tiszafa-bogyó; b. vi- tis idaeae, veres áfonya, fanyal-ku- kojca.
baccálaureatus, lat. tudor jelöltség, a baccalaureus rangja; baccalanreas, túl. babér-koszorús; a magasabb tudo
mányos iskolákon a tudori rang után következő akadémiai méltóság, tudor
jelölt.
bacchanáliák, lat. Bacchus ünne
pei ; dőzsnapok, tivornyák; bacchanali- zálni, dőzsölni, tivornyázni; bacchans, Bacchus papja; dőzsönc, dőzsölő, tivor- nyázó, iszák; a 16-ik században kóborló diák; bacchanti, dőzsölő, borittas, bortól kicsapongó; baccharium, bor- és viztartó edény (az egyházakban);
bacchatio, dőzsölés, tivornyázás: bac- chiak, gg. kórt, borvirág (az arcon);
bacchius, versláb, egy rövid és két hosszú szótaggal: ~ __ ; Bacchus v.
Dionysos, a bor istene a görögöknél;
átv. ért. maga a bor.
baccií'erae, lat. nt. bogyó-termők;
bacciformáé, bogyó alakúak; bacci- vorae, bogyóevők.
back, ang. a hajó fedelének elórésze, mely az elóárboc alját fedi; backbord (bekkbord), balrésze a hajónak (ha a hajón leven, annak elórésze felé tekin
tünk).
backw ardation, ang. (bekkwár- des’n), állampapírok eladásánál azon kamatok, melyeket az eladó tartozik viselni; backw oods (bekkwúds), az éjszakamerikai egyesült államok leg- nyugatiabb részében fekvő őserdők;
backwoodsmen, ezen őserdők lakói.
bacnlatio, uj lat. botozás, botbün
tetés; b a cu lo m etria ,^ .-^ . pálcákkal való mérés; bacnlns astronomicns, csili, kaszás csillag; bacnlns pastora- lis, püspök-pálca.
badam, perzs keserű mandola-bél, melyet hátsó Indiában mint váltópénzt használnak.
badiága , orosz, édesvízi szivacs belső Oroszországban.
badiannm moscovitícum, nt. csil
lagos bádian.
badigeon,/r. (bádizson), sárgás kő- vakolat, kőfaragók ragasza; gipsz-enyv.
badister, gg. állati, vándor-bogár, bados, fr. (bádó), bordeaux-i ve
res bor.
badwinge, orosz leves veres répá
ból, sós ugorkából és keserfából ké
szítve.
badymetria, gg. mélységek mérése, baffetas, keletindiai fehér karton, bag, ang. (bég), 1—4 mázsányi gön- gyöleg.
bagage, fr . (bágázs), uti-szer, po- gyász, málha; hadi málha; csőcselék- nép ; söpredék - nép, gyülevész - nép, pereputy.
b agatclle,/r. csekélység, potomság' B agatell-Sache, Bagatell-Prozess, apró poros ügy, melynek tárgya 20 tal
lért meg nem halad.
bágáttino, ól. velencei váltópénz = s/i krajcár.
bágázsia, 1. bagage.
bagdalin, tarka csíkos pamut-szövet, hasonló a bagdadi sawlokhoz.
bagger, holl. iszap-kotró munkás;
baggern, mély vízből az iszapot kita
karítani, kotrani; medret tisztítani;
bagger-maschine, vidra, folyam- v.
meder-tisztitó gép; baicger-schent ( —seut), baggert, csónak, melyen a kikotrott iszap 1;ovaszállittatik.
bagnette, fr. (bányett), ál-tulipán, bagno, ol. (bányo), rabszolga-bör
tön Konstantinápolyban; festett fürdő- ház Londonban; a gályarabságra ítélt bünhöncök börtöne Toulonban.
bagnolette, fr . (bányolett), fátyol, mely az arcot csak félig fedi, félfátyol,
bag-pipe, ang. (beg-peip), duda.
bahamafa, nt. berzsenfa.
Bahama szigetek (Bahamas), 14 nagyobb és mintegy 600 kisebb sziget
ből álló szigetcsoport a mexicoi öböl előtt.
bahar, arab sulymérték, 1 bahar =±:
15 fárzil v. frázil, k 10 maunds A 40 vákiá = 204,ii9i kilogrammé v. 450 angol font; Goában (portugalli kelet
indiai birtok) 1 bahar = Sl/» portugalli quintal; Ceylonban 1 bahar = 500
an-bai 45 bán