bet Bentham (Bentemm), angol iró; irt

a polgári és büntető törvényhozásról, 4t törvényhozó gyülekezetek ügyrend-

tartásáról, a halálbüntetésről stb.

benzoe, jóillatü mézga-gyanta; ben- zoe-fa, Java, Somatra stb. szigeteken termő fa, mely ama gyantát szolgál­

tatja ; benzoe-tinctur, borszeszben föl­

olvasztott benzoé.

beqnartirozni, bekvártélyozni = beszállásolni.

b e ra c h a , Z8idó, dicsérő és hála­

imádság.

Beranger, fr . (Beranzse), francia Jtöltő.

berardia, jóreményfoki növény.

berat, török, a török basák kinevező levele.

berber-basi, török, a szultán főbor­

bélya.

berberideae, nt. borbolyafélék, bo- gyótermő bokrok családja; berberin, vt. borbolya-gyökérből vont sárga szin;

berberig, borbolya, sóskafa, leánysom.

berca, ol. (berká), kigyóalaku ágyú.

bercan, ol. kecskeszőr-szövet.

Berchta, az éjszaknémet monda sze­

r in t : istennő, ki a fonó nők fölött őr­

ködik.

Berchtold, ó német n év: fényesén kormányzó vagy uralkodó.

Berenike, gg. név = gyózelemhozó {Ptolomáos Euergetes aegyptusi király­

nak neje a 3-ik században, kinek szép baja mint áldozat-ajándék Aphrodité templomában letétetett, és egy csillag- hatnak arról lett elnevezése által meg- örökittetett).

bergamasca, ol. (bergámáská), olasz paraszt-tánc Bergamo vidékén.

bergamées, fr. (bergamé), berga- moi falszónyegek; bergamotte, per- gamut-körte; egy citronfaj, melynek fris héjából olaj készíttetik.

bergerac, / r . (berserák), francia bor hasonnevű megyéből,

bergére, f r (berzser), tuU juhász­

nő; párna szék.

bergerette, fr. (berzserett), mézzel vegyitett borital.

berkow etz, orosz font= 10 púd, vagy 400 orosz font, vagy 328 vámegyleti font.

berline, fr . (berlin), berlini hintó,

könnyű hintó, utazó-kocsi, mélynek födele leereszthető; berlingot,/r. (ber- lengó), hintó, elóülés nélkül,

berlingozza, ol. paraszt-tánc.

berloqne, fr . (bérlők), óra-függelék (diszmüvek, melyek a zsebóra-láncra

fierm e, fr . (berm), (erőd), gátmel­

lék, gát-párkány.

Bermadas (bermjudesz) v. Somers-szigetek, szigetcsoport az atlanti ten­

geren az éjszaki szélesség 31° 50'—32*

20' alatt.

Bernhard, ó német név (bátor mint a medve), Bernát; bernhardinas, ber- nátrendü, tarka barát, szesztra, cisterci (clairvaux-i sz. Bernát után igy ne­

vezve, ki a 12. században élt).

berri, török mérföld, melyből 73 tesz egy szélességi fokot.

bersaglieri, ol% (berszályeri), vadá­

szok az olasz hadseregben.

Berserker, az ó német monda sze­

rint: félelmes harcfí, a ki páncél nélkül ment a háborúba s ott dühösen harcolt;

Berserker-wuth = vad harc-düh.

Bertha, ó német női név = a ra­

gyogó, tündöklő; Berta.

Berwick (Berrick), grófság Skót­

földön; II. Jakab angol király termé­

szetes fia.

beryll, dsvt. édeny, édle, tengeri kő, beschores, 1. bscbores.

besestan és besestin. tör. vásárhely, beslik, török ezüstpénz = 5 piasz- ter v. 46 uj krajcár.

besteek, nem. evőeszköz; tok, tartó (evőeszközhöz).

bestiális, lat. baromi; bestialitas, baromiság; baromkodás; bestie, ba­

rom; vad állat.

betel, keletindiai indás növény, veres nedvü, keserű és jóillatü levelekkel, mélyeket az indusok rágás végett arany, ezüst stb. szelencékben magukkal hor­

doznak.

bethel, zsidó, isten háza.

betise, fr. (betiz), botorság, osto­

baság.

beton, fr. (betohn), kavicscsal vagy tégladarabokkal kevert vizálló vakolat, mely vizépitéseknél, s gyakrabban alapépitéseknél is használtatik.

Digitized by

Google

bet 52 big betonica, lat. nt. bibetyü; szagos

müge.

Bettine, Betty = Elisabeth.

betnlineae, nt. nyirfélék; betulin, nyirfa-kéregből készített kámfor.

benrré-blanc, fr . (boré blánk), fehér vajkörte; beurré-gris (börégri), szürke vaj körte.

beurtmartn, holl. (börtmánn), hajós postamester; beurt-hajók, kereskedői postahajók, melyek azon kiváltsággal bírnak, hogy utasokat és pogyászokat bizonyos városokba vagy vidékekre szállíthatnak.

bewindhebber, kereskedői társaság igazgatója Hollandiában,

bexis, gg. kórt. köhögés,

bey, város parancsnoka Törökor­

szágban; helytartó Aegyptusban.

b e z ie r s, fr . (bezié), fehér bor- deaux-i bor.

bezoár, a bezoár-kecske gyomrában találtató k ő ; bélgecs, bezoár-kó.

Bi., = Bismuthum.

Bianca, ol. női n év : fehér, fénylő;

bianco, ol. fehér, tiszta, be nem irott lap; bianco állani, a váltó elfogadá­

sát az adós által megtagadva látni, biandria, lat-gg. kétférjüség.

biapiculc, két-ormu.

biarchia, lat-gg. két személy ural­

kodása.

biarticulé, két-izületü.

biasse, fr . nyers keleti selyem.

bibamnsHal. igyunk!

biblia, gg. túl. (szent) könyvek, szent- iras; bibliognosta, könyvismerő; bib- liograph, a tudományos könyvek isme­

rője; bibliographia, a tudományos könyvek ismerete; bibliolater, könyv­

imádó; bibliolatria, a szentirás imá- dása; bibliotith, a Pompeji és Hercu- lanumban szénné változott kéziratok;

falevelek kövülése, azok lenyomata kőre;, bibliologia, könyvtan, érteke­

zés a szentirásról; biblíoman, könyv- bohó; bibliomauia, könyv-szenv; bib- liopbil, könyvkedvelő; bibliothort, könyvrontó; bibliopöa v. bibliopöia, könyvirás; bibliopOla. könyvkeres­

kedő; bibliotaph, a ki könyveit nem örömest közli; bibliotheka, könyvtár;

bijiliothekarins, könyvtárnok.

bibiista, bibliatudós, bibliakedvelő y biblistika, biblia-isme.

bicamerismns, uj lat. két-kamara- rendszer.

bicarbonas, vt. ketted-szénsav; b.

ca lic a s, ketted-szénsavas hamuzsir;

b. natricns, ketted-szénsavas sziksó;

b. potassae = b. calicus; b. sodae = b. natricus.

bicéphalium , kórt. túl. kétfejüség y nagy fej daganat.

biceps, lat. kétfejű, kétarcú, Janus mellékneve.

bicetre, fr . (biszetr), Páris közelé­

ben levő fegyház neve.

bichet, fr. (bise), francia gabona­

mérték; véka, mérce.

bicho, spany. (bicso), bőrféreg; bi- cho dél culo, délamerikai betegség, mely abból áll, hogy az alfél elrothád.

bichon, fr . (bisohn), hosszú szőrű öleb. 1

bicolor, lat. kétszínű,

biconcav, ttan. kétfelül homorú;

biconvex, kétfelül domború.

bicorniger, kétszarvu (Bacchus mel­

lékneve) ; bicornis, kétszarvu.

bidactiylus, gg. kétujju madár, bidens, lat. túl. kétfogu; kétágú ho­

rog; nt. villamag, farkasfog.

bidnmn, lat. két n ap ; két napi ha­

táridő; intra biduum, két nap alatt.

bienualis, lat. két évi; biennitun, két évi időszak.

bien p u b lic, fr . (biehn püblik), közjó.

bien veno,/r. (biehn venü), szívesen láto tt; isten hozta.

bifarialni, kétfelé osztani, szakí­

tani ; hasítani, felezni.

bifolinm , kétlevelü; bangó (nö­

vény).

biformis, kétalaku.

bifrons, lat. kétarcú (Jánus).

biíürcatio, lat. kettéágazás.

biga, kettős fogat,

b igam ia,^ . kétnejüség; bigamista, kétnejü; bigamus, kétnejü; bigama, kétférjü.

bigarreau,/r . (bigáró), spanyol cse­

resznye, tarka szivalaku cseresznye.

bignonia, nt. Bignon abbé után ne­

vezett növény = bigebecő.

big 53 bis bigonzio, o£. bormérték Velencében,

bigot, fr . (bigó), vakTbuzgó, vakhitü;

szenteskedő, álszent; b igoterle,/r. bi- gotism ns, vakhitüség, vakbuzgóság;

szenteskedés.

b ijon ,/r. (bizsú), ékszer, drágaság;

bijoaterie (bizsutrí), ékszer; ékszer­

kereskedés; bijoutier (bizsuié), ék­

szerárus.

bilance, fr . (bilánsz), mérleg, vég- számolat (a bevételek és kiadások ösz- szehasonlitásával).

bilander v. bylander, hollandi fo­

lyóvízi kereskedő-hajó két árboccal.

bilaterális, lat. kétoldalú, kölcsönö­

sen, viszonosan kötelező (contractus, szerződés).

bilboqnet,/r. (bilboke), golyófogó, tekefogó (játékszer); bodzaláb; ara­

nyozó pálcika.

B ileam , zsidó név = néphóditó, idegen.

b ilim b i, az ázsiai averhoe-fának savanyus gyümölcse.

bili, ang. törvényjavaslat, indítvány;

jegy, váltó.

biliárd, fr . (bilyárd), tekeasztal, lap- dány; tekejáték.

Billanlt (Bilió), francia államférfim biliét, fr . (bilye), jegy; levélke; bil­

iét á ordre (bilyé-tó ordr), a kibocsátó rendeletére szóló váltó; biliét an por- tear (bilyet-ó portór), az előmutatóra szójó váltó; biliét d’amonr (bilye d’á- múr), szerelmes levélke; biliét de fa- venr(bilye dö fávör), ajánló-levél; bil­

ié t doux (bilye dű), szerelmes levélke.

bili o f credit, ang. (bili of kredit), kezességi levél; kitöltetlen váltó; bili

•of eomplaint (bili of komplent), kere­

setlevél; bili of exehange (bili of ekszcsens), váltólevél; bili o f exche- qoer (bili of ekszcseker), kincstár- jeg y ; b ili o f lading (bili of leding), fuvarlevél; bili o f mortality (bili of morteliti), halotti bizonyítvány; bili o f rights (bili of reitsz), neve az 1668-ik évben kelt s az angol szabad­

ságot biztosító törvénynek, bimana, állatt. kétkezü.

bim-basi,török,a hadsereg parancs­

noka.

bimembris, lat. kéttagú.

bimensis v. bimester, lat. két hónapi időköz; bimestraüs, két hónapi,

binárisa, lat. kettős,

binoculnm, kettős távcső (mindkét szemre való kettős csővel).

binom mt. kéttag, kéttagzat; bino- m ial, kéttagi, kétszaki; binomial- eoefficient, kéttagi össztényző, t. i.

valamely kéttagzat föloldásából kelet­

kező sorok tagjainak tényezője, binontinalís, lat. kétnevü.

binominm, mt. kéttagos mennyiség ( + vagy — által összekötve),

binubns, lat. kétszer nőszült, bioarithinetik, gg. az élet tartamá­

nak kiszámítása; biochemia, életvegy­

tan, az élő testek anyagszereinek tulaj­

donságairól és változásairól szóló ta n ; biodynam ik, életerőtan; biograpb, életiró; biographia, életrajz, életirás;

biographik, életirás tudománya; bio- graphikus, életrajzi, életirási, élet- ir a ti; biológia, életisme, élettan; bio*

mantia, az élet-tartam megjövendö­

lése (p. o. az érütésből); bizonyos je- lekbóli következtetése annak, hogy a hulla élt; blometria, az életidő helyes fólosztása és használata; az életidő ki­

számítása ; biosophia, életbölcseség;

biotomia, élő állatok boncolása.

b iolca, olasz térmérték = 700—

1400 □ öl.

bipartitio, lat. ketté v. kétfelé osz­

tás, felezés.

bipes, lat. kétlábú állat, bipolar, ttan. kétsarki. %

biquadrat, lat. negyedik fok, negye­

dik hatvány.

biribi, olasz szerencsejáték 64 go­

lyóra.

Birmingham (börmingemm, köz­

nyelven brömcsm, bromicsen), angol város.

birság = pénzbüntetés, bis, lat. kétszer.

bisam , (erős kellemes illatú nedv, mely némely állatoknál az alfél közel­

iében levő zacskóban összegyűl, g mint illat- s egyszersmind gyógyszer hasz­

náltaik), pézsma.

bischof, ném. túl. püspök; vörös borból, cukorból és narancshéjból ké­

szített ital.

Digitized by

Google

bÍ8 54 blu b isco tin , fr . (biszkoten), cukor­

lepény; biscuit (biszkvi), kétszersült;

piskóta.

biscotella, nt. paizspár.

bis dat, qoi cito dat, lat. kétszer ad, ki gyorsan ad.

bismuthom, lat. vt. keneny.

b is o n ,/r. (bizohn), púpos ökör, vad bival.

bissextiiis, lat. szökő évi.

bisti, perzsa ezüstpénz= 6 ujkrajcár, bistouri, fr . (biszturi) sebészi met­

szőkés.

b it, éjszakamerikai kis pénz = 5 pence v. 19% kr.

bitheismos, lat-gg. két-istenhivés.

bitómén, lat. ásvt. földi gyanta, bivooac, fr. (bivuák), fektanya;

táborőr; bivouaquirozni (bivuákiroz- ni), az éjét szabad ég alatt harcra ké- >

szén tölteni.

bizarre, fr . (bizár), különös, különc­

ködő, csodasz^rü, furcsa.

B. L., = benevole lector, kegyes olvasó.

blámirozni, fr . „blámeru igéből, gyalázni, meggyalázni; kudarcot vagy szégyent vallani.

blanc , fr . (blánk), fehér, fényes, fénylő, ragyogó, tiszta; blancos, (blán- kosz), a korlátlan uralom hivei Spa­

nyolországban.

Blanda, Blande, Bandina, női név

= hízelgő nő; blandilalia', lat-gg. hí­

zelgő beszéd; blanditia, hízelgés;

Blandos, férfiúi név = hízelgő.

blank verses, ang. (blenk versziaz), ■ rimetlen versék.

blanqoet, fr . (blánke), meghatal- mazványi aláírás, tiszta lap, melyen egyedül a név van aláírva; blanquette, (blankett) gyenge fehér bor.

blasirt, fr . hervadt lelkű, tompult érzékű; eltompult, elérzéktelenült.

Blasios, férfiúi név (felséges, kirá­

lyi) Balázs; tréfásan: Herr Blasius = a szél.

blason, fr . (blázon), nemzetségi címer^ címer-isme; blázonista, címer- tudós.

blasphemia, gg. káromkodás, isten- káromlás.

blendirozni, (fr. blinder), vakitni,

megvakitni, szeme világát elvenni; káp­

ráztatni, ámítani; vakító müvei fedezni.

blenna, gg. kórt. nyák ; M enneme- sis, nyálka-hányás; M ennoehezia,.

nyák-székelés; b le n n o p ty sis, nyák­

kik öpés köhögéssel; blennopyra, nyál- kaláz;bIennorrhagla,v.blennórrhóe, nyák-folyás; kankó; blennosis, nyák­

betegség; blennotborax, a mell el- nyálkásodása; blennuria, nyák-vizelés.

btepha ritis , szempilla - gyuladás;

M epharopM halm ia, szemgyuladás;

b lep h aro p h y m a, szempilla-daganat;

blep h aro p lastfk , szempilla-képződés;

blep b aro p leg ia , szempilla-bénulás ; blepharoptosis, szempilla kidüledése;

blepharospasm os, szempilla-görcs.

M esszirozni, fr. „blesser41 igéből, megsebesitni, sérezni, sebeszteni; blesz- szirozott, sebes, sebesült, sebet-kapott;

b le s s u re ,/r. (bíesszür), seb.

M estrism us, gg. kórt. hánykolódáa (a súlyos betegeknél).

bletonism us, gg. forrás-kutatási te­

hetség érzéki érzelés által; bletonista,.

forrás-kutató.

bleom oorant, fr . (blömurán), hal­

ványkék.

blide, b ly d e, bleide, ó német, ha- jitó-gép.

b lin d ag e, fr . (blendázs), vakitőy lát-ellenzö (a várépitésben.

blocage , blocaille , fr . (blokázs, blokály), hézagtöltő kövek.v

block-haos = fa-vár, gerenda-várr ágyu-ház.

M ohádé, (fr. blocos, mondd : blo- küsz) ostromzár, zá rla t; blokiroznU körülvenni, bekeritni (várat kato­

nákkal).

blond, fr . szőke, szöszke; M onde, fr . selyem-csipke; szőke nő; blondin (blondehn), szőke ifjú ; * blondine szőke nő.

bloose, fr . (blúz), vászon fölső ruha.

bloe-stocking, ang. (bliu sztokking), kék harisnya; irodalommal foglalkozó és tudós nő.

biom ist, virágmüvelő, virágkedvelő.

b lan d er, ang. (blonder), hiba,botlás, b. m. = beatae m em óriáé, lat. bol­

dog emlékezetű; (jyógyt. bene m iscea- tu r = jól kevertessék.

boa 55 bon

In document Digitized by Google / / (Pldal 62-66)