aeqaalls, egyenlő; aequalitas,
Arm 33 ars Armenia, Örményország, Ázsia nyu
gati részében.
Ármin és Arminia, ó-német nevek,
= a kitűnő, az erőteljes,
armistitimn, lat. fegyver-szünet*
araijak, orosz, az orosz parasztok rövid fölső öltönye.
arm oisin,/r. (ármoazán), ritka (szö
vésű) bélés-tafota.
armonico és armonioso, ol. össz- hangzatos.
Armstrong, egyik grófság neve Pennsylvániában; több városnak neve Éjszak-Amerikában; angol orvos; an
gol és éjszak-amerikai tábornok, arnaut, az albániaiaknak török neve.
Arnobia, Arnobins, név = szűz, erényes.
arnika, gg. nt. kappan-őr.
Arnold, ó-német név = a becsület lovagja.
aroideae, lat. nt. konty-virágfélék.
aroma, gg. zamat (a növények fű
szer és illat anyaga); aromaiith, jó illatú k ő ; aromaticns, fűszeres, zama
tos, illatos, illatszerü.
áron vagy aram, gg*nt. konty-virág.
A roostook, (árrusztúk), folyóvíz és grófság Maine «éj szak-amerikai ál
lamban.
arpeggiato, ol. (árpedzsáto), tö
redezve.
arpent, f r. (árpáhn), előbb egy hold föld, körülbelül 1425 bécsi □ öl.
arquatns m orbns, lat. kórt. sár
gaság.
Arragonia, spany. tartomány neve.
arranzsirozni,/r . rendbe hozni, ren
dezni.
Arrátel, t. arrateis, portugalli suly- mérték, melyből 32 tesz egy arrobát, és 128 egy quintalt vagy máz&á£
arrestatfo, lat. elfogatás, letartóz
tatás.
árrést o f jadgm ent, ang. (erreszt of dsödsment), az itélet-hozatal akadá
lyozása.
arretálni, lat. letartóztatni, meg
fogni, fogházba vinni.
arrha, uj lat. foglaló; bánat-pénz;
arr. confirmatoria, foglaló; a. nupti- alis, jegyajándék; a. poenitentialis, bánatbér
Magyarázó izótár.
arriére-garde, fr . ht. utó-had; ar- ricre-penséc,/r. (áriehr páhnzé), iar- talék-gondolat.
arriéro, spany. öszvérhajtó, arripiálni, lat. magához ragadni (jogtalanul).
arroba, (arab ar-rubu = egy ne
gyed szóból), Spanyolországban és Por- tugalliában sulymérték=25 libra,(font), vagyis egy negyed quintal (mázsa).
arrogalni, lat. (magának helytele
nül) tulajdonítani; bitorolni; követelni (jogtalanul); arrogáns, rátartó, büsz
ke, dölyfós, fónnhéjázó, követelő, ön
hitt, elbizott; arrogantia, dölyf, büsz
keség, fónnhéjázás, önhittség, elbi- zottság.
arrondirozni, fr . kikerekitni; elvá
lasztott birtokdarabokat szakadatlan kapcsolatba hozni, öszvesiteni; arron- dissement, (árondiszmáhn), kerület, járás Franciaországban.
arrow-root, ang. (árro-rút), nyu
gat-indiai szív-gyökér (növény) por;
használtatok mint gyógy- és táp-szer.
A. R. S. = anno reparatae (recn- pératae vagy restauratae) Salutis = az üdv helyreállításának évében,
ars, oraA, Törökországban a tiszt
viselő előjogainak meghatározása, ars, lat. mesterség, művészet.
Ars., = arsenicum.
arschin, orosz, lásd arsin.
arsen, vt. mireny.
arsenal, fr . és ol. fegyvertár, had
szertár, fegyverde; hajó-hadi szertár.
arsenig, mirenyből készített; arse- nige-Sáure; vt. mirecs-sav.
arsenik, ásv. mireny, egérkő, fér- geny, rosnika.
arseniophthisis, sorvadás a mireny általi mérgezés folytán,
arsenit, mirecssav.
arsenosiderit, ásvt. vörös ólomla.
arsin, orosz rőf, fölosztva 16 wer- sokra; 3 arsin tesz egy sáscht; és 1500 ársin tesz egy werstet; kisebb az ausz
triai rőfnél, mely 2,465 láb , mig az arsin 2, 2506 bécsi láb azfiz 2' 3".
arsis, gg. 1) zen. kéz- v, láb-emelés, fölütés; 2) vers. emelkedés, szökkenet, fölmenet.
3
Digitized by
ars 34 aec ars longa, vita brevis, lat. a művé
szet hosszú, az élet rövid.
art., = articulus, cikk, cikkely;
ágazat; nemszó, névszócska; név-elő, név-mutató; áru, portéka, árucikk,
artabad, perzsiai gabona-mérték, artefactum, lat. műtermék, készit- mény, műkészitmény.
Artemis, gg. a sértetlen, (Diana), artem lsia, lat. nt. üröm, fekete üröm.
arteperitus, lat. szakértő, műértő.
artéria, gg. bt. ütér; arterlologia, ütér-tan; arteriorrhexfs, üt-ér pat
tanás; arteriotom la, ütér-vágás; ar- teritis, ütérlob.
artézi kút = fúrt kút (igy nevezte
tik Artois franczia grófságról, hol már régente számos ilyen kút létezett).
artes liberales, lat. szép v. szabad mesterségek; szépmüvészetek.
arthralgia. gg. kórt. tag-szaggatás, arthritis, gg. kórt. köszvény, szag
gatás.
Arthur, finév, = az erőteljes, az erős.
articnlálni, lat. tagolni, szótagolni;
tagonként kiejteni; articnlaris, tör
vénycikkbe fo g lalt; articulariter, törvényesen; articulatim , cikken
ként, pontonként; articulatio, hang- szó-tagolás; világos, határozott kiej
tése az egyes hangoknak és szótagok
nak; articuli additionales, pótló cikkek; ar. demonstratoriales, bi- zonyitási pontok, kérdő pontok; a. in- quisitionale*, vallatási pontok; a. pro- batoriales, bizonyítási pontok; a. re- probatoriales, ellenkérdőpontok; ar- ticulus, 1. art. = articnlus; a. üdéi, hit-ágazat.
ariitieialis, lat. mesterséges, mű
vészi, kézmüi; artíficium, mesterség, kézmü.
artilleria,/r. ht. tüzérség, pattan- tyuság; artillerista, tüzér, pattantyús.
artischoke, fr . articiocco, olást, alcachofa, spany. (ártisók, árticsokko, álkácsofa), nt. árticsóka, olasz-lapu, tüves káposzta.
artiste .fr . (ártiszt), művész, artiom liberalíum magister, lat.
szépmüvészetek mestere.
artocarpus, gg. nt. kenyér-fa.
A rtois, (ártoá), régenten francia grófság, mely most a nord és Pás de Calais departementokhoz tartozik; X.
Károly francia király mint herceg, és lemondása után gróf Artois cimet viselt.
artolatria, gg. túl. kenyér-imádás, ostya-imádás; kenyér - kereset; arto- lith, kenyéralaku kő; kővé vált ke
nyér ; artophoriam , kenyér-tartó ; ostya-tartó; artotyritek, keresztények a 2-ik században, kik kenyér helyett sajttal áldozának.
artt = articuli (articulus többese), amin, gg. nt. kontyvirág.'
arundo, lat. nt. n ád ; arnndinatio, nádiás.
As. = arsen.
as, lat. (ász), régi római rézpénz;
gyógyszertári font, mely 12 unciára vagy 24 latra oszlik; a legkisebb arany sulymérték, melyből 15 tesz egy gránt, és 64 egy aranyat; disznó, egyszem (kártyában és kockán); zenészeiben a hang egy b által leebbezve.
asab, török, nem rendes katonák, kik adómentesség mellett a táborba szállanak; a hajóhadsereg és fegyvertár
legénysége. *
asa dulcis, nt. jó illatú ászát, ben- zoe; asa foetida, büz-aszat.
a salvo, o l. (fuvar-leveleken) épen, sértetlenül.
asaphia, gg. fátyolozottság (a hang
ról), rekedtség.
asarkia, gg. kórt. hustalanság, so
ványság.
asa rum, nt. kapotnyak.
a sb est, gg. ásvt. kőlen, fonalkő, foszkő, foszlánykő.
as ^olin, a koromnak sárga, vizben fölolvasztható része.
ascarjs, gg. állati, orsónya, orsó
féreg.
ascendance, ascendant, fr. (ászán- dánsz, ászándáhn) fölény.
ascendens, lat előd; nemző; fölme
nő; ascendentalis linea, fölmenő ág.
ascensio, lat.> Krisztus mennybeme
netele, áldozó-csütörtök; csili. a,z egyen
lítő valamely pontjának fóltünése egy időben valamely csillaggal.
ascet, gg. túl. asket, erénykedő,
szi-asc 35 068 .goru erény-gyakorló, szigorkodó; • as-
k etik , erény tan; asketikus, erény kedó {iró); erényt ébresztő (irat); asketis- jnns, erénykedés.
A eschylos, gg. szomorujáték-iró.
ascidia, állati. vizlő, fócsege.
ascii, túl. askioi, árnyatlanok, t. i.
-az egyenlítő alatt lakók, kikre a nap függélyesen süt.
ascites, túl. askites, gg. kórt. has- vizkór.
aseu, a régi éj szaki hitregében 13 isten, és 18 istennő neve.
asebeia, gg. istentelenség.
aseitos, Önlényüség, önállóság, ön
elégedettség.
aselgia, gg. szemtelenség, orcátlan- aág, kicsapongás.
aselgotripsta, gg. női önfertóztetés.
Ashland (Eslend), grófság Ohioban,
•hasonnevű fővárossal.
A shley (Esli), folyóvíz déli Caroli- nában; grófság Arkansasban; Ashley Cooper (Esli Kuper) = Lord Shaf- tesbury.
asiatismns, uj lat. ázsiai irály, da- gályos beszéd.
asínus, lat. szamár; asinns ad ly- ram, (szamár a lanthoz) ügyetlen, ot
romba; (úgy ért hozzá) mint hajdú a harangöntéshez.
asitia, gg. kórt. étvágy-hiány.
Askar v. Askur, a régi éjszaki hit- öregében : először teremtett ember.
asklepiad, gg. Asklepios v. Aesku- lap fia, orvos.
Asklepiades, görög költő; erről ne
veztetik azon két versnem, melyek egyike három choriambusból, a másika egy trocháus vagy spondeusból, három choliambusból és egy jambusból áll.
A eskulap, lat. Asklépios, gg. a gryógytudomány istene, orvos.
Asm odí, chald. rósz szellem; tréfá
sáéi = házasság-zavaró ; sárkány, go
nosz nő.
asodes, gg. csömör-láz; hányó-láz.
asomaton, gg. test nélküli lény.
á són aise, fr. (á szón éhz), kényel
me szerint: kényelmesen; (vagyonilag) jó módban; á són goüt, fr . (á szón
gúb) tetszése szerint.
Aesop, lat, elmés, állítólag igen rut
rabszolga a régi Görögországban, első mese-iró; aesopi mése = tanulságos mese.
asophia, gg. bölcseség hiánya, osto
baság.
asparagns, gg. nt. spárga.
Aspasia, gg. női név = a kellemdus, nyájas, szeretetreméltó.
aspectqs, lat. jelek, jelenségek (az időre nézve); kilátások.
asper, uj gg. a legkisebb török ezüst pénz, = Vt krajcár.
asperitas, lat. szigorúság, kemény
ség, zordonság.
asperm atism us,^. kért.mag-hiány, magtalanság, a férfiasság elvesztése;
aspermák, t. nt. magtalanok; asper- mia, mag-hiány.
asperugo, lat. nt. magiszák.
aspernla, nt. müge.
asphalt, gg. fóldszurok.
asphodelus, gg. és lat. asphodil, gg. nt. magzat-ing. '
asphyxia, gg. tetszhalál; ájulás.
asp ic,fr. huskocsonya.
aspirálni, lat. vágyakodni, törekedni (vmire); hehezettel ejteni; aspiráns, hivatalkéró, hivatalkereső; aspiratio, nyt. hehentés, hehezés; hehezet; aspi- rátör, vt. szellentyü.
aspleninm, nt. bordalap.
A. S. R. = anno salutis reparatae = az üdv helyreállításának évében.
A. SS. = acta Sanctorum, a szen
tek életleirása.
assa foetida, 1. asa.
assagai, hosszú hajitó dárda a ma- láji és jávai lakosoknál.
assai, ol. elég, elegendókép, igen.
A ssaky, török, az első szultánnő cime (ki herceget szült).
assassininm, lat. gyilkosság, orgyil
kosság.
assa voce, ol. (ásszá vócse), zeneki- séret nélküli) ének.
assecla, lat. párthiv.
assectirálni, lat. biztositni; assecu- ratio, biztosítás; asseeuratíons-Eid, hódolati eskü.
assegno, ol. (ászenyo), utalvány, asscl, lat. (asellus szóból), nt. ászka;
száz lábú pince-bogár.
a sse m b léc,/r. (ásszáhnbleh), gyüle
Digitized by
áss 36 ast