aeqaalls, egyenlő; aequalitas,
Ász 37 ate A sztráa, a naprendszerben 12-ik
<(Hanke által 1845-ben föltalált) bolygó.
Astrachan, orosz kormánykerület, hasonnevű fővárossal; fekete finom szőrű báránybőr.
astragalismii9, gg. kockajáték; as- ragalomantia, jövendölés kockavetés által; astragalos, kocka; bt. boka-csont;
nt. b óka; épit. karika az oszlopfón.
a s tr a l, lat. csillag-alakú ; astral- lámpa, csillár, tökéletesbitett argandi lámpa.
astrantia. lat. nt. zapóca.
aMrobolismus, gg. kórt. szélhüdés, villámütés által okozott tetszhalál.
astrodicticum , gg. csillagmutató, (oly eszköz, melynek segedelmével az égtekén föltalált csillag magán az ég
boltozaton is könnyen föltalálható);
aslrognosia, csillagisme; astrognost, csillagismerő; astrographia, csillag- leírás; astroí. = astrologia; astrola- biom, csillagtávmérő; szögmérő; mérő- asztal ; astrolatria , csillag-imádás;
astrolith, csillagkó; csillagalaku kö
vület; astrolog, csillagjós; astrologia, astromantía, jövendölés a csillagok
ból, 8 a tan, mely ezt előadja; astro- m eteorologia, időjövendölés a csilla
gokból ; astron. = astronomia; astro- öom , csillagász; astronomia, csilla
gászat, csillagtan; astronomia! óra, -a csillagok forgását mutató óra; astro- nomiai év, órákra és percekre kiszá
mított év; astrophyt, faalaku küllöny, csillagféreg; astropodiom, kő, csillag- alakú rajzzal; astroskop, csillagvizs
gáló, távcső; astroskopia, csillagvizs- gálási tan; astrostatik, a csillagok tulajdonságáról és távolságáról szóló t a n ; astro-theologia, isten hivése a csillagtan igazságainál' fogva.
astrum, gg.-lat. csillag, csillagzat.
Astulpb, ó német név = a segítő.
Astoria, azelőtt Spanyolországnak eg y ik főkapitánysága; most Oviedo tartomány; a spanyol trónörökös címe:
.asturiai herceg.
astotia, lat. ravaszság. . astygrapkia, gg. városok leírása, astylon, gg. oszlop nélküli épület/
astysia, gg. kórt. a nemző tehetség hiánya (férfiaknál).
a soo arbitrio, lat. tetszése szerint, asyl, gg. menhely, menedékhely, me
nedék.
a9ym m etria, gg. arányzat-hiány, aránytalanság.
asympatbia, gg. részvétletíség.
asympbonla, gg. álhang, rósz hang, öszhangzás hiánya.
asymptote,££. egyenes, mással össze nem érő vonal; elérhetlen.
asyndesia, gg. összefüggés hiánya, kötszótlan mondatfúzés; asyndeton, nyt. kötszóhagyás.
a sy sta sia ,^ . egyezhetlenség; össze- férhetlenség; asystata, összeférhetlen dolgok; asystatoo, ellenihondás.
Atacama, tartomány neve Chilében és Bolíviában; atacamit, sós-savanyu rézfóveny az atacamai homoksivatagon Peru és Chilei között.
A ta lie, gg. női név = az ifjú, a gyöngéd.
ataraxia, gg. rendületlenség, lélek- nyugalom.
atavia, ősanya (ős-nagyanya anyja, déd-ük anyja); atavus, ősatya (nagy
atya atyjának atyja, ós-nagyatyának atyja, déd-ős).
ataxia, gg. rendetlenség, szabályta
lanság (a betegségek folyamában).
Ate, Jupiter leánya, ki atyja által haragjában az Olympusból letaszittat- ván, a földön kóborolt, s az embereket érdekeik elleni cselekvésre csábitá;
baj szövő nő.
atecbnia, gg. az orvos ügyetlensége, ateknia, gg. nemző tehetség hiánya (nőknél).
atelia, gg. céltalanság, célszerütlen- ség, tökélytelenség; adómentesség, te
hermentesség.
atelier,/r. (átelié), műhely, müvé^
szék dolgozó szobája.
atellana, £a£. Atelia campaniai város
ról nevezett régi olasz népszínművek.
a tempera, festészet, régi olasz fes
tészet, a melyhez hígított tojássárgájá
val és enywel vegyitett festékek, hasz
náltattak.
a tempó, ól. a kellő időben, á temps, fr . (á tán), épen jókor, ater dies, lat. szerencsétlen nap.
aeternitas, lat. örökkévalóság.
Digitized by
ath 38 átr aethal, v t . cetléb
Athanasia, g g . 1) női név = a hal
hatatlan; 2)fn . halhatlanság; athana- tismus, örökítés, istenités; a lélek halhatatlanságának hite; athanatolo- gi»v a lélek halhatatlanságáróli tan.
atheismus, g g .istentagadás; atheis- ta, istentagadó.
Athén, g g , ógörög város,
athenaeum, g g . Minerva temploma Athénben, hol a költők müveik felolva
sása végett Összejövének; tudós társa
ság; tudományos folyóirat; Athéné, a rómaiak Minervája; Athens (Ethnsz), grófság Ohioban, és több éjszakameri
kai város neve.
aether, l a t . a fölső légkör, leb, fön- lég, röplég; v t . égény; aetheri, légi, mennyei.
aethiop, g g .Aethiopia lakója (Afri
kában); szerecsen; aethiopiticatio, a bőrnek feketére festése.
athleta, g g . verseny harcos, bajnok, bajvívó; athletika. baj vívás, küzdés, birkózás mestersége; athleticus. baj- vivás stb. mesterségét értő, bajnoki, erőteljes, izmos; athlotheták, viadal- birák, versenybírák.
aethomma, g g . k ó r t . szemgyuladás.
athopia, g g . k ó r t .lát-gyöngeség.
aethrioskop, g g . t t a n , derü-mutató, (mely esése által a hőségnek sugárzását a tiszta ég felé, vagy a hidegnek a tiszta égből való lesugárzását mutatja),
aethyl, g g . v t . égöly.
athymia, g g . k ó r t . csüggetegség, le
vertség; kétségbeesés; mélakór.
aetiologia, g g . oktan, kór oktan (a betegség okainak fejtegetése).
atlantes (atlas többese), (ember- alakú) párkány-tartók; atlanti, nagy, óriási; délnyugati (tenger).
a tla s . g g . 1) é p i t . párkány-tartó {kül. ember - alakú) ; 2) b t . fejgyám, legfelső nyakcsigolya; 3) földkép-gyűj
temény; 4) magas hegy Afrikában az Atlanti tenger mellett; 5) perzsa, fé
nyes selyemszövet, átlác ; átlás-érc, smaragd-zöld, selyemfényű érc; atlás- fa, drága, nyugatindiai fa.
atm idiatria, g g . g y ó g y t . gőzölés, gőzfürdő általi gyógyítás.
atmologia, g g . a víznek kipárolgá
sáról szóló tan; atmometer, a víznek:
kipárolgását mutató eszköz, pára-mérő atmosphaera. légkör, légkörny, lég- környület; atmosphaerikus, légköri;
atmosphaeriliák, a légkörben foglalt anyagok; atm osphaerologia, lég
körtan.
atocia, g g . g y ó g y t . a szülést akadá
lyozó szerek.
atom, g g . { t ú l . föloszthatlan része annak, miből a test áll), ősanyag, elemi anyag, alapszer; v t . a legegyszerűbb és- legkisebb részecskéje oly elemnek, mely más elemekkel egyesülhet; parány;
atomismus, azon tan, mely azt tanítja, hogy minden test föloszthatlan részecs
kékből van összealkotva; qsanyagtan, parány-bölcsészet, parányosdiság, pa- rányelviség; atomista, az atomismus tanítója vagy hívője; atomistika, ato- mologia, 1. atomismus.
atoua, g g . atonon többese; atonia,
g g . t ú l .hangsulytalanság; k ó r t .bágyadt- ság; ernyedtség; lankadtság; n y t . az
elő- és utótag közötti aránytalanság a tag hosszát tekintve; atouitkeatio, el- bágyasztás, ellankasztás, eltikkasztás;
atonikus, hangsúlytalan; ernyedt,, bágyadt, lankadt; atouoii, hangsúly
talan szótag.
á tort et a travers, f r . (á tohr e tA trávehr), meggondolatlanul.
á-tont, / r . (átu), tromf, ütő (a kár
tyajátékban).
atrabilaris, l a t . epekóros, atrachelos, g g . rövidnyaku.
atragene, g g . n t . berling.
atram. = atramentum, fekete tinta;, atrameiitsteiu, gálicfém.
a tre (párti v. voci) (vocsi), ol. há
rom (hangra).
atresia, g g . k ó r t . a test valamely csatornájának eldugulása; benövése (az alfélnek vagy nemzőrészeknek).
atria cordis, l a t . b t. a szív pitvarai, atrichia, g g . hajatlanság, szőret- lenség.
atriplcx, l a t . nt. maglapél.
átrium, lat., pitvar, tornác; szívpit
vara; átrium mortis, a halál előjele.
atrocitás, l a t . kegyetlenség, utála
tosság.
á trois, f r . (á troá), háromra, hár
atr 39 aud mával; á trois voix (voá), három
hangra.
atropa, gg. nt. nadragulya,
atrophia, gg, kórt. sorvadás, aszkór.
atropin, uj lat, vt. a nadragulya só- anyaga, nadrágulyadék.
Atropos, gg. túl. az elhárithatlan, változtathatlan, a kérlelhetlen; a Pár- kák egyike, ki az élet fonalát elvágja.
atsehárjá, szantzkrit, Keletindiában az ifjú brahminok tanitója az egyházi rendből.
atscheli török = asper.
attacea, ol, = kösd Össze; annyit jelent, hogy valamely zenedarab egyik része után a következő rész azonnal minden szünet nélkül elkezdendő.
attaehé, fr, (áttásé), követségnél alkalmazott; attachement (áttásmán), ragaszkodás, vonzódás.
Attalus, pergamusi király, ki Krisz
tus előtt 133-ik évben mérhetlen soka- ságu kincset hagyott hátra.
attaque,/r. (átták) ht. megtámadás, megrohanás ; roham ; attaqnirozui, megtámadii, megrohanni.
attemperator, sörfőzdéi készülék a keveréknek gőz általi iölmelegitése végett.
attentus, \at figyelmes,
atteutálni, lat. merényelni, meré
szelni ; merészkedni; kisérleni; atten- tatio, merészlts, kisérlés; attentatuih, merényi merénylet; bünkisérlet; orgyil
kossági kísérlet
attentio. lat. figyelem, ügyelet, áttestálni, Zat.bizonyitani, tanusitni;
attestatum, bizonyitvány, tanúsítvány, bizonyság- v. tanüievél.
attica, uj lat. tóit. félemelet (egy másik rendes emeletfólött); padlás-sor;
a kapunak oszlopokon nyugvó párká
nya; atticai, athene, finomságú; atti- cai só, finom éle; aticismus, attikai finomság.
Attila, 1) tn. Etele; 1) rövid, zsinór
ral kivarrott férfi-öltöny
attina, lengyel ezüst pínz = 2 garas 6 fillér.
attitűdé, fr . (áttitüd), magatartás, testtartás.
attoruey, ang. (ettörni), ügyviselő;
áttörney at law , (et Iá), ügyvéd, bíró
ság előtti képviselő; attorney-general, (dsénerel), a korona ügyvéde, állam
ügyész.
attractio, lat. vonzás; vonatás, vonó- dás; vonzat; attractiv, vonzó; attrac- tiva vis, vonzerő; attrahalui, von
zani, vonni, belevonni.
attrapirozni, fr . rajtakapni, meg
csípni, meglepni.
attribualni, lat. tulajdonítani; attrl- butivuw, tulajdonító; attribútum, tu- lajdonitmány; jelvény (p. o. a horgony a reménynek, a kereszt a keresztény
ségnek jelvénye.)
attritio, lat. töredelem.
attroupem ent,/r. (áttrupmán), ösz- szecsódülés.
atyehia, gg. szerencsétlenség, bal- szerencse.
atypia, gg. gyógyt. szabálytalanság a betegségek lefolyásában.
Au., = aurum, arany,
auhade. fr . (óbád), reggeli zene.
Auber, (ober), francia zene-szerző, au besoili, fr. (ó bézoehn), szükség esetében.
A. U. C. lat. = anno urbis conditae, (Roma) város építésének évében.
au coutraire, fr . (ó kontrehr), el
lenkezőleg.
au couraut, fr . (ó kúrán), folyó (árban).
auct. vagy aut. lat. = auctor vagy autor = szerző.
auctarium, lat. pótlék,
auctio, lat. árverés; íölülfizetés (a zálogos javakra).
auctor d ellcti, latin, búnszerzó;
auctore judice, biróilag, bírói jóvá
hagyás mellett.
auctorisalni, lat. fólhatalmazni, föl
jogosítani.
auctoritas, lat. tekintély; hatóság, fólsóbbség; hatalom; auctoritas pub- lica, közhatalom.
aucuba, növénytan, bokros növény Japanban.
Audaeus, syriai pap, ki a 4-dik szá
zadban egy szerzetes rendet alapított, au dacé, ol. (áudácse), bátran, audaces fortuua juvat, lat. a bá- torszivüeket segíti a szerencse; ki mer, az nyer.
Digitized by L j O O Q i e
40 aur aud
audaeitas, lat. bátorság, merészség, vakmerőség.
audiatur et altéra pars, lat. a má
sik (ellen-)fél is hallgattassék meg.
audibilte, lat. hallható,
aadiencia, spany. törvényszék Spa
nyolországban; főtörvényszék spanyol Amerikában.
audientia, lat. kihallgatás; udvar
lás; audientia epíscopaüs, püspöki törvényhatóság.
audita refero, lat. a mit hallottam, azt beszélem.
auditeur , fr . (óditőr), hadbiró;
auditor, lat. hadbiró; hallgató; audí- torat, hadbiróság; anditore di ruota, ol. a pápai fötörvényszék ülnöké Ró
mában; auditores. lat. hallgatók;
auditoriat, pápai követségi irnokság;
auditórium, hallgató terem.
au fond,/r. (ó fohn) valójában, vol- taképen, igazán szólva.
aufugit, erupit, evasit, lat. meg
szökött.
Aug., = Augustus.
augeálni, lat. szaporitni, növelni, öregbitni, kiterjeszteni,
augeúdo, lat. nagyítva.
Augereau, (Ozs’ro), francia tábor
nok I. Napóleon alatt.
Augias^ a görög monda szerint Elis királya, kinek 3000 db. szarvasmarhá
val telt és 30 éven át nem tisztitott is
tállóját Hercules egy nap alatt kitaka- ritá, innen Augiafe istállója = fárad
ságos, kellemetlen munka.
augit, gg. ásvt. halvány-zöld drága
kő, fényle, ragyla.
augm., =- augmentum, lat. toldalék, toldat, hozzáadás; szaporodás, sokaso
dás ; növekedés; (a görög igék hajtoga
tásánál a múlt idő alakjának képezésére szolgáló) előszótag; elötoldat; augmen- ta ln i, számosbitni,' nagyobbitni, nö
velni , bővitni; fölemelni, hozzáadni;
augmentatio, uj lat. szaporítás, soka- sitás; öregbítés, növelés; számnagyi- tá s, számosbitás, nagyobbitás; aug- mentativum, nagyitó (szó); augmen
tum salarii, a fizetés fölemelése.
augur, lat. római madárjós, ki a ma
darak röptéből és csevegéséből akarta
a jövendőt megmondani; augurium, jóslás, jövendölés; jóslat.
augustana co n fessio , > lat. (az evangélikusoknak), ágostai hitvallásba 1580-ban).
august d’or, lat.-fr. 5 talléros szász arany-pénz.
Augusta v. Augustina, női név = fönséges, magasztos, tiszteletreméltó, gyönyörű, díszes, pompás. = Ágosta.
Augustinus(ok), sz. Ágoston szabá
lyát követő barátok.
Augustus, lat. 1. férfinév, fönslges, magasztos, tiszteletreméltó, györyörü, díszes, pompás; = Ágoston; 2. a nyol
cadik holnap.
aul, a kirgiseknél, Kaukázusban stb.
nomád-falu.
aula, lat. udvar, csarnok, nqgygyü- lésterem.
aulaeum, lat. szőnyeg; (srinpadi) függöny.
aulae regiae familiáris, lat. kir.
udvarnok; aulicus, lat. udrari, ud
varonc.
aulodia, gg. ének-kiséret a fuvola
játékhoz; aulodion, gg. hangszer, zongora, fuvola és sípolat hangokkal, (föltalálta Kaufmann Drezdában).
au m om ent,/r. (ó monoán) ebben a pillanatban, tüstént, azonial.
au pis aller, fr . (ó ptfállé), a leg- roszabb esetben.
au porteur, fr. (ó jfortőr) az elő- mutatóra, v. birtokosra (szólló váltó, részvény stb.).
aur., = Aurelius v, aurum.
anra, gg. a levegi, kül. a kellemes levegő^fuvalat, szelR
aurantiaceae, y) lat. nt. narancs
félék.
aura popularfe, lat. nép-kegy;
aura vitális, életerő.
aureole,/r. (dreól) sugárkor.
auret€,/r. (ó^t), vajkörte.
auricula, lap nt. cifra kankalin, aurícularis/ lat. fülbeli- (p. o.
gyónás).
auriga, la/. kocsis.
auripiglV^ntum, ásványt, kénmi- reny, sárgi mirkénle, aranyglét, má
morsárga.
auri s^ra fames, lat. arany-szomj.
ami 41 aut