A Bizánc elleni szabadságharchoz legitimációra volt szükség, és ez csak Isten akarata lehetett. A két testvér, Péter és Aszen ahhoz a tirnovói templomhoz gyűjtötték a népet, amelyet a mártír Szent Demeter tiszteletére emeltek, és – egyik görög krónikás szerint – „a gonosztól megszállott embereket” megta-nították arra, hogy eksztatikus állapotukban mit kiabáljanak: „A bolgárok és románok Istene” akarja a rájuk nehezedő iga levételét, Szent Demeter pedig elhagyta Thesszalonikit, idejött, és harcukat támogatja. Amikor a megszállottak önmagukat ostorozták, a régi sámánok gyakorlatát éltették tovább. Így ötvöző-dött a sámánizmus a keresztény eksztázissal.273 Közben Pétert kikiáltották „a bolgárok és románok cárjának”. Ugyanakkor a lázadást vezető testvérek felaján-lották segítségüket az átvonuló keresztes had vezérének, Barbarossa Frigyes-nek, ha cserébe megkapják Görögország koronáját. A német császár azonban nem fogadta el az ajánlatot, inkább a bizánci császárral szövetkezett.274
A bi-271 Makkai 1988, 302.
272 Diaconu 1978, 22.
273 Stoianovich 1994, 143.
274 Nicolae Șerban Tanașoca: De la Vlachie des Assenides au Second Empire Bulgare. Revue des études sud-est-européennes, 1981. 3. sz. 581–593.
zánci seregek pedig kemény csapást mértek a felkelőkre. A két román vezető viszont átkelt a Dunán, és a kunok segítségét kérte. Kun segítséggel már ők győztek. Bulgária – 150 éves szünet után – újjászületett, immár Tirnovo szék-hellyel. Aszen (1186–1196) és testvérei dinasztiát alapítottak, az Aszenidákét.
Olyan románok voltak, akiknek ősei között kunok is lehettek. De a kun név már nem jelölt etnikai, valamely pontosan – nyelvben, hiedelemrendszerben és életformában – körülhatárolható közösséghez való tartozást.275 Ők maguk helyi román vezetők, valószínűleg cselnikek voltak. A régi-új állam hatalma – ha az állandó kun szövetséget is figyelembe vesszük – a Balkán-hegységtől talán a Kárpátokig terjedt. (Egyes román térképek a Kárpátoknál húzzák meg a határt, a bolgárok a Dunánál.276) A kunok szállásterülete – korabeli utazók kifejezé-sével Cumania – a Duna bal partján fekvő síkságoktól messze a Donig és még tovább, a Volgáig nyúlt. A Pruton innen megtelepedő kunok, az úgynevezett fe-kete kunok többsége állítólag szőke volt, és a fefe-kete jelző helyzetüket jelezte; azt, hogy a központjuktól, a hatalmasabb törzsektől távolabb éltek. A kun törzsek nem alkottak centralizált szövetséget, „nincs királyok – jelezte Petachia Rabbi, aki az 1180-as években a Dnyeper vidékén ismerte meg őket – csak vezetőik és családjaik vannak”.277
A kunokról eddig sok szó esett, és még esik is, érdemes ezért röviden jelez-ni, hogy olyan türk népességet alkottak, amelynek ősei az idők hajnalán altáji türk nyelveket beszéltek. Ma mintegy 35 türk nyelvet és nyelvjárást tartanak számon, és ki tudja, hány családfájukat állították össze. Válasszunk ki egyet, és lássuk, hogy ennek a térségükben szerepet játszó népnek a nyelve hol helyez-kedik el! Az altáji korszakban ketten individualizálódtak: a mandzsu-tunguz és a mongol-türk, ez utóbbiból vált ki a mongol és a türk, ebből pedig a hun korszakban az 5. századdal bezárólag a keleti és a nyugati hun. Minket a nyugati ág érdekel és érint. Ebből vált ki a bolgár és az oguz-karluk-kipcsak nyelvcsalád.
Ezek a 10. századig tovább differenciálódtak. Az előzőből a kazár és a bolgár nyelv vált ki, ebből pedig a csuvas. A kipcsak nyelveket beszélték a tatárok,
ku-275 Madgearu 2013, 161.
276 Crampton 2004.
277 Travels 1856, 7.
nok, besenyők.278 A magyarok ősei a csuvasokkal és kazárokkal éltek együtt, a honfoglalásra pedig a besenyők támadása ösztönözte őket. A besenyőket pedig a hozzájuk hasonló nyelvet beszélő kunok szorították tovább. A 8. századtól a kipcsak, kun, tatár egyazon népek konglomerátumát jelölte. Viszont ebből a ha-talmas területen élő néptömegből sokáig nem vált ki olyan vezető, aki Attilához hasonló birodalmat tudott volna kialakítani. De aztán színre lépett a mongol Dzsingisz kán, aki az 1220-as években legyőzte a kunok főerejét, és az ő álla-ma túlélte alapítóját. A 13. század derekán Belső-Ázsiától a Kárpátokig terjedt, aztán a század második felében részbirodalmakra bomlott, amelyek még min-dig komoly erőt mutattak fel. A szervezőképesség számított. A mongol elit és a betagolt türk népek aránya egy a százhoz. A betagolás pedig a betagolt törzsek elitjének katonai legyőzésével ment végbe. A lingua franca a kun lett, a kunok alkották a tatárnak nevezett mongol birodalom etnikai bázisát. A 13. század második felétől pedig döntő szerepet játszottak az iszlámra való áttérésben.279
A 12. század második felében a Duna menti kun törzsek még önmaguk urai voltak, nyáron – otthon – állattartással foglalkoztak, ősszel pedig lelkesen felke-rekedtek rabolni a bulgáriai románok és bolgárok szövetségében. Ők jelentették a fő katonai erőt a harcra fogható román pásztorokkal és bolgárokkal. Eltérő életformájuknak, szakértelmüknek, terepismeretüknek köszönhetően tökélete-sen kiegészítették egymást. A románok a hegyvidékek urai voltak, a kunok a lovas nomád haditechnikát képviselték. Úgy tűnik, hogy „a forrásokból kiraj-zolódó szövetség gyakorlatilag csak katonai jellegű”.280 Csakhogy az életformá-jukról szóló korabeli nyugati feljegyzések némileg eligazítanak. „Vad nép ez, mely se nem szánt, se nem vet, nincs nekik sem kunyhójuk, sem házuk, hanem nemezből készült sátrakban húzzák meg magukat, s tejjel, sajttal és hússal táp-lálkoznak”, továbbá „ruházatuk birkabőrből készül, s íj és nyíl a fegyverük”.281 Mivel a kunok lótenyésztők voltak, a birkabőrt és a sajt egy részét a románoktól
278 А. В. Дыбо: Хронология Тюркских Языков И Лингвистические Контакты Ранних Тюрков. http://altaica.narod.ru/LIBRARY/xronol_tu.pdf (2020-02-05)
279 Tahsin Gemil: Cumano-Tatars and the Early Medieval Romanian States. Studia et docu-menta turcologica, 2014. 2. sz. 85–91.
280 Kovács 2014, 219.
281 Clari 2013, 89.
kaphatták. A bolgárok népe földműves volt, elitje pedig hozta az államalapí-táshoz szükséges ideológiát. A bolgárok fokozatosan asszimilálták a körükbe telepedő románokat, a lakosság többségét alkották, és akarva, nem akarva a bolgárok hordozták a történeti folytonosságot. Igaz, az új államot kezdetben – mintegy fél évszázadon keresztül – Blakiának, Vlachiának nevezték a románok kiemelkedő szerepe miatt.282 Ám új államot alapítani nehéz, a korabeli felfogás szerint mindig kellett ős, előzmény, aminek az örökébe lehet lépni. Ez pedig Bulgária volt, ennek a nevét ismerték Európában, és fokozatosan ez a név kelt újra életre az európai diplomáciában. Az új államnak ugyanis egyre nagyobb világpolitikai szerep jutott.
Aszent és Pétert (1196–1197) ugyan megölték, de a harmadik testvér, a ló-tartásban járatos283 Szép János (Ioniță, francia forrásokban: Ioanizza vagy Jo-hannis, görögül: Kaloján; 1197–1207) ragadta magához a főhatalmat. Kun nőt vett feleségül, ezzel biztosította a kun szövetséget,284 és felkarolta a Bizáncra te-kintő császári hagyományt. Korábban túszként élt Bizáncban, most pedig vissza akarta állítani Bizáncot a saját vezetése alatt.285 Először még csak a románok és a kunok (Blacorum et Commanorum) urának nevezte magát,286 aztán a bolgárok és románok császárának (imperator Bulgarorum et Blachorum, vagy dominus et imperator Bulgariae et Vlachie).287 Hatalmának megszilárdítása érdekében a pápától koronát kért, ezzel felkínálta azt is, hogy elfogadja a pápa elsőbbségét, és áttér a katolikus hitre. Szép János császári koronát akart, és azt, hogy a bolgár egyház élére a pápa pátriárkát nevezzen ki. A pápai trónon az a III. Ince ült, aki minden európai uralkodóval igyekezett elismertetni, hogy ő Krisztus földi helytartója. De óvatosan járt el, mert Szép Jánosnak csak királyi címet adott (rex Bulgarorum et Blachorum, rex Bulgarie et Blachie, Rois de Blaquie et de Bougrie),288 és a tirnovói egyházi vezető is csak érseki címet kapott.
Tirnovó-282 Vásáry 2005, 19.
283 Kovács 2014, 202.
284 Vásáry 2005, 57.
285 Vásáry 2005, 54.
286 Ivanov 2012, 118.
287 Brezeanu 1999, 197. Stephenson 2004, 309–312.
288 L’histoire de Geoffroy de Villehardouyn… de la conqueste de Constantinople par les barons
ból így nem lehetett „harmadik Róma”, márpedig Szép János ezt szerette volna.
Közben két vasat tartott a tűzben: az ochridi érsekséget meghagyta görögkeleti ortodoxnak, éléről viszont eltávolította a görögöket, a helyükre bolgárokat és románokat állított.
A pápa és a bolgár–román király szövetsége politikai érdekszövetségnek bi-zonyult. Róma igyekezett a balkáni magyar hatalmi törekvéseket is elhárítani.
A pápa a római kapcsolat megszilárdítása érdekében többször is lelkesen emlé-keztette Szép Jánost római őseire. De jellemző, hogy Szép János bolgár levélben válaszolt a latinra, amelyben diplomatikusan azt írta, hogy Isten „emlékeztetett vérünkre és hazánkra, amelyből származunk”.289 Szép János a latin keresztesek ellenében a korábbi bolgár uralkodókra mint őseire hivatkozott.290 Az is elkép-zelhető, hogy már Szép János sem tudott románul,291 bár harcosaival csak ro-mánul beszélhetett. Újabban felvetődött az, hogy amikor a pápa a római ősökre utalt, az új állam uralkodójának öntudatát visszhangozta.292 Iorga szerint vi-szont az általa „vlach”-nak nevezett „nagy naiv harcos képtelen volt a vlach szót románra (român) vagy arománra (armân) fordítani és ebből a római eredetet levezetni, mint erre a hozzá intézett pápai levelekbe foglalt szójátékokból kö-vetkeztetnénk. Mit tudott ő és vad társai […] a régi dicsőséges Rómáról? Csak a siralmas újrómaiságot ismerték”. Hiszen – fejtegette Iorga – csak „egy »vlach«
volt, egész ifjúságában a hegyekben »vlachizált«”, azaz pásztorkodott. A pápai kúria titkárai „a pásztorcsászár címében tévedésből használták a sértő »vlach«
szót a »kelet-római« helyett”.293
Mégis a pápai levelekben a római eredet első ízben fordult elő a román tör-ténelemben mint hatalmi igények legitimációja. Csakhogy – mint Iorga jelez-te – a római eredet tézise a Balkánon nem bizonyult elég erősnek. Ince pápa
françois associez aux Venitiens, l’an 1204. d’un costé en son vieil langage; & de l’autre en un plus moderne & intelligible; par Blaise de Vigenere, NuBIS, consulté le 30 mars 2018, https:
//nubis.univ-paris1.fr/ark%3A/15733/1h4n. 377. (2018-03-30) 289 Armbruster 1993, 33.
290 Rezachevici 1998, 309.
291 Xenopol 1925, 250.
292 Papacostea 1998, 199.
293 Iorga 1985, 109–110.
Imre magyar királlyal (1196–1204) úgy akarta elfogadtatni az Aszenidák ural-mát, hogy „a régebbi királyok nemzetségéből” valónak nyilvánította őket: „Pé-ter és János, akik a régebbi királyok nemzetségéből származnak, atyáik földjét nem annyira elfoglalni kezdték, mint visszafoglalni.”294 Ez is jelzi, hogy az új állam létét a korábbi bolgár állam múltja legitimálta. Az új dinasztiáét pedig a régi. Ezért Krum kánnak is oszlopot emeltek a tirnovói székesegyházban.
Közben világtörténelmi fordulatra került sor, ez pedig eleve meghatározta a pápai magatartást. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat harcosai elfoglalták a ma-gyar királyi fennhatóság alá tartozó Zárát, aztán Velence biztatására Konstan-tinápolyt. Az akciót tudós eredetelmélettel legitimálták, éspedig azzal, hogy a franciák trójai ősöktől származnak, most pedig megtorolják a görögökön Trója elfoglalását.295 Valójában a nyugati barbárokat lenyűgözte Bizánc gazdagsága, és nem tudtak ellenállni a rablás varázsának. A fosztogatásban a helyi szegények is melléjük szegődtek, nekik már volt gyakorlatuk az ilyesmiben. 1182-ben a ka-tolikusokat mészárolták le, és az 1204-et megelőző években is gyilkoltak kato-likusokat. Bizánc ugyanis rossz szemmel nézte a kereszteshadjáratokat, többek között Jeruzsálem elfoglalását, mert a császár nem egyszerűen a világ fejének tekintette magát, hanem a Szentföld urának, amelyet az arabok csak ideiglene-sen foglaltak el.296
A keresztesek megalakították az úgynevezett Latin Császárságot, amelyet Imperium Romaniae-nak vagy egyszerűen – például a pápa és a magyar kirá-lyok levelezésében – Romaniának (franciául: Romenie297) is neveztek. Baldouin trónra is lépett, a görög thémákat (területi egységeket) feudális hűbérbirtokként szétosztotta hívei között, és aztán amit lehetett, privatizáltak. A pápa először kiátkozta a kereszteseket, majd visszavonta az átkot, és Róma fennhatóságának kiterjesztésére akarta felhasználni a váratlan fejleményt. Kinevezett egy latin pátriárkát. Közben pedig a rablók köztiszteletben álló ereklyéket vittek el, ame-lyek aztán párizsi templomokba kerültek.298 A lényeg, hogy Velence és Genova
294 Vásáry 2005, 34.
295 Baune 1985, 48.
296 Meyendorff 1981, 31.
297 L’histoire de Geoffroy de Villehardouyn, 382.
298 Cameron 2014, 15.
immár akadálytalanul kijuthattak a Fekete-tengerre, hogy aztán egymás ellen küzdjenek a tengeri térség fölötti hegemóniáért. Megindult a versengés a krími, a Dnyeszter- és a Duna-deltai kikötőkért.
Általában végzetesnek tartották és tartják a keresztesek diverzióját, mert ezzel a keleti és nyugati keresztény világ még jobban meghasonlott. De van, aki úgy véli, hogy a latin birodalom felállítása és a pápai aktivitás kedvezett a balká-ni népeknek, mert bevonta őket a nyugati világba, elősegítette kisebb-nagyobb államszerű alakulatok kialakulását.299 Másképpen szólva az új államalapítók ki-tanulták vagy továbbfejlesztették a diplomáciai alakoskodás művészetét. A pápa és Szép János leveleikben gondosan kerülték a teológiai kérdések feszegetését.
Általában ezt tették a pápai szövetséget kereső balkáni és más szláv uralkodók is, ami „azt sugallja, hogy számukra legalábbis a kereszténységen belül, ame-lyet még egyetlen testnek éreztek, a görögtől a latin egyházhoz való átpártolás egyházi joghatóság, és nem teológiai meggyőződés kérdése volt”.300 Az egyházi joghatóság kérdése pedig hatalmi kérdés volt. A politikai célszerűség háttérben tartotta a hitkérdéseket, de csak egy ideig.
A görögök Szép János segítségét kérték, és meg is kapták. A régi ellenfelek szövetkeztek a „latinok” ellen, és kun harcosaikkal olyan győzelmeket arattak, melyek során Baldouint, a latin császárt is elfogták, aztán ki is végezték. Hála Szép János fellépésének, megalakulhatott a görög Bizánc utódállama, a Nike-ai Császárság, kicsi volt, de átvette és képviselte a bizánci hagyományt. Igaz, a tráciai görögök Szép János hadainak a pusztításai miatt inkább a Latin Császár-ság védelmét kérték. A román–bolgár uralkodó magát immár „Rómaiölő”-nek (azaz „Görögölő”-nek) nevezte, mint aki bosszút akar állni „Bolgárölő” Vazul tetteiért, és Baldouin koponyájából iszogatta a bort.301 Szép János pragmatikus volt, ha kellett, a bogumilokkal is szövetkezett.302 (Azokkal az eretnekekkel, akik szerint a fizikai világ – beleértve az emberi testet is – egy rossz isten, az ördög műve; a lélek viszont a jó isten műve, ezért a fizikai világgal és benne a fennálló
299 Țiplic 2005, 165–165.
300 Obolensky 1999, 293.
301 Tanașoca 2003, 89.
302 Angelov 1987.
társadalmi és politikai intézményekkel való szembefordulás a jó istennek tetsző cselekedet. Sőt az emberölést és a lopást sem tartották főbenjáró bűnnek, mert a fennálló rend ellen irányult. A mozgalom nevét alapítójáról, Bogumilról [ma-gyarul: Istenszerető] kapta. Ez az eretnekség a Balkánról átterjedt Dél-Francia-országba is. Mindkét nagy egyház, a római katolikus és a görögkeleti ortodox is egyaránt üldözte, viszont Boszniában uralkodói támogatást élvezett.)
A magyar királyok és az Aszenidák viszonya eleve rosszul indult. III. Béla Bizánc szövetségeseként lépett fel, aztán Imre király sem ismerte el Szép János királyságát. A katolikus offenzíva részeként 1200-ban Imre király megígérte a pápának, hogy öccsével, Endrével együtt keresztes hadjáratot vezetnek a Szent-földre. Ehelyett aztán délfelé terjeszkedett, felvette a Szerbia királya, majd – mi-után a bogumilok ellen is hadakozott – a Bulgária királya címet is. Ezt a pápa már nem nézte jó szemmel, mert bízott az Aszenidák katolizálásában, ezt pe-dig a magyar király hegemonizáló törekvései veszélyeztették, annál is inkább, mert a magyarországi egyházi vezetés dél felé akarta kiterjeszteni a befolyását.
Amikor pedig a bolgár–román uralkodó meghódította a Braničevo és Vidin (magyarosan Bodony) között fekvő, Vlachiának nevezett területet, a Dunától északra is terjeszkedni akart olyan területen, amelyet a magyar király sajátjának tekintett. A pápa végül is békét teremtett. Imre nem használta többet a Bulgária királya címet, ezt majd 1270-ben V. István magyar király veszi fel.
Szép János román–bolgár uralkodót a Latin Császársággal való háborús-kodásainak forgatagában egyik kun kapitánya megölte. A kunok azután pedig váltogatták szövetségeseiket, hol a Nikeai, hol a Latin Császársággal tartottak.
A kapcsolatok jellegére jellemző, hogy nem egy esetben a kun előkelők lányait a latin császár lovagjai vették feleségül.
Szép János utódja, Boril (1207–1218) jól lavírozott a latinok és a magya-rok között, mindkét féllel szövetséget tudott kötni.303 Dinasztikus kapcsola-tok is szövődtek az Árpádok és az immár bolgár Aszenidák között. II. Endre (1205–1235) ugyanis a bizánci Latin Császárság megszerzésére törekedett. En-nek érdekében 1217-ben vállalta a szentföldi hadjáratot, és felvette a Jeruzsálem
303 Madgearu 2013, 132, 193–194.
királya címet is, de hiába, mert a pápa mást segített a császári trónra. A magyar király Halics – a kijevi szláv birodalomról leváló fejedelemség – megszerzésé-vel kárpótolta magát, de ez a siker is átmenetinek bizonyult. Viszont a magyar király 1221-ben lányát II. Aszen János, másképpen Aszen Iván (1218–1241) bolgár királyhoz adta feleségül. Az Aszenida uralkodó olyan pajzscímert csi-náltatott, amelyben két egymást keresztező oroszlánmancs szimbolizálta az Ár-pád-házi királlyal való testvéri szövetséget.304
A hatalmi egyensúly akkor billent meg, amikor a bolgár király a latin csá-szárhoz akarta adni a lányát. Feltehetően ennek hírére 1228-ban II. Endre ma-gyar király el akarta foglalni Vidint, hogy ellensúlyozza a bolgár szomszéd ere-jének gyarapodását. Az ostrom nem járt sikerrel.
A király itthon is változó szerencsével lett úrrá a nehézségeken. Fellobbant az uralkodó és fia, a trónörökös közötti hatalmi harc. 1226-ban II. Endre a trónörökösnek, Bélának nemcsak a bihari területet adta át, hanem Erdélyt is.
Ezzel elejét vette a konfliktus elmérgesedésének, viszont immár két politikai irányzat érvényesült. Endre ugyanis, hogy híveket szerezzen háborúihoz, so-rozatosan eladományozta a királyi várbirtokokat, Béla viszont ellenezte ezt.
És erejét növelte az is, hogy mint „ifjú király”, egyben az erdélyi vajda ura is lett. A vajda képviselte ugyanis a királyi hatalmat, és bár az adószedés nem tartozott a jogkörébe, teljhatalmú úrként léphetett fel. Mondhatni, nagyobb úr volt, mint a király az ország többi részében, ahol a királyi hatalmat korlátozó nemesség befolyása jobban érvényesülhetett. A vajda egyetlen nagy megye-ként kormányozta Erdélyt.305 Béla így kezébe vette a Magyar Királyság keleti politikáját. Elfoglalta az Olt és a Duna, valamint a Kárpátok által behatárolt területet, a mai Olténiát, és 1232-ben ezen a területen felállította a szörényi bánságot.306 Ezt a régiót, vagy ennek Duna menti részeit addig talán Bulgá-ria ellenőrizte. A feltételezés alapja az, hogy Mehádiától nyugatra létezett egy Krajna (’határterület’) nevű körzet, amely a magyar királyi fennhatóság eddig
304 Tiberiu Frățilă-Felmer: Basarab House of Walachia. 2016. 4. https://www.academia.
edu/30095489 (2020-01-04) 305 Makkai 1943, 352.
306 Achim 2008, 76–79.
való kiterjedésére utal, Szörény neve pedig a Severinből származna; a szláv szó jelentése ’északi terület’.307 Ezzel szemben kimutatható az, hogy Szeverin régi magyar személynév volt, és e tájon létezik a Severinești nevű falu, amely ’Sze-verin nemzetséget’ jelent. Tény, hogy a szörényi bánt a király nevezte ki, és ő építtette Szörény várát, hogy a bolgár Vidinnel szemben ellensúlyt alkosson, és egyben a Dunánál „a kunok gázlójának” nevezett átkelőhelyet ellenőrzése alatt tarthassa. A régió mai központja, Craiova – ma Románia egyik nagy városa – neve a király (románul: crai) fennhatóságának emlékét őrzi, azt jelenti, hogy ’a királyé, az ő városa’.308
A szörényi bánság kialakításában a – későbbiekben még szerepet játszó – hátszegi román Litovoj is közreműködhetett. Ő egyszerre lehetett hátszegi ke-néz és szörénységi vajda, aki a fennhatósága alá tartozó területek jövedelmei-nek egy részét át kellett engedje urának, a magyar királynak. (A kenéz és a vajda tisztségével a továbbiakban még bővebben foglalkozunk. Egyelőre csak annyit jelzünk, hogy az adott esetben a kenéz egy vagy több falu vezetője és főnöke, a vajda pedig a kenézek által választott katonai vezető.) Túlzás, hogy a bolgár ki-rály a magyarországi ortodoxokat is patronálni próbálta, és a Szörénységre – a mai Olténiára, a Kárpátok, a Duna és az Olt által határolt területre – is kiterjesz-tette volna a befolyását.309 (A spekuláció alapja Szörény román neve, Severin, amely északot jelent, és azok, akik ezzel a névvel éltek, a Duna jobb partjáról nézték a világot, és így nevezték volna meg határőrtartományukat.310)
A bolgár–latin dinasztikus házasság elmaradt. 1233-ban Nikea görög csá-szára és II. Aszen János összefogott a Latin Császárság ellen. Ennek a szövetség-nek a jegyében a bolgár uralkodó elszakadt Rómától, a nikeai pátriárka pedig
A bolgár–latin dinasztikus házasság elmaradt. 1233-ban Nikea görög csá-szára és II. Aszen János összefogott a Latin Császárság ellen. Ennek a szövetség-nek a jegyében a bolgár uralkodó elszakadt Rómától, a nikeai pátriárka pedig