M. Fried terminológiája E. Service terminológiája
4. A kelet-magyarorsz|gi késő neoli- neoli-tikus temetkezések
4.3. Berettyóújfalu–Herpály
lója alatt. A 8. szint sírjai jellemzően a h|zak padlói alatt vagy cölöplyukban feküdtek. A 9.
szinthez sorolt sírok egyikéről sem lehetett meg|llapítani, hogy h|zhoz kapcsolódn|nak. A 10. szint sírjai az őshumuszba mélyedtek illetve gödrökben feküdtek.
A fenti összefoglal|sból jól l|tszik, hogy a h|zakhoz kapcsolódó sírok a 8. szinten sűrűsöd-nek. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy ezen a szinten a többi szintnél lényegesen jobb és teljesebb |llapotban őrződtek meg a leégett h|zak, így aprólékosabb megfigyeléseket tettek lehetővé. A többi szint esetében a h|zak padlój|nak csak kisebb részei maradtak meg, ezekhez nehezebb hozz|kapcsolni a sírokat is. A 10. szinten pedig csak az őshumusz-ba mélyedő gödrök, cölöplyukak kerültek elő.66
4.3.3.2. A sírok egymáshoz való viszonya
Négy szinten (7-10. szint) lehet vizsg|lni a sírok egym|shoz való viszony|t. A 7. szinten a sírok elszórtan kerültek elő, csak az 5. illetve 5/A h|z omladék|ba |sott sírok esetében lehetett kisebb csoportosul|st megfigyelni. A 8. szinten a sírok egyértelműen a h|zakhoz kapcsolódnak, egym|shoz képest elszórtan, rendszertelenül fekszenek. A 9. szinten tal|n a sírok kisebb csoportosul|sa figyelhető meg a felt|r|si terület középső részén. A 10. szinten a sírok a felt|rt területen elszórva kerültek elő illetve a felt|r|s délkeleti szélén h|rom sír feküdt egym|s közelében. Az egy szinthez tartozó sírok között szuperpozíciót nem lehe-tett megfigyelni.
4.3.4. Antropológiai adatok
Antropológiai vizsg|lat nem készült. A helyszínen történt meghat|roz|s szerint legal|bb 30 sírba (75 %) csecsemőket illetve kisgyermekeket temettek (96. ábra). A gyerekek is túl-nyomó többségében csecsemők voltak (Kalicz & Raczky 1984, 134; 1986, 126). Ez minden-képpen arra utal, hogy a tellen, h|zak alatt eltemetettek az egykori közösség csak egy el-enyésző h|nyad|t képviselik. A horizont|lis településen felt|rt néh|ny felnőtt sírja azt jel-zi, hogy a közösség tagjait elsősorban ide vagy egy egyelőre ismeretlen helyre (Kalicz &
Raczky 1984, 135; 1986, 126), esetleg olyan rítus szerint temették el, melynek régészeti nyo-ma nem nyo-maradt. Ezt t|nyo-masztja al| az is, hogy a herp|lyi tell települést olyan sűrűn építet-ték be h|zakkal, hogy temetkezések sz|m|ra m|r nem maradt üres terület.67
Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent
Valid gyerek 30 75,0 100,0 100,0
Missing nem meghatározható 10 25,0
40 100,0
Total
96. ábra: Gyermeksírok aránya Berettyóújfalu–Herpályon
66 A külső, horizont|lis településen előkerült sírok és települési objektumok kapcsolat|ról nincs inform|cióm.
67 A t|bl|zatokban 40 sír szerepel. Ezek közül h|rom a külső településen került elő. Az adatb|zisból hi|nyzó sírok annyira töredékesek voltak, hogy egykori létezésükön kívül semmi többet nem tu-dunk róluk.
4.3.5. Rituális jellemzők
4.3.5.1. Rítus
Minden sír zsugorított csontv|zas temetkezés volt. A sírok körülbelül harmad|t érte vala-milyen bolygat|s. Ez az ar|ny mindenképpen nagyobb lehetett, mivel a rendkívül töredé-kes csontmaradv|nyok arra utalnak, hogy a tellen a sírok egy jelentős része teljesen meg-semmisült.
4.3.5.2. Irányítás
A sírok ir|nyít|sa igen v|ltozatos, valószínűleg részben a h|z ir|nyít|sa illetve a cölöplyuk vagy alap|rok ir|nya, funkcion|lis form|ja hat|rozta meg azt, hogy milyen ir|nyban he-lyezték el benne az elhunytat. Messze a leggyakoribb ir|nyít|s így is a K-Ny volt, ami a meghat|rozható esetek majdnem felét képezte (97. ábra).
Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent
K-Ny 11 27,5 42,3 42,3
Ny-K 1 2,5 3,8 46,2
DNy-ÉK 1 2,5 3,8 50,0
É-D 5 12,5 19,2 69,2
D-É 3 7,5 11,5 80,8
DK-ÉNy 5 12,5 19,2 100,0
Total 26 65,0 100,0
nem meghatározható 11 27,5
System 3 7,5
Total 14 35,0
40 100,0
Valid
Missing
Total
97. ábra: A sírok irányítása Berettyóújfalu–Herpályon
4.3.5.3. Fektetés
A csontv|zak megtart|sa annyira gyenge volt, hogy az esetek felében nem lehetett megha-t|rozni, hogy az elhunytat melyik oldal|ra fektetve temették el. A meghat|rozható esetek-ben nagyj|ból azonosan oszlott meg a jobb és bal oldalra fektetés szok|sa, tov|bbi egy esetben pedig hanyatt fektetve temették el az elhunytat (98. ábra).
Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent
jobb oldalra 10 25,0 50,0 50,0
bal oldalra 9 22,5 45,0 95,0
hanyatt 1 2,5 5,0 100,0
Total 20 50,0 100,0
Missing nem meghatározható 20 50,0
40 100,0
Valid
Total
98. ábra: Az elhunytak fektetése Berettyóújfalu–Herpályon
4.3.6. A sírok leletanyaga
A sírok csup|n 25,6 %-|ban (tíz sír) volt valamilyen melléklet. Ez az ar|ny nagyj|ból meg-felel a m|s késő neolitikus telleken tapasztaltaknak, b|r azokat felülmúlja (99. ábra).
Összesen négy sírban volt kerámia, egy-egy sírban egy illetve h|rom edény, két sírban két-két edény volt.
Két sírban egy-egy lapos balta volt (az egyik gyereksír). Két sírban egy-egy (gyereksírok), egy sírban pedig 3 db pattintott kőeszköz volt.
Két sírból kerültek elő rézleletek: az egyikből egy réztű töredéke, a m|sikból egy rézgyűrű.
Egyetlen sírban volt 25 db apró korong alakú Spondylus gyöngy, melyek a bal csukló és a medence alatt voltak.
Egy csecsemő sírban volt egy csonteszköz (a sírnak m|s melléklete nem volt), egy sírból pedig szarvasagancs került elő. A horizont|lis település egyik sírj|ban volt vadkanagyar-csüngő (m|s melléklete nem volt és a sír tov|bbi jellemzői is ismeretlenek).
Deszkakoporsó nyomai életkortól függetlenül több rétegből kerültek elő. Ezt az sem befo-ly|solta, hogy h|zhoz kapcsolódó vagy attól független temetkezés volt-e.
99. ábra: Mellékletes és melléklet nélküli sírok aránya Berettyóújfalu–Herpályon
4.3.7. Kronológia
Ahogyan fentebb m|r említettem a sírok a tell település több szintjéhez tartoznak, melyek tipológiai alapon a korai herp|lyitól a proto-tiszapolg|ri f|zisig húzódnak (Kalicz & Raczky 1984, 131-133; 1986, 123-124; 1987b, 125). Radiokarbon adatok alapj|n a település 4730 (68,2
%) 4450 cal BC közé tehető (Kalicz & Raczky 1987a, 28-29; Hertelendi et al. 1998b, 663). A demogr|fiai és a radiokarbon adatokat figyelembe véve az egy-egy települési szinthez tar-tozó sírok biztosan csak egy kicsi, speci|lisan szelekt|lt szegmensét képviselik az egykori közösségnek.
4.3.8. Értékelés
A herp|lyi sírokat az antropológiai vizsg|latok hi|nya és a III. felület (horizont|lis telepü-lésrész) dokument|ciój|nak hi|nya miatt csak korl|tozottan lehet értelmezni. Az biztos, hogy a tellen az egykori közösség csak egy speci|lisan szelekt|lt szegmensét temették el.
Egyrészt azért, mert felnőtt sírok alig fordulnak elő, m|srészt azért, mert a sírok hat
tele-Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent
nincs 29 72,5 74,4 74,4
van 10 25,0 25,6 100,0
Total 39 97,5 100,0
Missing System 1 2,5
40 100,0
Valid
Total
pülési szinthez tartoznak, melyek nagyj|ból 400 évet ölelnek fel.68 Ehhez viszonyítva pedig elenyésző az előkerült 44 sír még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy valószínűleg sz|-mos sír teljesen elpusztult a tell élete sor|n vagy az azóta eltelt évezredekben. A III. felü-letről hozz|férhető csekély inform|ciók tanúsítj|k, hogy ide elsősorban felnőtteket temet-tek.
A sírok két fő csoportra oszthatók: a h|zak építéséhez kapcsolódó építési |ldozatnak te-kinthető sírok és a valódi temetkezések csoportj|ra, melyek úgy tűnik, hogy a település éppen nem haszn|lt részén csoportosultak. Mindegyik jellemzően melléklet nélküli te-metkezés volt, csup|n két rézmellékletes és egy Spondylus mellékletes sír emelkedik ki a többi közül, azonban ezek mellékleteinek sz|ma is elenyésző pl. Polg|r–Csőszhalom, T|-pé–Lebő vagy Hódmezőv|s|rhely–Gorzsa kifejezetten gazdag sírjaihoz képest (ld. a 4.17.5.
fejezetet; Horváth 1987, 45-46, 7. kép; Raczky & Anders 2006, 28-30; 2008, 46-49; Anders &
Nagy 2007, 86; Bánffy & Bognár-Kutzián 2007, 216-219).