Értékelés

A sírokban lévő t|rgytípusok közül jó néh|ny egyértelműen az egyik nemhez kapcsolódik.

Kiz|rólag férfiak sírjaiból kerültek elő: buzog|nyfejek, kaptafa alakú kőbalt|k, lapos balt|k, vadkanagyar-csüngők és vadkan|llkapcsok. Kiz|rólag nők sírj|ban voltak Spondylus kar-perecek, Glycymeris csüngők és szarvas szemfogból készített gyöngyök. Mindkét nem sír-j|ban előfordult obszidi|n, pattintott kőeszközök, Spondylus és mészkőgyöngyök, ker|-mia. Nem volt olyan t|rgytípus, ami kiz|rólag gyerekekre lenne jellemző. A felnőttek kö-zött kiz|rólag a férfiakra jellemző t|rgytípusok közül egyedül egy csiszolt kővéső volt infans I korú gyermek sírj|ban is. A felnőtt nőkre jellemző t|rgyak közül Spondylus karpe-recek és Glycymeris csüngők gyerekek sírjaiban is voltak.

A mellékletek kombin|cióinak elemzéséből vil|gosan l|tszik, hogy az Aszód–Papi földeken felt|rt temetőrészletben az elhunyt életkora és neme jelentette az elsődleges rendező elvet, ez hat|rozta meg azt, hogy milyen típusú ékszerek, mellékletek kerültek a sírokba. Sőt, a mindkét nemre és minden koroszt|lyra jellemző ker|miamellékletek között is különbséget lehet tenni ezek alapj|n.

4.1.7.2. Horizontális társadalmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség nyomai az Aszód–Papi földeken feltárt sírok esetében

A t|rsadalmi különbségek elemzése kapcs|n az egyik legnehezebb kérdés az, hogy hogyan lehet különbséget tenni horizont|lis t|rsadalmi különbségek és t|rsadalmi egyenlőtlenség között. Ehhez egyik kiindulópontul a sírokban tal|lható st|tuszt|rgyak szolg|lhatnak. A kőbuzog|nyok, vadkanagyar-csüngők és vadkan|llkapcsok kiz|rólag a felnőtt férfiak egy csoportj|hoz köthetők, ők tölthették be a közösség vezetőinek szerepét (Siklósi 2004, 49-53; részletesen ld. a 3.4.1., 4.1.8., 5.4. és 5.5. fejezetet). Ezek területi elterjedését szemlélve azt tapasztaljuk, hogy a D sírcsoporton kívül, minden nagyobb felt|rt sírcsoportban legal|bb egy (de az A csoportban kettő, a B csoportban pedig h|rom) sírban megtal|lhatók. Vagyis a magas st|tuszú férfisírok területileg nem csoportosult (22. térkép). Ezt kétféleképpen magyar|zhatjuk: egyrészt gondolhatunk kronológiai különbségekre (az egyes sírcsoporto-kat egym|s ut|n haszn|lt|k), de l|ttuk, hogy a sírok között sz|mottevő kronológiai kü-lönbségek nem mutathatók ki. M|srészt (a sírcsoportok egyidejű vagy majdnem egyidejű haszn|lat|t feltételezve) arra a következtetésre juthatunk, hogy minden sírcsoport tagjai között voltak magas st|tuszú egyének, b|rmilyen t|rsadalmi egységet is képviseljen a sír-csoport.

Ezen a vonalon tov|bbhaladva a kiemelkedő női és gyermeksírokat vizsg|lva a Spondylus ékszerek, kőgyöngyök, szarvas szemfogból készült gyöngyök, melyek a korszak presztízs-t|rgyai voltak (Siklósi 2004, 49-53; részletesen ld. a 3.4.1., 4.1.8., 5.1. és 5.3. fejezetet), szintén megtal|lhatók minden nagyobb felt|rt sírcsoportban. Az összefüggően felt|rt területen elszórtan, sírcsoportonként egy-h|rom Spondylus ékszerekben kiemelkedően gazdag sír tal|lható. Ez alól egyedül a B sírcsoport jelent kivételt (22. térkép). Az A, C és F sírcsoport esetében is megfigyelhető, hogy a st|tuszt|rgyakat tartalmazó sírok és a presztízst|rgyak-ban kifejezetten gazdag temetkezések egym|s közelében helyezkednek el. Ez al|t|masztja

azt a megfigyelést, hogy a közösség magas rangú tagjainak sírjai minden sírcsoportban megtal|lhatók.

Ezt az elterjedést, a presztízs- és st|tuszt|rgyak alapj|n meg|llapítható t|rsadalmi egyen-lőtlenséget összevetettem a temetési rítus olyan elemeivel, melyek esetleg egyenrangú kü-lönbségeket jeleníthetnek meg. A st|tuszt|rgyak mindegyike (és a szarvas szemfogból ké-szült gyöngyök) leggyakrabban az ÉNy-DK-i ir|nyít|sú sírokban fordultak elő. Ezek közül egy sem fordult elő az |ltal|nos, jobb oldalitól eltérő fektetésű egyén mellékleteként. Ez az összefüggés azonban csup|n annak tulajdonítható, hogy ezek a t|rgyak elsősorban férfiak sírjaiban fordultak elő, mivel az ÉNy-i ir|nyít|s a férfiakra legink|bb jellemző, a jobb olda-litól eltérő fektetés pedig szinte kiz|rólag női és gyereksírok esetében fordult elő. Kivételt jelentenek a szarvas szemfogból készült gyöngyök, melyek a kiemelkedő női sírok mellék-letei voltak. Ezek alapj|n elképzelhető, hogy a szarvas szemfogból készült gyöngyök visele-te a magas rangú nők kiv|lts|ga volt. A visele-temetkezések tanús|ga szerint a Spondylus a késő neolitikumban a t|rsadalom szélesebb rétegei sz|m|ra v|lt hozz|férhetővé, ami egyszerre értékcsökkenést is eredményezett. Úgy tűnik, hogy a középső neolitikum ut|n a Spondylus ékszerek presztízsjelző szerepe visszaszorult. Ugyanakkor a mészkőgyöngyök egyre ink|bb kiegészítették a Spondylus gyöngysorokat (Siklósi & Csengeri in press; részletesen ld. az 5.1.

fejezetet). Minden bizonnyal a szarvas szemfog volt az a nyersanyag, ami ebben a közeg-ben a presztízs és magas st|tusz kifejezője lett a női viselet részeként. B|r a szarvas szem-fog lok|lisan beszerezhető „nyersanyag”, de megszerzésére nyilv|nvalóan nem nyílt min-denkinek lehetősége (vad|szat), mennyisége pedig természeténél fogva erősen korl|tozott volt (részletesen ld. az 5.3. fejezetet).

Nem |llíthatjuk, hogy a presztízs- vagy st|tuszt|rgyakat tartalmazó sírokban mindig sok ker|mia volt, mivel olyan temetkezések is voltak köztük, melyek egy|ltal|n nem tartal-maztak edénymellékletet.

Ezek alapj|n arra a következtetésre juthatunk, hogy az Aszód–Papi földeken felt|rt sírok esetében a t|rsadalmi egyenlőtlenség kifejezésére egyedül a presztízs- és st|tuszt|rgyak szolg|ltak.⁶⁴

A gondolatmenetet tov|bb folytatva esetleg a sírok ir|nyít|sa lehetett az, ami horizont|lis t|rsadalmi különbségeket fejezett ki. Tov|bbi t|rsadalmi jelentése lehetett a hamvaszt|sos rítusnak és a rendhagyó fektetésnek. L|thattuk, hogy ezek a nők és a gyerekek egy csoport-j|hoz köthetők. A hamvaszt|sos rítus esetében az A sírcsoporthoz való erőteljes kapcsoló-d|s is dokument|lható. Ezek alapj|n arra gondolhatunk, hogy ezek a közösség valamilyen szempontból különleges, kiemelt jelentőségű vagy eltérő tagjai lehettek. Azt, hogy ez mit takarhat (péld|ul eltérő sz|rmaz|s, ritu|lis szerep stb.) egyelőre nem tudjuk megv|laszol-ni.

64 Kalicz N. |sat|si naplój|ban és 1985-ben megjelent könyvében is leírja, hogy a 100. és 101. kiemel-kedően gazdag mellékletű férfi és női temetkezés sírgödrét a szükségesnél nagyobbra |st|k (Kalicz 1985a, 23), erre utaló jelet esetleg a 164. sír esetében is tal|lhatunk. Elképzelhető, hogy ez is szerepet j|tszott a t|rsadalmi egyenlőtlenség kifejezésében.

A felt|rt temetőrészletben h|rom szimbolikus temetkezés került elő, m|s-m|s sírcsoport-ban, mindegyik sírcsoportja szélén helyezkedik el. Az egyik esetben (120. sír) kifejezetten a férfisírokra jellemző mellékletek tal|lhatók a sírban, ezért valószínűsíthető, hogy ebben az esetben a településtől t|vol (vad|szat, utaz|s, harc közben) elhunyt férfi jelképes sírj|ról van szó. Ugyanakkor a m|sik két sír esetében (86. és 69. sír) mindkét nemre jellemző mel-lékletek kerültek a sírba. Ez legink|bb a 86. sír esetében szembetűnő, ahol a jellemzően férfisírok mellékletei (kőbalta) és a kiz|rólag női sírok mellékletei (Spondylus karperec) együtt fordultak elő. Ezekben az esetekben többféle magyar|zattal sz|molhatunk: a sírok kettős temetkezéseket jelképeznek vagy a sírcsoportba temetkező közösség sz|m|ra a ha-lottkultuszban szimbolikus szerepet betöltő, a férfit és a nőt szimboliz|ló sírról van szó, esetleg egy férfi szimbolikus sírj|ba női hozz|tartozói saj|t ékszereiket is elhelyezték.

Néh|ny kiemelkedően gazdag infans II korú gyermek (l|ny) temetkezése alapj|n következ-tethetünk t|rsadalmi jelentőségükre. A 164. infans II korú gyermek sírja messze a legtöbb Spondylus ékszert tartalmazta a felt|rt sírok közül. Szintén kiemelkedő a 205. mad|r alakú edénnyel eltemetett gyermek sírja. Antropomorf vagy zoomorf edények a Lengyel-kultúra m|s lelőhelyein is többnyire gyermekek sírjaiból kerültek elő (pl. Svodín) (Nĕmejcová-Pavúková 1986, 146).Ezek alapj|n felmerülhet a kérdés, hogy örökletes, rögzült t|rsadalmi egyenlőtlenséggel kell sz|molnunk. Az Újrégészet megjelenése és a temetkezések kutat|-s|nak elméleti módszertani megalapoz|sa előtt |ltal|nosan elfogadott nézet volt, hogy a gazdag gyermeksírok egyértelműen az örökletes st|tusz és rögzült t|rsadalmi egyenlőtlen-ség jelei. Azóta többen megkérdőjelezték ezt az |llít|st (Veit 1996, 106; Pader 1982, 57, 62).

A vezetői pozíció örökletessé v|l|s|ra semmilyen jel nem utal az Aszód–Papi földeken fel-t|rt sírok között, azonban a differenci|lód|s jelei m|r a gyermeksírok körében is megfi-gyelhetők. Vagyis a gazdas|gilag, t|rsadalmilag sikeres felnőtteknek (elsősorban férfiak-nak) lehetőségük volt ezt csal|dtagjaikra is kivetíteni. A presztízst|rgyak gyermeksírokban való megjelenése egyértelműen jelzi ezt a fajta gazdas|gi és t|rsadalmi differenci|lód|st, azonban a vezető pozícióhoz kapcsolható st|tuszt|rgyak közül egy sem került elő gyer-meksírból, vagyis a vezetői pozíció örökletessé v|l|sa ezen a lelőhelyen egyelőre nem do-kument|lható. Puszt|n a presztízst|rgyakban gazdag gyermeksírok nem jelzik a rögzült t|rsadalmi rétegeket, azok nem feltétlenül a gyermekek magas t|rsadalmi helyzetének jelei. A gyermeksírokban lévő presztízst|rgyak lehetnek az elhunyt gyermek csal|dj|nak, rokonainak stb. aj|ndékai is (részletesen ld. a 4.19.3.4. fejezetet).

Az örökletes vagy szerzett vezetői pozíció kérdésének eldöntése azért is nehéz, mert t|rsa-dalmilag szab|lyozott lehetett az is, hogy egy st|tuszt|rgy mikor került sírba. Ha tulajdo-nos|tól elidegeníthetetlen t|rgyról van szó, akkor jó eséllyel került az elhunyt sírj|ba – b|r az etnogr|fiai péld|k között ezek elégetésére is tal|lunk adatokat –, azonban, ha (ak|r vér-szerinti, ak|r a pozícióban őt követő) utóda örökölte, akkor nyilv|nvalóan nincs esélyünk megtal|lni a sírokban (részletesen ld. a 3.4.1. fejezetet).

Az egyes sírcsoportok összetétele között sz|mos különbség figyelhető meg. Az össze-függően felt|rt területen hat sírcsoport különíthető el. A nyugati részen lévő h|rom cso-port nagyj|ból észak-déli, míg a keleti területen lévő h|rom csocso-port kelet-nyugati ir|nyú.

Az egyes csoportok nem mindig különülnek el egym|stól egyértelműen, az A és esetleg az

E csoportot kivéve nem tekinthetők teljesen felt|rtnak. Belső szerkezetük sem egységes, az A csoport igen sűrű, kis területen koncentr|lódik, míg a B csoport belső szerkezete sokkal laz|bb. Az A sírcsoport sz|mos jellegzetességében különbözik a többi csoporttól: magas a gyerek- és női sírok sz|ma, a két férfitemetkezés gazdag mellékletű volt. Ebben a csoport-ban sűrűsödnek a hamvaszt|sos temetkezések, kevés a melléklet nélküli sír, sz|mos presz-tízs- és st|tuszt|rgy van a sírokban. A legfeltűnőbb az A és B sírcsoport különbsége. A B sírcsoport szerkezete is eltérő, magasabb a felnőtt férfiak és alacsonyabb a gyerekek ar|-nya. A B csoportban nagyon sok kőeszköz volt, a kaptafa alakú kőbalt|k kifejezetten itt csoportosultak. A ker|miatípusok területi elterjedése alapj|n is l|tszanak különbségek a csoportok között. Sz|mos edényforma-vari|ns esetében meg lehetett figyelni, hogy egym|s melletti vagy egym|shoz közeli sírokból kerültek elő. Ezeket az edényeket valószínűleg ugyanaz a kéz készítette. Ilyen csoportosul|sok a felt|rt terület különböző részein tal|lha-tók, ami arra utal, hogy az egyforma edényeket haszn|lókat egym|s mellé vagy egym|s közelébe temették el. Ha nem feltételezzük, hogy kiz|rólag edénykészítésre specializ|lt kézművesek l|tt|k el a közösséget edényekkel, akkor valószínűsíthetjük, hogy egy-egy nagyobb h|ztart|si egység részére két ember készítette az edényeket. Vagyis az egy-m|s közelébe temetettek szoros t|rsadalmi kapcsolatban, valószínűleg rokons|gban |llhat-tak egym|ssal. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a rendszer a temetőrész-let teljes szerkezetére kiterjeszthető, és a sírcsoportok nagycsal|di vagy m|s rokons|gi egységekkel magyar|zhatók. Az A és B sírcsoport belső demogr|fiai összetétele annyira különböző, hogy valószínűleg nem magyar|zhatók ugyanazzal a rendszerrel. Az A sírcso-port esetében elképzelhető, hogy a csosírcso-port közepén lévő 100. sírban nyugvó, gazdag mel-lékletekkel és st|tuszt|rgyakkal eltemetett férfinek több felesége volt, ebből kifolyólag több gyereke, ami megmagyar|zn| a csoportban kiugróan magas női és gyereksírok ar|-ny|t. Ugyanakkor egy m|sik lehetőség az is, hogy a közösség m|s csal|djai is igyekeztek elhunyt gyermekeiket a vezető pozíciót betöltő férfi közelében eltemetni.