Összefoglalás

E csoportot kivéve nem tekinthetők teljesen felt|rtnak. Belső szerkezetük sem egységes, az A csoport igen sűrű, kis területen koncentr|lódik, míg a B csoport belső szerkezete sokkal laz|bb. Az A sírcsoport sz|mos jellegzetességében különbözik a többi csoporttól: magas a gyerek- és női sírok sz|ma, a két férfitemetkezés gazdag mellékletű volt. Ebben a csoport-ban sűrűsödnek a hamvaszt|sos temetkezések, kevés a melléklet nélküli sír, sz|mos presz-tízs- és st|tuszt|rgy van a sírokban. A legfeltűnőbb az A és B sírcsoport különbsége. A B sírcsoport szerkezete is eltérő, magasabb a felnőtt férfiak és alacsonyabb a gyerekek ar|-nya. A B csoportban nagyon sok kőeszköz volt, a kaptafa alakú kőbalt|k kifejezetten itt csoportosultak. A ker|miatípusok területi elterjedése alapj|n is l|tszanak különbségek a csoportok között. Sz|mos edényforma-vari|ns esetében meg lehetett figyelni, hogy egym|s melletti vagy egym|shoz közeli sírokból kerültek elő. Ezeket az edényeket valószínűleg ugyanaz a kéz készítette. Ilyen csoportosul|sok a felt|rt terület különböző részein tal|lha-tók, ami arra utal, hogy az egyforma edényeket haszn|lókat egym|s mellé vagy egym|s közelébe temették el. Ha nem feltételezzük, hogy kiz|rólag edénykészítésre specializ|lt kézművesek l|tt|k el a közösséget edényekkel, akkor valószínűsíthetjük, hogy egy-egy nagyobb h|ztart|si egység részére két ember készítette az edényeket. Vagyis az egy-m|s közelébe temetettek szoros t|rsadalmi kapcsolatban, valószínűleg rokons|gban |llhat-tak egym|ssal. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a rendszer a temetőrész-let teljes szerkezetére kiterjeszthető, és a sírcsoportok nagycsal|di vagy m|s rokons|gi egységekkel magyar|zhatók. Az A és B sírcsoport belső demogr|fiai összetétele annyira különböző, hogy valószínűleg nem magyar|zhatók ugyanazzal a rendszerrel. Az A sírcso-port esetében elképzelhető, hogy a csosírcso-port közepén lévő 100. sírban nyugvó, gazdag mel-lékletekkel és st|tuszt|rgyakkal eltemetett férfinek több felesége volt, ebből kifolyólag több gyereke, ami megmagyar|zn| a csoportban kiugróan magas női és gyereksírok ar|-ny|t. Ugyanakkor egy m|sik lehetőség az is, hogy a közösség m|s csal|djai is igyekeztek elhunyt gyermekeiket a vezető pozíciót betöltő férfi közelében eltemetni.

hogy egyes csoportok valamilyen rokons|gi egységet képviselnek, de ez nem feltétlenül

|ltal|nosítható minden csoportra.

A temetkezési rítusban igen nagy homogenit|s tapasztalható. A közösség tagjainak túl-nyomó többségét zsugorítva, jobb oldalra fektetve temették el, az ettől eltérő rítusok (ur-n|s és szórthamvaszt|sos temetkezés, zsugorítva, bal oldalra fektetés, h|tra vagy hasra fektetés) a temetkezések elenyésző h|nyad|t alkotj|k. Ezek a sírok a meghat|rozható ese-tekben nők és gyermekek sírjai voltak. A kevés hamvaszt|sos és a szok|sostól eltérően fektetett csontv|zas női temetkezés azt mutatja, hogy rendkívül csekély volt azok sz|ma, akiket nem az |ltal|nos temetkezési rítus illetett meg. A hamvaszt|sos temetkezések erő-teljes területi koncentr|ciója arra utal, hogy egym|ssal szoros, valószínűleg valamilyen rokons|gi kapcsolatban |lló személyek sírjai lehettek. Az |ltal|nostól eltérő rítus szerint temetettek valamilyen speci|lis t|rsadalmi pozíciót betöltő személyek lehettek, ak|r eltérő sz|rmaz|suk (péld|ul exog|m kapcsolatok m|s települések lakóival), ak|r a csal|d speci|-lis közösségi szerepe miatt.

A zsugorított csontv|zas temetkezések ir|nyít|sa az elhunyt nemétől és életkor|tól füg-gött. Ugyanakkor egyik ir|nyít|st sem lehetett kiz|rólag az egyik nemhez vagy egy bizo-nyos életkorhoz kapcsolni, ezért a területi különbségeket is figyelembe véve ebben tov|bbi szempontok is – valószínűleg horizont|lis t|rsadalmi különbségek – szerepet j|tszhattak.

A gyerekek között a férfiakra és nőkre legink|bb jellemző ir|nyít|s is jelentős, ők tal|n kisfiúk illetve kisl|nyok voltak.

A mellékletad|s szok|sa |ltal|nos volt, leggyakoribb mellékletek a ker|miaedények voltak.

Az egyes sírok között a mellékletek sz|m|ban nagy különbségek figyelhetők meg, ami arra utal, hogy ebben a t|rsadalmi egyenlőtlenségnek volt szerepe. A férfiak mellékletei között elsősorban kőeszközöket (famegmunk|l|sra alkalmas szersz|mokat, vad|szeszközöket), míg a nők sírjaiban csont- és agancseszközöket, ékszereket tal|lunk. Néh|ny kisebb ékszer (Spondylus és mészkőgyöngy) mindkét nemnél m|r kisgyermekkortól fogva előfordul. A kiz|rólag felnőtt férfiak sírjaiban tal|lható t|rgytípusok minden bizonnyal összefüggenek a felnőtté v|l|s folyamat|val és annak |tmeneti rítusaihoz kapcsolódnak. Ezek egy része azonban, a st|tuszt|rgyak (buzog|ny, vadkanagyar-csüngő, -|llkapocs) t|rsadalmi egyen-lőtlenséget fejeznek ki, a vezetői pozíciót szimboliz|lj|k (Siklósi 2004, 29-35, 51; részletesen ld. az 5.4. és 5.5. fejezeteket). Úgy tűnik, hogy a mellékletad|s szok|s|ban az elhunyt neme és életkora mellett t|rsadalmi rangja (vagy gazdags|ga) fontosabb szerepet töltött be, ugyanis nincsen olyan t|rgytípus, mely minden női vagy férfisírban (vagy azok nagy részé-ben) előfordulna és így puszt|n az elhunyt t|rsadalmi nemét szimboliz|ln|. A t|rsadalmi nemi szerepek |ltal behat|rolt körön belül az elhunyt (és csal|dj|nak) „anyagi” lehetőségei és t|rsadalmi st|tusza hat|rozta meg azt, hogy mi került a sírj|ba.

Az Aszód–Papi földeken felt|rt sírok alapj|n legal|bb h|rom lépcsőfokot lehet elkülöníteni az egyén életében. A csecsemőket még nem tekintették a közösség tagj|nak, sírjaikat való-színűleg a többiektől elkülönítve |st|k meg. A kisgyerekeket m|r a közösség tagj|nak te-kintették, de temetkezéseiknek nagyon kevés olyan von|sa van, melyből nemükre követ-keztetni lehetne. A t|rsadalmi nemi szerepek csak a felnőttkor elérésével körvonalazódnak

egyértelműen. A kevés, egyértelműen női mellékletekkel eltemetett infans II korú gyerek-sír alapj|n feltételezhető, hogy őket m|r t|rsadalmilag is érettnek tekintették. Ez a férfiak esetében csak adultus korban következett be. A gyerekek több lépcsőfokon keresztül, fo-kozatosan v|ltak a t|rsadalom teljes jogú tagjaiv|. Ennek egyes |llom|sait a dél-dun|ntúli lengyeli temetkezések esetében Zalai-Ga|l I. is meghat|rozta. Szintén dokument|lható volt az infans II koroszt|lyba sorolható l|nyok temetésére fordított kitüntetett figyelem.

Zalai-Ga|l I. is arra a meg|llapít|sra jutott, hogy az infans II korú l|nyok gazdag temetése mögött a felnőtté v|l|shoz, beavat|shoz kapcsolódó ritu|lék, ceremóni|k húzódhatnak meg (Zalai-Gaál 2003).Valószínűleg ezek a l|nyok m|r |testek a biológiai és/vagy t|rsa-dalmi felnőtté v|l|s lépcsőfokain, vagyis t|rsat|rsa-dalmilag is érettnek, felnőttnek tekinthették őket. Hasonló meg|llapít|sra jutott B. Simoneit is a Vonaldíszes Ker|mia Kultúr|j|nak gyermeksírjait vizsg|lva (Simoneit 1997).

A közösség tagjai közti horizont|lis t|rsadalmi különbség kifejezője lehetett az ir|nyít|s és esetleg a sírcsoportok is. Ugyanakkor e kettő nincs összhangban egym|ssal: nem tudjuk megmondani, hogy az egy sírcsoportot haszn|lók vagy az azonos ir|nyít|sú temetkezések milyen szempontból tekinthetők hasonlónak vagy azonosnak (péld|ul lesz|rmaz|si |g, nagycsal|d stb.). Esetleg a sírcsoportok eltérő demogr|fiai összetétele utalhat arra, hogy nem egy-egy nagycsal|d tagjai haszn|ltak egy sírcsoportot, hanem m|s rendező elv szerint v|lasztott|k meg a sír helyét. Ugyanis az A sírcsoportban feltűnően kevés a férfisír és sok a gyereksír, míg a B sírcsoportban az összes felt|rt temetkezéshez viszonyítva is kiugróan magas a férfisírok ar|nya. Elképzelhető, hogy a sírok ir|nyít|sa összefüggésben |llt az el-hunyt lesz|rmaz|s|val vagy m|s horizont|lis t|rsadalmi különbségekkel, de ebben az esetben is problém|t jelent az, hogy ez részben az elhunyt nemétől és életkor|tól is füg-gött.

A t|rsadalmi egyenlőtlenség csup|n a mellékletad|s szok|s|ban jelent meg. A mellékletek közül elkülöníthetők a presztízst|rgyak és a st|tuszt|rgyak. A st|tuszt|rgyak kiz|rólag felnőtt férfiak sírjaiban fordultak elő, míg a presztízst|rgyak elsősorban nők és gyermekek sírjaiban. Ezek alapj|n valószínűsíthetjük, hogy a késő neolitikumban ezen a területen még nem sz|molhatunk rögzült t|rsadalmi rétegekkel, a közösség vezetőjének pozíciój|t és az ezzel j|ró megbecsülést csak felnőttkorban szerezték meg az erre alkalmas férfiak. Az Aszód–Papi földeken felt|rt sírok között nincs arra utaló jel, hogy a vezetői pozíció örökle-tessé v|lt volna vagy a közösség vezetője kísérletet tett volna arra, hogy pozíciój|t utódaira intézményesített keretek között is tov|bbörökítse. Azt nem tudhatjuk, hogy egy kor|bbi vezető lesz|rmazottja mennyivel indult esélyesebben a vezetői pozíció megszerzéséért folytatott küzdelemben. Ugyanakkor az Aszód–Papi földeken felt|rt sírokban tal|lt Spondylus ékszerek arra utalnak, hogy a település lakói aktív szerepet j|tszottak a környe-ző területekkel folytatott cserekapcsolatokban. A cserében (és esetleg a presztízst|rgyak cseréjében) elért sikerek és gazdags|g tette lehetővé egyes csal|dok sz|m|ra, hogy nagy mennyiségű ékszerrel temessék el csal|dtagjaikat. Az ékszerek nyersanyag|nak meghat|-roz|sa alapj|n a Spondylus gyöngyök között jelentős mennyiségű mészkőgyöngy is volt, aminek viszont a fele egyetlen sírból, az ékszerekben leggazdagabb 164. gyereksírból került elő. A sírokban lévő gyöngyök fele mészkőből készült (Sümegi 2009, 341). Ez a sír még így is messze kiemelkedik Spondylus ékszereinek gazdags|g|val a többi sír közül. Ezek alapj|n

vil|gosan l|tszik, hogy a Spondylus gyöngyöket könnyebben hozz|férhető nyersanyagból ut|nozt|k is.

A presztízst|rgyak eloszl|sa alapj|n úgy tűnik, hogy a kor|bbi korszakhoz képest kis mennyiségben a közösség szélesebb „rétegei” sz|m|ra v|ltak hozz|férhetővé a Spondylus ékszerek. Ez a Spondylus értékének csökkenését is jelenthette és azt is, hogy egyre többen vettek részt a presztízsért, rangért folyó versengésben, vagy egy m|sik magyar|zat lehet az, hogy egyfajta redisztributív rendszerben jutottak hozz| ezekhez a t|voli vidékekről sz|r-mazó ékszerekhez. Kérdés, hogy az ékszerek tulajdonosai, viselői tiszt|ban voltak-e azzal, hogy a gyöngyök milyen nyersanyagból készültek, esetleg maguk készítették-e őket (rész-letesen ld. az 5.1. fejezetet).

A közösség néh|ny magas rangú vagy gazdas|gilag tehetős tagja és/vagy csal|djuk kiugró-an nagy mennyiségű presztízst|rgyat tudott felhalmozni. Valószínűleg a szélesebb körű hozz|férés és az ebből bekövetkezett értékvesztés miatt a kor|bbihoz hasonló pozíció kife-jezésére, a t|rsadalmi megbecsülés növelésére, manipul|l|s|ra m|r nagyobb mennyiségű presztízst|rgyra illetve nyersanyagra volt szükség. Ugyanakkor ez a gazdas|gi vagy gazdag-s|gbeli differenci|lód|s ekkor még nem jelentette azt, hogy rögzült t|rsadalmi egyenlőt-lenség alakult ki, b|r kétségtelen, hogy a gazdas|gilag sikeresebb egyének vagy csal|djuk sz|m|ra jobb lehetőségek nyílhattak a vezetői pozíció megszerzésére.