Az uniós támogatáspolitikát érintő változások 2007–2013 között

A jelenleg érvényben lévő 2007–2013 közötti tervezési-költségvetési ciklusban az európai uniós támogatási politikában néhány jelentősebb változás következett be, amely elsősorban a keleti bővítés, illetve a Lisszaboni stratégia, valamint a Schengen-folyamat kiteljesedésével függ össze. Ez a prioritás tehát három pillérre épül, az első a regionális versenyképesség, amely az alábbi törekvéseken alapul innováció és információs társadalom; elérhetőség és ál-talános érdeklődésre számot tartó szolgáltatások; környezetvédelem és kockázatmegelőzés. A második pillér a tudásalapú (információs) társadalom megteremtése. A harmadik pillér pedig a foglalkoztatottság, amely az európai foglalkoztatási stratégia alapján a munkaerő alkalmazkodó képességét, a munkahelyteremtést és a mozgásukban korlátozottak számára a munkaerőpiac elérhetőségét segíti. Mindez egy szélesebb közösségi stratégia irányelvek ke-retében valósulhat meg 2007–2013 között. A támogatási eszközök és célkitűzések viszony-rendszerének alakulását szemléltető összesítés alapján jól érzékelhetők azok a változások, illetve hangsúlyeltolódások, amelyek a 2000 utáni időszak két uniós költségvetési ciklusban (2000–2006; 2007–2013) mutatkoztak meg (3.7.–3.8. táblázat).

3.7. táblázat: Közösségi Stratégiai Irányelvek, 2007–2013

I. Európát és régióit a beruházások, és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni

1. A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és fejlesztése

2. A környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítése

3. Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére II. A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése

1. A kutatási-technológiai fejlesztésbe történő beruházás növelése és fejlesztése 2. Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése

3. A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése 4. A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése

III. Több és jobb munkahely

1. Több ember bevonása és megtartása a foglalkoztatásban és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése

2. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása és a mun-kaerőpiac rugalmassága

3. A humán erőforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképesítés révén 4. Igazgatási kapacitás

5. Az egészséges munkaerő fenntartásában nyújtott segítség

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52005DC0299:HU:HTML

3.8. táblázat: Támogatási eszközök és célkitűzések az Európai Unióban, 2000–2013

Regionális versenyképesség és fog-lalkoztatottság

Interreg ERFA Európai együttműködés ERFA

URBAN ERFA

Az Európai Unióban elérhető pályázati formák igen széles lehetőségeit biztosítják for-rásszerzésre (3.9. táblázat). A táblázatban foglaltakhoz képest a 2007–2013 közötti időszakban már megindult a Közösségi Kezdeményezések fokozatos megszűnése, illetve átalakítása. A fontosabb változások 2007 és 2013 között a következőkben foglalhatók össze:

 Az INTERREG az „európai területi együttműködés” célterületéhez kerül át – régebben ez lett volna a 3. célterület –, felelőse új jogi személyként az Európai Határon Átnyúló Együttműködési Csoportosulás lesz.

 A jövőben a tagállamoktól azt várja el az Európai Unió, hogy – a tulajdonképpeni URBAN program folytatásaként – városfejlesztési projekt-modelleket nyújtsanak be, ily módon több mint 70 város esetében pályázhatnak támogatásra egy önálló program keretében.

 A LEADER az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében folytató-dik tovább, annak egyik fő prioritásként.

 Az EQUAL megszűnik, alapelveit azonban alkalmazni kell a továbbiakban is – például a sikeres diszkrimináció-ellenes programok kiemelésével és kiterjesztésével stb.

3.9. táblázat: Európai Uniós pályázati lehetőségek

Az uniós támogatáspolitika két költségvetési periódusa közötti főbb különbségeit szemlél-teti 3.10 és a 3.11. táblázat.

3.10. táblázat: Régi és új célkitűzések összevetése, 2000–2013

2000–2006 periódus 2007–2013 periódus

1. Célkitűzés: a kevésbé fejlett régiók fejlő-désének támogatására (az uniós átlag 75%-át meg nem haladó GDP-vel rendelkező, vala-mint az ultraperiférikus régiók) a rendelke-zésre álló Alapok 69,7%-át kapja, a Struktu-rális Alapokból származó finanszírozásokkal együtt.

„Konvergencia” célkitűzés: a 2000–2006-os időszak 1. célkitűzéséhez képest tartalma nagyrészt változatlan marad, mivel az új célkitűzés is a kevésbé fejlett régiók fejlődését támogatja, bár néhány lényeges újítást vezet be: a támogatást kiterjeszti azokra a régiókra, amelyek GDP-je a 10 új tagállam

csatlakozásából kifolyólag meghaladja az európai átlag GDP-t (ún. statisztikai hatás), azon tagállamok esetében, amelyek GNP-je alacsonyabb az unió GNP-jének 90%-ánál beolvasztja a Kohéziós Alapot, valamint eltörli a gyéren lakott területekre (Svédország és Finnország) korábban érvényes kivételt.

2. Célkitűzés: a strukturális problémákkal küzdő régiók, különös tekintettel az ipari és a szolgáltató szektorban társadalmi-gazda-sági szerkezetváltás szakaszában lévő terü-letek, a hanyatló vidéki terüterü-letek, a nehézsé-gekkel küzdő városi területek, valamint a halászatból élő, válsághelyzetben lévő terü-letek támogatására. Ez a célkitűzés a rendel-kezésre álló alapok 11,5%-át kapja és kizá-rólag az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza. Az 1. célkitűzés hatálya alá nem tartozó európai területeket, tartomá-nyokat és közigazgatási központokat érinti.

„Regionális versenyképesség és foglalkoz-tatás” célkitűzés: az előző 2. és 3. célkitűzé-sekből átvesz néhány, nagyrészt változatla-nul maradó elemet: a nem fejletlen térsége-ket az ERFA és az ESZA támogatja; noha csak egyetlen célkitűzésről van szó, az ERFA és az ESZA programozása továbbra is külön történik; a programozás regionális hatásköre az ERFA alá tartozik; végül pedig, az egész terület jogosult az ESZA finanszí-rozásra. A legfőbb különbség, ahogyan az már elhangzott, hogy megszűnik a 2. Célki-tűzés mikroterületi felosztása.

3. Célkitűzés: a képzést és a foglalkoztatást támogatja. Az összes forrás 12,3%-át kapja, kizárólag az Európai Szociális Alap finan-szírozza. A célkitűzés keretében támogatott intézkedések kiterjednek az egész Unióra, kivéve az 1. célkitűzéshez tartozó régiókat.

INTERREG Közösségi Kezdeményezés:

feladata a transznacionális, határ menti és regionális együttműködés megvalósítása, a

Forrás: Cocchioni, A. Del Viscio, T. Raffaelli, A., 2007 alapján saját szerkesztés.

Új elemekkel és lehetőségekkel bővültek a regionális politika eszközei. Az új regioná-lis politika eszközei:

 JASPERS-program (az európai régiók beruházásait támogató közös program) célja, hogy fejlessze az Európai Bizottság, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti együttműködést a szaktudás egyesítése és tagállamoknak/régióknak a legfontosabb projektek előkészítéséhez nyújtott támogatás érdekében.

 JEREMIE-program (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai forrá-sok) az Európai Bizottság, az EBB valamint az Európai Beruházási Alap közös kezdemé-nyezése azzal a céllal, hogy a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára megköny-nyítse a finanszírozáshoz való hozzáférést az Európai Unió különböző régióiban.

 JESSICA-program (közös európai támogatás a városi területeken történő fenntartható beruházásokhoz) az Európai Bizottság kezdeményezése az EBB-vel és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával együttműködésben, célja a városi területeken való fenntartható be-ruházások elősegítése (Inforegio, 2006).

3.11. táblázat: Változások az EU támogatáspolitikájának célterületeiben, 2000–2013 2000–2006 költségvetési periódus 2007–2013 költségvetési periódus

AGENDA 2000 Harmadik Kohéziós Jelentés

Kohéziós

Európai Regionális Fejlesztési AlapEurópai Szociális Alap

2

Forrás: Agenda 2000, illetve Harmadik Kohéziós Jelentés alapján saját szerkesztés.

A változások következtében a Közösségi Programok által kínált és elérhető források 2007–2013 között jelentősen átalakultak és bővültek (3.12. táblázat):

3.12. táblázat: Európai Uniós közösségi programok, 2007–2013

Közösségi program Költségvetés Közösségi program Költségvetés Kultúra 2007 408 millió euró Európa a Polgárokért 215 millió euró Fiscalis 2013 156,9 millió euró

(2008–2013)

Progress 743,25 millió euró Biztonságosabb Internet Plusz

45 millió euró (2005–2008)

3.12. táblázat folytatása Szolidaritási és

Migrációkezelési Program

5 866 millió euró Versenyképességi és Innovációs Program

3 621 millió euró

Customs 2013 323,8 milliárd euró eContentplus Program 149 millió euró Erasmus Mundus 230 millió euró

(2004–2008)

Média 2007 755 millió euró Közegészségügyi Cselekvési Program

353,77 millió euró (2003–2008) Biztonság és a

Szabadság Védelme 745 millió euró Cselekvő Ifjúság

Program 915 millió euró

Forrás: http://www.innova.eszakalfold.hu