Végül 2002 februárjában tört meg a hallgatás korszaka. A visszatérés 80. év-fordulóján Szomoróc hőstettéről tárca jelent meg a Népszabadságban41, Kerca-szomoron pedig emlékkonferenciát tartottak. Ezen István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke javasolta a „legbátrabb község” cím odaítélését, amit Zsiga Tibor történész tudományos érveléssel is alátámasztott. Augusztus-ban a község művelődési háza előtt felavatták Szervátiusz István Életfa című szoborkompozícióját, amelynek két kopjafáján emlékeztető szöveg és névsor is olvasható. Ugyanekkor a megye civil szervezetei a „Vas megye legbátrabb köz-sége” címet adományozták Kercaszomornak. A magyar kormány 2002 őszén baloldali érvelésekkel még megtagadta az állami elismerést. Hatévi társadalmi összefogás és parlamenti küzdelem eredményeként, amelyet V. Németh Zsolt és Bebes István képviselők vezettek42, Balassagyarmat emléktörvényéhez hasonló-an Kercaszomor is elismerést kapott. A 2008. évi LXIV. törvény örök emlékeze-tül rögzíti Kercaszomor tántoríthatatlan hazavédő bátorságát.
A Communitas Fortissima címről szóló hivatalos dokumentumot Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke 2009. februárban, a visszatérés ünnepén adta át. Beszédében „vakmerő gyávaságnak” nevezte, hogy a rendszerváltozás után két évtizednek kellett eltelnie az igazságtételig. Arra biztatott, hogy a Kár-pát-medence legkisebb zugaiban is fel kell tárni, és közismeretté kell tenni vég-re, mi történt itt valójában 1919-től 1921-ig.
Kercaszomoron évente kétszer van ünnep: február elején a visszatérésé, és a turistaszezon közepén, augusztusban a Communitas Fortissima falunap. Évről évre újabb arcát mutatja fel a közös múlt ezeken a rendezvényeken: kiállításon, bélyegen, koncerten, versmondóversenyen, lovastalálkozón… Könyvsorozatot indított a község Kercaszomor értéktára címmel: először egy elüldözött módos
41 Népszabadság, 60. évf. 34. szám, 2002. február 9. 8.
42 Országgyűlési Napló, 2008. október 20. 1441–1443.
család, a Pongrácz Dánielek története, majd az Őrség költőjének, Kapornaky Gyulának a versgyűjteménye jelent meg, a harmadik kötet rövidesen a bátrak tör-ténetét dolgozza fel dokumentumokkal. Bemutatkozott a fővárosban is a legbát-rabb falu mai népe több alkalommal: az egyik március 15-i ünnepség díszvendé-geként a Múzeumkertben, vasi találkozón a Szántó Piroska Emlékmúzeumban, könyvbemutatón Erzsébetvárosban és a Rákóczi Szövetség estjén. Törökbálint nemzeti emlékparkjában pedig az elsők között avatták fel a két bátor település emlékkopjafáját. Balassagyarmat és Kercaszomor képviselői évről évre vendégek egymásnál, a bátorság barátságot szőtt a két település társadalmi életében.
Budapesten 2018. július 7-én született a Fortissimi (Legbátrabbak) Alapítvány, amely a bátorságot és a hűséget mint örök emberi értékeket őrző közösségeket támo-gatja. Tevékenységi körébe tartozik az idősebb generációk nemzetvédő tapasztala-tainak gyűjtése, rendszerezése és a felnövekvő generációk rendelkezésére bocsátása az oktatás, a nevelés és a közösségi-kulturális élet terein. 2007 óta nyitva a szlovén–
magyar határ, megszűntek a laktanyák. A száz éve elszakított falvak lakói a külö-nös koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenéséig szabadon találkozhattak egymással.
Rendszeresen részt vesznek egymás ünnepi eseményein. Domonkosfán könyvbe-mutatót tartottak Szomorócról és az Őrség költőjéről. Az Őrzők öröme 2020–2022 programot a Fortissimi Alapítvány és a hodosi magyarok művelődési-turisztikai egyesülete közösen szervezi. A budapesti Nándori cukrászda jóvoltából a bátrak tiszteletére megszületett a Fortissimi torta. Az Országtorta különdíjat elnyert, Őr-ség-szerte használatos alapanyagokból készített süteményt a 2020. augusztusi Com-munitas Fortissima-emlékmű leleplezésekor mutatták be Kercaszomoron.
A szomoróci felkelés 100. évfordulóján, 2020. augusztus 1-jén Kercaszo-moron a magyar nemzet miniszterelnöke nevében Gulyás Gergely, Minisz-terelnökséget vezető miniszter avatta fel a hősök emlékművét. Magyarország francia „hóhérát”, Clemenceau-t idézte az ünnepségen, aki azt mondta száz éve:
„Magyarország az, ami megmarad.”
A miniszter beszédéhez hozzátehetjük: tőlünk, magyaroktól függ, hogy lesz-e még alkalma bárki idegennek erre a szóhasználatra. Magyarország az, amit megvédünk, ahogy ma ezt tennünk kell, vagy ahogy a szomoróci felkelés hősei tették. Érdemük ott áll betűkbe vésve, huszonöt bátor ember neve. Tizen-hat vitézséget vállaló Tizen-határőr nevét még keresik az utódok.
I R O D A L O M J E G Y Z É K
Bacsa 1998. Bacsa Gábor: A magyar-jugoszláv (S.H.S.) határ megállapítása és kitűzése. A trianoni szerződés szerint. 1921–1924. Püski Kiadó, Budapest, 1998.
Beluszky 2010. Beluszky Pál: Az Őrség – az ellentétek szűkmarkú, szép földje.
Honismeret, 38. (2010) 3. sz. 69–76.
Beluszky–Sikos 2011. Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (szerk.): Változó falvaink.
Tizenkét falurajz Kercaszomortól Nyírkarászig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.
Bene 1997. Bene János: Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1997. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiad-ványai, 42.)
Deak–Ujvary 1939. Deak, Francois – Ujvary, Dezso (Éd.): Pièces et documents relatifs aux rapports internationaux de la Hongrie. Volume 1. 1919–1920.
Royal Hungarian University Press, Budapest, 1939.
Doromby 1934. Doromby József: A volt cs. és kir. 83-as és 106-os gyalogezredek története és emlékkönyve. Hollósy Ny., Budapest, 1934.
Források 2008. Források a Muravidék történetéhez – Viri za zgodovino Prek-murja. (szöveggyűjtemény), 871–1921. 2. kötet, Vas Megyei Levéltár-Zala Megyei Levéltár, Szombathely–Zalaegerszeg, 2008.
Göncz 2001. Göncz László: Muravidék, 1919. A proletárdiktatúra idősza-ka a Mura mentén és a vidék elcsatolása. In: Vasi Szemle LV (2001) 147–
167.
Göncz 2020. Göncz László: Forró légkör, szomoróczi „hatalomváltások”.
Népújság, 64. évfolyam, 32. sz., Lendva, 2020. augusztus 12.
Kovács–Tátrai 2013. Kovács Attila – Tátrai Ágnes: Magyarok a Muravidéken.
1918–1945. Kronológia. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és Inštitut za narodnostna vprašanja, Lendva–Ljubljana, 2013.
Moldova 1974. Moldova György: Az Őrség panasza. Magvető, Budapest, 1974.
Orbán 2000. Orbán Róbert: „Őrségi falvak” Somogyban. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. Szombathely, 2000. 4. sz. 31–45.
Országgyűlési Napló, 2008. október 20. 1441–1443.
Pataky 1990. Pataky László: Az Őrség múltja a kercaszomori református egyház-község történetének tükrében. Őrségi Baráti Kör, H. n., 1990.
Pongrácz 2016. Pongrácz Dániel: Határszéli kálvária. Szomoróci családunkat széjjelszórta a XX. század. Kercaszomor Értéktára 1. Kercaszomor Önkor-mányzata, Kercaszomor, 2016. (2. kiadás)
Suba 1999. Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924) In:
Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43. Pécs, 1999. 223–242.
Suba 2001. Suba János: A Vas vármegyei határcsendőr-zászlóalj története, 1919–1921. In: Vasi Szemle, 55. (2001) 687–704.
Vassel 1924. Vassel Károly: A déli országhatár kitűzése. (Bizalmas jellegű beszá-moló), Zala Károly Könyvnyomdája, Nagykanizsa, 1924.
Zsiga 1996. Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig. Magyar Nemzetiségi Műve-lődési Intézet, Lendva, 1996.
Zsiga 2010. Zsiga Tibor: Mi történt Szomoróczon? Honismeret, 38. (2010) 3.
sz. 17–22.
K É P M E L L É K L E T
Vassel Károly magyar határbiztosnak a déli végek elhatárolásáról szóló jelentésé-hez mellékelt térkép részlete a határmegállapító folyamat „A” szakaszáról. Sötétebb
sáv: a visszanyert, jugoszlávok által kiürített területek, közte Szomoróc egésze.
Világosabb szürke sáv: a határmegállapító nemzetközi bizottság által Magyaror-szágnak ítélt, de Párizsban mégis a délszláv királyság alá gyűrt területek
(Szeged, 1922, mérték: 1:200.000, HM HIM B.XV.c.308.)
A 22 éves Rankay József hadnagy vezetésével foglalták vissza a jogtalanul megszállt falut (fent).
A délszláv megtorlás szuronyszúrásaiba később belehalt a 28 éves Pongrácz Antal, két gyermek édesapja. A fénykép 1920. augusztus 4-én készült róla, amikor
elmenekült a szülőfalujából (CFK-fotógyűjtemény)
Szomoróc nyugati részén az 1942. februári nagy ünnepségre készülnek, amelyen újra magyarországi magyarként vehettek részt az elrabolt őrségi falvak lakói is
(CFK-gyűjtemény)
Magyarország és Szlovénia között 2007-ben megszűnt a schengeni határ. Domon-kosfa és Kercaszomor között decemberi örömünnepen állította fel a két ország a
szomszédolópadot Simon Attila felvétele
A felkelés 100. évfordulóján Kercaszomor a hősök tiszteletére emlékművet állított a megszállók hajdani őrháza helyére, a Tisza István emlékoszlop és a
Rankay-em-lékfa közelében Kemencei Ilona felvétele
S U B A J Á N O S