Az eddigi fejl Ę dési mintázatból kibontható

Ha a jövĘkutatás paradigmatörténetének idĘbeni változását követjük, akkor kibontakozás – az elsĘ paradigma létrejötte és kiteljesedése –, paradigmaválság és paradigmaváltás szakaszokat figyelhetünk meg. A jelenben folyó paradigmaversenyt tekinthetjük egy újabb paradigmaváltást elĘkészítĘ idĘszaknak, amelyben az újabb társadalmi igényekre reagálva és jövĘfelfogását is továbbfejlesztve a jövĘkutatás újabb paradigmát/paradigmákat alakít majd ki. A jövĘkutatás története újabb paradigmaválsággal, majd pedig paradigmaváltással folytatódik, követve a Kuhn-i tudományfejlĘdési mintát.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a jövĘkutatás paradigmaváltására nem volt teljesen jellemzĘ a Kuhn-i minta követése, mert a pozitivista paradigmát nem egy, hanem két paradigma váltotta fel, akkor a jelenlegi paradigmaversenyt még a paradigmaváltás folyamatának is tekinthetjük. A jövĘt illetĘen azt feltételezhetjük, hogy az elsĘ paradigmaváltás fejezĘdik majd be azzal, hogy a két új paradigma közül az egyik paradigma legyĘzi a másikat.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a paradigmaváltással a jövĘkutatás poszt-normál tudománnyá is vált, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövĘkutatás ismét egyparadigmás tudománnyá váljék. A jövĘkutatás poszt-normál tudománnyá válása azonban még nem vált teljessé, ezért az elmélet és a gyakorlat közötti gap is dinamizáló tényezĘje lehet a jövĘkutatás további fejlĘdésének. Az újabb paradigmaváltást azzal

segítheti elĘ, ha ösztönzi a jövĘkutatási elmélet és gyakorlat egymásra reflektáló fejlesztését.

A paradigmaverseny nem kívánatos hatásainak felszámolására törekvés is dinamikát gerjesztĘ lehet akkor, ha a két versengĘ paradigma átvált a párhuzamos paradigma fejlesztésrĘl a társadalmi igényekre reflektáló paradigma fejlesztésére és a paradigmák közötti érdemi kommunikációra. Ekkor összekapcsolódhatna a két versengĘ paradigma a lehetséges és a kívánatos jövĘk együttes kutatására összpontosítva. Mint láttuk a metaelemzésben, ez a paradigmafejlesztési feladat paradigmaváltással oldható meg.

A háromparadigmás jövĘkutatás paradigmakészletét újabb paradigmavariánsok elĘállítására és azok gyakorlati kipróbálására is felhasználhatja. A gyakorlatban beváló paradigmavariánsok irányzatokká és iskolákká formálódhatnak. Ezen az úton haladva a jövĘkutatás fejlĘdésében megerĘsödhet a variációs-szelekciós elvĦ fejlĘdés. Ha annak eredményeként a paradigma összetevĘk értelmezési tartománya bĘvül, és a paradigmamátrix tartalmában is megújul, akkor újabb paradigmaváltás következhet be.

A jövĘkutatási paradigma vakfoltok felszámolásának és az alternatív paradigmák vakfoltjai felszámolásának lehetĘségelemzése azt mutatja, hogy a vakfoltok felszámolása paradigmaváltással jár. Az alternatív paradigmák vakfoltjainak felszámolása a paradigmavariánsok célirányos és elĘre megtervezett képzésével valósulhat meg.

A jövĘkutatás interdiszciplinaritása a jövĘkutatás kialakulásában és paradigmaváltásában paradigmageneráló szerepet játszott. A paradigmaversenyben markáns arculatú és sajátos jövĘkutatási paradigmák fejlĘdtek ki, amelyek kezdenek ellenállni a kívülrĘl jövĘ újabb interdiszciplináris hatásoknak, és arra is képessé váltak, hogy saját paradigma alapján vegyenek részt más interdiszciplináris kutatásokban. EbbĘl az a következtetés vonható le, hogy a jövĘkutatás belsĘ erĘbĘl is meg tudja oldani a paradigmafejlesztést akkor, ha újabb és újabb paradigmavariánsokat képez, és azokhoz biztosítja az emberi tényezĘt a jövĘkutató szakemberek képzésének rendszeressé tételével. Ezzel természetesen nem zárná el az utat az interdiszciplinaritás szemléletmódot és módszertant frissítĘ hatásai elĘtt, csak a belsĘ és a külsĘ tudományos hatások közötti arányt javítaná a belsĘ javára.

10. táblázat: A jövĘkutatás paradigmatikusan lehetséges jövĘi a paradigmák komplex

2. A paradigmaveseny kimenetele A/ a Kuhn-i paradigmaváltás befejezĘdése egyik paradigma gyĘzelmével

4. A paradigmakészlet felhasználása Paradigmavariánsok elĘállításával és szelekciójukkal variációs-szelekciós fejlĘdési pályára állás

5. A vakfoltok felszámolása és

felszámolhatósága KülsĘ szempontnak/szempontrendszernek alárendelt, tervezett, valamint a paradigma összetevĘk értelmezési tartományát és tartalmát érintĘ rekombinálás, amely újabb paradigmaváltást eredményez

6. Az interdiszciplinaritás hatása A jövĘkutatás kialakulásában és paradigmaváltásában paradigmageneráló szerep – a jövĘben felzárkózik mellé a belsĘ saját erĘ a jövĘkutató szakemberek rendszeres képzésével

Az egyes lehetĘségek aszerint minĘsíthetĘk, hogy miként hathatnak a jövĘkutatás feladatmegoldó kapacitására. Az elvégzett metaelemzés azt mutatja, hogy új paradigma kialakulása bĘvíti a jövĘkutatás feladatmegoldó kapacitását. Ezt a megállapítást használom fel a jövĘbeni lehetĘségek minĘsítésére.

11. táblázat: Az egyes lehetséges jövĘk hatása a jövĘkutatás feladatmegoldó kapacitására

Lehetséges jövĘk A feladatmegoldó kapacitás változása

1. +

2. A B

- +

3. +

4. 0 vagy +

5. +

6. +

Az 1., a 2.B, a 3., az 5. és a 6. tényezĘk alapján lehetséges jövĘktĘl várható paradigmaváltás és új jövĘkutatási paradigma kialakulása. A 2/A tényezĘ, a paradigmaverseny lehetséges kimenetele abban az esetben, ha egyik jövĘkutatási paradigma gyĘzelmét jelenti, akkor az csökkenti a problémamegoldó kapacitást. A 4.

tényezĘ, a paradigmakészlet felhasználása abban az esetben képvisel kapacitásnövelĘ fejlĘdési utat, ha új paradigmát eredményez. Ha nem hoz új paradigmát, akkor a fejlĘdés a három paradigma által behatárolt lehetĘségtéren belül marad. Ebben az esetben is lehet fejlĘdés, ha az újabb paradigmavariánsok pontosabb, jobb hatásfokú feladatmegoldást tudnak nyújtani, mint a jelenlegi paradigmák.

A jövĘkutatás paradigmatikusan lehetséges jövĘjét befolyásoló tényezĘk többféle jövĘbeni fejlĘdési utat is elĘrevetítenek. Azok bármelyike megvalósulhat akkor, ha az egyes tényezĘk domináló pozícióba kerülnek. Ha a hat tényezĘ egyidejĦleg fejti ki hatását, akkor az egymást erĘsítĘ és egymásnak ellentmondó/gyengítĘ hatások számbavételével becsülhetjük fel a lehetséges fejlĘdési utakat annak alapján, hogy azok miként hathatnak a jövĘkutatás feladatmegoldó kapacitására. Ebben az esetben már csak három lehetséges fejlĘdési út marad. Az elsĘ út – a feladatmegoldó kapacitást növelĘ pálya – az újabb paradigmaváltás újabb paradigma kifejlesztésével úgy, hogy megerĘsödik a jövĘkutatás önreflexióval összekapcsolt reflexivitása, megtörténik a vakfoltok újabb körének felszámolása (és ugyanakkor újabb vakfoltok láthatóvá válása), valamint az elmélet és a gyakorlat közötti gap is felszámolásra kerül. Ezt az utat a jövĘkutatás saját erĘvel, paradigmakészletének felhasználásával és interdiszciplinaritásának fejlesztésével együtt valósíthatja meg. A második út – a feladatmegoldó kapacitást csökkentĘ pálya – az egyik paradigma gyĘzelme, a Kuhn-i paradigmaváltás befejezése saját erĘ felhasználásával. A harmadik út – a változatlan feladatmegoldó kapacitású pálya – a jelenlegi paradigmakészlet kombinálása alapvetĘen belsĘ erĘforrással, amelynek eredményeként a jelenlegi kapacitású variációs-szelekciós fejlĘdési pályára térhet át a jövĘkutatás.

12. táblázat: A JövĘkutatás paradigmatikusan lehetséges fejlĘdési útjai ötvöznek, így nyitva hagyják azoknak a kérdéseknek a megválaszolását, hogy miként lehet az elmélet és a gyakorlat közötti gap-et és a jelenlegi vakfoltokat felszámolni, miként lehet az interdiszciplinaritás szemléletet és módszertant frissítĘ hatását felhasználni a jövĘkutatás fejlesztésben. Mindkét út a jövĘkutatás beszĦkülésével és interdiszciplináris jellegének elvesztésével járna. Ez a harmadik út esetében is fennállhatna még akkor is, ha a jövĘkutatás rugalmasan variálná-kombinálná paradigmakészletét. Mindkét út elĘbb-utóbb paradigmaválságba torkollna, mert a jövĘkutatás nem tudna egy paradigmával, illetve a korlátozott paradigmakészlettel rugalmasan reagálni az újabb kihívásokra.

Jóllehet, az elsĘ útba elvileg beletartozhat az idĘbeni változások jövĘkutatásban tapasztalt eddigi logikájának folytatódása Kuhn-i paradigmaválsággal és paradigmaváltással, mert a paradigmaváltás növeli a feladatmegoldó kapacitást. Az eddigi fejlĘdési logika folytatódása

mégsem valószínĦsíthetĘ, mert a jövĘkutatásnak már van paradigmakészlete, és nem egyik paradigmáról kell áttérnie egy másikra.

Az elsĘ fejlĘdési út lehetĘségével részletesebben is foglalkozom azért, mert az foglalja magába a legtöbb, paradigmadinamikát gerjesztĘ tényezĘt és azok kölcsönhatását, így lehetĘséget az integrált jövĘkutatás fogalmának értelmezésére. Nem azzal foglalkozom, hogy ez a feladatmegoldó kapacitást növelĘ fejlĘdési pálya miként, a dinamizáló tényezĘk milyen kombinációival valósulhat meg, mert az nem mondható meg elĘre. A fejlĘdési pálya megvalósulásában valószínĦleg szerepe lesz a jövĘkutatók és más tudományterületekrĘl jövĘkutatásba beáramlók fejlesztĘ tevékenységének. Azzal foglalkozom ezért, hogy ebbĘl az „alapanyagból” miként konstruálható egyféle integrált jövĘkutatás felfogás.

Ezt a feladatot úgy oldom meg, hogy elĘször kiválasztok egy külsĘ szempontrendszert, azt, hogy milyen új társadalmi igényekre kell reagálnia a jövĘkutatásnak. Azután azt elemzem, hogy a választott külsĘ szempontrendszernek alárendelten alakíthatóak-e és összekapcsolhatóak-e úgy a paradigmadinamikát gerjesztĘ tényezĘk, hogy megoldható legyen az alternatív paradigmák rekombinálása, és olyan új paradigmák alakuljanak ki, amelyekkel a jövĘkutatás integrált jövĘkutatássá válhat.