A rendszerváltást követően a piacgazdaság működését támogató jogi és egyéb intézmények rend¬szere már teljes mértékben kialakult Magyaror-szágon, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások és a szolgáltatások általában túl lassúak és nem kellően hatékonyak voltak, és a
szolgáltatá-sok színvonala gyakran nem felelt meg a gazdasági-társadalmi elvárászolgáltatá-sok- elvárások-nak. Mindeközben az intézendő ügyek száma folyamatosan növekedett, az ügyfeleknek több időt és energiát kellett szánniuk ügyeik intézésére, mint amennyit elfogadhatónak tartottak. Az állampolgárok és a vállalkozások egyaránt mindmáig drágának és bonyolultnak tartják az ügyintézést, mi-közben a közigazgatás fejlesztésétől döntő többségük elsősorban időmeg-takarítást, nagyobb rugalmasságot, gyorsabb szolgáltatást, valamint több és jobb információt vár.
Az Európai Bizottság már 2001-ben közzétette első eEurope prog-ramját, felsorolva benne azt a húsz – állampolgárokat és vállalkozókat érintő – szolgáltatást, amelyeken keresztül meghatározott értékelési nor-mák alkalmazásával nyomon követhető a tagállamok e-kormányzati fej-lesztéseinek előrehaladása.
Az információs társadalom európai programjaihoz a magyar kormány már 2000-ben csatlakozott, vállalva, hogy átfogó, a gazdaság egészét érintő szerkezetváltással teljesíti a tagjelölt országok felzárkóztatását cél-zó eEurope+ programot. A magyar vállalással összefüggésben 2003-ban jött létre az európai információs társadalomba való beilleszkedés folya-matának hivatalos alapját jelentő Magyar Információs Társadalom Stra-tégia (MITS), és ennek részeként az „E-kormányzat 2005 – Elektronikus Kormányzati Stratégia és Programterv” (Lásd a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. számú határozatot a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról.). Az utóbbi többek között célul tűzte ki, hogy a lakosság és a vállalkozások számára nyújtandó kiemelt közigazgatási köz-szolgáltatások (EU 20) online elérhetők legyenek, s ezáltal hatékonyabbá, átláthatóbbá és hosszú távon gazdaságosabbá váljon az állam működése.
Az államigazgatás számítógépesítésének viszonylag hosszabb első periódusát 2001 és 2006 között az e-közigazgatás alap-infrastruktúrá-jának kiépítési szakasza követte. Ebben az időszakban az előző évekhez képest igen jelentős előrelépések történtek és fontos fejlesztések való-sultak meg: megteremtődtek a műszaki, technológiai, infrastrukturális, eljárásrendi, szabványügyi és jogi alapok az e-közigazgatás széleskörű bevezetéséhez, s ezzel egyidejűleg elkezdődhetett a legfontosabb ügyfél- és szolgáltató-oldali alkalmazások és szolgáltatások fejlesztése is.
A jelzett időszakban sok kritika érte az EU tagállamait az eEurope2005 célkitűzéseinek hiányos megvalósítása miatt, de Magyarország a rendel-kezésre álló erőforrások és az idő szűkössége ellenére is jól meg tudott felelni az elvárásoknak. Különösen igaz ez az infrastruktúra alapjainak lerakására, a csatlakozásra az EU e-közigazgatási rendszereihez,
vala-mint a szükséges törvény- és rendeletalkotási folyamatok beindítására.
A hazai eredmények ismertetése előtt azonban érdemes kisebb kitérőt tennünk az e-kormányzat mibenlétének meghatározására.
Az e-közigazgatás eredményei a felzárkózás éveiben Magyarországon
Az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa 2006-ra hazánkban is lezárult.
Sikerként könyvelhető el, hogy kiépült a kialakításához és a működéséhez szükséges alap-infrastruktúra, kialakult az alapszolgáltatások rendszere és a fi gyelem középpontjába kerültek a számítógépesítési folyamatok. Nem örvendetes viszont, hogy mindeközben nem volt érzékelhető olyan törek-vés, amely – az államigazgatás egyéb költségeivel összevetve – csökken-tette volna a szolgáltatásokhoz kapcsolódó informatikai kiadásokat, illetve ilyen megfontolásokra alapozta volna a takarékosabb, hatékonyabb köz-igazgatás kialakítását.
8. ábra: Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlettségi szintjei Forrás: CAPGEMIN2006
Az Európai Unióban a tagországok e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintjét minden évben a Capgemini nemzetközi informáci-ós technológiai és vezetési tanácsadó vállalat méri, az általa kidolgozott benchmarking indikátor-rendszeren keresztül. A mutatók meghatározá-sa során kidolgozták a közszolgáltatások 20 tételből álló listáját, amelyek közül 12 az állampolgárokat, 8 pedig az üzleti szférát érinti.218 A mintegy
14 ezer e-kormányzati weboldal vizsgálatán alapuló 2006. évi felmérés eredményei szerint a tagállamok körében az e-közigazgatás valósággá vált, az elektronikusan elérhető szolgáltatások aránya 90 százalékra nőtt, teljes körű online ügyintézésre a közigazgatási honlapok 40 százaléká-nál nyílik mód. A tíz új tagállam mintegy kétéves lemaradással küzd az EU15 országokhoz képest.
A Capgemini értékelési rendszere elsősorban az ügyféloldali szol-gáltatásokra koncentrál, a 2007-től bevezetésre kerülő 5. felkészültségi szint alapján (lásd a 8. ábrát) azonban következtetni lehet a szolgálta-tó oldali folyamatok kidolgozottságára is. Ez a szint, a perszonalizáció szintje az automatizált proaktív szolgáltatásokat veszi számba, vagyis kifejezi, hogy milyen mértékben felelnek meg egymásnak, illetve meny-nyire vannak egymással összekapcsolva a szolgáltató oldali rendszerek és adatbázisok. Mindez azt jelenti, hogy például egyes űrlapokat már olyan adatokkal kitöltve kap meg az ügyfél, amelyekkel a közigazgatás valahol már rendelkezik.
6. táblázat: E-kormányzati indikátorok Magyarországon 2006-ban Forrás: Európai Bizottság, 2007
2004 2005 2006 EU-25
átlaga Rangsor A teljes mértékben online
elérhető e-közig. szolgáltatások
aránya (állampolgárok számára) 8,3 n.a. 50,0 36,8 10 A teljes mértékben online
elérhető e-közig. szolgáltatások
aránya (vállalkozások számára) 25,0 n.a. 50.0 67.8 21 E-kormányzati
szolgáltatáso-kat használók aránya a felnőtt
lakosság körében 16,1 17,9 16,8 23,8 17
Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe
vett felnőtt lakosok aránya 4,0 7,3 5,3 8,1 18
E-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya a
vállalkozá-sok körében 34,7 n.a. 44,9 63,7 25
Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe
vett vállalkozások aránya 23,2 n.a. 27,7 44,8 24