A számítástechnika elterjesztésében kulcsszerepet játszó hazai intézmények

INFELOR

Számítógép-alkalmazási bázisintézeteként a KSH 1965-ben alapította meg az INFELOR néven ismertté vált Információfeldolgozási Labora-tórium Vállalatot, és igazgatójává dr. Rabár Ferencet nevezte ki. (Neve 1967-től INFELOR Rendszertechnikai Vállalat, 1976-tól hivatalosan Számítógép-alkalmazási Kutatóintézet (SzámKI), de nem hivatalos kap-csolataiban megtartotta a már közismertté vált INFELOR nevet is.)

Bár az INFELOR sohasem büszkélkedhetett kiváló hardver eszkö-zökkel, mégis a három vezető hazai számítástechnikai műhely egyikévé

fejlődött. Szakmai elismertségét nem utolsó sorban annak köszönhette, hogy a programozás megkönnyítéséhez Bakos Tamás vezetésével kifej-lesztett egy autokód-típusú programnyelvet (MITRA)¹³⁵ másrészt ezen alapuló, dr. Dömölki Bálint és Dettrich Árpád nevéhez fűződő úgyne-vezett keresztfordító és szimulátor programokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették, hogy idegen számítógépek programozási nyelvén megírt programot is lehessen futtatni az intézet gépén¹³⁶ Jóllehet a vállalat fő profi lja vállalati alkalmazások kidolgozása volt, két részlegénél állam-igazgatási jellegű munkák folytak.

Az INFELOR a klasszikus értelemben vett szoftverház – és hozzáte-hetjük: az inkubátorház – szerepét töltötte be. Számos új ötlet, gondolat és rendszer az ott kialakult lelkes, kiválóan képzett és önmagát állandóan tovább képező csapattól származott, katalizálva más intézmények és mű-helyek alkotó munkáját is.

Noha nem ez volt a fő profi lja, két részlegében is folytak olyan mun-kák, amelyek államigazgatási alkalmazásokhoz kapcsolódtak vagy ala-pul szolgáltak ilyenek kifejlesztéséhez. (Az önálló osztályok az intézeti hierarchiában azonos szinten voltak a főosztályokkal, csak kisebb mére-tük nem indokolta a további tagolást).

A Lampl Tamás-vezette Operációkutatási Önálló Osztályának mun-katársai matematikai modelleken alapuló feladatmegoldásokat dolgoztak ki; ezek közül terjedelmi okok miatt itt csak kettőt említünk:

• A gabonatermelők és a malmok közötti szállítási útvonalak optimalizálása Ez nagy gabonatermések idején kiemelt jelentőségű országos szin-tű feladat volt, mind a szállítási költségek, mind a szállítási időtar-tamok csökkentése érdekében.

• Az olajkészlet gazdaságos feldolgozását elősegítő beruházások tervezése Ez, nemcsak importfüggőségünk miatt, hanem a mindenkor szűkös erő-források optimális felhasználása végett is országos érdekű feladat volt.

Ökonometriai Önálló Osztálya országos hírnévre tett szert gazda-sági számítógépes modellek kidolgozásával, olyannyira, hogy a ’70-es évtized közepétől rendszeresen adott neki megbízásokat az Országos Tervhivatal (OT) is, különösen a tervezett államigazgatási feladatok dön-tés-előkészítési modelljeinek, valamint makrogazdasági modelleknek a kidolgozására. (Később a dr. Szakolczai György vezette osztály 1981-től a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Ökonometriai Laboratóriu-maként működött tovább; Szakolczai György pedig életművéért akadé-miai doktori címet kapott.)

Szerteágazó tevékenységét csak néhány kiragadott publikációval illusztráljuk:¹³⁷

• Beruházás és gazdasági növekedés (Szakolczai György, 1966);

• Ágazati termelési függvények a magyar iparban (Szakolczai György - Stahl János, 1967);

• A gazdasági fejlődés decentralizált tervezésének modellje (Mihályffy László - Szakolczai György, 1968);

• A beruházások gazdaságosságának elemzésére felhasználható módszerek (Szakolczai György, 1969);

• A magyar-csehszlovák ökonometriai modell (Hulyák Katalin - Nyári Zsigmond, 1971);

• Ökonometriai modell terve az ágazati kapcsolatok összevont mér-lege alapján (Hulyák Katalin, 1972);

• Stratégiai döntések az árpolitikában (Szakolczai György, 1974).

Mint már utaltunk rá, az INFELOR elévülhetetlen érdemeket szerzett az ÁSzSz létrehozásában is: a vállalat munkatárasai végezték az előze-tes felméréseket, bekérték és értékelték az ajánlatokat, megszervezték a létesítendő intézmény indulásához szükséges munkatársak kiképzését, létrehozták a megfelelő géptermet, üzembe helyezték a központi számí-tógépet, majd az ÁSzSz állományába adták át a kiképzett szakembere-ket – mintegy 30 főt –, köztük szervezőszakembere-ket, programozókat, üzemeltető mérnököket és technikusokat, valamint operátorokat.¹³⁸

Számítástechnikai Koordinációs Intézet

A Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SzKI) az OMFB, a KSH és a KGM együttesen hozta létre 1968-ban az ESzR programjának magyar közvetítő intézményeként, a programmal kapcsolatos hazai fejlesztések összehangolására (Az Intézet neve 1985-től Számítástech-nikai Kutatóintézet és Innovációs Központra változott). Vezetője dr.

Náray Zsolt, az MTA KFKI korábbi tudományos igazgatóhelyettese lett, aki a hazai fejlesztésű (TPA és EMG) számítógépeket nem tartotta beilleszthetőnek az ESzR sorozatba, s ezek helyett egy francia licenc (CDC 1010) megvásárlását szorgalmazta.

Itt honosították az R10 számítógépet és itt készítették el a harma-dik generációs R15 számítógépet is, amely az IBM 370/25-ös gépnek volt a hasonmása.

Az intézet munkatársai a kezdeti közvetítő tevékenységen túl szá-mos nemzetközileg elismert fejlesztési eredményt is elértek: itt készült a világpiacon ma is sikerrel forgalmazott M-Prolog szakértői rendszer és a Recognita karakter- és kézírás-felismerő programcsomag, valamint a nyomtatott áramkörök tervezésére alkalmas első magyar program és számos más szoftver eszköz és alkalmazás.

Az SzKI-ban működött az ország egyik legmodernebb Siemens szá-mítóközpontja, és itt kezdődött meg a nyugati országokba irányuló szoft-ver- és szakember-export is. A számítóközpont sok hazai intézménynek is dolgozott bérmunkában, a ‘70-es évektől a legfontosabb felhasználók távoli terminálokon keresztül kapcsolódtak.

Itt tervezték meg az ország első miniszámítógépeit (M0 5X, M0 8X) és az első személyi számítógépeket (PROPER 8 és 16) is, amelyeket a Scil-L, az SzKI leányvállalata az esztergomi Labor MIM-mel együttmű-ködve sorozatban gyártott.

A KGST-ben 1976-ban beindult miniszámítógép-rendszer (MSzR) program már befogadta a KFKI által képviselt, a DEC rendszerrel kom-patibilis vonalat is, s az R10 gyártásán felnevelődött Videoton-gárda – ugyancsak francia licenc alapján – R11 néven valódi, alapszoftverrel (operációs rendszerrel és fordítóprogramokkal) rendelkező számítógépek gyártására állhatott rá. Az új programok alapján megindult tevékenysé-gek nemzetközi elismertséget hoztak az intézetnek.

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete Az 1960-ban alapított AKI az MTA hatáskörébe tartozó (alap)kutatási témák mellett elsősorban automatizálási feladatokkal foglalkozott, az MTA SzK pedig inkább az elméleti jellegű munka (operációkutatás, li-neáris és diszkrét programozás, differenciálegyenletek megoldása stb.) terén jeleskedett, bár nem öncélúan, hiszen az itt elért eredményei is gyakran szolgáltak valamilyen gazdasági feladat megoldására. 1964-ben MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SzTAKI) néven összevonták a két intézményt, s vezetésére ekkor dr.

Vámos Tibor kapott megbízást.

A SzTAKI a mai napig működik, folyamatosan lépést tartva a mű-szaki és gazdasági fejlődéssel, de megőrizve tudományos kutatóhely-jellegét és fő profi ljaként ipari automatizálási tevékenységét. Kitűnően képzett szakembergárdája nemcsak a hazai számítástechnika

élvo-nalához tartozik, hanem széles körű publikációs tevékenysége révén világviszonylatban is elismert. Az intézet vezetésének érdeme, hogy mindenkor fontos feladatnak tartotta a szakirányú felsőoktatás és a tu-dósképzés támogatását.