Az Agenda 2030 fenntartható fejlődési mutatószámai

Az SDGk felé tett előrehaladás megfigyelésére szolgáló indikátorkészlet kidolgozása az ENSZ irányítása alatt álló folyamat. E célból 2015. decemberében jelentést nyújtottak be, amelyhez mellékelték a 241 mutató listáját (Eurostat, 2018). 2016. márciusában az ENSZ Statisztikai Bizottságának (UN Statistical Committee) 47. ülésén megállapodtak a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek globális indikátorkészletéről, amelyet az SDG mutatókkal foglalkozó ügynökségek és egy szakértői csoport (IEAG-SDG, Inter-agency and Expert Group on SDG indicators) azonosított és javasolt (Galli et al., 2018). Az EU SDG mutatók listájának kiválasztására nyílt és befogadó módon került sor, bevonva a Tanács Bizottságait, az EU ügynökségeit és a nem kormányzati szerveket (Eurostat, 2019). A keret számos statisztikai és nem statisztikai jellegű mutatószámot vezetett be az SDGk globális szintű előrehaladásának értékelésére (Kynčlová et al., 2020). 2016. júniusában az ENSZ kiadta az első SDGs jelentést, amely referenciaértékként szolgált a haladáshoz. Ugyan abban az évben bejelentették az SDGk részletes, rendszeres nyomon követését az EU-val összefüggésben, 2017. novemberében ennek hatására elindult az EU SDG monitoring

53

jelentések publikálása (Eurostat, 2019). A mutatószámokkal kapcsolatos cél az, hogy évente finomítsák őket (Giles-Corti et al., 2019). Az Eurostat SDGs mutatószámkészlete a legmegfelelőbb adatforrás, amely lehetővé teszi az EU és tagállamai helyzetének részletes leírását a 17 fenntartható fejlődési céllal kapcsolatosan a fenntarthatóság gazdasági, környezeti, társadalmi és intézményi dimenziói alapján (Eurostat, 2019). Az indikátorok megkönnyítik az országok összehasonlíthatóságát, egyensúlyba hozzák őket (Miola – Schlitz, 2020). Az indikátorok jelenlegi listáját az ENSZ Közgyűlése, 2017. júliusában fogadta el (5. táblázat).

5. táblázat: Agenda 2030 fenntartható fejlődési indikátorainak száma célok szerint részindikátorokkal együtt

Agenda 2030 indikátorai célok szerinti megosztása

Célok 1. cél 2. cél 3. cél 4. cél 5. cél 6. cél 7. cél 8. cél 9. cél Indikátorok

száma

10 9 11 7 9 7 8 9 7

Részindikáto-rokkal együtt

24 18 31 21 24 16 21 26 22

10. cél 11. cél 12. cél 13. cél 14. cél 15.cél 16. cél 17. cél Indikátorok

száma

9 10 10 10 5 10 7 5

Részindikáto-rokkal együtt

23 22 22 15 7 14 25 16

Forrás: saját szerkesztés

Az indikátorkészlet világszintű összetettsége és az adatok elérhetősége kérdéses. Nem szabad alábecsülni fontosságát, mint menedzsment eszközt, amely segíti az országoknak és a globális közösségeknek felismerni a hiányosságokat, segíteni az előrehaladásban (Campagnolo et al., 2018). Mivel az SDG mutatók célja az Agenda 2030 globális nyomon követése és felülvizsgálata, a nemzeti áttekintések szükségszerűen figyelembe veszik a különféle képességeket és fejlettségi szinteket annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti felelősségvállalás a fenntartható fejlődés elérésében megvalósuljon (Galli et al., 2018). A keretstratégia a regionális, nemzeti adaptációnak teret enged, ennek eredményeként a tagállamok folyamatosan alakítják ki vagy módosítják meglévő fenntartható fejlődési indikátoraikat (KSH, 2017). A fenntartható fejlődési indikátorok komplex felülvizsgálata 2020-ban és 2025-ben várható. A 2020-as átfogó vizsgálat magában fogja foglalni az indikátorok cseréjét, törlését és finomítását vagy kiigazítását és néhány esetben további indikátorok beillesztését (Eurostat, 2019). Láthatóvá válik, hogy a célok világszintű elérése nagyban függ a globális partnerségtől és a források mozgósításától (Eurostat, 2018). Az

54

Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért stratégia 2015. szeptember 25-i aláírása után a világ országai folyamatosan kezdték el bevezetni saját fenntarthatósági programjaikba.

A különböző, Agenda 2030-as célkitűzéseket bemutató tanulmányok vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy az SDG-ket számtalan formában és módszer segítségével lehet vizsgálni. A legtöbb szaktanulmány célját tekintve arra törekedett, hogy az adott ország Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért keretstratégia integrálását és előrehaladását mutassa be, illetve azt, hogy a célokat milyen távon kívánják elérni. A 6. táblázat ezeket az írásokat hivatott prezentálni.

6. táblázat: Az Agenda 2030 alapú tanulmányok rendszerező táblázata

Szerző(k) neve Év Cél Vizsgálat tárgya Alkalmazott

módszer

2020 megvizsgálni az SDGk végrehajtásának állapotát Spanyolországban; feltárni azt, hogy az ország mennyire képes megfelelni az európai

2018 elemezni az összetett SDG index alkalmasságát és összehasonlíthatóságát a már létező fenntarthatósági indikátorokkal

99 SDG indikátor korreláció analízis a 2017-es évre

Dörgő et al. 2018a ENSZ fenntarthatósági céljainak összefüggését

Feher et al. 2019 az Európai Unió tagállamok képzettségi szintjének

55

6. táblázat: Az Agenda 2030 alapú tanulmányok rendszerező táblázata (folyt.)

Forrás: saját szerkesztés

Firoiu et al. 2019 meghatározni a 2030-ig tartó időszak Agenda

107 SDG mutató dinamikus elemzési Miola - Schlitz 2019 rangsorok érzékenységének

bemutatása a mutatók és a módszertani feltételezések

2019 a 2030-ig tartó Agenda fenntartható fejlődési Razavi 2019 a nemek közötti egyenlőség

és a nők jogainak vizsgálata

SDG 8 irodalmi

áttekintés a kvantitatív

mutatók alkalmaz.

Sebestyén et al. 2019a módszertant javasolni az adatközpontú ellenőrzéshez

Sebestyén et al. 2019b fenntartható fejlődési célok közötti kapcsolatok

modellezése

17 SDG

hálozatmodell-alapú elemzés Sebestyén et al. 2020 feltárni, hogy milyen

mértékben kapcsolódnak

Szopik-Depczyńska 2018 az EU tagállamok innovációs szintjének felmérése az összetett index alapján

SII (Summary Innovation Index)

összehasonlítás

Terama et al. 2016 a környezet, mint gazdasági eszköz elszámolása;

56

Arra a következtetésre jutottam, hogy a fenntartható fejlődési célokat rendkívül sok szempontból be lehet mutatni, kezdve a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak vizsgálata (Razavi, 2019), elemezni az összetett SDG index alkalmasságát és összehasonlíthatóságát a már létező fenntarthatósági indikátorokkal (Diaz-Sarachaga et al., 2017) vagy akár a rangsorok érzékenységének bemutatása, melyet Miola és Schlitz (2019) írásában találhatunk. A tanulmányok száma az Agenda 2030 elfogadásának ideje óta eltelt időszakban egyre több, azonban kevés vagy megközelítőleg egyetlen sem foglalkozik az általam vizsgált összefüggésekkel. A magyar kutatók munkásságát vizsgálva Sebestyén et al. és Dörgő et al. foglalkoztak/foglalkoznak jelentős mértékben a fenntartható fejlődési célok vizsgálatával és elemzésével. Kutatásaik célja, hogy kiderítsék, a célok mennyire kapcsolódnak össze egymással, valamint az önkéntes nemzeti előrehaladási jelentések a szövegbányászat módszerével milyen mértékben vizsgálhatók. Célom, hogy a keretstratégia megértését és az előrehaladást disszertációmmal segítsem és a továbbiakban tovább fejlesszem.

Összegző megállapításaim

A fenntartható fejlődés manapság aktuális keretstratégiája világszinten koordinálja a fenntarthatóság előmozdítását. A világ vezetői 2012-ben megállapodást kötöttek, hogy kialakítják a fenntartható fejlődés céljait annak érdekében, hogy csökkentsék a szegénységet, éhínséget; megváltoztassák az emberek gondolkodását a fenntarthatóság tekintetében és nem utolsó sorban biztosítsák a gazdasági növekedést a környezet veszélyeztetése nélkül. Véleményem szerint a fenntartható fejlődési célok ambiciózus lépést jelentettek a fenntartható fejlődés felé, ugyanis sokkal szélesebb képet adnak az elért eredményekről azzal, hogy 17 cél és 169 részcél köré csoportosulnak.

Párhuzamot vonva az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájával, láthatóvá vált számomra, hogy sokkal tágabb körben értelmez, mely abban is megnyilvánul, hogy az előrehaladás mérésére sokkal több indikátort dolgoztak ki. Láthatóvá vált, hogy az első fenntartható fejlődési megállapodások, egyezmények és dokumentumok elfogadása óta eltelt időszakban az általam vizsgált témakör sokkal szerteágazóbb, nem csak adott területekre koncentrál, hanem világszinten igyekszik megragadni a fenntartható fejlődést.

A különböző előrehaladási jelentésekben leírt eredmények is a világszintű elmozdulást tükrözik.

A fenntartható fejlődési célok kutatásait összefoglaló táblázat alapján azt a következtetést tudtam levonni, hogy az SDGk vizsgálata sok tanulmány alapját képezik. Bizonyos ese-

57

A szakirodalmi áttekintés után disszertációm felépítését az „Anyag és módszer” fejezettel folytatom, mely betekintést ad az általam használt ökonometria-statisztikai módszerekbe és a hozzá kapcsolódó főbb kutatásokról a fenntartható fejlődés témakörében. Célom, hogy megfelelő képet adjak a kvantitatív kutatások hasznosságáról, melyek hozzájárulnak munkásságom tökéletesítéséhez.

Összegző megállapításaim (folytatás)

tekben a kutatók egy-egy cél vizsgálatát tűzték ki célul, mások pedig összességében vontak le következtetéseket, mint például Sebestyén et al. vagy Dörgő et al. Módszereiket tekintve pedig az összes többitől eltérőt használnak, ugyanis szövegbányászat segítségével elemezték az adott témakört. Természetesen arról nem szabad megfeledkezni, hogy maga a fenntartható fejlődés kérdésköre, stratégiája, az egyes célok relevanciája térben jelentős különbséget mutat. Az Európai Unióban vagy Európában nyilvánvalóan más prioritással és érintettséggel rendelkeznek az egyes fenntarthatósági célok, indikátorok, melynek földrajzi hangsúlya is más.

58