A fenntartható fejlődési célok kompozit indikátora

Az Agenda 2030 stratégia három fenntarthatósági dimenziójához létrehoztam az előbbiekben bemutatott gazdasági, környezeti és társadalmi kompozit mutatószámokat.

Ezeket, ha összesítjük és újra sorrendbe állítjuk, tehát rangsoroljuk őket, akkor megkapjuk a teljes keretstratégiát lefedő kompozit fenntartható fejlődési célok mutatószámát a vizsgált évekre vonatkozóan. A három dimenzió összesített adatát tartalmazza a 26. táblázat, melyben aggregálásra kerültek a rangsorolás értékei. A létrehozás lépései teljes egészében megegyeznek a fenntartható fejlődési dimenzióknál bemutatottaknál. Hasonló következtetésekre jutottam a KSDGM2018-nál is, mint a pillérenkéntinél (27. táblázat).

-35,0000 -30,0000 -25,0000 -20,0000 -15,0000 -10,0000 -5,0000 0,0000 5,0000 10,0000

Romania Bulgaria Latvia Italy Greece Croatia Lithuania Slovakia Hungary Portugal Poland Spain Cyprus United Kingdom Germany France Czechia Estonia Malta Belgium Slovenia Luxembourg Austria Netherlands Denmark Ireland Finland Sweden

28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

136 27. táblázat: A 2018-as év KSDGM-je

Országok KSDGM2018 Országok KSDGM2018

28 Bulgaria -38,28804781 14 Malta 2,550187491 27 Romania -35,61486922 13 Czechia 5,277012177 26 Greece -19,40034801 12 Belgium 6,741350635 25 Lithuania -14,90120134 11 UK 8,339002659 24 Latvia -14,74218026 10 Luxembourg 9,397030154 23 Italy -12,83724826 9 Slovenia 9,423088431 22 Croatia -12,81362999 8 France 11,68195438 21 Poland -11,03181192 7 Germany 15,1057119 20 Slovakia -9,730683047 6 Ireland 16,71791676 19 Portugal -6,942377418 5 Austria 17,99721794 18 Hungary -6,433422827 4 Finland 21,03681132 17 Spain -5,053552902 3 Denmark 24,01966926 16 Cyprus -4,513674032 2 Netherlands 27,78656441 15 Estonia -2,822800657 1 Sweden 29,84999328 Forrás: saját szerkesztés

Látható, hogy Svédország, Hollandia, Dánia, Finnország és Ausztria vezetik a fenntarthatóság rangsorát, ezek az országok rendelkeznek a legjobb eredményekkel. A 2018-as év adataiból látszik, hogy a fenntarthatóság rangsorát azok az országok „vezetik”, amelyek a leghamarabb vagy viszonylag a legkorábban alakították ki stratégiáikat annak érdekében, hogy tegyenek a fenntarthatóságért. A KSDGM2018-t mutatja a 25. ábra.

25. ábra: Az EU 28 országainak rangsorolása a KSDGM2018 szerint

Forrás: saját szerkesztés

Egy korábbi tanulmányomban ezt úgy fogalmaztam meg, hogy ezek az országok „az 1992-es Riói Konferencia óta a legnagyobb mértékben elkötelezettek a fenntartható fejlődés iránt (Kozma, 2019, pp. 15).

-40 -30 -20 -10 0 10 20 30

Bulgaria Romania Greece Lithuania Latvia Italy Croatia Poland Slovakia Portugal Hungary Spain Cyprus Estonia Malta Czechia Belgium United Kingdom Luxembourg Slovenia France Germany Ireland Austria Finland Denmark Netherlands Sweden

28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

137

A KSDGM kompozit mutatószám a skálaösszehangoló transzformációk után, minden vizsgált évben, 2014 és 2018 között Svédországot helyezi a rangsor elejére. Ezt képviseli a 28. táblázat is, melyben rangsorral bemutatom az öt legjobban teljesítő országot.

28. táblázat: A KSDGM mutatók rangsorának első öt helyezettje 2014-2018 között

2014 2015 2016 2017 2018

1 Svédország Svédország Svédország Svédország Svédország

2 Dánia Dánia Hollandia Dánia Hollandia

3 Hollandia Hollandia Dánia Hollandia Dánia

4 Finnország Finnország Németország Finnország Finnország 5 Németország Németország Finnország Németország Ausztria Forrás: saját szerkesztés

Látható, hogy hat ország található az első öt helyen: Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország, Németország és Ausztria. Három év, 2014, 2015 és 2017 teljesen megegyeznek a sorrend szempontjából, 2016 és 2018 viszont különböznek összetételben és sorrendben is.

Svédország, mint rangsorvezető az Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért stratégia végrehajtására nemzeti szinten külön küldöttséget és bizottságot nevezett ki. Jellemző az országra, hogy a célokon belül a számukra „kényesebb”, környezeti és társadalmi területekre, célokra koncentráltak. Ezt alátámasztja az is, hogy a 6. mellékletekben található, évekre lebontott eredményekben láthatóvá válik ez a tény. A 2014-es évben Svédország a környezeti dimenzió legjobb eredményét érte el (4,987). A Brundtland Bizottság fogalmára alapozva az ország átfogó célja, célkitűzése, hogy a következő generációk számára olyan társadalmat adjon át, amely képes a felmerülő kockázatokat kezelni a jelenben és ezek a továbbiakban nem okoznak problémákat a jövő generációinak (OECD, 2016).

Hollandia szempontjából az ország politikája a fenntartható fejlődésre vonatkozó célokban számos releváns és érdekes szempontot tartalmaz. A Ministry of Foreign Affairs of the Nerherlands (2017) tanulmányában utalást találunk arra, hogy Hollandia volt az első ország, amely a stratégia bevezetése után elvégezte a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó nemzeti erőfeszítések alapszintű vizsgálatát, felmérését. A már meglévő stratégiákra, nemzeti politikai programokra építhet az ország az SDGk végrehajtása során, ugyanis beépíthetők a továbbfejlesztett vagy új célok a meglévő szakpolitikákba (Lucas et al., 2016).

Az ország második és harmadik helyezése a tagállamok rangsorolásában annak köszönhető, hogy nagy erőfeszítéseket tettek a fenntartható fejlődési célok iránt.

138

Dánia első, fenntarthatósághoz kapcsolódó stratégiáját a Johannesburgi Világkonferencián mutatta be. Az ország a 2030-ig szóló jövőképét elkötelezett fejlesztési együttműködésen keresztül szeretné megvalósítani, mely biztosítja a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérését. Az országspecifikus stratégia egyenlő feltételeket, esélyeket nyújt az embereknek, harcol a szegénység ellen és ezzel megpróbál hozzájárulni az egyenlőtlenségek csökkenéséhez. Az Agenda 2030-hoz kapcsolódó cselekvési terv a dimenziók közül inkább a gazdaságira és a társadalomira vonatkozik, melyben kiemelik a fenntartható foglalkoztatást és növekedést, az erős jóléti társadalmat és a fejlesztési támogatásokat (OECD, 2016).

Az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó céljainak elérésére és teljesítésére Finnországnak kiváló lehetőségei vannak, ugyanakkor ezek megkövetelik az aktív erőfeszítést (Lyytimäki – Lähteenoja, 2016). Az ország fenntarthatósági platformját 1990-ben hívták életre, még a Johannesburgi Világtalálkozó előtt. A többi országhoz hasonlítva Finnország helyzete valamelyest más. Az Agenda 2030 SDG-i, célkitűzései gyakorlatilag egy felülvizsgálatot jelentenek a fejlesztési együttműködési politikában és gyakorlatban. Az ország jó rangsor eredménye ennek a tényezőnek is köszönhető. A megvalósítás egyik kihívása abban rejlik, hogy a némiképp távoli célokat a polgárokhoz közelebb hozza és azokat kézzelfoghatóvá tegye (Prime Minister’s Office, 2016).

Hasonlóan Dániához, Ausztria is első fenntartható fejlődési stratégiáját 2002-ben mutatta be.

Az osztrák miniszteri tanács 2016. január 12-én döntött arról, hogy minden minisztériumnak integrálni kell a fenntartható fejlődési célokat a saját, releváns programjaikba és stratégiáikba, mely 2018-ig nagyrészt meg is valósult. Szükség esetén új cselekvési terveket és intézkedéseket kell kidolgozniuk (OECD, 2016). Látható, hogy az ország megközelítőleg két év alatt integrálta az SDGk nagy részét, mely hozzájárul a sorrendben való jó elhelyezkedéséhez is.

Németország jelenleg is alkalmazott fenntartható fejlődési stratégia 2002 óta van érvényben, azonban számtalanszor kiegészítették és módosították. Az Agenda 2030 megjelenésével, 2016-ban felülvizsgálták és aktualizálták, ami azt jelenti, hogy teljes egészében rá épül.

Németország jó helyezése a fenntartható fejlődés kompozit indikátorainak sorában erős gazdaságának és társadalmának köszönhető. Az Agenda 2030 egyértelműen megerősítette, hogy közösen, globális szinten kell küzdeni a fenntarthatóságért (The Federal Government, 2017). Mind az öt, rangsorból kiemelt Uniós tagország kiemelkedő teljesítményt nyújtott az új keretstratégia bevezetésében és végrehajtásában. Elmondható, hogy rangsorbeli eredményük párhuzamos a teljesítményükkel. A kevésbé jól teljesítő országok is valamilyen

139

szinten bevezették az Agenda 2030-at mindennapjaikba, azonban a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményük nem ér fel az öt „legjobb” ország teljesítményével. Jellemzően Bulgária és Románia a leggyengébben teljesítő EU-s tagországok.

Összegző megállapításaim

Kutatói kíváncsiságom abba az irányba hajtott, hogy megvizsgáljam, illetve létrehozzam a fenntartható fejlődést mérőt, kompozit mutatószámokat. A fenntartható fejlődés egyetlen számmal történő elemzése és értékelése a kompozit indikátorok segítségével könnyebbé válhat. A disszertációban vizsgált, 2014-től 2018-ig tartó időszakban megalkottam a fenntartható fejlődés három dimenziója szerint a KSDGMG, K, T kompozit indikátorokat minden évre vonatkozóan, illetve az ezeket összesítő, KSDGM-t is.

A kritériumok betartása mellett mindez lehetségessé vált, de nem feledkezhetek meg a Kindler – Papp (1978) szerzőpáros komplex vizsgálatokra megfogalmazott gondolatairól, miszerint „nehéz a valóságot analitikusan kifejezhető egyenletekbe gyömöszölni és valamilyen ráta vagy differencia mutató alakjában „optimumot”

számolni”. Ez alapján jó dolog megalkotni egy-egy komplex rendszert, de minden esetben figyelni kell, hogy ne lépjük túl az észszerűség határait.

A fenntartható fejlődés témakörében létrehozott kompozit indikátorok rávilágítottak egy jelentős tényezőre, miszerint a „legjobban” teljesítő országok valamit-valamiért alapon más mutatókban, mint például az Ökológiai lábnyomban sokkal nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális fenntarthatósági problémák kialakulásához. A rangsorban élen álló országok adott technológiai fejlettség mellett nagyobb földterületre és vízre van szükségük önmaguk fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az kapcsolat mutatkozik meg a WWF (2019) tanulmányában is, ahol bemutatták az Európai Unió 28 tagállamának egy főre jutó ökológiai lábnyomát (26. ábra).

140

Összegző megállapításaim (folytatás)

26. ábra: Az egy főre jutó ökológiai lábnyom értéke

Forrás: WWF (2019)

Az ábra alapján az előzőekben bemutatott ellentét a látható a fenntartható fejlődési dimenziókban való „jól teljesítés” és az ökológiai lábnyom növekedése között. Tipikusan ilyen tulajdonsággal rendelkező országok Svédország, Dánia, Finnország, Luxemburg, Ausztria, Írország és Belgium. Bulgária és Románia pedig ahhoz a csoporthoz tartoznak, ahol a fenntartható fejlődésben való előrehaladás és az ökológiai lábnyom értékében mutatott sorrend hasonló.

141