A fenntartható fejlődés empirikus vizsgálata az Európai Unióban
6. A kompozit SDG indikátorok létrehozása
6.1. A fenntarthatóság három dimenziója szerinti kompozit indikátorok
A kompozit indikátorok vagy mutatók, mint egyfajta vonzó rendszerként jelennek meg a tudományágakban és más területeken. Ezek jellemzően sokféle információt képesek egyedi módon szintetizálni. Számos fogalmat találunk a kompozit mutatószámok leírására. Közös tulajdonságuk, hogy egy jelenséget akarnak leírni, amelyek különféle aspektusokat egyesítenek és az átalakítás előtt még nincs közös mértékegységük. Matematikailag összesítik a mutatók halmazát egyetlen számban, egy közös mértékegységgel. Legfőbb
131
tulajdonságuk, hogy mérniük kell a többdimenziós koncepciókat, amelyeket egyetlen mutató sem képes megragadni.
A fenntartható fejlődési célok (SDGs) felé tett előrehaladás kezelésére a fenntarthatósági mutatók hasznos elemző eszközök. A mutatószámkészletek központi jelentőségűek a fenntarthatóság értékelésében, mivel a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok széles skálát fednek le. Az eredményekre és más tényezőkre gyakorolt hatásuk javítása érdekében az indikátorkészletekből származó összetett indikátorok előnyt jelentenek.
A többváltozós módszerek közül az Európai Unió 28 tagállamának fejlettségének vizsgálatához hoztam létre a fenntartható fejlődés kompozit mutatószámait, indikátorait a későbbi elemzések végrehajtására. A három pillér mutatószámainak létrehozásánál az Agenda 2030 fenntartható fejlődési indikátorai a fenntartható fejlődés három dimenziója szerint kerültek kiválasztásra.
Számos kutató különböző módszereket alkalmazott a kompozit indikátorok létrehozására.
Egyesek, mint például Nardo et al. (2005), Salvati – Carlucci (2014), Rodrigues – Franco (2019), Panda et al. (2016) különböző lépések sorozatának eredményeként alkották meg mutatószámaikat, míg mások Balanganesh et al. (2020), Bolcárová – Kološta (2015), Jha – Gundimeda (2019) PCA-t használtak. Disszertációmban skálaösszehangoló transzformációt alkalmaztam annak érdekében, hogy létrehozzam a 17 fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó kompozit indikátorokat.
A skálaösszehangoló transzformációt több változót tartalmazó esetek vizsgálatánál célszerű használni, ezzel egyesíteni a változók méretét és mértékegységét, melyhez az alábbi képletet használtam:
𝐾𝑆𝐷𝐺𝑀 = 𝑥𝑖−𝑥𝑚𝑖𝑛
𝑇𝑥 (1)
amelyben:
KSDGM, a komplex fenntartható fejlődési mutató xmin, az adott x SDG változó minimális értéke xi, az x SDG változó értéke
Tx, az adott SDG mutató terjedelme (a maximális és a minimális érték különbsége (Molnár, 2018).
A skálaösszehangoló transzformáció során az összes, a dimenziókban szereplő indikátorok értéke azonos nagyságú lesz, értékük 0 és 1 közé esik. Ezzel a lépéssel, mármint a
132
skálaösszehangoló transzformációval a mutatók közötti különbség mértéke ugyanakkora marad. Ezt a lépést összességében 73 gazdasági, 74 környezeti és 112 társadalmi indikátor átalakítását jelentette öt évre vonatkozóan 2014 és 2018 között. Ezen változók közül a környezeti dimenzióhoz tartozó 07_50-es indikátort, a „Termékenkénti energiaimport függőséget (természetes gázok)” mutatom be (25. táblázat).
25. táblázat: A 07_50-es SDG indikátor skálaösszehangoló transzformációja Országok
Belgium 100,556 0,939707 Lithuania 98,92 0,928655
Bulgaria 98,729 0,927365 Luxembourg 100 0,935951
Czechia 96,838 0,91459 Hungary 77,943 0,786946
Denmark -38,547 0 Malta 109,481 1
Germany 95,893 0,908207 Netherlands 14,954 0,361425
Estonia 100 0,935951 Austria 87,778 0,853386
Ireland 38,781 0,522388 Poland 77,602 0,784642
Greece 100,665 0,940444 Portugal 101,057 0,943092
Spain 101,419 0,945537 Romania 12,026 0,341645
France 104,729 0,967898 Slovenia 98,119 0,923244
Croatia 53,272 0,620281 Slovakia 89,556 0,865397
Italy 92,866 0,887758 Finland 100,254 0,937667
Cyprus 0 0,260403 Sweden 100 0,935951
Latvia 98,834 0,928074 UK 49,372 0,593935
Forrás: saját szerkesztés
Mielőtt összegezném a fenntarthatósági pillérekben az indikátorok értékét a skálaösszehangoló transzformáció után, el kell dönteni, hogy az indikátorok milyen hatással vannak az adott aspektusra: negatív, semleges vagy pozitív hatásuk van-e. Ennek jelentősége abban áll, hogy a végső összegzés során a torzító hatások ezzel közömbösíthetők.
Negatív hatású indikátorok például az energiaimport függőség, a mezőgazdaság ammónia kibocsátása, a korrupciós index vagy az új személygépkocsik átlagos CO2
kibocsátása.
Semleges hatást tulajdonítottam a menedékjogot kérők arányának, körkörös anyagfelhasználás.
Pozitív hatást képvisel a GDP arányos beruházások, a mezőgazdaság tényezőjövedelme és a nők által elfoglalt parlamenti és kormányzati helyek száma.
A fenntartható fejlődési pillérekhez tartozó mutatószámok egyenkénti transzformációja után az indikátorok értékeit attól függően, hogy pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak a
133
fenntartható fejlődés adott aspektusára, össze kell adni vagy ki kell vonni, ezzel megkapva a pillér országonkénti aggregált adatait (Kozma, 2019).
26. táblázat: A 2018-as évhez tartozó fenntartható fejlődési kompozit indikátorok dimenziónkként
Országok KSDGMG2018 Országok KSDGMK2018 Országok KSDGMT2018
28 Greece 1,0503 Bulgaria -8,4555 Romania -33,4009
27 Romania 2,8600 Poland -7,1848 Bulgaria -32,8986
26 Bulgaria 3,0660 Luxembourg -6,9889 Latvia -23,1744
25 Croatia 6,1890 Belgium -5,9205 Italy -21,2999
24 Lithuania 7,5031 Estonia -5,7269 Greece -20,3406
23 Spain 7,5698 Lithuania -5,1564 Croatia -19,0202
22 Portugal 8,3536 Malta -5,1124 Lithuania -17,2479
21 Slovakia 8,6832 Romania -5,0739 Slovakia -15,5858
20 Italy 8,9131 Czechia -3,3148 Hungary -15,4634
19 Poland 8,9401 Hungary -3,2510 Portugal -14,6260
18 Cyprus 9,6014 Cyprus -2,9041 Poland -12,7871
17 Latvia 10,5349 Slovakia -2,8281 Spain -12,7617
16 Estonia 10,6080 Germany -2,6313 Cyprus -11,2110
15 Hungary 12,2809 Latvia -2,1027 UK -8,9617
14 Slovenia 13,3239 Netherlands -1,7218 Germany -8,6248
13 Malta 13,6450 Finland -1,7166 France -8,2907
12 Ireland 13,8945 Austria -1,1093 Czechia -8,2203
11 Luxembourg 16,0685 Portugal -0,6699 Estonia -7,7039
10 UK 16,5903 Italy -0,4505 Malta -5,9824
9 Czechia 16,8120 Greece -0,1101 Belgium -5,0405
8 Austria 17,6194 Slovenia -0,0865 Slovenia -3,8143
7 France 17,6339 Croatia 0,0175 Luxembourg 0,3175
6 Belgium 17,7023 Spain 0,1384 Austria 1,4871
5 Finland 18,5915 Ireland 0,3143 Netherlands 1,5897
4 Sweden 20,5654 UK 0,7104 Denmark 1,7553
3 Denmark 20,5805 Denmark 1,6839 Ireland 2,5091
2 Germany 26,3618 Sweden 1,9376 Finland 4,1619
1 Netherlands 27,9187 France 2,3387 Sweden 7,3470
Forrás: saját szerkesztés
A 2018-as évhez tartozó kompozit fenntarthatósági indikátorokat a fenntartható fejlődés három dimenziója szerint mutatom be, melyet a 26. táblázat jelenít meg. A táblázatban láthatók a fenntartható fejlődési dimenziókhoz létrehozott kompozit SDG mutatók gazdasági (KSDGMG2018), környezeti (KSDGMK2018) és társadalmi (KSDGMT2018) indikátorai.
Az aggregált fenntarthatósági adatok alapján is képesek vagyunk már értékelhető következtetéseket levonni a fenntartható fejlődés három dimenziója szerint egyenként, ha azokat, mint látjuk, nagyságuk szerint sorrendbe állítjuk. Ezek az összetett információk bemutatják számunkra az Európai Unió 28 tagállamának helyzetét a gazdasági, környezeti
134
és társadalmi pillérek vonatkozásában. A disszertáció kompozit indikátorokhoz kapcsolódó feltételezésének bizonyítására szolgál ez az első, dimenziók szerinti felbontása.
A módszer szemléltetésére szolgáló 2018-as évre vonatkozón az EU 28 tagállamának fenntartható fejlődési törekvéseinek számszerűsítése vonható le következtetésként fordított sorrendben, tehát a legkisebb kompozit értékkel rendelkező tagállam szerepel a rangsorolás vagy felsorolás elején.
22. ábra: A fenntartható fejlődés gazdasági dimenziójához tartozó kompozit mutatója
Forrás: saját szerkesztés
A gazdasági dimenziót mutató 22. ábra segítségével látható, hogy Hollandia, Németország, Dánia és Svédország vezetik a rangsort, mely arra enged következtetni, hogy ezek az EU-s tagállamok jól teljesítenek gazdasági szempontból, erős gazdasággal rendelkeznek.
23. ábra: A fenntartható fejlődés környezeti dimenziójához tartozó kompozit mutatója
Forrás: saját szerkesztés 0
5 10 15 20 25 30
Greece Romania Bulgaria Croatia Lithuania Spain Portugal Slovakia Italy Poland Cyprus Latvia Estonia Hungary Slovenia Malta Ireland Luxembourg United Kingdom Czechia Austria France Belgium Finland Sweden Denmark Germany Netherlands
28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
-9,5 -7,5 -5,5 -3,5 -1,5 0,5 2,5
Bulgaria Poland Luxembourg Belgium Estonia Lithuania Malta Romania Czechia Hungary Cyprus Slovakia Germany Latvia Netherlands Finland Austria Portugal Italy Greece Slovenia Croatia Spain Ireland United Kingdom Denmark Sweden France
28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
135
Környezeti szempontból azok az országok találhatók a rangsor elején (23. ábra), melyek a fenntartható fejlődés ökológiai dimenziójában is nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek a mai napig, például Franciaország, Svédország, Dánia. Jellemzően ezen országok közül az összesített index során is számos megtalálható a rangsor elején.
24. ábra: Az EU 28 országainak rangsorolása a KSDGMT 2018 alapján
Forrás: saját szerkesztés
A fenti ábrák alapján látható, hogy melyek azok az Európai Uniós tagállamok, amelyek a legrosszabban és legjobban teljesítenek az Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért keretstratégia indikátorai szerint. A rangsorban legnagyobb számmal rendelkező országok a legrosszabban, míg a legkisebb értékűek a legjobban teljesítenek. Svédország és Dánia igazi úttörőnek nevezhető a fenntartható fejlődés mindhárom dimenziójában, mindegyikben az első öt ország között szerepelnek. Mindkét ország rendkívüli elkötelezettséget mutat a fenntartható fejlődés jövőképét illetően és a kezdtek kezdetétől fogva arra törekedtek, hogy megvalósítsák az adott fenntarthatósági program célkitűzéseit.