Az életútmenedzsment Achilles-sarka: a karrier irodák

Az életútmenedzsmenthez kapcsolódó szolgáltatásokat jellemzően az erre a célra lét-rehozott úgynevezett karrier irodák végzik. Magyarországon elsőként, 1996-ban a Buda-pesti Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetem Karrier Irodája alakult meg (Csa-ba[2000]). Ezt a kezdeményezést követte a többi felsőoktatási intézmény is, általában an-golszász mintákat követve sorra nyíltak az irodák Budapesten és vidéki nagy egyetemi központokban egyaránt. A karrier irodák nevezéktana, tevékenysége intézményről intéz-ményre változó, a hazai és a nemzetközi gyakorlatban egyaránt. Ennek a „változatosság-nak a gyökere” a különböző nemzeti munkaerőpiaci sajátosságokban, az intézmények el-térő képzési kínálatban, valamint az egyes szakmák specialitásában keresendő. A

követ-kező alfejezetben a terjedelmi korlátok miatt csak egy-egy érdekes gyakorlatot, sajátos nemzeti mintázatot emelek ki egy német, egy amerikai és egy angol példa alapján.

8.2.1. Career Office: nemzetközi kitekintés

Amerikában és Nyugat-Európában a felsőoktatási intézményekben az elmúlt évtize-dekben olyan karrier központokat, karrier irodákat alakítottak ki, melyek az egyetemek, illetve a főiskolák szerves egységeként működnek, kialakításuk alapvető célja, hogy for-mális csatornákat alakítsanak ki a felsőoktatási intézmények, a hallgatók és a munka-erőpiac szereplői között.

Szervezeti formák tekintetében igen változatos képet találunk. Németországban pél-dául a német állam által létrehozott közintézmény, a Deutsche Studentenwerken (DSW) végzi ezt a feladatot. A DSW-n belül már évek óta jól működik a karriertanácsadás, ami tartományi és szövetségi szinten szerveződik. A karrier irodákat Németországban álla-mi támogatás segíti. A DSW munkamódszere, hogy különböző hallgató szakmai szerve-zeteket (például az AIESEC-et) integrál munkájába, és emellett végzett szakembereket is meghívnak egy-egy projekt kapcsán, akik általában az adott felsőoktatási intézmény öregdiákjai (Majó[2000]).

Az USA-ban működő karrier irodák eltérően a német gyakorlattól alulról szerveződ-tek és függetlenek egymástól. E sokszínűség már a nevezéktanban is megmutatkozik (például career services, career planning and placement office, career development office, career center, career development and placement counselling). Az irodák az ese-tek túlnyomó többségében a felsőoktatási intézmények legfelsőbb vezetésének közvetlen irányítása alatt, az intézmény szerves egészébe integrálva végzik tevékenységüket. Az ese-tek több mint felében az első számú vezetőnek (rektor, dékán) vannak alárendelve. Az amerikai egyetemeken nagy szerepet tulajdonítanak a karrier iroda megfelelő infrastruk-turális felszerelésének. Sok esetben speciális helyiségeket is kialakítottak ezekre a célok-ra (interjúszoba, tanácsterem stb.). Az amerikai egyetemeken végzett felmérések szerint az álláskereső irodák a rendelkezésre álló munkaidőben a következő tevékenységeket végzik (Majó[1998]):

• a hallgatók elhelyezkedésének segítése;

• karriertanácsadás;

• részmunkaidős és nyári programok szervezése;

• munkaerőpiaci információk gyűjtése.

8.2. TÁBLÁZAT: Az amerikai karrier irodákban foglalkoztatottak tipi-kus létszáma

Hallgatók létszáma A karrier iroda főállású dolgozóinak átlagos száma

500 fő alatt 1–1,5 fő

500–750 fő 1,5–2 fő

750–1000 fő 2–3 fő

1000–2000 fő 3–4 fő

A Harvard Office of Career Services például közel 9000 graduális és PhD hallgatót lát el információkkal. A központi irodának alárendelve külön működik jogi, üzleti és or-vosi karrier iroda is, karonként szervezve. A központban 14 szakmai vezető (counselor) és 17 munkatárs (administrative staff) dolgozik. Fő tevékenységük a következő:

• karriertanácsadás;

• álláskereséssel kapcsolatos információk nyújtása;

• oktatási intézményekbe történő felvételi interjú megszervezése;

• elhelyezkedéssel kapcsolatos ismeretek, készségek oktatása;

• a hallgatók teljes állású munkakörben való elhelyezkedésének segítése;

• a régebben végzettek elhelyezkedésének segítése;

• számítógépre alapozott adatbank létesítése és használata;

• ajánlólevél, referencia nyújtása;

• önéletrajzi minták rendelkezésre bocsátása;

• segítség a középiskolát végzetteknek, hogy megtalálják a megfelelő továbbtanulási lehetőségeket.

Az Egyesült Királyságban a karrierszolgáltatások története a felsőoktatásban több mint százéves múltra vezethető vissza. A végzős hallgatóknál jelentkező problémák mi-att hozták létre az első „karrierszolgáltatást” az Oxfordi Egyetem Állás Bizottságának 1892-es megalakulásával (Biró – Maynard[2008]). Ez volt az az intézmény, melynek te-vékenysége megalapozta, illetve megteremtette a későbbi karrierszolgáltatási rendsze-rek mintáit az Egyesült Királyságban.

A karriermenedzsment mint szolgáltatás ideális esetben személyre szabott programot kínál az angol gyakorlatban. Az alapszolgáltatás egyéni interjúkra épül, ezután a hallgató és a tanácsadó együtt vázolják fel azt a bizonyos akciótervet, amely az álláskereséshez vagy továbbtanuláshoz szükséges. A folyamatban a karriertanácsadóval szemben kiemel-ten fontos elvárás a másik oldal, vagyis a munkáltatói igények megfelelő ismerete.

Napjainkban szinte az összes angliai felsőoktatási intézményben rendelkezésre áll-nak ezek a szolgáltatások. Az Egyesült Királyságban elérhető karrierszolgáltatásokról a

„Graduate Prospect” honlapon egységes szerkezetben érhető el részletes információ.¹ Az angliai rendszer különlegessége, hogy egy minőségbiztosítási programon keresz-tül léteznek országos sztenderdek is a karrier irodák tevékenységeire vonatkozóan. „A mi-nőség és az irányelvek betartása az angol felsőoktatásban a »Felsőoktatási Intézmények Mi-nőségbiztosítási Szövetségé«-nek (QAA) a felelőssége. A minőségbiztosítás rendszere magában foglalja többek között a »Karrier Képzési Információ és Tanácsadás« (CEIG) gyakorlati ké-zikönyvét (kódexét) is.”(Biró – Maynard[2008] 9.o.)

Angliában a legtöbb karrierszolgáltatás az intézmények szervezeti keretein belül mű-ködik, és több szintre tagolódik. Tevékenységük nagyon különböző attól függően, hogy egyetemi, kari vagy intézeti szintű szervezetről (irodáról) van szó. Más a hallgatók elvá-rása ugyanis egy több tudományágban oktató intézményben, egy karon, vagy egy speci-ális képzésben.

1www.prospects.ac.uk

Az angliai felsőoktatási intézményekben négy modellt különböztethetünk meg (Biró –Maynard[2008]):

• Az életútmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységet az egyetemtől független szerve-zet koordinálja. Domináns az ügyfélszemlélet, és külön szolgáltatásokat alakítanak ki a hallgatóknak, a munkáltatóknak és a felsőoktatási intézményeknek (a szolgálta-tások jelenleg is így működnek például a Cambridge-i és Oxfordi Egyetemeken).

• Az életútmenedzsment egy komplex egyetemi hallgatói szolgáltató rendszer része.

Domináns a személyes és képzési tanácsadás, szociális, mentális, egészségügyi szol-gáltatás.

• Az életútmenedzsmentet olyan funkciókhoz kötik, mint például személyiségfejlesz-tés. Domináns a karrier kurzusok meghirdetése, amely órarendi keretbe foglalva se-gíti a karriertervezést.

• Az életútmenedzsmentet az intézmény marketingtevékenységébe illesztik. Domi-náns a PR-tevékenység és a formális kapcsolattartás a munkáltatókkal és diákokkal.

8.2.2. A karrier irodák tevékenysége Magyarországon

A magyar gyakorlat kapcsán három egyetem karrier irodájában végzett felmérés alap-ján a karrier irodák funkcióit, illetve tevékenységét következőképpen határozhatjuk meg.² Képzési és felkészítési funkciók, melyek a szaktudás mellett a munkaerőpiaci isme-retek elsajátításában segítik a hallgatókat. Ennek része:

• a munka világával kapcsolatos ismeretek átadása;

• reális önismeret kialakításában való segítség;

• az elhelyezkedési esélyeket javító készségek gyakorlása;

• az elhelyezkedéssel kapcsolatos konkrét ismeretek átadása;

• felvételi szituáció gyakorlása.

Nyilvántartási/adatbanki funkciók, melyek alapján a végzés előtt állókról szociode-mográfiai képet alkothat az intézmény, illetve feltérképezheti a munkahelyeket és a munkáltatókat, amelynek elemei közé a következők tartoznak:

• a programban résztvevő hallgatók egységes személyi adatbázisának kialakítása;

• az adott intézményben végzett hallgatókról képzési, elhelyezkedési adatbázis kiala-kítása;

• a potenciális foglalkoztatók kapcsolati adatainak megszervezése és létrehozása.

Kapcsolattartási, kapcsolatépítési funkciók a hallgatók, a munkavállalók és az intéz-mény között, így például

• a hallgatók elhelyezkedését segítő programok lebonyolítása;

• a potenciális foglalkoztatókkal való kapcsolattartás;

• az állásközvetítéssel foglalkozó állami és nonprofit szervezetekkel való kapcsolattartás;

• az egyetem, illetve a főiskola image-ének kialakításában való aktív részvétel.

2A vizsgálatban a BME, a BCE és az SZTE Karrier Irodája működött közre.

Konkrét segítségnyújtás, egyéni támogatás az egyes hallgatónak, egyéni karrierta-nácsadás funkció, például

• nyári gyakorlatok és részmunkaidős foglalkoztatás szervezése;

• önéletrajz-adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása;

• önéletrajzírás és kísérőlevél előkészítésében, tervezésében és szétküldésében való se-gítségnyújtás.

A négy funkció mentén sokféle és változatos programokat szerveznek az intézmé-nyek, melyek közül – a nagy egyetemek gyakorlata alapján – ideáltipikusnak a követke-zők tekinthetők:

• Álláshirdetések egész évben: az irodák többsége ingyenesen vagy minimális térítés ellenében megjelenési/hirdetési lehetőséget kínál a munkáltatóknak az intézmény falain belül. Napjainkban a karrierinformációk hallgatókhoz való eljuttatásának szé-les palettája áll rendelkezésre. A legjellemzőbb, amikor e-mailben juttatják el a hall-gatókhoz az aktuális álláslehetőségeket. Ennek azonban van egy fontos előfeltétele, mégpedig az, hogy a hallgatónak regisztrálnia kell a szolgáltatás igénybevételéhez, például a szóban forgó karrier iroda honlapján. Ezzel a mondhatni célzott hirdeté-ses toborzással elégedettek voltak a munkavállalók.

• Toborzás és vállalati prezentációk: a munkáltatók úgy is kereshetnek munkavállaló-kat, hogy az egyetemen előadás keretében ismertetik, amit a cégük kínál, és a nyitott álláshelyeiket mutatják be a diákoknak. A karrierszervezetek szerepe ilyenkor a ko-ordináció, valamint az iroda munkatársai azok, akik a rendelkezésre álló fórumokon meghirdetik a rendezvényeket, és hallgatókat toboroznak a cég előadására.

• Állásbörzék: az állásbörzéknek két típusát különíthetjük el: az általánosat és a szak-mait. Az általában 1-2 napos állásbörzéken a cégek, szervezetek kiállítóként jelennek meg a felsőoktatási intézményben, ahol személyes megbeszélésre, konzultációra van lehetőség a végzősök és a munkáltatók között.

• Szakmai gyakorlat, munkatapasztalat megszerzése: a munkatapasztalat megszerzé-se a hallgatók életében fontos állomás, amihez nehéz kapcsolatok nélkül céget, szer-vezetet találni. Gyakornoki program keretében a karrier iroda segíthet a gyakorlati hely keresésében. Azokban az intézményekben, ahol a szakmai gyakorlat a képzés része, a karrier irodákra jelentős (szervezési, adminisztrációs stb.) szerep hárul az egyetemi alaptevékenységhez kapcsolódóan is.

• Diákmunka: a hallgatói munkavégzés, a diákmunka minden egyetemen jelen van, mely egyrészt a munkáltatók számára is értéket teremt rugalmas alkalmazási forma-ként, másrészt jövedelemszerzési lehetőséget biztosít a diák-munkavállalónak. Az is-kolaszövetkezetek mellett egyre több karrier iroda vállalja fel ezt a tevékenységet.