A hallgatói szolgáltatások szélesedő spektruma

A hallgatói szolgáltatások spektrumának feltárása kapcsán érdemes először is a hall-gatói szolgáltatások körét definiálni. Az egyetemek, főiskolák esetében a tudásátadás alapvető folyamata a diplomát adó képzés, amelyhez különböző szolgáltatások kapcso-lódhatnak a hallgató mint „felhasználó” szemszögéből. Meglátásom szerint ez komplex módon áll össze egy „felsőoktatás-élménnyé”, mely nem kizárólag az oktatási és kutatá-si alaptevékenységhez kapcsolódik.

Az „élmény-egyetem” megközelítésben a tananyagok elérhetősége (1), az oktatás és a számonkérés módszertana (2) mellett lényeges tényező a tantermek, laborok felsze-reltsége (3), az órarend tervezhetősége (4) csakúgy, mint a kollégiumi életminőség (5),

HALLGATÓI ÉLETÚTMENEDZSMENT

8. ^{M AJÓ Z OLTÁN}

az egyetemi klubok programja (6), a menzák és egyetemi büfék kínálata (7) vagy a kar-rier iroda honlapja (8). Az előbbi faktorok sora az egyes intézmények esetén tovább bő-víthető és pontosítható, de két, jól elkülöníthető csoportba sorolhatjuk őket. Az első négy faktor az egyetem oktatási szolgáltatáshoz sorolható, ezért ezek értelmezésemben nem tartoznak közvetlenül a hallgatói szolgáltatások közé. A hallgatói szolgáltatásokat szűken véve a második négy faktor reprezentálja. Ezen szolgáltatások kialakítása, illet-ve fejlesztése kapcsán a köillet-vetkező kérdésekre koncentrálva érdemes a prioritásokat – és ezzel a hallgatói szolgáltatások színvonalát – meghatározni:

• Felvételi előtt: milyen módon választanak a diákjaink egyetemet? Milyen faktorok azonosíthatók a felvételi döntés kapcsán?

• Az egyetemi évek alatt mi foglalkoztatja hallgatóinkat? A diploma megszerzésével kapcsolatos tudásvágy, vagy valami egészen más?

• A végzés után milyen kapcsolatban maradjunk diplomásainkkal? Milyen célok men-tén, milyen források biztosíthatók erre a területre?

Már az első kérdés megválaszolása is sokféle eredményre vezethet. Az ideális az len-ne, ha minden hallgató olyan szakra jelentkezlen-ne, amely a munkaerőpiacon elfogadott diplomát ad, és ráadásul az adott szak még érdekli is a diákot. Az állásbörzék tapaszta-latai azonban sokkal töredezettebb képet mutatnak. Egy hallgatói felmérésben a diákok sokféle okot jelöltek meg a felvételi döntéssel kapcsolatban egy adott szakon belül, me-lyek a következő módon tipizálhatók (Csaba[2000] 29. o.):

• ez érdekelt, mindig is ez akartam lenni („Szerencsés fickó”)

• a preferencia-sorrendben előbbre sorolt helyekre nem vettek fel („Ha ló nincs…”)

• ez egy jó szakma („A megalkuvó”)

• nem kellett felvételizni („A legkisebb ellenállás”)

• valamelyik szülőnek (akár mindkettőnek) ugyanaz a végzettsége („A papa is jogász”)

• ez az egyetlen felvételi tárgy, amiből képes volt felkészülni („Jobb ma egy túzok…”)

• mindegy volt, csak legyen diplomám („Valami majd csak lesz”)

Ez az örökzöld kutatási eredmény is jól szemlélteti, hogy a „szerencsés fickó” hely-zetben lévő hallgatókon kívül mindenkinek szüksége lehet életútmenedzsmentre, jól jö-het valamilyen karrierszolgáltatás. A hallgatók ugyanis nem ismerik a munkaerőpiacot, az esetek nagy részében még nem voltak felvételi interjún, nem tudják, hogy hogyan kell megtervezni és kialakítani a karrierjüket. Számukra hasznos lehet minden, a felvételi in-terjúval, megjelenéssel, önéletrajzzal, illemtannal kapcsolatos információ (Andrási[2005]).

Szükségük lehet a munkaerőpiacot ismerő személyek tanácsaira, akik tudják, hogy hol, mennyit ér pénzben kifejezve a diplomájuk, illetve mire számíthatnak mint pályakez-dők. Természetesen környezetükben, a családjuktól, ismerőseiktől, barátaiktól is tájéko-zódhatnak, de az egyes emberek a munkaerőpiac vékony szegmensét ismerik, míg egy jól működő életútmenedzsment szolgáltatás szélesebb és objektívebb képet nyújthat az egyes hivatásokról, rendezett, szakspecifikus információkkal.

Vannak olyan esetek is, amikor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kézbe ka-pott diploma nem olyan irányú, amivel ténylegesen foglalkozni szeretne a végzett hall-gató. Ezekben az esetekben a korai felismerés elősegítése a legfőbb feladat.

Tanulmánya-ik elején (az első illetve a másodTanulmánya-ik évben) még különböző alternatívákat lehet felvázol-ni, hiszen ekkor még lehetőségük van újabb felvételit tenfelvázol-ni, áthallgatfelvázol-ni, átjelentkezni más szakokra, akár más intézménybe is. (A döntés joga természetesen a diákoké, a kulcsszó itt is a hiteles tájékoztatás.)

A hallgatói szolgáltatások megszervezése és a hallgatói életútmenedzsment össze-függéseit összefoglalóan a 8.1. táblázat szemlélteti.

Ha a szolgáltatások fejlődését, átalakulását vizsgáljuk, akkor a táblázat alapján az el-múlt tíz évben három dimenzió mentén figyelhetünk meg érdemi változásokat:

• A szolgáltatások tudásintenzívvé váltak. Amíg a klasszikus egyetemi szolgáltatások többsége valamilyen infrastruktúrában testesült meg (könyvtár, kollégium stb.), ad-dig ma egyre több szolgáltatás nyújtása leginkább szakértelmet igényel (állásbörze szervezés, életvezetési tanácsadás, tehetséggondozás).

• Elterjedt az elektronizáció és automatizáció. A szolgáltatások igénybevétele kapcsán egyre több szolgáltatás virtualizálódik, ami a hagyományos szolgáltatások esetében átalakítja a kapcsolattartás módját (például elektronikus könyvtári kölcsönzés, online állásbörze) és előtérbe kerülnek az elektronikus tartalmak mint önálló szol-gáltatások (például online albérletközvetítés, webes jegyzetbörze).

• Bővült a hallgatói szolgáltatásokat nyújtó szereplők köre. Az intézmények és hallga-tói szervezetek (hallgahallga-tói önkormányzatok és szakmai szervezetek) mellett megje-lennek olyan irodák, közhasznú szervezetek és vállalkozások is, amelyek szakosod-nak egy-egy szolgáltatási területre (például diákmunka-közvetítők), és megjelenik az intézmények gyakorlatában a szolgáltatás-outsourcing is (például rendezvényszolgá-lat, rendezvényszervezés).

Ezen dimenziók mentén bekövetkezett változások ma még heterogén intézményi gyakorlatban testesülnek meg, és az egyes intézmények hagyományai is jelentősen be-folyásolják a hallgatói szolgáltatásokra allokált pénzügyi és szervezeti erőforrásokat.

8.1. TÁBLÁZAT: Az életútmenedzsment és a hallgatói szolgáltatások mátrixa Klasszikus

8.1.1. Kik lehetnek a szolgáltatások innovátorai?

Több felsőoktatási intézményben a „Tanulmányi Osztály” feliratot, útbaigazító táblá-kat lecserélték/kiegészítették az elmúlt évtizedben Hallgatói Irodára, Hallgatói Ügyfél-szolgálati Irodára, ami az egyszerű névhasználat mellett szemléletbeli változásokat is ta-kar. Ezeket a szemléletbeli változásokat legtöbbször a hallgatói attitűdök és igények vál-tozása generálta.

Közben a hallgatói szolgáltatások, ezen belül az életútmenedzsment kérdésköre egy-re több intézményfejlesztési terv önálló témakörévé vált (PTE [2000]; SZTE [2000]), mely több aktor felől is megközelíthető. A magyar felsőoktatásban kétségkívül a Hallga-tói Önkormányzatok (HÖK) voltak az úttörői a hallgaHallga-tói szolgáltatások átalakításának, illetve fejlesztésének. A hallgatói érdekképviseleti munka mellett kialakuló diákjóléti szolgáltatások (például fénymásolás, nyomtatás, rendezvényszervezés, diákmunka-köz-vetítés) elsősorban ezen testületek kezdeményezésére professzionalizálódtak (egyetemi jegyzetboltok, fénymásoló szalonok, karrier irodák), de azóta már újabb szereplők is be-kapcsolódtak ebbe a folyamatba. Ennek kapcsán a szolgáltatások permanens fejleszté-se szempontjából három aktora is lehet ennek a területnek hosszabb távon:

• A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői. A kérdés, hogy az intézmény vezetése ezen önkormányzati törekvéseket támogatja, segíti vagy leválasztja az önkormányza-ti jogok és feladatok rendszeréről.

• A létrejött szolgáltató irodák munkatársai. A kérdés, hogy ez elvárható-e közalkalma-zotti jogviszonyban dolgozó szakapparátustól.

• Intézményen kívüli, üzleti szereplők. Itt pedig a kérdés, hogy külső szolgáltató meg-bízása finanszírozható-e az intézmény részéről.

Mivel a szolgáltatások köre és színvonala a felsőoktatási intézmények versenypozíci-óját meghatározó tényező is, véleményem szerint ezen aktorok tevékenységét érdemes szervezeti oldalról is összehangolni, aminek természetes közege valamely rektorhe-lyettes (például ifjúsági, hallgatói, közkapcsolati), aki felhatalmazással bír egyrészt érde-mi pozícióból tárgyalni és döntéseket hozni intézményfejlesztési és forrásallokációs kér-désekben, másrészt képes külső, üzleti és pályázati forrásokat mozgósítani.