„Jézus mondta azt, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten szájából vagyon, de ez fordítva is igaz, hogy nemcsak igével él az ember, hanem kenyérrel is. Tehát ahhoz, hogy a külhoni magyarság megmaradjon, ahhoz nem elegendő pusztán az identitásmegtartó támogatás, hanem szükséges, hogy anyagilag is meg tudjon élni” – fejtette ki Semjén Zsolt a külhoniak anyagi támogatását ismertetve a Nemzeti Összetartozás Bizottságának 2017. május 9-én tartott ülésén.257
A nemzetpolitika 2010 utáni átalakulása talán legszembetűnőbben anyagi kereteinek radikális megnövelésében mutatkozott meg. Míg a 2000-es évek végén a magyar állam kevesebb mint évi 10 milliárd forintot fordított a külhoniak támogatására, addig a 2010-es évek második felére ez az összeg meghaladta az évi 70 milliárd forintot. A politikai döntéshozók a nemzetpolitika intézményrendszerének átszervezését is ezzel a nagyléptékű anyagi növekedéssel indokolták.
Az új struktúra ugyanis elvben átláthatóbbá tette az anyaországi támogatásokat. Ennek ellenére, ha valaki szeretné pontosan megtudni, hogy mennyi pénzt fordít erre a célra az állam, nagy utánajárás és hosszas internetes böngészés útján kaphat csak választ kérdéseire, de akkor sem teljes körűen. Ezt a göröngyös utat talán először az Átlátszó Erdély tényfeltáró blog publicistája, Sipos Zoltán járta ki. Kritikus hangvételű, kétrészes, Határon túli támogatások című, 2017 márciusában megjelent elemzése részletesen számolt be arról, hogy mennyit költött a magyar kormány nemzetpolitikára 2010 és 2016 között.258 A blogon feltüntetett adatokat – egy teljesebb kép kialakítása érdekében – összevetettem a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
kiadásában 2018-ban megjelent Nemzetpolitikai eredmények 2010–2018 című impresszum külhoniak anyaországi támogatására vonatkozó adataival (lásd 22. ábra).
257 A NÖB korábban már idézett 2017. május 9-én tartott ülésének jegyzőkönyve (Ikt. sz.: NOB-40/26-2/2017.) az Országgyűlés hivatalos weboldalán olvasható: www.parlament.hu; letöltés ideje: 2018. 12. 12.
258 Sipos Zoltán: Határon túli támogatások. Átlátszó Erdély, 2017. március 3. és 20. Letöltés helye:
www.atlatszo.ro; letöltés ideje: 2018. 12. 12.
130
22. ábra: Nemzetpolitikai célú támogatások 2009 és 2016 között259
A két forrás közötti eltérés azzal magyarázható, hogy míg az Átlátszó Erdély portálján csak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül kifizetett külhoni támogatások jelennek meg, addig a nemzetpolitikai döntéshozók által összeállított költségvetés más állami forrásokat is tartalmaz. Ezek közé tartoznak többek között a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről közvetlenül kiutalt támogatások, melyeknek a második Orbán-kormány alatt volt nagyobb a jelentősége. 2010 és 2014 között ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó állami intézmény napi munkáját ellátó nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, Répás Zsuzsannának megvolt a külhoni támogatások kiutalásához és az önálló szerződéskötéshez szükséges aláírási joga. A 2014-es országgyűlési választásokat követően ez megváltozott: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnt; a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Lázár János vezette Miniszterelnökség alá került; élére pedig – Répás Zsuzsanna helyett – Bonyhád polgármesterét, Potápi Árpád Jánost állították, akinek nem adtak aláírási jogot az önálló szerződéskötéshez. Így 2014 után az egyedi kérelmek alapján történő támogatások lebonyolítása visszakerült a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez. Ettől kezdve a Nemzetpolitikai Államtitkárság saját költségvetésből elsősorban az ismétlődő programok (KCSP, Mikes Kelemen Program stb.) és fórumok (MÁÉRT, MDT, Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója stb.) kivitelezését finanszírozta.
259 Az ábrán megjelenített adatok forrása: Sipos, 2017. Határon túli támogatások, i.m.; Nemzetpolitikai eredmények 2010–2018. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.: Budapest, 2018. 15.
131 Az egyedi támogatásokon túl létezik még legalább kétféle nemzetpolitikai célokra szánt anyagi forrás, amelyek említést érdemelnek: egyrészt a kormánybiztosság, másrészt a rendkívüli kormányintézkedés (RKI) révén nyújtott összegek. Az előbbi a diaszpórát ugyan kevésbé érinti, de annál nagyobb jelentőséggel bír a szomszédos országokban élő magyar közösségek számára.
A kormánybiztosok által nyújtott külhoni támogatás nagyban érintette például az orosz–ukrán konfliktus következtében egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került kárpátaljai magyarokat.
Esetükben Grezsa István – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak koordinációjáért felelős kormánybiztos – volt az, aki a feléjük irányuló anyaországi támogatások egy részét jóváhagyta. Ennél a példánál maradva, Grezsa Istvánt 2018-ban kinevezték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztossá. Az új tisztséggel járó extra feladat a másik fent említett támogatási forrásra: a rendkívüli kormányintézkedésre utal, konkrétan arra a 2016. év végén, néhány nappal a karácsonyi ünnepek előtt hozott intézkedésre, amely a határon túli magyar óvodák fejlesztésére több mint 17 milliárd forintot, a külhoni egyházak támogatására több mint 22 milliárd forintot rendelt el. Az óvodafejlesztési programról Grezsa István a Nemzeti Összetartozás Bizottságának 2017. december 5-én tartott ülésén azt nyilatkozta: „Trianon óta mindenképpen [ez] a legnagyobb ilyen forrásokkal bíró nemzetpolitikai beavatkozás a Kárpát-medencei külhoni közösségekbe.”260 A három ütemben megvalósuló támogatás 2017-ben további 21,5 milliárd forinttal, 2018-ban pedig több mint 9 milliárd forinttal bővült. Az első két ütem beiktatása révén 2018-ra mintegy 150 új óvoda épült, és megközelítőleg 450 meglévő intézmény került felújításra a szomszédos országok magyarlakta régióiban.261 A külhoni egyházak támogatását illetően, az arra szánt több mint 22 milliárd forintos keretösszegből már nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórában élő magyar közösségek is részesültek.
Erre külön felhívta a figyelmet Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Nemzeti Összetartozás Bizottságának fentebb hivatkozott ülésén.262 A rendkívüli kormányintézkedés – a 2010-es évek második felében – a külhoniak állami támogatásának legnagyobb összegű és
260 A NÖB 2017. december 5-én tartott ülésének jegyzőkönyve (Ikt. sz.: NOB-40/57-2/2017.) az Országgyűlés hivatalos weboldalán olvasható: www.parlament.hu; letöltés ideje: 2018. 12. 12.
261 A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programról lásd bővebben Ferenc Viktória – Rákóczi Krisztián: Magyar óvodásnak lenni jó! Jelentés a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében végzett kutatásról. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.: Budapest, 2018.; A címben megemlített kutatás eredményiről lásd továbbá a Kisebbségi szemle 2018. évi III. évfolyam 2. számának tartalmát. Mindkét kiadvány letölthető a Nemzetpolitikai Kutatóintézet weboldalán: www.npki.hu; letöltés ideje: 2018. 12. 12.
262 A NÖB 2017. december 5-én tartott ülésének jegyzőkönyve (Ikt. sz.: NOB-40/57-2/2017.) az Országgyűlés hivatalos weboldalán olvasható: www.parlament.hu; letöltés ideje: 2018. 12. 12.
132 egyben a legnehezebben átlátható forrásává vált. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által nyújtott támogatások bizonyos mértékben kiszámíthatók, arányaiban többé-kevésbé igazodnak a célcsoportok – azaz a szomszédos országokban élő kisebbségek, valamint a világban szétszórt diaszpóraközösségek – méreteihez. Ezzel szemben a rendkívüli kormányintézkedések hirtelen jött, sokszor a nemzetpolitikára szánt éves költségvetést is meghaladó, gyorsan elköltendő támogatási forrást jelentenek. Ennek az az oka, hogy a rendkívüli kormányintézkedések hátterében elsősorban nem nemzetpolitikai célok állnak, hanem egy sokkal általánosabb gazdasági tényező, mégpedig a költségvetési maradványok elköltésének szüksége. Maradványok képződhetnek kívülről érkező források késői befolyása miatt (amikor már nincs elég idő arra, hogy az adott tárgyévben a megfelelő célra felhasználják azt); de képződhetnek belülről, az állam által kiírt pályázatokból és támogatásokból fakadóan is (amikor a kifizetéshez szükséges szerződéseket nem sikerül időben megkötni, vagy ha eleve túl kevés volt a pályázók, illetve a támogatást igénylők száma). Ez utóbbit illetően a 2016. év végére felhalmozódó költségvetési maradványok kiugróan magas értékéhez hozzájárulhatott az előző évben bevezetett új családi otthonteremtési kedvezmény – rövidített nevén CSOK –, amely egyösszegű, vissza nem térítendő lakástámogatást, valamint a bankok által megszabott feltételeknél kedvezőbb lakáshitelt kínált fel az arra jogosultaknak. Az erre és az egyéb fejlesztésekre szánt keretösszegek fel nem használt része tovább növelte a költségvetési maradványokat, melyeket azért kellett mihamarabb elkölteni, mert a szufficites állami költségvetés megnehezíti az Európai Uniós források felhasználását. A pénz elköltésének gyors és talán legegyszerűbb formája a külföldre történő kiszerződés. Ekkor ugyanis nem kell olyan szigorúan megfelelni a belső szabályoknak (például a tendereztetésnek), mint a hazai szerződéskötések esetében. Mindezen tényezők együttesen vezethettek a 2016. év végén hozott rendkívüli kormányintézkedéshez, mely minden eddiginél magasabb összeggel járult hozzá a szomszédos országok magyar tannyelvű óvodáinak fejlesztéséhez, valamint a külhoni magyar egyházak támogatásához.
Mint az az eddigiekből is kitűnik, a külhoni magyarok anyaországi támogatásának rendszere korántsem olyan egyszerű, mint az elsőre ránézésre tűnik. Tovább bonyolítja a kérdést, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki, mely keretből, mikor, mire, mennyi pénzt kapott a magyar államtól. Márpedig ez az információ a magyar diaszpóra anyaországi támogatásának feltérképezéséhez szükséges. Az erre irányuló vizsgálódásom során – a nyilvános adatbázisok felkutatása mellett – többször is konzultáltam az érintett intézmények munkatársaival, hogy minél teljesebb képet kapjak és adhassak arról, mennyit szán a magyar kormány a diaszpórára.
133 Már a kutatás elején egyértelművé vált, hogy a diaszpóra anyagi támogatása csupán egy kis részét képezi az eddigiekben ismertetett, 22. ábrán megjelenített nemzetpolitikai célú támogatásoknak. Az összköltségek növelésével azonban 2018-ra a diaszpórának is majd évi egymilliárd forint jutott az állami költségvetésből.
A diaszpóra intézményeinek fennmaradását segítő elsődleges anyagi támogatás az egyedi kérelmek pozitív elbírálása alapján történik. Ezt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. bonyolítja le, kivéve a 2013-as és 2014-es éveket, amikor a kiutalásokat a Nemzetpolitikai Államtitkárság rendezte, Répás Zsuzsannával az élén, akinek – mint fentebb említettem – megvolt a szerződéskötéshez szükséges aláírási joga. Ebben a két tárgyévben a diaszpóra egyedi kérelmek alapján történő támogatását a Kőrösi Csoma Sándor Program évi egymilliárd forintos keretösszegéből finanszírozták. Mindemellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság döntésére 2018-tól a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a nemzetpolitikai célú támogatások terhére külön pályázati felhívást írt ki a diaszpóra számára. Erre az új támogatási formára már az MDT hetedik ülésének 2017. november 9-én kelt zárónyilatkozatában is utaltak: „A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai […] Örömüknek adnak hangot annak kapcsán, hogy a diaszpóraszervezetek működésének és folyamatos fejlesztésének biztosítása érdekében a jövő évtől külön pályázati kiírás keretében valósul meg a világban működő magyar szervezetek támogatása.”263 Ebben a formában a 2018. évben a diaszpóraszervezeteket 300 millió, míg a magyar nyelvű oktatást végző intézmények külön 100 millió forint értékben kaptak támogatást az anyaországtól. Figyelembe véve, hogy a hétvégi magyar iskolák legtöbbször egy nagyobb szervezet részét képezik, és csak ritkán működnek különálló intézményként, a 2019. évtől a diaszpóra támogatására kiírt pályázatokat összevonták, keretösszegét félmilliárd forintban határozták meg. Az érintett intézmények a következő kategóriákban nyújthatnak be pályázatotkat: 1) kulturális, családi, egyházi, cserkész, ifjúsági és sport programok; 2) szervezetek, intézmények működése, közösségi célokat szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások; 3) írott és elektronikus média és könyvkiadás; 4) anyanyelvi oktatásra irányuló tevékenységek. Minden pályázó pályázati tárgyanként egy, összesen legfeljebb két pályázatot nyújthatott be.264 A diaszpóra anyagi támogatásának régiók szerinti eloszlását illetően, 2011 és 2018 között a legtöbb egyedi támogatást a nyugat-európai diaszpóraszervezetek kapták: a nyolc év alatt összesen majd 932 millió forintot. A régión belül kiemelkedő jelentőséggel bírnak az
263 A Magyar Diaszpóra Tanács hetedik ülésének zárónyilatkozata letölthető a Nemzetpolitikai Kutatóintézet weboldalán: www.npki.hu; letöltés ideje: 2019. 04. 01.
264 A diaszpóra támogatására szánt pályázati felhívás, valamint annak részletei a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
weboldalán jelennek meg: www.bgazrt.hu; letöltés ideje: 2019. 04. 01.
134 ausztriai, németországi és svédországi szervezetek. A fent említett összeg több mint háromnegyedét (75,9%-át) ők kapták. A feléjük irányuló támogatások összege esetenként meghaladta az 50 millió forintot is. Észak-Amerikában, valamint a déli féltekén ennél jóval kevesebb (343 millió, illetve 575 millió forint) volt a támogatások összértéke a vizsgált nyolc év alatt. A 2018-ban kiírt külön pályázatok 400 millió forintos keretösszege ettől kissé eltérően oszlott meg. A pályázati támogatások majd fele Észak-Amerikába ment, 40%-a Nyugat-Európába, míg a déli féltekére csak 10% jutott (lásd 23. ábra).
23. ábra: Az egyedi és a pályázati támogatások eloszlása nagyrégiós összehasonlításban 2011 és 2018 között265
Az ebben a fejezetben ismertetett diaszpórapolitikai gyakorlatok hatásairól még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Az azonban bizonyos, hogy a magyar diaszpóra a 2010-es évek folyamán egyre nagyobb jelentőséget kapott az anyaországi támogatások alakulásában. Míg a 2010-es kormányváltás idején a Kárpát-medencén kívül élő magyar közösségek támogatására szánt összeg az évi 100 millió forintot sem érte el, addig 2018-ban megközelítette az egymilliárd forintot. Ez alatt a nyolc év alatt – a közvetlen anyagi támogatások mellett – számos olyan törvény, egyeztető fórum és államilag finanszírozott program született, amely kifejezetten a diaszpórában élők magyar identitásának, kulturális és nyelvi ismereteinek, valamint magyarországi kapcsolatainak megerősítését szolgálja. Mindezek együttes következményeként Magyarország a XXI. század második évtizedében Kelet-Közép-Európa egyik legkiterjedtebb diaszpórapolitikájával rendelkező anyaországává vált (lásd 24.
ábra).
265 Az ábrán megjelenített adatok forrása: a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) és a Nemzetpolitikai Államtitkárság (NPÁT) külhoni támogatásokat összegző adatbázisai.
135
24. ábra: Magyarország diaszpórapolitikai gyakorlatai a 2010-es években
136