Anyag és módszer

A Heracleum sosnowskyi az Apiaceae (Комаров, 1951) család képviselője, lágyszárú, évelő monokarpikus vagyis egyszer termő növény. Átlagos magassága 1-3 m, de előfordulnak 4 m-nél magasabb példányok is, melyet az ókemencei populációban mértem (mellékletek 1. ábra).

A szár átmérője átlagosan 3-7 cm, de egyes példányoknál elérheti a 10-12 cm-t is. Hatalmas levelei páratlanul szárnyaltak, akár 1 méter szélesek is lehetnek. A levéllemez osztott háromkaréjos (mellékletek 2. ábra). Az összetett ernyős virágzaton akár 80 000 virág is lehet (mellékletek 3. ábra). A centrális ernyő átmérője átlagosan 40-60 cm. Június végén, júliusban virágzik. Termése ikerkaszt, a magok ovális alakúak (mellékletek 4. ábra) átlagos súlyuk 7,5 mg, ősszel érnek be. Miután a magok beérnek, a növény teljesen elpusztul, kiszárad.

Kizárólag magról szaporodik.

A kutatás során Kárpátalja vidékét jártam be Heracleum sosnowskyi populációkat keresve, ezeket a területeket térképen jelöltem meg. Négy populációban Ókemencén, Szerednyén, Benében és Tiszaújlakon pedig vizsgáltam a Heracleum sosnowskyi egyedeket 2012-ben. Minden populációból 20-20 példányt mértem meg majd statisztikai módszerrel összehasonlítottam az egyes populációkat. A méréseket ősszel végeztem, miután a növény elszáradt, hogy elkerüljem az égési sérüléseket. A vizsgálat során mértem a Heracleum sosnowskyi magasságát, a szár átmérőjét és a centrális virágzat átmérőjét. Ezen kívül megfigyeltem a terület földrajzi elhelyezkedését, melyet térképen jelöltem meg (mellékletek 5. ábra, a pirossal jelzett pontok), a vízellátottság mértékét és azt, hogy mennyire árnyékos a terület.

3. Eredmények

Az általam végzett megfigyelési és mérési eredmények hasonlóak a szakirodalomban korábban megjelent a Heracleum sosnowskyi–val kapcsolatos kutatási eredményekhez (Nielsen, 2005), ami azt bizonyítja, hogy ugyanazon fajról van szó. Ez azért fontos, mert korábban nem volt egyértelmű, hogy a Kárpátalján a Heracleum mantegazzianum vagy a Heracleum sosnowskyi faj terjedt-e el nagyobb mértékben.

A kutatás első részében lejegyeztem a Heracleum sosnowskyi populációk előfordulását a Kárpátaljai-alföldön (mellékletek 5. ábra, a sárgával jelölt pontok). Jelentős létszámú populációkat figyeltem meg az Ung, a Latorca, a Tisza, a Borzsa, a Talabor, a Nagyág, a Tarac, a Violla folyók partvidékein. Különösen nagyszámú populációk fordulnak elő Munkács és Ungvár városok területein. Ezekben a városokban előfordul, hogy 1 m²-nyi területen akár 15-20 egyed is nő. Az előbb említett populációkhoz hasonló méretű populációkat figyeltem megy a Violla folyó Szerednye melletti (mellékletek 6. ábra) és az Ung Ókemence melletti szakaszán (mellékletek 7. ábra). Nagy egyedszámú populációkat figyelhetünk meg még a Lalovo-Sarkad főútvonal mentén is (mellékletek 8. ábra). Ezen a területen már ritkábban fordulnak elő Heracleum sosnowskyi egyedek és 10 m²-re kb. 5-8 példány jut, ami azzal magyarázható, hogy ez a populáció fiatalabb az előbb említetteknél és

ezen a környéken kisebb a vízellátottság is. Ennél is fiatalabb 3-4 éves populációkat figyelhetünk meg a Munkács-Ungvár főútvonal Ignéc melletti szakaszán és a Puluj-kanális mentén, valamint a Bene-Tiszaújlak közötti főútvonal menti árokpartokon (mellékletek 9.

ábra). Ezeken a területeken 15-20 egyedből álló kis populációk élnek. A populációk dinamikus fejlődése azonban arra enged következtetni, hogy ezek a kis populációk pár éven belül hatalmas területeket foglalhatnak el.

A kutatás második részében a Heracleum sosnowskyi egyes morfológiai jellemzőit vizsgáltam négy kiválasztott populációban. Az eredményeken (Mellékletek 10. ábra) látható, hogy az ókemencei populációban mértük a legnagyobb egyedeket, tiszaújlakiban és a szerednyei populációban ennél kissebeket, míg a legkisebbeket a benei populációban.

Láthatjuk, hogy a szár és a centrális virágzat átmérője egyenes arányban csökken vagy növekszik a szár magasságához képest (Mellékletek 10. ábra). Tehát, minél magasabbra nő a növény annál szélesebb a szár átmérője és a centrális virágzat átmérője is.

A populációk földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag, azt is megállapíthatjuk, hogy a növény magassága nem csupán a vízellátottságtól függ, hanem attól is, hogy mennyi napfényhez jut. Az ókemencei populáció vízellátottsága nagyjából megegyezik az szerednyeivel, de Ókemencén az erdő árnyékol, ezért itt mértük a legmagasabb egyedeket, Szerednyén viszont nincs árnyék, ezért itt nem nyurgulnak fel a növények. A tiszaujlaki populáció sokkal távolabb esik a vízparttól, mint az előző kettő, de árnyékot vetnek rá a közeli fák, ezért mérhettem itt is magas egyedeket annak ellenére, hogy kisebb a talaj vízellátottsága.

A benei populáció pedig nagyon gyéren ellátott vízzel, és árnyék sem vetül a populációra, ezért itt a legkisebb egyedeket mértem. Teljesen árnyékos területeken, pedig egyáltalán nem nőnek a Heracleum sosnowskyi egyedek. Megállapítható tehát, hogy a Heracleum sosnowskyi nagyon fényigényes növény és az árnyékos területeken azért nőhet magasabbra, hogy több napfényhez jusson.

4. Összefoglalás

A kutatás során részben sikerült lokalizálni azokat a területeket Kárpátalján, ahol Heracleum sosnowskyi populációk telepedtek meg lakott területek közelében: Munkács, Ungvár, Ókemence, Szerednye, Ignéc, Sarkad, Bene, Tiszaújlak. Azonban a kutatás még nem ért véget, hiszen ennél sokkal több területet érintenek a Heracleum sosnowskyi populációk.

Megállapíthatjuk, hogy a Heracleum sosnowskyi fejlődésében fontos szerepet játszik a megfelelő vízellátottság és napfény, mely tényezők befolyásolják a morfológiai fejlődését is.

Minél több vízhez és napfényhez jut, annál intenzívebb a növény fejlődése.

A Heracleum sosnowskyi populációi dinamikus fejlődésük során elfoglalják az élőhelyeket az őshonos növényfajok elől veszélyeztetve azok fennmaradását, ezért fontos feladat lenne a szervezett irtásuk. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy mivel Kárpátalja területén csak részben vagy egyáltalán nem irtják a Heracleum sosnowskyi populációkat félő, hogy oly mértékben elszaporodnak, hogy visszafordíthatatlan károkat okoznak Kárpátalja egyedi flórájában.

Tehát az egykori Szovjetunió által hasznos takarmánynövényként betelepített Heracleum sosnowskyi nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hanem, sajnos, agresszív terjeszkedése miatt a mai Kárpátalján és Európa más területein is nemkívánatos fajjá vált.

5. Mellékletek

0-1. ábra: 4 m magas Heracleum sosnowskyi az ókemencei populációban

0-2. ábra: A Heracleum sosnowskyi levele (Fotó: Balázs, 2012).

0-3. ábra: A Heracleum sosnowskyi virágzata (Fotó: Balázs, 2012).

0-4. ábra: A Heracleum sosnowskyi termése (Fotó: Balázs, 2012).

0-5. ábra: A Heracleum sosnowskyi populációk előfordulása Kárpátalján.

Jelmagyarázat:

Fehér –– Nagyobb települések

Piros –– Azok a területek, ahol a vizsgált Heracleum sosnowskyi populációk találhatók.

Sárga — Azok a területek, ahol Heracleum sosnowskyi populációkat figyeltem meg.

0-6. ábra: Heracleum sosnowskyi populáció ősszel. Szerednye, Violla folyó (Fotó: Balázs, 2012).

0-7. ábra: Heracleum sosnowskyi populáció egyedei. Ókemence, Ung folyó

0-8. ábra: Heracleum sosnowskyi populáció télen. Lalovo-Sarkad főútvonal

0-9. ábra: Heracleum sosnowskyi populáció virágzáskor. Bene-Tiszaújlak közötti főútvonal (Fotó:

Balázs, 2012).

0-10. ábra: A Heracleum sosnowskyi méreteinek összehasonlítása a vizsgált populációkban.

A Heracleum sosnowskyi átlagos magassága

175,85

224,4

280,95 283,6

0 50 100 150 200 250 300

cm

Tiszaújlak Bene Szerednye Ókemence

A Heracleum sosnowskyi centrális ernyő átmérőjének átlaga

48,1 48,25

55,05 45,7

0 10 20 30 40 50 60

cm

Tiszaújlak Bene Szerednye Ókemence

A Heracleum sosnowskyi átlagos szárátmérője

5,54

4,325

7,175

3,915

0 1 2 3 4 5 6 7 8

cm

Tiszaújlak Bene Szerednye Ókemence