N AGY V IKTOR :
A KIBERTÉR TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI Pécsi Tudományegyetem - Közgazdaságtudományi Kar
6. A net mint egy nagyváros, cyberváros-tervezés
„A tervezés nem egyéb, mint szellemi felkészülés a cselekvésre. A gondolat birodalmában kell elképzelni és kipróbálni, mielőtt megvalósulhatna a fizikai világban. A terv nem csak utópikus vázlat, hanem egyszersmind meghatározza a végrehajtás folyamatát is. A céloknak és eszközöknek egymásból kell következniük, egyetlen szerves koncepciót kell alkotniuk. (…) Az ilyen jellegű tervezés a fizikai, társadalmi, gazdasági, szellemi és egyéb tényezők összehangolására törekszik, egy gazdasági, politikai vagy technikai célkitűzés valóra váltása céljából.”
Artur Glikson, 1979
William J. Mitchell könyve, a City of bits, 1998-ban íródott, de aktuálisabb, mint valaha. Számomra a közelítésmódja a Mártixot idézi: a mártix, virtuális valóság, hely, helyek, terek halmaza, ajtókkal, folyosókkal. Képzeljük csak el, milyen lehetne a fizikai világ velünk, netezőkkel, ahogyan mindennapjainkat éljük a virtuális világban: nagy piacterekre, bevásárlóközpontokba, könyvtárakba megyünk, mint amilyenek az eBay, Amazon, fórumokon jelenünk meg, képtárakat, múzeumokat, kiállításokat nézegetünk, ismeretlenekkel, ismerősökkel és barátokkal találkozunk csetszobákban.
A privát szféra, jelszavak, kódok, megegyeznek, a reál élet változó magasságú falaival, kerítéseivel, amelyek arra szolgálnak, hogy korlátozzák az ember mozgásterét, kijelölve mettől-meddig terjednek a határai?
A shoppingolásért jár az átlagember valóban bevásárlóközpontokba, plázákba vagy azért, mert ha már egyszer mindenki ott van, neki is ott a helye. Érdekes, de a Facebookról nekem ugyanez jut az eszembe. A nagy kérdés viszont az, hogy vajon a Facebook ugyanolyan emberi élettér-e, mint egy evilági, valódi Pláza?
A digitális forradalom átalakította a tér és a terület fogalmát, újra kell definiálni a hely jelentését, mivel a cyberkor előtti térfogalmak nem minden esetben állják meg a helyüket. A telekommunikációs rendszerek folyamatos fejlődése, a munkahely területi mobilitása és globalizálódása radikális változásokat eredményez: XXI. század építészeinek, területfejlesztőinek virtuális terekben (is) gondolkodniuk kell.
A virtuális tereket atomok helyett bitek építik fel, aszinkron időkben, egymással nem érintkező, inkább linkek által összekapcsolt aliasok, ágensek töltik meg.
"Fritz Lang tévedett: a jövő robotjai nem Metropolisz körül csörtető metál Madonnák, hanem a hálózaton csendben átsomfordáló, rugalmas cyborgok4."
William J. Mitchell, 1995
Az emberi test és funkciói is új értelmezést kapnak ebben a megváltozott világban: a test mozgása nem feltétlenül fizikális, két test közötti határok átmenetivé váltak, az időt és a teret telefon-füllel és videó-szemmel érzékeljük, processzor-aggyal tudatosítjuk. A cyborg – a csúcstechnológia nomádja a munkát hálózati környezetben végzi, összemosódik az otthon (@home) és a munkahely, a szabadidő és a munkaidő dimenziója. Olyan fogalmak változnak meg, mint amilyenek a homlokzat=interfész, könyvtár=bittár, raktár=szerver, múzeum=virtuális galéria, színház=szórakoztató infrastruktúra (játékok, stb.), iskola=táv-kampusz, kórház=tele-orvoslás, rendfenntartó erők=elektronikus ellenőrző rendszer, bank=automata, bankó=digitális pénz, áruház=webshop, stb.
A hálózatok összessége a virtuális város utca-pókhálója, melyek a valós, fizikai városok mintáját idézik. A számítógépes hálózatok olyan fontosak lesznek a városi élet, a város működése számára, mint az utcahálózat. A memória- és processzor-kapacitás olyan értékké válik, mint a telek, ingatlan és annak területi adottságai. Újra kell fogalmazni a várostervezési gyakorlatot, mivel a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális tevékenység egy része áttolódik a kibertérbe. Sok régió azáltal próbálja versenyképességét növelni, hogy a
4 Mitchell szerint a cyborg az elektronikus eszköztár (telefon, számítógép, stb.) és az ember szimbiózisa.
városi funkciók egyre több területén alkalmaz számítógépes technológiát. A város
"bekábelezése" a város működésére hatással van, ami az "információs" vagy "puha" (soft) intelligens városi társadalom kialakulásához vezet amely tanulásra és innovációra ösztönöz.
Az információs és kommunikációs technikákat a gazdasági teljesítmény növekedése használják.
“Singapore kormánya a várost hálózatokkal sűrűn átnőtt intelligens szigetté alakította át azzal a céllal, hogy az információs és kommunikációs technikával hasznosítsa a város szellemi tőkéjét és tartósan megőrizze a gazdasági növekedést. Öt stratégiai célt határoztak meg: a város legyen az üzleti világ egyik gócpontja; erősödjön a város gazdasági potenciálja;
fokozódjék az egyéni teljesítőképesség; kapcsolódjanak össze a különböző mikro- és városi közösségek; javuljon az élet minősége és színvonala (C. W. Choo, 1995).”
London, mint távközlési világcentrum ambíciói felé is nagy erőfeszítések folynak az információs és kommunikációs technika integrálására a városi infrastruktúrába. Mára a város a pénzügyek, a távközlési műsorszórás, a hirdetés és más információigényes szolgáltatás központja.
A "puha város" koncepció megalapozottságát jelzi, hogy ilyen fejlesztések számos európai nagyvárosban is elkezdődtek.
A kód a törvény, a hatalom pedig a kód ellenőrzését végzi, Nagy Testvér helyett milliónyi kistestvér figyel. A múlt városainak a fejlődését az ipari eszközök hatékonysága biztosította. A cyberváros fejlődéséért a numerikus gazdaság a felelős, viszont nem szabad megfeledkezni annak materiális, helyi jellegéről sem. Terület helyett topológiáról beszélünk, amelyben a közösség nem a nyelv, vallás, ősi kultusz, kollektív emlékezet, hanem a hálózatok köré szerveződik.
A cybertérben sokkal fontosabbak a szavak, szimbólumok, mint a földrajzi távolság a közösségalkotás szempontjából. A (virtuális) technológia fejlődésével egyre jellemzőbbé válik az újfajta térkeresés és helyalkotás. Mindinkább az figyelhető meg, hogy amikor az ember végre test nélkülivé válhat, 3D virtuális testeket ölt magára, amikor pedig a tér nélküli terekből igény szerinti helyeket hozhat létre, a kibertér tradicionális geográfiai terekre kezd hasonlítani.
“Az ember sajátos módon érzékeny a helyekre […] magukat a funkciókat helyekhez kötik, s az új világ, már az internetezéssel is, elszakít a helyektől… Kérdés, mennyire vagyunk képesek erről leszokni.” (Pléh, 2001)
Az emberiség fejlődése a kétféle tér párhuzamos kölcsönhatása szerint alakul, a technika fejlődésével a kiberközösségek folyamatos hatást gyakorolnak az együtt élő közösségekre, viszont a geográfiai helyek kibertéri helyekkel való helyettesítése egyelőre utópisztikusnak tűnik.
Bibliográfia
Castells, M. 1996. The Rise of the Network Society. Blackwell, Oxford. A hálózati társadalom kialakulása (2000). Gondolat-Infonia
Faragó L. 2000: A (terület)fejlesztés irányítási algoritmusa a programozás. Pécs: MTA RKK Gibson, W. 1984. Neuromancer. Harper Collins, London. Neurománc, 1999. Valhalla Páholy,
Budapest.
Gál Z. 2010. Pénzügyi piacok a globális térben, Akadémiai kiadó, Budapest.
Nemes Nagy. J. 1998. Tér a társadalomkutatásban. Ember – település – régió. Budapest. p.
261.
Gedeon P. 2001. A 21. századi kommunikáció új útjai. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest. p. 159-171. o.
Jakobi Á. 2004. Az információs társadalom területi egyenlőtlenségeinek tartalma és
értelmezési lehetőségei. II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2004. szeptember 2–4.
SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, Szeged.
Jakobi, Á. 2007. Az információs társadalom térbelisége. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Macropolis, Budapest.
Memarzia, K. 1997. Towards Definition and Applications os Digital Architecture. School of Architectural Studies, Univ. of Sheffield.
Mészáros, R. 1994. A település térbelisége. JATEPress, Szeged.
Mészáros R. 1997. A kibertér, és ami körülötte van. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Mészáros, R. 2001. A kibertér társadalomföldrajzi megközelítése. Magyar Tudomány, 7. pp.
769-779.
Mészáros, R. 2003. Kibertér. A földrajzi tudás új dimenziói. Hispánia Kiadó, Szeged.
Z. Karvalics, L. 2007. Információs társadalom – mi az? In. Pintér, R. (szerk.). Az információs társadalom. Gondolat – Új Mandátum, Budapest.
Z. Karvalics, L. 2004. Bevezetés az információtörténelembe. Gondolat – Infonia, Budapest.